Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-23 / 194. szám

Kedd, 1949 augtisttua 23. 3 „Köszönet és hála Rákosi elvtársnak az első alkotmányért" 25 000 dolgozó Ünnepelte szombaton a Széchenyi-téren nf alkotmányunkat Augusztus 20-án, szobatom reggel ünnepre ébredt Szeged iolgozó népe. A különféle ze­nekarok ébresztője után 9 óra tájban gyülekezni kezdtek az emberek a kijelölt utvonalakon, hogv felvonuljanak a Szécbe­nyi-térre, meghallgatni Marosán György elvtárs könnyűipari mi­niszter és Erdei Ferenc földmű­velésügyi miniszter beszédét uj alkotmányunkröl. A város főut­ronalain mindenfelé táblákkal, Jűszlökkal, feliratokkal tgyüle­kertek a do'íJozók!, a színes me­net hét különMző irányböt 10 őra e'ött néhány perccel érkc­Jett a Széchenyi-térre. A pom­pásan feldíszített emelvény kö­rül körülbelül 25 ezren várták a szónokokat Az emelvényt ha­talmas Lenin, Sztálin, Rákosi kép és á Magyar Népköztársa­ság uj címere díszítette, — mely mellett hatalmas felírás hir­dette: * Köszönet és há'a Rá. k0sl Mátyás elvtársnak a* első alkotmányért* Szeged dolgozói 10 órakor hatalmas tapsvihar­ral köszöntötték az emelvényen megjelenő Marosán György elv­társat, Erdei Ferencet és a hu. dapesti VIT ünnepségekről le­látogató Andrej Maximovics Koríov elvtársat, a Komszomoi küldöttség egyik vezetőjét. A Szovjetun ónak köszönhetjük A szegedi dolgozók küldöttjei különféle ajándékokkal kedves­kedtek városunk vendégjeinek Piros és nemzetiszínű szalaggal átkötött uj kenyeret, virágot és wj kenyérből sütött népköztár­sasági cimert •nyújtottak át a szónokoknak. A nagygyűlést Szilágyi András elvtárs, a Nagvszegedi Pártbizottság szer­vező titkára nyitotta meg, rá­mutatott a Tiap nagy je'entősé­gére és átadta a szót a nagy­gyűlés ünnepi szónokának. Ma­rosán György elvtárs, könnyű­ipari miniszternek. — Nagy ünnep van ma — kezdte Marosán elvtárs a be­szédét — ma lénelt életbe a Magyar Népköztársaság alkot, mánya, amely -biztosítja a nép egyetemes kívánságait és jogait. Marosán György elvtárs beszéde Során a régi uralkodó osztá­lyok törvényeiről, a Werböczy­Téle törvényekrőt és a harminc­éves Horthy-uratom mépelnyo­mó. kizsákmányol rendelkezé­seiről beszélt — Népi deornkráciánk valósi, tolta meg azokat a célkitűzése, ket, amelyekért száz . esztendőn keresztül harcolt, küzdölt a magyar nép. Hogy valóban al. kotmánvt adhattunk ma a dol­gozóknak, azt az 1917-es nagy szocia'ista októberi forradalom tette lehetővé, az az ország, amelynek fiait Lenin "és Sztá­lin vezette és amely megnyitotta az ülat a szocializmus felé a világ valamennvi szabadságsze­rető népe számára. A hatalmas teret ütemes kiáltás t.elti be: — *Éljen a Szovjetunió — Éljen Sztálin/« Szűnni nem akaró ünneplés és taps fo­gadta Marosán elvtárs Sza­vait akkor is, amikor a Szov­jetunió felszabadító harcáról emlékezett meg. A huszonöt­ezres tömeg egy emberként kiáltotta óriási lelkesedéssel: Éljen Sztálin, éljen a Szovjet Hadsereg! Ar óriási tömeg lelkesedése leírhatatlan volt, amikor később Marosán elv­társ arról beszélt, hogy Ma­gyarország, hála a Szovjet­uniónak, most már a munká­sok és dolgozó parasztok ál­lama. Uj alkotmányunk nemcsak jogot, hanem lehetőséget is ad Ez az első eset a magyar történelemben, hogy a ma­gyar nép a munkásosztály küzdelmei során szilárdan kezébe kapta a hatalmat és hogy gyakorolja is. — Szűn­ni nem akaró éljenzések, tapsviharok szakították félbe Marosán elvtárs szavait, majdnem minden mondatnál, amikor a munkához való jog­ról beszélve rámutatott a múlt gyötrelmeire, a munka­nélküliségre, amikor emlé­keztetett arra, hogy Horthy­ék három millió paraszt szá­mára még az éhbért sem biztosították. Uj alkotmá­nyunk most megadja a jogot, de a lehetőséget is a munká­hoz. öriási erővel tört fel a kiáltás az ünneplő sokaság­ból: »Éljen a Párt, éljen Rákosi!« — mikor az alkot­mánynak arról a szakaszáról beszélt Marosán elvtárs, ame­lyik a haza védelmének nagy kötelességéről szól. — A ti fiaitok — szólt a nagygyűlés asszonyaihoz — most már tábornokok, hadve­zérek is lehetnek, ök a biz­tosítékai annak, hogy meg­védjük szabadságunkat, mert a mi katonáink jól megta­nulták, hogyan kell szeretni az országot, a népet és ho gvan kell gyűlölni az ellen­séget. amely szabadságunk, függetlenségünk ellen tör. Kern vagyunk egyedül Végezetül Népköztársasá­gunk új címeréről beszélt Marosán elvtárs. Rámutatott arra, hogy szilárdan, tánto­ríthatatlanul kell haladnunk tovább azon az úton, amelyet a dogozók nagy Pártja mutat. — Nem vagyunk egyedül harcunkban, munkánkban. A szocializmust építő és a sza­badságot szerető többi néppel együtt haladunk abban a táborban, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. — Maro sán György elvtárs nagy beszéde után percekig tartó hatalmas tapsvihar tört ki, a dolgozók ütemesen éltették a nagy Szovjetuniót, a Pár­tot, Sztálint é3 a magyar nép nagy vezetőjét, Rákosi elv­társat. Ezután Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Megállapítot­ta, hogy u] alkotmányunkból netn hiányoznak a haladó nem­zeti hagyományok, sőt alapját képezik annak. Benne foglal­tatnak népünk szabadságharcai, népünk törhetetlen vágya a sza­badság után. Ez az alkotmány tetőzi be évszázados küzdelmün­ket az elnyomók, a kizsákmá­nyolók ellen. Emellett termé­szetesen az uj alkotmányban ott vannak a döntő, gyökeres ujitisok, amelyek azokat ax eredményeket fejetik ki," ame­lyeket népi demokráciánk négy és fél esztendő harcaival es munkájával elért. A földmüve­lésügyi miniszter ezután sorra ismertette uj alkotmányunk egyes szakaszait, megvilágította azokat a döntő különbségeket, amelyek a mi alkotmányunk és a nyugati burzsoá alkotmányok között vannak és hosszasan, részletesen foglalkozott a pa­rasztság szerepével. Uj a5k«tra anyunk nem sírás szavakat mond — A dolgozó parasztság — mondotta — most már tényle­gesen részese az államhatalom­nak. Dolgozó parasztságunk földhöz jutott és ma már az ország minden vezető helyén ott vannak legjobb képviselői. Ál­lamunk napról-napra több és több feltételét biztosítja annak, hogy dolgozó parasztságunk le­küzdhesse elmaradottságát, el­érje a városi dolgozók társa­dalmi és kulturális színvonalát. Sokezer ember ajkáról hangzott fel ekkor újból a kiáltás: »E1­ien a Párt, Éljen Rákost*. — Népköztársaságunk alkot­mánva nem mond soha üres szavakat. Világosan, a tényleges helyzetnek megfelelően, a fej­lődés követelményeinek megfe­lelően lefekteti a népi demo­krácia alapelveit és a dolgozó nép jogait és kötelességeit. Befejezésül a munkásosztály­nak és élcsapatának, a Párt­nak a felszabadulás utáni nagy harcairól emlékezett meg Er­dei miniszter és rámutatott ar­ra. hogy ennek a közel ötéves munkának és harcnak minden egyes mozzanata döntő szer-e­pet játszik abban, hogy most, augusztus 20-át igy ünnepelhet­jük. — A munkásosztálynak olyan élcsapata van, mint a Magyar Dolgozók Pártja és olyan veze­tője, mint Rákosi Mátyás, aki az egész dolgozó nép nevelője. Ilyen vezetőkkel a munkásosz­tály képes betölteni hivatását, a szocializmus építését — fejezte be nagy tetszéssel kisért be­szédét a földmüvelésügyi mi­niszter. Ezután Kozlov elvtárs, a Komszomol küldöttségének egyik vezetője szólt a nagy­gyűléshez. Tolmácsolta a szovjet ifjúság üdvözletét. A dolgozók ezrei szűnni nem akaró éljenzéssel ünnepelték a hős lenini Komszomolt, a Szovjetuniót és bölcs vezető­jét, Sztálin elvtársat. A nagygyűlést Szilágyi And­rás elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság szervező titkára szegedi dolgozónak felejthe. zárta be. összefoglalta a ta-1 letlen élménye marad. Az alkotmány és az uj kenyér ünnepe a falvakban és tanyokőzpontokon nulságokat és rámutatott azokra a nagy eredményekre, amelyeket a Párt vezetésé ve' a dolgozók eddig elértek és vázolta az elkövetkező felada tokát, a szocializmus épité sét. Fe'ejtlie'et en élmény maiad! A délelőtti nagygyűlés dél­után hatalmas népünnepély­lycl folytatódott az újszeged, parkban. Ezrek és ezrek szó­rakoztak a különféle sport­versenyeken és ezrek és ez­rek nézték végig a kultúrmű­sort. Nagy sikert arattak a népbollok sátrai, ahol a dol­gozók olcsó áron juthatlak hozzá jóminőségü ételhez és italhoz. A napot este látványos lam­pionos csónnkfclvonúlás fejez, te be, amely léi 10 óra táj­ban pompás tűzijátékkal éri véget. A Tisza szegedi olda­lán, a Sztálin sétányban sok­ezer szegedi dolgozó gyönyör­ködölt a szép látványban) Népköztársaságunk alkotmá­nyánnfc ünnepnapja minden Nagyszeged dolgozó paraszt, sága Is lelkes ünnepségekre gyűlt össze a falvakban és ta­nyaközpontokon, hogy uj alkot­mányunkat és az uj kenyeret ünnepeljék. Mindenült központi küldöttek beszéltek az uj al­kotmányról, amely törvénybe foglalja a dölgoző parasztság jogait is. Ugyanakkor minde­nütt megszegték uj kenyerün­ket, amelyért a gyűlés részt­vevői hosszantartó tapsokkal és éljenzéssel mondtak köszönetet a munkájukat eredményre vezr. tő Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak. A gyűlésekre mindenütt ön. nepi menetben vonult fel a dol­gozó parasztság, az EPOSz fia. talok legtöbb heíyen feldíszített kerékpárokkal, a dolgozó pa­raszlság pedig sok helyen virá­gos szekereken. Velük együtt ünnepeltek a környékbeli üze­mek és a pépállomások munká­sai is. Este majdnem mindé­nütt színes kullurmüsoro'krs gyűltek össze ismét a falvak é? tanyaközpontok dolgozói. A he­lyi és a városi kulturcsoportol szórakoztatták őket jelenetek­kd, énekszámokkal, szavalatok, kai és népi tánccal. Vidám megelégedett hangulatban ért véget mindenütt uj alkotmá. nyunk és az uj kenyér ünnepe pe. Felsőközpont dolgozó parasztjai nagy érdeklődéssel fordultak a szovjet kolhozparasztság munkája leié Felsőközponton vasárnap zsú­folásig megtelt a népház ud­vara. Dolgozó parasztok, pa­rasztasszonyok és fiala'ok gyűl­tek itt össze, hogy meghallgas­sák Tisóczki Sándor elvtárs, a Szovjetunióban járt csengelel mintagazda beszámolóját a kol­hozokban tapasztalt élményei­ről » Tisóczki elvtárs színes elő­adásban mesélte el mindazt a csodálatosan gazdag tapaszta­latot, amelyet a világ legfejlettebb mezőgazdaságában a szocialista Szovjetunió kol­ho*parasztjai között Szerzett. Mindvégig rendkívüli figyelem­mel halhJp-Uák a gépesítés őri­ási eredményeit, amelyekkel a simiagoka- bőven termő terü­letekké es a közös megmunká. lássál gazdag, hasznothazó föl­dekké sikerült változtatni. Az érdeklődés minden mondatnál jobban és jobban fokozódott, amikor arról beszélt, hogy a kolhozparasztok fiai, feányai előtt nyitva áh a tanulás min­den utja, az öregekről pedig in­tézményesen gondoskodnak. A gyűlés nlán is valóságos embergyürü vette körül Tisóczki elvtársai, mert min­denkinek akfdt még valami kér. dezni valója, amelyről résziele. 'sen szeretelt vorna hallani. Cso­dálattal hallgatták, hogy kol­hozokban átlag 85—90 kilós birkákat tenyésztenek, de van­nak 140 kilós kosok is és egy­egy birka 16—17 kiló gyapjút ad. — Csakugyan Igaz-e, hogy a Szovjetunióban még pilóta, meg mezőgazdász is lehet a nőkből? — kérdezte kipirult arccal egy parasztleány. Tisóczki elvtárs megnyugtat, ta, hogy a siabfet parasztlcá­nyok és parasztasszonyok szá­mára ugyanazok a munka és tanulási, kulturális lehetőségek uanntak, mint a férfiak számára­Alit* győzött a sok kérdésre vá­laszolni, amelyek mindegyiké­nek gyakorlati eredményeként azt jegyezhette meg a felsököz­ponti dolgozó parasztság, hogy a közös gazdálkodáson keresz. tűi a megfelelő talajművelés, o mezőgazdasági tudomány he­lyes fel haszná ááa kényszerül farméi un a fermészetet es te. remt boldog életet a földeken dolgozóknak­A gyűlés résztvevői lelkesen lettek hitet a Szovjetunió mellett és Sztá­lin, valamint Rákosi elvtársat éltették. A gyűlés keretében ke. rült sor á: u [kenyér megszegé­sére is. | Gémeö Sándor elvtárs, a DÉFOSz felsőközponti elnöke mondott köszönetet a Magyal Dolgozók Párljának, amely se. gitséyével lehetővé telte az uj kenyér megteremtését. Balogh Antal elvtárs, DÉFOSz terme, lési felelős szegte meg a ke­nyeret, miközben a jelenlevőt lelkesen éltették a munkás-pa­raszt szövetséget és a Magyar Dolgozók Pártját. Nagy érdeklődő közönség lepte el ö Manyar-Szovjet Tár­saság' fényképkid li'ását is, mely a Szovjetunióban járt paraszt­küldöttség útját mutálja be. A fciállilást Tisóczki elvtárs gyi. totta meg és öt napig díjmen­tesen megtekinthetik a község dolgozói A duhajkodó Naay Ferertc Nagy Ferenc, Tisza Lajos­körúti gumijavitóüzem tulajdo­nosa kártyázás közben össze­veszett Szeles Mihály hentes­segéddel. A duhajkodó Nagynak nem volt elég a verekedésből, pénteken késő éjjel a Dugonics­téren újból megtámadta Sze­lest és fején súlyos sebeket ej­tett és csak az arrahaladó rend­őrnek sikerült a dühöngőt meg­fékezni. Szelest súlyos sérülé­sekkel a kórházba szállították, a verekedőt őrizetbe vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom