Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-19 / 192. szám

Szeged dolgozói örömmel váriák a szombati alkotmány ismertető nagygyűlést tt. évi. 182 szám. Ara 60 tiltér 1943 augusztus 19 péntak Az urak hazugságától a nep Irta: dr, B;ér János vényéig A diszmagyaros földesurak, a pénzeszsákokat őrző tőkések a »törvényre« hivatkoztak, amikor üldözték a dolgozó­kat, akik kenyeret, emberi élelet kövelelve harncba in­dullak az elnyomók ellen. Az uri Magyarország könyviára­kat megtöltő törvénykönyvei­ben nem akadt egyetlen olyan törvény sem, amely a dolgo­zó nép érdekeit védte volna a hatalmasokkal szemben, amely a munkás, a dolgozó paraszt mellé állott, ha ösz­szeütközésbe került kizsákmá­nyolőinak rideg oszlályönzé­sével. A dolgozó magyar nép sokat hallott beszélni az «ere"éves alkotmányról*;ami­kor »választáskor* az urak felosztották egymás kőzött a képviselői mandátumokat és •lelkesednie* kellett ezért a bitszegő és szemfényvesztő já­tékért, vagy amikor esztelen háborúban ágyutölteléknek vitték őket. Hiába kereste azonban az »alkolmány« ren­delkezéseit, ha részt mert kövelelni saját sorsának inté­zd ében, ha oltalomba liett volna szüksége a pimasz hi­vatalnokok önkényével és dur­vaságaival szemben. Hiába ke­reste. mert Magyarországnak mindmáig a szó igazi és őszin­te értelmében nem is volt al­kotmánya. A magyar állam a felszabadu­lásig a kizsákmányolók erőszak­szervezete volt, amiről azonban a hatalom haszonélvezői nem akartak nyiltan beszélni. Papí­ron tehát — ha szűken mérve is — aatak jogot a népnek, hegy levezessék jogos elkeseredését, ce ugyanakkor gondoskodtak ar­ról — mér a jogszabályoknak a megszerkesztésében is —, liogy ezeket a jogokat ténylegesen ne tehessen érvényesíteni. Ezért kellett a régi világ egész jog­rendszerét elködösiteni. Nem Ír­tak átfogó alkotmányt az urak jogászai azért, mert akkor ki­derült volna, hogy ez a i>jog­rend« csak arra jó, hogy\a népet guzsbakösse, nekik viszont a sza­bad rablást biztosítsa. A tőkés rendszer állama ál­talában igyekszik az elnyomást, a kizsákmányolást takarni, a tőkések diktatúráját láiszaljo­gokba, látszat szabadságba bur­kolni. Ennek a módszernek meg­felelően épitették fel a tőkésálla­mok egész jogrendszerét és ezt a képet mutatják azo"k az al­kotmányok is, amelyeket a tő­kés államok létrehoznak. Hiába keressük ezen országok törvé­nyeiben az állam feladatainak meghatározását, az uralkodó gaz­dasági és társadalmi rend leírá­sát. A tőkések törvényszerkesz­tői óvatosan tartózkodtak attól, hogy jogszabályaikból az állam valóságos berendezkedése, az osztályerők viszonya, az állam célkitűzése érthetően kiderüljön. Azok a milliók, akik a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyának szervezetét a napokban olvasták, nyomban felismerték, hogy most nem erről van szó. Ebben az alkotmányban a dol­gozó nép saját maga számára irt alkotmányt és ugy fogalmazta meg annak mondatait, hogy ab­ból ennek az államnak jellegét, tartalmát és célkitűzéseit min­denkinek félreérthetetlenül és világosan meg kell értenie. 'A dolgozó nép megértette, hogy ez az alkotmány az 6 jogait emeli törvényerőre, az ő hatalmát bás­tyázza körül, az ó további fel­emelkedésének biztositéka és zá­loga. És az ellenség felé ls vilá­gosan beszél ez a törvény. Le­rögzíti a munkásosztály vezetésé­vel vívott kemény és szívós har­cokban elért eredményeit. Meg­mutatja a 'harc további irányát. Éles fegyver ez az alkotmány a dolgozó nép kezében minden ellenséggel szemben. Alkotmányunk, a Magyar Nép­köztársaság alkotmánya a Szov­jetunió nagy Sztálini alkotmá­nyának bölcs és határozott útmu­tatása nyomán készült. Külön­bözik alkotmányunk minden tő­késállam alkotmányától, tartal­mában, módszerében és formá­jában egyaránt. Tarfaimában különbözik alkot­mányunk minden tőkésállam al­kotmányától azért, mert amíg a tőkések alkotmányai — a leg­demokratikusabbnak mondott polgári alkotmány is — az el­nyomó kisebbség uralmát, a sza­bad kizsákmányolás lehetőségeit liztosltiák a dolgozókkal szem­ben, addig a nii alkotmányunk a dolgozó nép hatalmát iktatja tör­vénybe már az első fejezetében, amikor kimondja: »« Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.* Módszerében alapvetően kü­lönbözik az alkotmány mindén tökésállam alkotmányától azért, mert amtg a tőkések törvényeik­ben a valóságot elhomályosít­ják, a törvények tényleges ren­deltetéséről nem beszélnek, ad­óig a n.i alkotmányunk világosan kijelezi, sőt aláhúzza népi de­mokráciánk reális tar/almát. Ez az állam nem takarja el osztály­ieüegét, az állam rendéltetését. Világosan léirja a gazdasági és társadalmi rendet, amelyet épí­tünk, amelynek megvalósítására törekszünk. Kifejezi, hogy dol­gozó népünk a szocializmust épí­ti. A ml alkotmányunk Sztálin tanításai alaoján híven és érthe­tően iükrözl azokat a változá­sokat, amelyek államunk gazdá­sági, társadalmi és politikai fej­lődésében eddig megvalósultak. Ezen alkotmány alapján a dol­gozó néo visszavonhatatlanul ma­ga alakítja sorsát. •Történelmi okmány lesz a szocialista alkotmány* mon­dotta Sztá'in, amikor 1936-ban a Szovjetunió alkotmányát a törvényhozás e'é terjesztette—, •amely egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győ­zelmének tényeit a Szovjet­unióban.* A Magyar Népköz­társaság alkotmánya a magyar néni demokrácia történelmi ok mánva, amely egyszerűen és tömören, de megdönthetetlen erővel irja le a mi küzdelme­inknek eredményeit, dolgozó népünk eddigi győzelmét, ame­lyeket a magyar kommunisták vezetésével Sztá'in uj tanítvá­nyának, a magyar nép szeretett vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak irányítása alatt el­értünk. A tőkés országok alkptmá­Elfogadta az országgyűlés a Népköztársaság alkotmányát „J Az országgyűlés csütörtöki ülé­sét 10 óra 10 perckor Molnár Imre alelnök nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a2 alkot­mánytervezet tárgyalását. Első­nek Harrer Ferenc szólt hozzá az alkotmánytervezethez. Han­goztatta, hogy az alkotmány jo­gi lerögzitése egy a társadal­mi, gazdasági fejlődés során ki­alakult 'hatalmi helyzetnek. Be­szédében köszönetet mondott Rá­kosi Mátyásnak, aki a dolgozó parasztokkal szövetséges mun­kásosztály élén megteremtette az alkotmány szilárd társadalmi alapjait. A törvényjavaslatot el­fogadta. Ezután Vigh Pál szólt a tör­vényjavaslathoz. Hangsúlyozta: az alkotmány a magyar nép se­gítője is lesz a szocializmus épí­téséért folytatott küzdelemben. Kókal Jánosné, dolgozó pa­rasztasszony, az alkotmánynak ahhoz a részéhez szólt hozzá, amely biztosit ja a nőknek a fér­fiakkal való egyenjogúságát. 'A dolgozó asszonyok éltek és élni jognak az egyenjogúsággal — mondoiia. Hangsúlyozta, hogy az egyenjogúság mindinkább meg­mutatkozik a gyakorlatban is. A miniszteri székig mindenütt ott vannak vezető helyeken a dolgozó asszonyok. Rámutatott arra, hogy a nagy Szovjetunió alkotmánya volt az egész világon az első, amely biztosította a nők teljes egyen­jogúságát. fi dolgozó parasztság ürömmel fogadia az alko'máRyl — Azon leszünk — mondotta —, hogy méltók legyünk az al­kotmányunkban lefektetett egyen­jogúságunkhoz. Ezzel rójuk le hálánkat mindazért, amit kap­tunk a nagy Szovjetuniótól, Sztá­lin generalisszimusztól és né­pünk nagy tanítómesterétől, Rá­kosi Mátyástól. (Szűnni nem akaró ütemes, lelkes taps.) Seregély! József hangsúlyozta, hogy dolgozó parasztságunk a földosztás óta is igeii sok tá­mogatást kapott a népi demo­kráciától. A Magyar Népköz­társaság uj alkotmánya elismeri és biztositja a dolgozó paraszt­ság jogát- a földhöz. Ezért az alkotmányról szóló törvényja­vaslatot á dolgozó parasztság nevében á legnagyobb örömmel fogadja. Rusznyák István felszólalá­sában kijelentette: a haladó ér­telmiség ugyanolyan lelkesedés­sel és helyesléssel fogadja ezt az alkotmányt, mint a munkás­ság és a dolgozó parasztság. Hangoztatta, hogy uj értelmisé­get kell kinevelni, ez azonban egyáltalában nem jelenti, hogy a régi értelmiség hátrányba ke­rül, hiszen ma az okoz gondot, hogyan képezzünk elegendő nj szakembert. A régi értelmiség­nek, amely becsületesen a de­mokrácia mellett áll ki, amely komolyan akar dolgozni, semmi oka sincs az aggodalomra. fl magyar iffuság fttétt kitárult a iövfi Szálai Béla a magyar ifjú­sági nevében üdvözölte a Nép­köztársaság Alkotmányát — Nagy öröm a magyar if­júság részére az uj alkotmány, mert biztosítja az egész dolgo­zó magyar nép boldog jövőjét, benne természetesen az ifjúsá­gét is és biztositja hazánkban a szocializmus építését. A ma­gyar ifjúság előtt a felszabadu­lás után kitárult a* nj, lolcftt) jövő perspektívája. Ezr a per­spektívát a Magifpr Kommu­nista Párt nyitotta mtff és a valóságban á nagy Szovjetunió ifjúságának élete mutatta meg számára — mondatta. Végül Ilku Pál szótt a tör­vényjavaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a néphadsereg minden honvédje és tisztje nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogadta az alkotmánytervezetet. — Katonáink áttanulmányoz­ták ezt a felemelő okmányt és ugy tekintik, mint a magiját dolgozó nép hosszú küzdelmé­nek dicsőséges harci jelentését, a győzelem jelentését. Az alkot­mányi a szocialista haza megvé­désével kapcsolatban a nép­hadseregi© komoly és rendkí­vül felelősségteljes feladatokat hárit. Ezeknek végrehajtásér* legnagyobb biztosítékunk, hogj hadseregünk minden tagját át. hatja a felszabadító Szovjet unióhoz való feltétlen hűség. a hűség hazánk és a felszabad itá Szovjetunió iránt arra kötele* bennünket, hogy megtanuljuk forgatni a győzelem fegyveréi liogy elsajátítsuk a legyőzhe­tetlen sztálini haditudomanyt Viharos fslkeseddsse! szavazták meg az alkalmán?) A nagy lelkesedései foga­dott "beszéd után az elnök be.' jelentette, hogy miután Rá­leosi Mátyás, mint előadó, el­állt a zárszótól, az országa gyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben egyhangúan elfogadta. Az eddig néma teremben egy­szerre feldübörög a tapsvi­har. A képviselők felállva, viharos lelkesedéssel ütemes tapssal tettek hitet °z uj aU kotmány mellett. Együtt tap­solt velük a pálnolgoíc és * karzatok közönsége. Felcseri­dült a Himnusz, majd újra felzúg a taps, amelyet végig kísér az ütemes kiáltás: Él­jen Rákosi, éljen a Párt! Az ünneplés elültével a* országgyűlés áttért a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak hatálybalépésével kap­csolatos egyes átmeneti ren­delkezésektol szóló törvény­javaslat tárgyalására. Hajdú Gyula előadó ismertelése után az országgyűlés a ja' vaslatot általánosságban éj részleteiben is vita nélkül, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés végül ki­mondotta, hogy legközelebbi ülését agusztus 23 án, ked­den déli 12 órakor tartja, annak napirendjére tűzi: 1. A Népköztársaság Elnök* Tanácsa tagjainak megvá­lasztását, 2. az országgyűlés elnökének megválasztását. Ezzel az országgyűlés csü­f-őrtöki ülése végetért. nyaiuak alapanyaga a hazug­ság és ezek az alkotmányok a képmutatás eszközei. A szocia­lizmust épitő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a tör­ténelmi fejlődésnek, a munkás­osztály vezette munkás és pa­rasztszövetség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a múlt rendszerrel, védelmezőivel és maradványaival szemben, mun­kaeszköz a szocializmus építé­séhez. A főkésállamok töményei fo­galmazási módszereikben is a hazugságot, félrevezető céljai­kat hordozzák. A tőkésorszá­gok törvényhozói szándékosan teszik érthetetlenné a törvények szövegét, megfoghatatlan és mesterkélt fogalmakkal, átte­kinthetetlen szerkezettel. Kü­lön •tolvajnyelvet* alakítanak ki, amelyet csak beavalotiak ér­tenek meg és persze ugy ma­gyaráznak, ahogy azt a kizsák. mányolók mindenkori érjek© megkívánja. Ezek a tömvén vrk idegenek maradnak a néptől. Nem a nép részére, de a nép ellen alkotják ezeket. A Magyar Népköztársaság alkotmányát a dolgozó nép számára írták. A nép nyel­vén és úgy, hogy azt minden­ki világosan megérthesse. Ez a, törvény nem félrevezetni akarja a népet, hanem felvi­lágosítani, tanítani és meg­erősíteni öntudatában. Ezen a törvényen fel' kell ismerni Rákosi elvtárs böl­cseségét, tömör kifejezésmód ját, határozott állásfoglalá­sát. Testet ölt benne Dimitrov elvtárs figyelmeztetése: mami­kor írsz, vagy beszélsz, min­dig arra a munkásra gondolj, akinek téged meg kell érte­nie, akinek hitelt kell adnia felvilágosításodnak«. ! A Magyar Népköztársaság alkotmánya valóban a nép alaptervén; % amelyet a dol­gozó nép máris magáénak tud ós szeret. Amelyet & nép nemcsak meg fog érteni, de biztosítani is fogja annak megtartását mindenkivel szemben. A tőkés alkotmány és s ml alkotmányunk is éles fegyver. Döntő azonban a különbség, mert míg a burzsoá alkot­mány a tőkések fegyvere, ji Magyar Népköztársaság al­kotmánya fegyver a munkás­osztály kezében. A burzsoá alkotmányok rothadó államo­kat akarnak megmenteni a pusztulástól, a mi népi de­mokratikus alkotmányaink a munkásosztály győzelmét se­gítik és ezzel az egész em­beri haladás eszközéül' is szolgálnak. Minden vonatkozásában magasabbrendű állam a népi demokrácia állama bármely tőkésország államánál. Ma­gasabbrendű alkotmány a né­pi demokrácia alkotmánya, mint bármely tőkésország alkotmánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom