Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-16 / 163. szám

paonibat, 1949 julius lí. Szeged és környékének dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel készült fel a vasárnapi falunapokra A szegedkörnyéki községekben éa tanyaközpontokban már minden előkészület megtörtént a vasárnapi nagyszabású falunap méltó megrendezésére. Megmutatjuk, hogy mi sem maradunk alul a terménybegyüjtésben. Mi is kivesszük részünket a versenybők — mondogatják egyre többen itt is, ott is a falvakban. A vasárnapi falunap ugyanis fciváli Bikalom lesz kultúrműsorok, népünnepélyek szórakoztatják az összesereglett dolgozókat. Szeged legjobb kultúrcsoportjai, színjátszói, énekesei, valamint a gázgyár, kendergyár zenekara, a vasutas- és rendőrzenekar ad műsort számukra. Fellépnek a helyi kultúrcsoportok is, legfrissebb műsorukkal. arra, hogy dolgozó paraszt ságunk legszélesebb tömegei csatlakozzanak ahhoz az országépítő versenyhez, melyet a kunszentmártoni, dobozi, kunágotai és váckisújfalusi dolgozó parasztság hirdetett meg alig egy hete az ország Valamennyi dolgozó parasztja Számára. Nagy lendülettel folynak mindenfelé a határban a mezőgazdasági munkálatok, de Vasárnap mindenütt leteszik a szerszámot, hogy összegyűljenek dolgozó ' parasztjaink a községekben, tanyaközpontokban és résztvegyetiek a Magyar Dolgozók Pártja irányítása mellett DÉFOSZ által rendezett falunapokon. Osszeqiíiilnsk mindenünnen párttagok és pártonkívüliek kis- és középparasztok egyaránt, mert a terménybegyűjtés kérdése, amelyről a falunapokon szó leszi valamennyien teljes létszámban résztvesznek a gyűléseken és élen akarnak járni a terménybegyüjtés nagy munkájában, mint ahogy élen jár tak a vetes, aratás munkájában is. Velük együtt felvo nulnak a gépáliomások dolgozói, hogy a munkás-paraszt szövetség jegyében együtt ünnepeljenek a faival: dolgozó népével. Ünnepi esemény lesz ugyan is ez a nap minden falusi dolgozó életében: az idei bő termés, a Wf?ai term*nYhgnyiiiiés ünnepe A délelőtti órákban, vagy néhol koradélután, nagygyűlé eeken vesznek részt és eze ken központi előadók ismertetik a terménybegyüjtési verseny tudnivalóit. Délután és este mindenfelé gazdag 9ELVAR OSI felelőn 40. te, 27 tórlfií. Mindennap szerdá:g ! A múlt ellenáll — a jövő diada t arat — és mégis felépül: A SifÖ Rendező: JIRl WFISS X vasárnapi faluba*** a szegedi és Szegedkörnyéki dolgozó parasztság hatalmas seregszemléjét jelentik s az eddigi jelek azt mutatják, hogy környékünkön is óriási lelkesedéssel kapcsolódnak bele a nagyjelentőségű munkába, amelyet a terménybegyüjtés jelent az ország minden dolgozója számára. 1 stóoríelvíak vezetnek Csongrádinegyében a szövetkezeti tagoborzási versenyben A terménybegyüjtési munkák dején is rinjrv "lendülettel folyik a földművé s szövetkezetek tagtoborzási versenye. Éppen a mostam nyári munkák során még inkább megnő a földmüesszövetkezetek iránti bizalom, mert a falu dolgozói látják, hogy az idei terméij.y'begyüjtést lcupecek helyett, becsületes dolgozó parasztok segitségével a földmüvesszö vetkezetek végzik, amelyek megvédik őket a kizsákmányolással, félrevezetéssel szemben. Egyre inkább tudatocgyeS tagság erősiti a fölcfmüvesszövetírezebet és az erős szövetkezet még több támogatást tud nyújtani. A tagtoborzást versenyben leg. jobb eredményt elért földművesszövetkezet díszes kivitelű vörös vándorzászlót kap. Jelenig Csongrád megyében a sándorfalviak járnak élen a munfcá. ban és ha a mostani eredményeket az 'eddigi ütemben továbbfejlesztik, akkor előreláthatóan a közeli kiértékelés során ők nyerik el a vásárhely;Dolgozó parasztságunk nagy segitője* a gép sul a falvakban, hogy minden kutasiaktól a vándorzászlót. Falviak, tanyák ezreiben javában tart a készülődés a legkedvesebb mezei munka elvégzésére, az uj kenyér betakarítására Derű és bizakodás tölti el a falusi népet az idei bő termés láttára Derül, örvendezik a dolgozó parasztság, mert érzi, hogy felemelkedésének ujabb állomásához érkezett. Minden ok megvan erre a bizakodásra Felszabadulásunk öta most kerül betakarításra az eddigi, legbőségesebb henyér-gabonaterméh, most lesz a leggazdagabb a dolgozó parasztság egész évi munkájának fizettsége. Ami a várható terméseredményeket illeti, örömmel állapíthatjuk meg, hogy azok ma jobbak, mint a felszabadulás óta bármikor. Tévedésbe esnénk azonban, ha ezt a kiváló terméseredményt egyszerűen csak a kedvező időjárásnak tudnánk be. Ez is lényegesen hozzájárult terméskilátásunk javulásához, de nincs olyan eső, mely pótolhatná az olcsó traktorszántást, a vetésre szórt műtrágyát és mindazt a korszerű és olcsó mezőgazdasági gépet, mely megkönnyíti dolgozó parasztságunk eddigi verejtékes munkáját. Ezt a segítséget hatalmas szövetségeséCSAK SZÉT KELL NÉZNI a gyár íerüleíén... Forgótőke csökkentés a szegedi Lemezgyárban A szegedi Lemezgyár műhelyeiben sürün összedugják fejüket a munkások. Mindig van valami közös problémájuk, felvetődő napi kérdéseik. Szívesen foglalkoznak vele, mert a gyár életével kapcsolatos, a gyár pedig mindannyiuké. Ragaszkodásukat, amellyel az üzem iránt vannak eredmények igazolják és Ezév anyagot kellene megvásárolnL Akkor mi ls 1 ecsökkenthetnénk a forgótőkét, a forgási sebességet pedig meggyorsíthatnánk. Nem adjuk fel most sem a harcot — jelentették ki többen. Nem is lenne helyes, mert a megoldás fonalának vége, ott hever a gyár udvarán. Ott van a tőke »az udvaron, aminek egyik ré. nyok. A kazánépite'snél használták. Ezt biztosan ' tudnák használni az újszeged! textilfonó kombinát egyre nagyobb lendülettel fofyó építkezésénél U'iy ahnqv meqírl'ezett támasszák alá. Ezév elején ; sze nem forog már a Lemezgyár, együttes vágyuk a deficitmentes. másik része pedig az uj kazántermelés volt. Harcuk eredmé- ház megépülése óta. nyeként az ország lemezgyáraik közül a szegedi volt az első, aki a deficites termelést megszüntette. Utána az eredmények Megtalálható a fonal vége, ha elindulunk ott, ahol legtöbben elkezdték, a nyersantjagmedencéknél. Itt áll évek óta egy kis fokozása, az önköltség csökken- j faház. Hogy ebbe ml van raktátése és vele párhuzamosan az rozva, azt nem mindegyik munélüzemjelvény lebegett szemük, kás tudja a gyártelepen. Akik előtt. Céljukat összefogva itt is tudják, tréfásan kocsonnyábavaelérték. Már kétizben került fel a gyár kapujára a munka elismerésének ötágú csillaga. Kfi'sier is elolvassák ií O ti z o I e'efon Aut. : 33-44 227a hérla'. "indennnp vasarnapig! Gépfezyvertüz közölt készült eredeti felvételek: B vJiar szivében Rendezle: PIERRE CORTI oZüCHEN Yi l'elefon Aut- 34-77 xyári szünetet tart. hióaüJsoK Uétkozuap tél 7 fe. íél 1) órakor, vasárnap ea iinnepnan tél 5. fél 7 és fél 9-kor Most pedig ujabb fontos kérdést akarnak megoldani. A forgótöke csökkentését. Erről beszél a vállalatvezetőtől, a raktárosig mindenki. Néhányan kétszer is elolvassák a Szabad Nép csütörtöki számában az EMAG gyár dolgozóinak határozatát a forgótöke forgási sebességének meggyorsítására. Azóta már többször átgondolták az EMAG gyár terveit. Akárhogy is próbálják megoldani, elsüllyed a kérdés. Ugyanúgy, mint a tárolómedencék vizébe a nyersanyag. Az egész évi gyártáshoz szükséges farönköt az év első felében a nyári mclegidő beállta előtt kell beszerezni és tárolni. Igy a nyersanyagba fektetett tőke csak egyszer fordul meg egy évben, 9 nversanvaam^rtencé'fnél lónak mondják. Envvqyár volt itf Bőrnyesedék van itt beraktározva. Á bőr husolásánál kikerülő anyag szárított állapotban. Enyvgvár volt itt valamikor — még abból az időből maradt. Több év óta van ide berakva anélkül, hogy valakinek is szűksége lenne rá. Az enyviparunkban pedig keresett nyersanyag. Távolabb mintegy felkiáltójel mered az ég felé egy hídmérleg néhány darab ócskavas társaságában. Használható, jó állapotban van, nincs beépítve, mert itt nem tudják használni. Szín. tén az enyvgyár idejéből maradt. A mérleg mögött hatalmas desZkarakás, építkezési állváMennyivel más volna — mondogatják, ha időközönkint esek a termelés folyamatosságának biztosítására szükséges nyersA műszaki raktárban Is kerülnek nélkülözhető anyagok Ládákba becsomagolva áll egy hőmérsékletszalxílyozőgép. Ugy ahogy megérkezett évekkel ez. felőtt a gyár építésekor. Nincs és nem Is volt rá szükség. Ez pedi: drága gép. Nagy érték fekszik benne. A reszeiőkről nem is beszétve. Tizenötévre való van belőle — mondja Lovai Sándor raktáros. — Ezek még 1944. bői maradtak. Akkor még nehezen beszerezhető volt és az akkori vállalalvezetőség nem néz. te a szükségletet, annyit veti amennyit vételre ajánlottak ne. ki. Ezek csak azok a tárgyak, amelyek már az első szempillantásra észrevehetők. De ha félrehúznák a ládákat, lehet, hogy előkerülne még több nélkülözhető anyag is. Tehát megvan a mód rá, hogy a lemezgyár dolgozói megoldhatják ezt az ujabb napi kérdésüket is. Csak szét kell nézni a gyár területén. az udvarban, a raktárban és megtalálható a forgótőkecsökkentés módja, ha a nyersanyag és a 'gyár termeléséhez szükséges összegnél ugy lát szik is, hogy nincs lehetőség. 'Nagy Pál) Mennyi a hektár és a pud? A Szovjetunió mezőgazdaságáról szóló cikkeinkben több alkalommal előfordul, hogy a földterület mértékegységeként a hektárt használjuk, sulymértékül pedig a pud-ot. A könnyebb érthetőség kedvéért közöljük, hogy egy hektár 10.000 négyzetméter, vagyis 2872 négyszögöl és igy körülbelül egy és háromnegyed katasztrális holdnak felel meg. 'A pud 40 orosz fonttal egyenlő. Ez ló kiló és 38 dekát jelent. töt, az ország vezető osztályé tói: a munkásosztálytól kapta. Al idei bő termés okát elsősorbal ebben kell keresni: a munkásos® tály államának, a szociálist! iparnak pótolhatatlan támogatót sában, a dolgozó parasztság szár mára biztosított olcsó gépi munkában. Az a lelkesedés, amellyel mos( dolgozó parasztságunk az aratási munkákat végezte és amelylyel a cséplést folytatja, azt btzonyitja, parasztságunk látja, hogy ez a teménybegyüjtés másá mint a régi. Ml a különbség a régi és a mostani termény begyűjtés között? Erre a kérdésre ma mái egykönnyen megadja a felelete! dolgozó parasztjainknak az t rétege, amely érezte az idei mezőgazdasági munkát átoknál, gépállomások támogató munkáját. Megadják erre a feleleletet ai olyan parasztok, mint Kovád vács Péter deszki ujgazda, aki a saját sorsán keresztül tapasztalta a letűnt világ géptulaitenosainak uzsoráját A Kovács Péter-féle dolgozó parasztok nagyon jól emlékeznek azokra ai időkre, amikor a traktorok és cséplőgépek a tőkések, a nagybirtokosok, a zsíros nagygazdák meggazdagodását, a kis- és kö« zépparasztok, a munkások kiszF polyázását szolgálták. Kovács Péter deszki dolgozó paraszt egy azok közül, akik emlékeznek arra, hogy az utolsó békeesztendőben a MAVAG és a Hofherrgyár dolgozói 707 cséplőgépei gyártottak, de ezekből a gépekből egyetlenegy sem került szegény- vagy középparaszt birtokába. A gépek többségét a kulákok kapták meg, hogy kihasználva a dolgozó parasztok szorult helyzetét, kiuzsorázzák őket Hol volt abban az időben olyan törvény, amely a cséplésl százalékot előírta volna? Ki akadályozta volna meg, hogy a ku« lákok ki ne uzsorázzák a géprs szoruló parasztokat? Ebben a kérdésben döntő változás állt be. Közvetlen a felszabadulás után még egg gép sem hagyta el gyárainkat. Az utána következő években az öntudatossá vált munkásosztály hatalmas erejének bizonyítékaként megindultak üzemeinkben a mezőgazdasági gépek gyártása. 1948 óta az EMAG egy esztendő alatt annyi cséplőgépet gyárt, mint a Horthy-idö három nagyüzem* együttvéve. Ez a változás iparunk hatalmas fejlődését bizonyltja. A döntő változás azonban akkor következett be, amikor a gyártott gépek nem a parasztságot kiszipolyozó kulákok kezébe kerültek, hanem ott állanak ma a gépállomásainkon, a dolgozó parasztok rendelkezésére. Ma már 3000 cséplőgép van birtokában dolgozó parasztságunknak. Most már van olyan törvény ls, amely megszabja a még kulák kézen lévő cséplőgépek használati diját is. A hasznalaf dij ma már csak 4.6 százalék él ezen felül semmi jogcímen külöi sápot nem rakhat zsebre a kt» Iák. Ma már a cséplést sem I módosoknál kezdik, hanem a kis és középparasztok gabonája ke« rül elsősorban elcséplésre. Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának helyes agrárpolitikájl és helyes nehéziparfejlesztést politikája lehetővé tette, hogy mezőgazdasági gépgyártásunk állandóan növekedjen és ezek a gépek mindenben csak dolgozd parasztjaink segítségére siess® nek. i, Gesztet! Ferenc