Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-13 / 160. szám

tm pam « Megtelt zsákok hevernek a mezofiegyesi állami gazdaság arató-cséplőgépe nyomában portok tagjainak — állapítja meg a közben odaérkező Horváth József párttitkár elvtára. — Nem kell a csoportnak annyit izzadnia. Nem kell kaszálni, gyűjteni, kötni, keresztbe rakni, hordani, aaztagba rakni. Mennyi rengeteg időt és fáradságot takarítanak meg ezzel. Jószágot, embert kiméinek, ha egy ilyen gép kerül a termelőcsoporthoz. >— Bizony szól ismét Tamási elvtára. — De ebből a gépből még csak kettő van az egész országban. Az ötéves tervben a Szovjetűniótól még modernebb gépeket kapunk, amely elvégzi a nyári munkák idején a parasztság nehéz munkáját. Tamási elvtársnak a gépműhely udvarán elhangzott szavai — hogy « gép jól fogja tűnd és tökéletesen végzi el munkáj&f — most beigazolódnak a búzatáblán. A gép megy és nyomában megtelt zsákok hevernék. Külön a tiszta búsa, a töröttszemű és az ocsu. A nap melege® süt hí a hatalmas vörös gépre, de ezen már csak három ember izzad. A látogatóba jött parasztemberek is a legnagyobb megelégedéssel beszélnék a gépről és végzett munkájáról, amely a szocializmusban az ember munkáját könnyiti meg. Nem úgy lesz, mint a múltban, amikor az ember volt a gépnek a rabszolgája, hanem ezentúl a gép lesz az emberiség rabszolgája. CkürtiJ A mezőhegyes! állami gazdaság hatalmas búzatáblájában hangos pöffögéssel halad előre a vörösre festett arató-cséplőgép. Nyomában egymás után csúsztatják földre a búzával megtelt zsákokat. A környék lakéi csodálattal néznek a hatalmas gépre, amely gyors Iramban aratja le a kifejlett búzát és ugyanakkor ki is csépeli. — Hát ez igazán nagyszerű dolog — mondogatják többen is azok közül, akik távolabbról is eljöttek megtekinteni a gép első munkáiét. Ugyanilyen sok csodálója volt néhány nappal ezelőtt is, amikor még bent állt a gépműhely udvarán. Naponta szabadidejükben a munkások egész gyűrűje vette körül és Tamást Sándor elvtárs, a gép kezelője, alig győzte a felvilágosításokat adni. A csoport között többször ott állt Bánkúti Béla elvtárs. ÜB alelnök is, és a gép alá hajolva hosszan nézte a hatalmas motort. — Na. ez azt hiszem, megteszi a maváét ezzel a hatalmas motorral — szólt oda Tamási elvtársnak. — Az biztos, hogy nem fog elakadni — mondta Tamási elvtárs —, mert ez a motor 76 lóerős. Ugy vágja le a búzát, mint a vajat és még ki is csépeli. Ehhez a munkához pedig három ember elegendő. Egy. aki kezeli a gépet, kettő pedig a megtelt zsákokat csúsztatja le a gép mögé a földre. — No és mennyit tud e? I Charkovban él Vaszili Jakovljevies Jurkev, a tudóé magaránként learatni és kiesé-1 nemesitó, aki aj, ai eddiginél termékenyebb és ellenállóbb pelni? — kérdezte kíváncsian gabonafajták kitenyésztésén dolgozik. , A csepeli dolgozók küldöttsége Rákosi elvtársnál Rákosi Mátyás elvtársat kedden küldöttség kereste fel Csepelről. Sztupják László MDP területi titkár vezetésével. A küldöttség rámutatott arra, hogy Csepel utcáin még mindig rengeteg a romház és hogy Csepelen, ebbe® a fontos ipari városban olyan nagy a munkáshiány, hogy ez már a termelés menetét veszélyez'eti. Kérte, hogy ebben a gyárvárosban, az ötéves tervben elfoglalt jelentőségének megfelelően, gyorsítsák mev eát. a romlakások rendbehozását, és ta új építkezéseket. A küldöttség egyúttal rámutatott arra, hogy a 48.000 lakosú Csepel még mindig falu, ileltve nagyközség és kérte, hogy megyei várossá alakulhasson át, mert ez a® átalakulás megkönnyítené Nagybudapestbe való beolvadását is. Rákosi Mátyás hosszasan tárgyalt a küldöttséggel és megígérte kérésük támogatáA „gvőzelem, GABONAJA" az egyik elvtárs. Óránként egy holdat vág le —adta meg a választ Tamási elvtárs. — Ez azt jelenti, hogy nyolc óra munkaidő mellett nyolc kataszteri holdat vág le. Ezt tizenhat ember tudná csak elvégezni egy nap, de látá3tul-vaikulá3ig kellene dolgozniok. Hol van még akkor a cséplés? — Bizony, nagy segítséget ielent ez maid a termelőcso16-17 mázsás állatiíetmére /an búzából a „Virös Gsfl aa" teimelficsojiortnak A gabonafélék aratása erőteljesen halad. Fejér megye területén már a vége felé közeledik. A Tolna megyei községek cséplés! eredményei az idén országos átlagban is igen- jók. Dunaszentgyörgyön Horváth Sándor ujgazda búzában 11 mázsa és 20 kilós holdankéntl átlageredményt ért eh Hőgyészen 3 napos cséplés után őszi érpá•oan az át'agcedmény holdanként 12 mázsa. Bán János ujgazds nemesített őszi árpát vetett, Jól megmunkált földje most flzelett. dlagtermése 25 mázsa 47 kiló holdanként. Zombán a -Vörös Csillag* termelőszövetkezeti csoport átlagtermése jóval túlhalad •a a megyei viszonylatban kimagasló egyéni terméseredméyeket. Búzában 16—17 mázsás é csoport átlaghozama Jurkev munkatársaival néhány éven keresztül dolgozott a iNarodnijí tavaszi buzafaita kitenyésztésén. A munka már befejezéséhez közeledett, amikor kitört a háború. A német csapatok közeledésekor a tudós ingóságait Charkovban hagyva, az értékes magvakat társaival a Volgán túlra mentette, Kainisiba menekült. A gabona megmentésében a tudóst a Szovjet Hadsereg katonái és parancsnokai segítették. 1942-ben a »Narodnij;c.magvakat Kamisin mellett elvetették. Ugyanebben az évben azonban a németek elérték a Volgát A tudós és munkatársai ekkor a gabonát elvitték az Uraiba, Cseljabinszk mellé. A kísérleteket ezután itt folytatták. 1913-ban a Szovjet Hadsereg felszabadította a balparti Ukra jnát a német megszállás U alól. A gabonaszemek vissza^ tértek a régi talajba. Mind több és több lett abból a kitűnő magból, amely a Kubán vidékén az aszályos években ís hektáronként 37 mázsás termést hozott. A »Narodnij« tavaszi búzaTRAKTOROSOK és kolhozisták versenye NEHÉZ LENNE megmondani, kinek jutott először eszébe « gondolat, Pjotr Selehinnak, vagy Vaszilij Szergejevicsnsk, csak azt tudjuk, hogy Moszkva környékének földművesei lelkesen támogatták a gondolatot. A szovjet emberek természete Mindketten gépáUmnásvesetők a moszkvai területen, mindketetn vezetnek egy-egy brigádot és mindketten pontosam teljesitik « kolhozokkal kötött szerződéseiket. Azt hihetné az ember, minden rendben van, semmi ok az izgalomra. De a szovjet ember természete már olyan, hogy nem éri be az elért eredménnyel. Hiszen minél jobban dolgozik, annál gazdagabb az ország és annál nagyobb az ország jóléte. Ilyen nyugtalan ember Pjotr Seluhin is. Sohasem békült ki azzal, hogy az Oszikov-kolhoz, mélynek földjét megműveli, elmarad a többiek mögött az aratással és a veléssel is. Vaszilij Szergejcv pedig azért volt elégedetlen, mert a traktorok időnként vesztegéltek aratási időben. Későn szállították nekik az üzemanyagot és a vizet, öszszefogott a két brigádvezető és versenybe kezdett a kolho. zosókkal. Ez « verseny baráti együttműködést, váll-vállmelletti frontot jelentett. A megbeszélés nem tartott soká... Pjotr Seljuhin összehívta traktoristáit és feltette nekik a kérdést. A megbeszélés nem tartott soká, egyhangú visszhangja volt, a brigadéros mindnyájuk gondolatát vetette fel. A sKommunárn« helyi újság csakhamar közölte a trakloristák levelét, melyekben versenyre hívták a kolhozosokat. Oszikov szövetkezet tagjai azonnal válaszollak. Vállalták a versenyt. Ugyanilyen szerződést kötött Szergejovics brigádja is a saját kolhozában. Moszkvába eljutott a kezdeményezés híre és néhány napon belül száz és száz traktoros brigád folytatta a megkezdett utat. A kolhozosok ét traktoristáh együttműködésre irányuló mozgalma nagy méreteket öltött és gyorsan elterjedt an egész országban. MérnöIcök és földszakértők siettek a versenyzők segítségére. Tanulóköröket szerveztek, hogy a versenyzők elsajátítsák a technikai ismereteket. A verseny megerősítette a kölcsönös ellenőrzést, emelte mindkét fel felelősségét a munkák minőségével és kellő idejű teljesítésével szemben. Jól vetették az évelő tdvekt! A verseny nyomán páratlan fellendülés jelentkezett Moszkva környékének földjein a tavaszi vetés első napjától kezdve fcllobogott a * mezőgazdasági munkát kiválóan elvégző brigád« címért induló verseny állandó láza. A tavaszi vetést magas színvonalon végezték el. Jól vetették az évelő füveket, ami « vetésforgós rendszer legfontosabb eleme. Rövid idő alaii fejezték be a vetést és eszei megőrizték a talaj nedvességét. Megteremtették a kedvező félétéleket a tavasziak gyors kikelésére és az ősziek gyors fejlődésére. A májust, esőzések után minden vetés növekedésnek indult és dús zöldjével örömre hangolta s földműveseket 1950-től kezdve újra meletartják Moszkvában az összszövetségi mezőgazdasági kiállítást. Moszkva környékéL nek kolhozosai a gépesít ők kel szoros együttműködésben küzdenek azért, hogy méltó képpen vehesenek részt egess or*zá"os terepszemlén. A technika legújabb vivmánvait alkalmazzák a szovjet erdökiterme éseknél Ebben az évl»en a szovjet fakitermelés uj, nagytermeié kenységü mechanizmusokkal gazdagodik: egykarú villanyfűrésszel, amely megkönnyíti a TANULSAGOS PÉLDA VOLT... Húszan ülnek a Tisza L.-köruU MNDSz ...ékház nagy előadói érmében a diákos asztalok mellett. Husz asszony hallgatja a .ársadalml formák fejlődését, a magyar tőréneimet, az ötéves tervet, parasztságunk felemelkedésének útját, i demokratikus Iskolapolitikát és a Szovjetunió szerepét a népek jzabadságharcéhan. A körútról sötétzöld lombok bámészkodnak be a nyitott ablakokon, a nagy délutáni csöndben kergetőznek a kérdések és a (eleietek. - Mi volt Kossuth va 1946-ban? — Duna völgyi kon. föderáció, a népek barátsága ... — Miben tévedett? — 'A köznemességre és nem a jobbágyságra támaszkodott a fórra, dalomban... — Mi volt a parasztság szerepe? — Katonáskodott, kihasználták, de nyomorúságban élt... Kis Istvánná elvtársnő kérdéseire Horváth Bertalanná szakszerű, pontos feleleteket ad. Hz egyhónapos esti Iskola "többi hallgatója szorgalmasan jegyez, fehér papírlapok tőié hajol a sok szőke, barna és ezüstös aszszonufei. karistolnak a ceruzák. Az előadó ujabb fejtörőről gondoskodik. — Ml az egyházak szerepe a történelemben? — hangzik a fogas kérdés és néhány pillanat múlva megkezdődik a hosszú, élvezetes vita, Tóth Józsefné, Ábrahám Istvánné és Sebők Józsefné között Az asszonyok történelmi materialista módra elemzik az elmúlt századokat, kibogozzák a feudális nemesség és a főpapság viszonyát — Mindszenty esete tanulságos példa volt —fejeződik be egyetértéssel és kölcsönös megállapodással a vita és a figyelem a jelenre, a béke megvédésére, a béke-harcra, a Szovjetunió vezetőszerepére terelődik. A busz munkásesszony most igazőn az elemében van. — Felvilágosítjuk- a tudatlanokat! Harcolunk az Imperialisták ellen! Követjük a Szovjetuniói! — hangzik a felelet és kipirosodnak az arcok. Naponta öttől-nyolcig tart a tanítás és a tanulás. Eayhónap múlva uj asszonyok — szinte mondhatnánk szellemileg, világnézetileg fiatal asszonyok — kerülnek jü az MNDSz nyári Iskolájából fa kidóntését és feldarabol* sót, mozgó villanytelepekkel, amely ezeket a fürészeket 'én villanycsigákat táplálják, hes<nyótalpas »Kt-12< traktorokkal és autóra szerelt emelödarid* kai. Különösen a >.Tniime-KSSt márkájú egyszerűsített láncát" vitelü villanyfürészt fogadW* nagy érdeklődéssel az ertMfc munkások. Ezt a fürészt M erdökilermelés központi tud® tnányos kísérleti intézete ta® vezte meg és az izsevszki géj* gyár készítette el. Az új fürész könnyen raktározható: 65 cm-es tokban eL fér, súlya 8 kg. Kedvező ös» szetéleléflél fogva a nehezebb helyeken is alkalmazható aa erdei munkára. Ezeknek a fűrészeknek a termelékenységB többszörösen felülmúlja az eddig használatos 21 kg. sulyu »Vakoor* típusa fürész tonna* lékenvséaét. rsn. A pártot épited, ha a üártsajtot erosiledl