Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-08 / 156. szám

Ara 60 fillér 1949 julius 8. péntel Vasárnap Sándorfalván számol bt az élményeiről a Szovjetunióban járt parasztküldőttség egyik csoportja B Szakszervezeti Világszövetség csütörtöki ülése Ausztrália, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika dolgozóinak helyzetét tárgyalta A Szakszervezeti Világszövet­ség csütörtök délutáni ülésén a tizedik napirendi pontot, Ausz­trália. Ázsia- Afrika és Latin­Amerika szakszervezeti mozgal­mának és dolgozóinak hc-Jyze­tét tárgyalták. Az első szónok Thornton, az ausztráliai vas és fémipari szak­szervezet főtitkára volt. Rámu­tatott arra, hogy Ausztráliában a munkanélküliség állandóan növekszik és ismét mutatkoz­nak a gazdasági válság jelet. Egyre gyakoribbak a sztrájkok és a politikai sztrájkok is je­lentkeznek. Az ausztráliai kor­mánypárt, az úgynevezett kor­mánypárt, csak a hevében mun­káspárt, egyébként egyetlen cél­ja. hogy Ausztráliában a kapi­talizmus minél jobban megerő­södjék. Az ausztráliai kormány egyre határozottabban valósít­ja meg az amerikai imperializ­mus céljait. A haladó szak­szervezeti vezetőket üldözik, be­börtönzik, munkásellenes tör­vényeket hoznak. Beszéde vé­gén biztosította a kongresszust, hogy az ausztráliai szakszerve­zetek teljes mértékben támo­gatják a Világszövetséget Az ázsiai dolgozók tizmiUtói harcolnak a Ifíggetlenségért Az ázsiai dolgozók helyzeté­ről szálló előadói jelentést a kinai Lin.Ning.Y-nek ko'Iril volna előterjesztenie, azonban őt megakadályozták a kon­gresszuson való részvételben és igy ezt a beszámolót is Tliorn­ton olvasta fel. Az előadói jelentés átfogó ké­pet nyújt az ázsiai dolgozók helyzetéről és megállapítja, hogy az ázsiai dolgozók Tízmil­liói harcolnák függetlenségük­ért. szabadságukért az impe­rialista gyarmatosítók elén. Szabad Kínában, Észak-Koreá­ban és Vietnam felszabadított területein a gyarmatosítók ural­ma és a gyarmati rabszolgaság megszűnt, demokratikus refor­mokat hajtottak végre s ezek eredményeképen a dolgozó tö­megek helvzete lényegesen meg­változott. Egészen más a hely­zet Ázsia többi országában. Az imperialista iga alatt nyögő országokban, itt a már amúgy is rendkívüli alacsony béreket egyre jobban csökkentik, a dol­gozók életszínvonala napról­napra sü'Iyed és állandóan nö a munkanélküliség, a munkás­ságnak semmiféle politikai jo­gai ninecenek, dühöng a faji megkülönböztetés, sorozatosan hozzák a mnnkásellenes tőrvé­nyeket, üldözik a imnkásveze­tőket. Ezután hangsúlyozza a jelentés, hogy az ázsiai orszá­gok dolgozó tömegei az egész világ szervezett dolgozóival együtt következetesen folytatják harcukat a béke védelmében, az uj háborúra uszítók e'Ien. A nemzetközi szakszervezeti moz­galom egész Ázsiában nő. A jelentés ezután részletesen beszámol az coyes ázsiai orszá­gok helyzetéről. Az egyes államok helyzete t. Szabad Kína. A népi fel­szabadító hadsereg 'győzelmei után a felszabadított terüle­teken nemcsak a munkások, hanem az aggok, asszonyok és gyermekek is segítettek, hogy az üzemek berendezését meg­mentsék a visszavonuló kuo­mintang csapatok pusztításá­tól. A postai forgalmat, a te­lefont- és távirdnösszekötfelé­seket egész Szabad Kinában teljesen helyreállították. A kí­nai munkásosztály vezető sze­repet visz Szabad Kinában. A jelenlés ezután beszámol Szabad Kina dolgozói helyze­tének állandó javulásáról. A munkások százai vesznek részt az államosított üzemek veze­tésében és vezető szerepet töl­tenek t>eaz államgépezetben is. 2. Észak-Korea. Az északko­reai demokratikus reformok az északkoreai népköztársaság dolgozói életszínvonalának je­lentős méretű javulásához ve­zettek és haladószellemű mun­kásvédelmi törvényeket hoztak 3. Mongol Népköztársaság. A Mongol Népköztársaság jelen­tős gazdasági, politikai és kul­turális vívmányokat valósitoll meg a dolgozók érdekélien. A Mongol Népköztársaság dolgo­zói ma már a szocializmus! épilik­'4. Vietnam. A vietnami de­mokratikus köztársaság terü-« létén fonlos munkásvédelmi törvényeket hoztak. Megszűn­te Ilók a dolgozók 'gyarmati ki­zsákmányolását. Ezzel szem­Ízen a francia iga alatt lévő területen fokozódik az elnyo­más és a kizsákmányolás. 5. Indonéziában az indonéz dolgozó nép hősiessén küzd a holland betolakodók ellen. Az imperialjsták indonéziai ügy­nökei több mint 2ö ezer in­donéziai munkást vetettek bör­tönbe. De az indonéz nép hő­si ellenállásét semmiféle ter­ror sem tudja megtörni. 6. Japán. A japán munkások az amerikai megszálló ható­ságok súlyos terrorja ellenéire állandó hősies harcot folytat­nak életszínvonaluk megjaví­tásáért és a fasizmus és mili­tarizmus újjáélesztési kísérle­tei ellen. Az országban állan­dóan sztrájkok vannak, az ame­rikai imperialisták a japán nagytőkéseket és a fasiszta szervezeteket támogatják. A kettős elnyomás következté­ben a japán dolgozóik életszín­vonala állandóan csökken. 7. Dél Korea. Dél-Koreában szintén élesen nyilvánul meg az amerikai megszállók ter­rorja. A Szákszervezeti Szó­L vétségét betiltották. A mun­kanélküliek száma meghaladja az egymilliót 8. India. Az indiai reakció a brit imperialistákat felhasz­nálva, vérlázító mozgalmat folytat az indiai munkások, különösen pedig a szakszerve­zeti szövetségek ellen. A mun­kások életszínvonal* napról­napra romlik. 9. Burma. Burmában az angol imperialistákat kiszolgáló báb­kormány ugyancsak támadásban van a demokratikus mozgalmak ellen. A burmai szakszervezetek elnökét és több vezető tagját letartóztatták. A dolgozók azon­ban fegyveresen is harcolnak felszabadításukért. 10. Ceylon. A brit Imperialis­ták Ceylonban is a legkegyet­lenebb {^zsákmányoló politikát folytatják. A munkások sok tö­megtüntetéssel tiltakoznak a brit elnyomók és lakájaik mun­kásellenes intézkedései ellen. 11. Malaja. Malajában a brit gyarmati hatóságok az amugyls alacsony reálbéreket állandóan lejjebb szorítják. A munkásság sztrájkokkal és feqyveresej. is harcol az elnyomók ellen. A ter­ror azonban egyre erösödik. A brit kormány gyarmati csapato­kat, fejvadászokat és tankokat küld a maláji dolgozók ellem 12. Sziám. Sziámban az impe­rialisták zsoldjában élló kormáng szintén a végsőkig fokozza a ter­rort a munkásság ellen. A dolgo­zók azonban folytatják a fel­szabadulásért vívott harcot. 13. Fülöp-szigetek. A Fülöp­szigetek kormáyya teljesen a dollárimperlallzmus gyarmatosí­tó tröekvéseinek eszköze. 14. Közelkelet Iránban, Irak­ban, Törökországban és Afga­nisztánban nyíltan fasiszta esz­köszökkel nyomják el a munkás­ságot. A Közelkelet dolgozói azonban céltudatosan folytatják harcukat az elnyomók ellen. fi Világszövetség feladata A jelentés ezután hat pontban foglalja össze az ázsiai dolgo­zók helyzetével kapcsolatos vég­ső következtetéseket: 1. A Szakszervezeti Világszö­vetségnek fokozni kell tevékeny­ségét az ázsiai országokban és az ENSz-nél állandóan közbe kell járnia ázsla dolgozói érdekei­nek védelmében. 2. A Világszövetség az ENSz biztonsági tanácsa előtt haladék­talanul követelje, a brit, hol­land, francia és amerikai fegy­veres erők Kinából, Indonéziá­ból, Vietnamból, Malájföldről, Dél-Koreából és a Fülöp-szige­tekről történő süraős visszavoná­sát. 3. A Világszövetség terjesz­szen jelentést az ENSz társadal­mi és gazdasági tanácsához, hogy a demokratikus szabadság­jogokat és a szakszervezeteket Ázsia számos országában lábbal tiporják. A Világszövetség küld­jön ki bizottságokat a kérdés tanulmányozására. 4. A Világs .') eT't !:ö:etelie s bebörtönzött ázsiai szakszer­vezeti vezetők szabadonbocsátá­sát és a halálos ítéletek megsem­misítését . _ . 5. A Világszövetség ünnepélye­sen tiltakozzék 17 ellen, hogy a brit gyarmati hatóság a mala­dal szakszervezeti vezetőség két tagját meggyilkolta. 6. A Világszövetség támogassa az ázsiai szakszervezeteket a munkásárulók tevékenységének leleplezésében. Thornton ezután közölte, hogy a Világszövetség ez év novem­berében Pipingben rendezi meg az ázsiai országok szakszerve­zetének értekezletét. II munkásosztály flfriká&an is egyre öntudatosabbá válik Ezután Le Lea, a CGT fó­ti tkára az afrikai dolgozók hely­zetét ismertette. Részletesen be­számolt arról, milyen emberte­len módszerekkel" zsákmányol­ják ki az imperialista gyarma­tosítók a fekete földrész munká­sait és milyen terrorral próbál­ják elfojtani az egyre erősödő munkásmozgalmat. A munkás­osztály azonban Afrikában is egyre öntudatosabbá válik. Végül Lombardo Toledano sz® molt be a latin-amerikai dol­gozók helyzetéről. Az adatok egész sorával bizonyította, hogy a latin-amerikai országok szint* teljesen a Wall-Street gyarma­taivá váltak. A helvi burzsoázia és a nagybirtokosság az ameri­kai monopolistákkal együtl valóságos ratezolgaságban tart­ja a latin-amerikai munkássá, got. A dollár-imperializmus zsi. nórjln rángatott diktátorok fa­siszta eszközökkel nyomják el i dolgozó tömegeket. Ennek elle­nére számos országban jelentől előrehaladás történt a szakszer­vezeti egység megvalósítása te­rén. A latin-amerikai munkások túlnyomó többsége megvetéssel bélyegezte meg a munkásániló­kat és nagvtőkés megbízóikat. A rendkívül súlyos gazdasági nyomás és politikai hajsza el­lenére 120 millió latin-ameri'.ai dolgozó folytatja küzdelmét sza­badságáért, függetlenségéért éí a tartós békéért. Ezután bejelentette, hogj I szeptember 5-re összehívták aí amerikai kontinens értekezletét. A vita során többen szóltejj hozzá, a jelentéshez. (I fokozódó v'iáüváisáü sürgősen sxiilcséüessé fesz* az amerikai lm'palit ka ielíilv zsgáJásáf Az amerikai szenátus köreiben élénk figyelmet keltett az a le­vél, amelyben Henry Wallace, az amerikai haladó párt vezető­je felhívja a szenátorokat, hogy ne ratifikálják a támadó atlanti egyezményt Az egyre fokozódó gazdasági válság miatt — állapltja meg a levél — sürgősen felül kell vizs­gálni az amerikai külpolitikát. Wallace ezután rámutat az Egyesült Államok gazdasági éle­tének fokozódó hanyatlására, amely kapcsolatban áll a kor­mány külpolitikájával. Az ame­rikai gazdasági válság már Eu­rópában is érezteti hatását. Nagybritannia a fontsterlinq le­értékelése előtt áll. A dollár és a sterling területek közötti normális kereskedelmi kapcsola­tok fenntartása mindjobban meg­nehezül. Mindehhez hozzájárul az egy­re növekvő és fenyegetőbbé vá­ló munkanélküliség. A Trumai kormány a .egsulóosahb gazda­sági viszonyok ellenére a nyu­galeurópal országokat ujabt nagy katonai kiadásokra kény szeritl. Az atlanti egyezmény é a vele kapcsolatos fegyverkezé sl program súlyos terheket ri az amerikai népre. A fegyverke­zési költségeket sokkal észsze­rűbben a válság elleni Intézke­désre lehetne fordítani. A levét végül utal arra, hogy az Egye­sűit Államok támadó polltikáii megakadályozza Európában I kelet és nyugat közötti kereske­delem kiépítését. Ezzel azonbar megfosztja az amerikai ipart ls piacainak kibővítésétől és Igf közvetve növeli az amerikai munkanélküliséget. Ezért az at­lanti egyezmény ratifikációjának megtagadása az amerikai né* elsőrendű érdeke. fi váüalaívezefő és a dolgozó szoros egiitfmiiködése b z'os 'jn a jó munkái Zsoünyec Mihály nehézipsri miniszter beiktatta a lioiíher gyár uj váilalatvezelöjét A Hoffher gyár uj vállalat­vezelőjének beiktatási ünnep­ségén megjelent és felszélalt Zsofinyec Mihály nehézipari miniszter, a gyár volt válla­latvezetője. Zsofinyed Mihály beszédé­ben mindenekelőtt köszönetet mondott munkatársainak bi­zalmukért és segítségükért, kérte, hogy az uj vállalatveze­tőnek is adják meg a bizalmat és segítséget. Ezután hangoz­tatta, eredményes, jó munkát csak ugy lehet végezni, ha a vállalatvezető és a dolgozók szorosabban együttműködnek. Az üzemi dolgozók és vállalat­vezetők nagy segítséget kap­jak pártunktól, a Magyar Dol­gozók Pártjától. A Párt Köz­ponti Vezetőségének határoza­tai jelentik azt a biztos irány tüt, amely után nyugodtan ha­ladhatunk. Eredményeinket biztosítja a Szovjetunió segit. sége. Utána Krassalkovics Mátyás őntőmuhkás, az uj vállalat ve­zető emelkedett szólásra. Be­szédében kijelentette- az eléri eredményeket tovább akarj K fejleszteni és hároméves ter­vünk sikeres befejezésével öt­éves népgazdasági tervünk alap­jait biztosítani. Ezután Györe János párttit­kár szólalt fel. A mi feladatún* erősíteni Pártunkat — mondotta — és egyemberként felsorakozni a munkásosztály, a Magy ar D> 4­gozók Pártja, az egész magyar nép szeretett vezére, Rákosi Má­tyás elvtárs möűé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom