Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-03 / 152. szám

t Vasárnap, 1949 joliu* 8. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM EREDMENYEI BULGÁRIÁBAN 1944 szepíwnber 19-én, ami­kor Bulgáriában a Hazafias Front vette kezéte a hatalmat. 28 faluban kezdték el a szövet­kezeti termelést. Ezek a s/ővct­he/e'ek szo'eállak később aszö. vetkezeti mozgalom kiépítésé­nek alapjául. Már a bulgát népi demokrácia segítette a fej­lődésben ezeket. Néhány szám tükrözi a bul­gár szövetkezeti mozgalom fej­lődését: 1911 szeptember 31-én 110 szövetkezet volt Bulgáriában. 1917 december 31-én 519, 1948 szeptember 15-én pedig mir 710. A liáborut követő clkerülhe­teUen nehézségek ellenére ezek n szövetkezetek győztesen ke­rültek ki az elmaradt földműve­léssel folytatott harcinál. A há­ború utáni bárom esztendő szá­razsígának leküzdésére a rr.a­gánhirlokoknál sokkal alkalma­sabbaknak bizonyullak, meri öntözésre felhasználtAk a folyó­vizeket és a talajvizeket 1918­ban, az első, csapadék szem­pontjából normálisnak mond­ható esztendőben a szövetke­zett birtokok már kiváló emlmé­Pveket értek el. A vetéstervet 101 százalékra teijesitctlék, mlg a macánbirlokok csak 87 szá­zalékra. A szövetkezeti birto­kok' a szántást, vetést és a löbbi mezei munkát 10—15 nappal hamarabb fejezték be, mint a magánbirtokok, A szövetkezeti birtokok átlaghozama 1948-ban csak 6—7 mázsa. I A szövetkezeti birtokokon ha'almas lépésekkel lia'adt előre o gé;>esités, a nemesített vető­magvak felhasználására, a mű­trágyázás, a tudomány vívmá­nyainak alkalmazása, a növényi betegségek elleni rendszeres harc, a mezei munkák jobb megszervezése és meghatározott időre való befejezése, a munka me/szervezése a termelési ver­seny és a munkaverseny alap­ján. Ezeknek a kezdeményezésed­nek köszönhető, hogy a szóvet­kezel í csoportoki a magánkézben lévő birlokokkal szemben 30— 40 százalékkal jobb eredménye­ket értek el úgyszólván vala­mennyi terménynél. Néhány példa: búzából Halredíne köz­ségben több mint 16 mázsa ter­mett egy holdon, Krusunakőz­ségben ugyancsak burából 37 mázsa egy hektáron. Árpából Zdravclz községben egy hektár­ról 48 mázsát arattak, rozsból ugyanitt egy hektárról 30 mi­vsát. Burgonya a lovecsi kerü­letben 47 és fél mázsa te.mett hektáronként. Reujébó Konaró községben 70 mázsa rizs tor­mett egy hektáron. (Egy hektár körülbelül másfél hokinak felel mog.) Ezek a kitűnő terméseredmé­nyek bizonyítják, hogy a szö­vetkezés segítségével bulgár földán is kétszer-háromszor aka kora terméseredményeket tud­nak elérni a gazdaságtudomány ós a gépesílős alkalmazásáéval. A jfó munka jutalma: Száz dolgozó megy két heti csehszlovákiai üdülésre A Szakszervezeti Tanács Kije­lölése alapján fó munkája jutal­mául a csereüdültetés keretében száz dolgozó indult szombatom kétheti üdülésre Spinderovo Mlynbe• a kies fekvésű csehszlo­vák magaslati üdülőbe- A szét dolgozó között hatvan munkás van. — Üdülésem alatt — mondot­ta Cziro* Pál sajósZenfmártani munkás lám/ász —, szeretnék megismerkedni, barátságot K-ötni csehszlovák barátainkkal, akik­kel a hatalaras Szovjetu ni öve­zette táborbart, á többi népi de­mokráciával közösen védjük meg őket. Román Mihály mátészal­kai élmunkás kijelenti„• Tanu­lásra szerelném felhasználni az üdülés idejét. Annyi a pótolni valóm — sóhajt fel. Hatvan éves leszek nemsokára és csak né­hány év óta tudom mi a köny Boldog izgalommal tekintő vek az utazás elé ezek a doégo­-ók, akik a népi demokrácia jó. voltából életükben először men­nek külföldre kétheti nyara­lásra A szocializmus országában termelési verseny, jólét Kubán egyik legjobb termőföldi® a S«®v­jetuniónak. Hí re a a kubáni búza, kukorica, nap­raforgó, gyapot, 8ZÖ115, tea, narancs, citrom. \ háború alatt a német' fasiszták feldúlták a kubáni mezőket. A hitleristák okozta sebekot azonten a kolliozók, szovhozok és gépállomások a szovjet állam segítségével rövidesen hegyó­srvitottÁk. A vidék kolhózistái a háborút "követő éveiden a háború előtti termésszinvonalat fe­lülmúlták. Kubán földművesei, eredményeikről ffcvWet irtak Sztálinnak, melyben célul tűzték maguk elé, hogy az eddig gyengébb vetésterü­letről 5s nagyobb termést takarítanak be, több tejet és gyapjút termelnek és a hústermelést is fokozzák. Á kubáni földművesek betartották ígéretüket. Egyik kolhózesoport 1948-hna ®1­nvertc a kitűntető ^Szocialista Munka Hőse* cí­met- A Kolhózokbon a tavas® vetést a tavalyi­nál 15 nappal gyorsabban fejezték be. Sikerük egyik titka az egyre nagyobb tömegeket mozgo­sító termelési verseny. Az imperializmus elnyomási alatt kizsákmányolást nyomor ' Franca, aki »hfi fia az egyháznak*, 10 éves uralma alatt legalább 200.000 republikán spa­nyolt gyilkoltatott meg és ezt a tevékenységét jezsuita tanácsadói minden esetten helyben­hagyták. Az ország jövedelmének 60 szárateMt katonai és rendőralakulatok fenntartására -for­dítja, ezzel szemben az iskolák 40 százalékát, be­záratta »takavékossági okokból*. A« ország föld­területének 51 százalékát 50.000 nagybirtokos tartja a kezében, akik a városokban élnek jövedelmükből. A földbirtok többi része sok­millió paraszt között ószlik meg. A nigvbirto­kokon két millió földnélküli proletár dolgozik. Ezek nagyrész® analfabéta. Táplálékuk .ogyré­szét ás erdőben összegyűjtött makk .leiontf. A Eranoo-renderef ellen erős ellenállási mozgal­mak alakultak. Ezeket Ilimmler, a fasiszta rend­őrvéreb éjfél szervezett titkosrendőrség próbálja eTŐs terrorral elnyomni. A spanyol nép ellen­állása azonban ennek ellenére egvre fokozódik. Megjelent a fel a béke védelmére! chnfi füzet. Tartalmazza: a magyar békekonferenciának SZTÁLINHOZ irott levelét és a békekonferen­cia 1949 június I9-i HATÁROZATÁT. Népnevelőink terjesszék a dol­gozók tömegei között Terjexz­'teére használják fel a bé­kekonferencia ismertetésére ita" tó kisyyüléseket. — Agl­•cjós muK'í!»v során vigyék magukkal t ' fBactct, olvassák fel a konferencia Sztálin elv­társhoz Írott levelét áa a kon­ferencia határozatát. Olvassak! Tanulmányozzuk} Terjesszük I | Kiadja: liMegvidjüh a békélt mozgalom Országos Tanácsa. Kapható: pártszervezetekben és a* összes törnegszervezetek­ben, — Megrendelhető: Buda­pest, IV„ Deák Ferene-utca 15. H TERMELŐSZÖVETKEZETEKRŐL 'Az idei nm ló "hl érkeztünk végére az elsői esztendőnek; emelyten Magyarországon termelőszövetkezeti csoportok mű­ködtek. Az idei esztendő az, első. nmely nálunk is megmutatta n nagvü'onii gazdálkodás számtalan előnyét, megmutatta a többi között, hogv szövetkezetben könnyebb a munka é® mégis bővebb, jobb a termés, mint az "egyéni gazdálkodás­sal. őszre szerte az országban ujabb és ujabb termelő sző­V, (terelek alakulnak. A szövetkezetek működését külön ren­delet. a Jszövetkezeti alkotmány* szanífjozza. Ennek fonto® részeit ismertetjük eznlkalomma L A termelőszövetkezeti cso­port csak a földművelésügyi miniszternek n SzOVOSz meg­hallgatása után adott engedé­lye alapján működhetik. A csoportnak csak az lehet tagja, aki a korábban ki­tolod rendeletek értelmében n fOldmüvc-szövetkezetnek és a ffildbérlö szövetkezet­nek tagja lehet. Belépéskor minden tag aláírá­sával ismeri cl magára néz­ve kötelezőnek n csoporl sza­bályzatát. LTj tag felvételéről a csoporléi lckczlet dönt. A termelő szövclke zeti tag azt a földingatlanát, amellyel a o t n un' á ál an i és t kí­ván venni, csakis n csoporl óllal folytatott lormohós kere­téb»en n saját, vagy hozzátarto­zói munkaereiével müveiheti. Idegen munkaerőt csak beteg­ség, vagy indokol! tartós Iá vollél és időhöz kötött sürgető munka esőién lehel alkalmaz­ni. A szövetkezés önkéntes A csoportba való belépés ön­kéntes. Kilépni a termelőszövet­kezetből ugyancsak önkéntesen letet a rendeletben megszabott feltfleiek melléit. Intézkedik a rer.dclet a működési szabályzatot megszegő, a csoportnak kárt oko­zó tagok kizárásáról. A termelőszövetkezeti csooort szerve!: a csoportértckezlet és az Intézőbizottság, Az Intézőbizottságot ennek elnöke vezeti, aki egyben • csoport elnöke is. A csoport legfőbb szerve a cso­portértekezlet, amelyen vala­mennyi tag résztvesz és amely­nek határozata minden lagra kő­telező. Az intézőbizottság havon­ként legalább egyszer köteles összehívni a csoportértekezletet, amelynek hatáskörébe tartozik: az Intézőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása és el­mozdítása, az Intézőbizottság szómadásainak felülvizsgálata és jóváhagyása, valamint a lag fel­vételéről és kizárásáról való dön­tés. Az intézőbizottság feladata ja­vaslatot készíteni a közös gép­használatra. megalkotni a gaz­dasági eszközök felhasználásá­nak. karbantartásának tervét, gondosan kezelni a csoport tu­lajdonában lévő terményeket, ve­te ,-g- akat. jószágokat. gépeket, stb. Az Intézőbizottság, elnöke a bizottság bevonásával irányítja a csoport gazdálkodását, képvi­seli a csoportot az anyaszövelke­zet, a hatóságok felé, közli a la­o okkal a vezető szervek határo­' zalait és intézkedik azok vég­rehajtása érdekében. Kiadja az elvégzendő nmn­kút. inest-zahin menetét és a* intfeőbteotteággol egvftfl ellenőrzi a tagok munkáját Haszonbér és földjáradék Az egges tagokat terhelő ha­szonbérek összegét a csoport kö­zős terhének tekintik, amelyet a tagok földjeik arányában visel­nek. Ahol a felesleg felosztása a végzett munka arányában tőrti­nik, ott • földtnlajdono® tag vagy a megállapított kishasxon­bórt vagy a felesleg legfel­jebb 25 százalékának toldj® alapján re* <WS részét kapja. A termelő csoport ügyvitele önálló — könyvelését, leve'ezésvt stb. az anyaszővetkezet (földmű­ves, vagy főldbérlö) végzi. A-cso­port munkájának eredménye ki­zárólag a csoport javára,, a tisz­ta felesleg kizárólag a csoport céljaira fordítható. Termelőszöveihczell csoportok llpusal 1. Táblás termeld- csoport közős költségeihez, _ .. , é® az intézőbizottság által szövetkezeti csoporl megállapított mértékben a Háromféle termelőszövetkezeti csoportot különböztetünk meg. Az első, u. n. táblás termelőőszövet­kezeti csoport feladata: a táblás müvelésnek, közös szántásnak és közös gépi vetésnek megszerve­zése, termelési szerződés köté­se és általában a tervszerű gaz­dálkodás előmozdítása. A cso­port az értekezlet által jóváha­gyott vetésforgó alapján gazdál­kodik. A szántás lehetőség s'Crint géppel (gépállomás) közö­sen történik, költségét kö­zösen viselik. A trágyázás feladatait a vetésforgó alap­ján az. Intézőbizottság álla­pítja meg. Közösen végzik a gépi vetést, amelynek költségeit a vetésterv­ben való részesedés arányában osztják el. A szántás, illetőleg a vetés elvégzése után kl kell jelölni a megfelelő területrészeket a táb­lákon belül, amelyeken azután a művelést, növényápolást a tagok a inogok és család­tagjaik munkaerejével vég­zik. A betakarítást (aratás, cséplés) egyénileg végezhetik. A kölcsö­nös segitség megszervezése itt az Intézőbizottság feladata. A betakarított terménnyel minden rag maga rendelke­zik, ugyanakkor mindenki­nek ltn/.z,a kell járulnia a tartalékalaphoz. A közös költségek, az üzemgaz­dasági tartalék (jövő évi műtrá­gya, vetőmag stb.) és a beru­házási tartalék levonása után megmaradt tiszta felesleget ará­nyosan felosztják, 2. Átlagéi osztású termelő­szövetkezeti csoporl A második, fejlettebb forma neve: átlagelosztásu termelőszö­vetkezeti csoport. Ez a forma — mint a működési szabályzata mu­tatja — annyiban fejlettebb az előzőnél, hogy Itt a szántás és vetés mellett — csekély kivétel­től eltekintve — a művelést, az aratást, betakarítást Is közösen végzik az intézőbizottság veze­tésével. A közös munkából Itt ls a vetéstervben való részesedés arányában kell résztvenni. A termést a már ismert le­vonások (üzemgazdasági tar­talék, bernlte/ás, stb.) után a vetésterületi arányában osztják eí olymódon, hogy minden tag az össztermés­ből átlag szerint részesed­jék. A tiszta felesleg felosztását a csonorfértekezlet dönti el az in­tézőbizottság javaslata alap­ján. 3. Közös termelő­szövetkezeti csoporl A harmadik viszonylag legfej­lettebb termelőszövetkezeti for­ma: a közös termelőszövetke­zeti csoport Ennek feladata — amint működési sza./ilv megje­löli — a csoport müvelése alá vont földeken közös szövetkeze­ti üzemben és társas munkaszer­vezettel megvalósítani a torv­szerű gazdálkodást. A csoj>ortér« tekezlet által elfogadott üzem­terv alapján as intézőbizottság megszer­vozi az egyes munkák elvég­zését s erre a tagokhói munkacsapatokat szervez. A csoport, illetőleg a tagok által végzett munkát munka; egységben mérik. Különféle munkára megállapítják azt » munkamennyiséget, amit egy, tag egy átlagos munkanap ala;< teljesít. Az intézőbizottság meg­állapítja, hogv a* átlagos mun­kanap alatt elvégzett különböző minőségű 6a mennyiségű mun­káért hány munkaegységet kel a tag javára írni. Például: ha első Bwéroakaszá­lánnál egy átlagos munka­nap alatt egy kat hold ka­szálható le e ennek két munkaegység felel meg, ak­kor az, n tag. aki egy és ne­gyed holdat ka«zél te, o* nem két, hanem két és fél munkaegységet szerez ma­gának. Hymódoa biztosítva van, hogyj a. noeyobb teljesítmény nagyobb díjazásban részesül. Az eredmény elszámolása itt ugy történik, hogy a már ismert levonásokon, valamint a terme­lési költségeken felül megma­radó tiszta felesleget a teljes ­tett munkaegységek arányát szétosztják a tagok köz?'4<

Next

/
Oldalképek
Tartalom