Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-03 / 152. szám

Vasarnap, 1949 julius SDo!gozó parasztságunk erős fegyvere: a földmiivesszövetlcezet Irta: Turi Jóxtef szövetkezeti mozgalmunk erőteljes fejlődésének bizonysága, hogy má Szegeden csongrádtnegyei földműves és termelő,«övetkezeti csoportok választjányi küldöttei összeülnek és /.en a választmányi értekezleten megbeszélik dolgozó parasztjaink a szövetkezeti élettel kapcsolatos legfontosabb teendőit. Kiértékelik ezen az értekezleten az eredményeket, vn tamint azokat a hibákat, amelyek szövetkezeti mozgalmunkban politikai és gazdasági téren adódDak. Ezen a mCgve választmányon majd a kiküldöltek megválasztják az országos küldötteket. Ez az országos küldöttközgyűlés azt jelenti, hogv hatalmasan megerősödött föidmüvesszövetkezeteink társadalmi mozgalmi ereje. A kisés a középparasztság valóban aktiv részvételével növekednek §3 erősödnek föidmüvesszövetkezeteink. Ezek a megvei választmányi ülések — ott, aho' már megtörténtek —, bizonvi tékái annak, hogy dolgozó pe raszfSágunknak tekintélyes része megértette a szövetkezésben börömülő erőt, Dolgozó parasztjaink tisztátlan vannak azzal, hogy a szövetkezetbe tömörülés döntő fegyver a falusi osztályharcban a kizsákmányolás ellen. Nehéz küzdelmek és próbálkozások után jutottunk idá ig. Az elmúlt esztendőkben sok akadályt és harcot kellett megvívni azért, hogy most szövetkezeti mozgalmunk ereje viláP

san kibontakozzék. A felszabadulás után a Hankya fogyasztási szövetkezetekben és egyéb értékesítő mezőgazdasági szövetkezetekben a régi kapitalista mozgalom elevenedett fel. Dolgozó parasztjaink jól tudják, hogy azoknak a szövetkezeteknek vezetői kikbői álltak: a falu kiz=Skmánvoló kulák, KÍsebb-nasrvobb népnvu tó tőkés személyeiből. Volt ezek kőzött bőven még a régi TTorIhv-nralkodó osztály hü lriszo]E

lója is. Ezek a vezető szervek természetesen nem a népi demokrácia szövetkezeti fejlődését kívánták szolgálni, haftc-n ennek egvenesen akadályozói voHnV rirniíi-ozzünk a régi Hangymkö'nont embereinek arra _a ry.yvümS ra. amellve1 me&.L sartaK^niusitani a szövet fcezeti egv?eg Tét'-ehozását és lénten-nyomon mindent elkövettek a földmüvesszövetkezetek bofeket-itésére. De ugvanigy tették a töhbi értékesítő és beszerző szövetkezetek, amelyek még a régi világból maradtak fenn. Ezeknek a szövetke•eteknek mozgalma demokráciaellenes ellenforradalmi mozgalom volt és egvik front-szakaeaát képezte Nagv Fereneék. Kovács Béláék kulák politikájának. A szövetkezeti központok pedig, a Ilanga-a központ éppúgy, mint a többi belőle alakított fogyasztási szövetkeletek országos központja, vagy a mezőgazdasági szövetkezetekből alakult MOSzK olyan kaÍ

iitalista vállalatok voltak, meyeknek a kereskedelmi, gazdasági tevékenysége kapitalista Jellegű volt. * Mozgalmi szerepe pedig nem volt egyéb, mint a reakciós Nagy Fereneék politikájának hü" kiszolgálása. Igy, ahogy látjuk a fenti szövetkezetek működését, világos, hogy ez semmi esetre sem volt egészséges szövetkezeti mozgalom. Egyetlen egy volt, ami a felszabadulás után demokratikus irányban indult: a FOK, a Földmüvesszövetkezetek Országos Központja. A FOK-ban máit 1945-46-tól kezdve egészséges szövetkezeti mozgalom indult meg. Amikor a földmüvesszövetkezet központja megszervezte a megyei választmányokat, földhözjuttatott kisparasztságunk legöntu-í, ápviselői tömörültek utít a ezen, a havonként tar.ovi üléseken ele• e-i, .3iovo'.)i.eacti élet bontakozott ki. Ezek a földművesszövetkezetek választmánva; elég nehezen tudtak működniÁllania kellett a harcot a Hangya kulák szövetkezetek aljas támadásaival szemben és ugyanakkor a legsúlyosabb nehézségekkel kellett megküzdeniük a földmüvessz-övetkezetek megszervezése, áruellátása és egyéb kereskedelmi tevékenysége terén is. Mégis jelentékeny sikereket értek el ezek a földniüvesszövetkezeti választmányok Bennük nyilvánult meg először a felszabadulás ulán a népi deuokratikus szövetkezeti mozgalom. Igazi törekvésük, ha még akkor nem is tudott általiban érvényesülni, úttörői szerepüket betöltötték. Amikor a szövetkezeti központok egységesítése a MOSzK-ban megtörtért, a földmüvesszővetkezeti mozgalom is megszűnt Megszűnt a szövetkezetek fejlődése azért, mert a MOSzK e ' ufárkodás. a kereskedelem kialakítását tartotta döntő feladatának. Ez azt jelenti, hogy a földmüvesszövetkezetek ahelyett. hogy politikailag fejlődtek volna.'a kereskedésben mentették ki legnagyobbrészt a munkájukat. Ezekhői kiindulva a MOSzK tehát, uem tudta azt a hivatását betölteni, hogv fnhin a szövetkezetek kiépítését -Ivégezze, fehát át kellett szervezni. Az átszervezés azért jött létre, mert a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége látta a fennálló hibákat, hogv e MOSzK összetételénél fogva nem tudja vinni a szövetkezetek kiépítését. A MOSzK megszüntetésével párhuzamosan pártimk javaslatára létrehozták a Szövetkezetek Országos Központját, mely hivatott arra, hogy a szövetkezeti hálózatunkat kiépítse és szövetkezetekbe tömörítse a falu dolgozó parasztságát. A SzOYOSz lesz hivatva arra hogy szövetkezeteink kiépítésében uj és döntő fordulatot hajtson végre, hogy a fölművesszövetkezetek fejlődését egészséges iránvha vigye. A SzOVOSz legyen szövetkezeti mozgalmunk irányító központja falun és városon egyaránt. A mai választmányi ülés hivatott arra, hogy a megváltozott körülmények között megtárgyalja a szövetkezeti mozgalmunk tennivalóit. Itt tisztázzuk szövetkezeti mozgalmunk elvi kérdéseit, amelyeket azután érvényesíteni fogunk szövetkezeti életünk fejlesztéséhem. A választások után kialakult helyzetünk pedig biztosíték arra. hogv falun Is a M,agytar Dolgozók Pártja vezetésóveft az egész dolgozó parasztságot a szövetkezetekben egyesíteni tudjuk. Mindinkább hozzásegít bennünket a szövetkezeti moagalom széleskörű kiterjesztéséhen az a körülmény, hogy a. dolgozó parasztság "látja "a földmüvesszövetkezetekbén, hogy a földmiivesszövetkezetek számukra biztos védelmet tudnak biz tositani a falu kizsákmányoló elemeivel szembea. A faluu mindinkább élesedő osztálvharcban a kulAkság a támadását a szövetkezebek ellen irányítja. A mostani megyei választmányunknak a falusi osztályharc egyik döntő állomásának kel' leninié, hogy a választmányi ülés után "friss erővel lássunk hozzá falun is föidmüvesszövetkezeteink megerősítéséhez. Ez zel párhuzamosan ugyanakko: pedig döntő csapást mérünk a kulákság soraira. A dolgozó pa rasztságnak a földmű ve'szövetkezet erős fegyvere, pajzsa a szocializmusért vivott küzdelemben. Ha ezt a fegyvert a dolgozó parasztság erősen tartja a- kezében, akkor eredményesen fogja megvivmi a döntő harcot a kulákok ellen is. A mai szövetkezeti választmányi ülés után irányt kell venni arra, hogy a falusi egységes szövetkezebek alakulásukban és A Magyar Kender és a Szegedi Kender végrehajtja a tervet! Jólslkerült tervismertető értekeztetek üzegea Két nagy textilemében Pénteken délután tartották meg a Magyar Kender nappa'i műszakának dolgozói tervértekezletüket. Sebesi János elvtárs, üb. titkár megnyitója után Bosányi György válla'átvezető ismertette a Magyar Kender munkáját az elmúlt 'él évben. — Ezév áprilisától kezdve a Magyar Kender munkája f- kozatosan javult és renge'eg komoly munka és erőfeszítés árán az üzem termelése rentábilissá vált — mondotta. A következő félév terveinek ismertetésénél részleüsen ismertette, hogv a vállalat dolgozóinak minden "'.'cmrészben milyeí minőségből mennyit keli termeime a terv teljesítésére. Részletesen kitért n minőség javításánál, az önköltség csökkentésénél, a selejt kiküszöbölésénél mnátkozó feladatokra. • Sebesi elvtárs nyitotta meg ' hozzászólásokat. Rámutatott, a vállalatvezető és az üzemi bizottság működésénél észlelhető hiányosságokra. Dunai Sándor evtárs. az üzemi alapszervezet titkára a munkafegyelem hiányosságait világította meg. Sebesi. Dunai elvtársak hozzászólásait a felszólalások hosszú sorozata követte. A vállalat minden üzemének doloozói: munkások, munkásnők, az erőtelep az előkészítő, a szövő, a festő részéről tették meg észrevételeiket az eddigi munkához. a tervekhez. Minden hozzászólásból kicsendült a Maayar Kender dolgozóinak akarása, törekvése, hogy üzemük munkáját megjavítsák a hároméves Tervet Újszegeden is diadalra vigyék. • Hosszan zúgott a taps Rákosi elvtárs említésekor. A Magyar Kenderben is felállva ünnepelték a magyar nép nagyvezérét, aki irányt mutatott r Ma«var Kender dologzfiinak MAGYAR-ROM4N BAR4TSÁG Már közös forrásból tör elő dalunk, határ nem állja útját, mint. a gát. Közös cél feszíti, duzzasztja erőnk, s mint anyaöl tart minket a Párt és harcra edz, hogv békénket úgy védjük, mint a kiosztott földet s a gyárat. Tükör hullámln fát. sót hoz n Maros, érett gyümölcsét Romániának. Gyáraink dohoanak, ezer fűrész ját, * * bánvagerendát, talpfát formál ki. 'A csákány nyélé is egyformán tapad n kézhez s szenet ott a Lányai brigád fejt többet s nálunk a Rákosi. It közös a célunk, mely minkét vezet, a ezer év után a barátság tartja Össze a dunavölgyi népeket. Kezünk nyomán tervek valósulnak me§ és nekünk termé! egyre töltött a gép, s egyre tágabb teret tőit be igazunk, mert velünk, van az egész Szovjet népi Lfídi Perene jelentősen növeli termelését a kővetkező félévben oz Orion börqyár, beruházások a Köztisztasági üzem vállalatainál A szegedi Köztisztasági pzem tervértekezletén Komáromi Gvnla igazgató tortolt vállalatvezetői beszámolót. A beszámolóban rfezletesen ismertette a társnskocslvál'alatnál, a gőzfürdőnél, partfflrdőnfl és magánál a köztisztasági üzemnél végzendő jelentős Csszrgfl beruházásokat. Kitért arra, hogy a hároméves terv előirányzatát az tizem dolgozói mankaversenyben hajtják végre. Á versenyben az utcatisztifő ninukisok, a kttlőnbőzó reszortok munkásai egyaránt résztvesznek. A Köztisztasági mühelyrészlego a hátralevő tervidőszakban több jelentős feladatot, különböző próbapadok, újjáépítési munkák, átépítések elvégzését vállalta. A fél év során jelentősen megjavítják az aut-obnszközlekedést Is. " Kispéter János elvtárs üzemi párttitkár felszólalás® után a dolgozók letárgyalták a terv végrehajtását. Az Orion bőrgyárban Engi István ü. b. titkár megnyitója után Nagy Géza vállalatvezető ismertette a tervet. Nagy elvtárs rámutatott az üzem eddigi eredményeire, majd bejelentette, hogy az elkövetkezendő tervidőszakban ru első félévvel szemben hetven százalékkal növelik a termelést. A bejelentés nagy tetszést váltott bt a dolgozók között. Nagy elvtárs beszámolója után számos értékes hozzászólás és javaslat hangzott el. Az Orion bőrgyár dolgozói sorozatosan rámutattak az észlelt hibákra és egyben kötelezőleg kijelentették, hogy a tervet sikeresen hajtják végre is a hároméves terv végrshajtására, a hibák kiküszöbölésére. — Éljen a Párt! -— csattant fel sűrűn a szélei kultúrteremben. A dolgozók megfogadták, hogy híven követik a magvar munkásosztály élcsapatát. Mélyen a délutánba nyúlt az idő, amikor a iól elökészifett és jól sikerült tervér!9* kezlet befejeződött. A Szegedi Kenderben A hároméves terv utolsd éve ez — cseng Gelcz Miklós elvtárs által elszavalt veri utolsó sora a Szegedi Kender* fonó kultúrtermében. A hároméves terv utolsó événeV teljesítésére felkészültek a Szegedi Kende-fonó dolgozó^ Ezért töltötték meg szinté® pénteken, színültig a nagjí kultúrtermet Eljöttek. hogj( megvitassák a most követke* ző hat hónap munkaetrvét. i Az elmúlt héten beszédű® tárgyát csak a terrértekezlai képezte. Már előre hossza^ vitatkoztak még munka kö» ben s. Készültek rá. Bár verj senybeu vannak és mvndanyi nyian tudják azt, hogz a* idő helyes és jó kihaaxálál iával, több munkával szo Alj iák a tervteljesités ügyét. Alig várták ezt a napot. Szavuknak helyi álunkI — A magyar dolgozók igás ^etet tettek — kezdi tervi* mertető beszédét Nagygyörgí Mária elvtársnő —. hogy * hároméves tervet két év é$ öt hónap alatt teljesítik. Ai ígérettevők közt ott voltunM mi is. Szavunknak ped\4, *elytáPunk. A háromé vei terv ránkeső részét czideig 7S °7ázalákban teljesítettük, raé^ 27 százalék van bátra. Ez « rzám pedig azt mutatja, hogy a jövőben fennakadás nélkül kell termelni. A beszéd után kezek en kednek. Hozzászólást kérne Szavaikból kihallani, hoj ismerik a jövő feladatait ? a múlt hibáit és ennek alapt ián akarnak dolgozni. Tótll elvtárs szaval nyomán üt tnes taps csattan Sztálin Rákosi elvtársakat éltetik, taps végül »Éljen a Párt* áltásokkal fejeződik be. Minőségi és páros versem Nagy Lajosné és Bodá Istvánná, a jobb és több mt kára tesznek ígéretet, és Tóth elvtársak minősét! és páros versenyre hívják fej társaikat". A további felszólalók is valamennyien a termelésről £® a minőségről beszélnek. Bl mind tanújelét adja annak; hogy a Szegcdi Kenderfanő dolgozói mennyire fontosnak tartják a termelés kérdését, a hároméves t°rv sikeres beCr,-c-rosp-iek Acdckáben munkájukban állandóan támogassák a termelőszövetkezeteket. Ne kerékkötői, hanem fejlesztői legyenek a szövetkezeti termelő parasztoknak. A példák sorozata mutat irányt ma parasztságunknak a szövetkezeti felemelkedés felé. A dolgozó parasztság széles rétege" a már meglévő szövetkezeti csoportoknál látnatja a politikai és gazdasági fejlődés hatalmas lehetőségeit. Ezeknek a biztató példáknak nyomán lépnek egyre szélesebb tömegekben a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A Magyar Dolgozók Páxtja ott áll dolgozó parasztságunk és szövetkezeteink mellett támogatásával a kezdeti nehézségek leküzdésénél is. Most; amikor szövetkezeteink éppen u Párt támogatása következtében ilyen hatalmas megerősödést értek el, akkor Pártunk ltákosi elvtárs vezetésévei még féitől> ben vigyáz arra, hogy dolgozó parasztságunk a szocializmus utján a biztos, boldog jövő felé haladjon.