Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-26 / 171. szám

Kedd, 1949 julius 29. S Nagyszabású megemlékező ünnepségek Szegeden és környékén Petőit halálának századik évfordulója alkalmából A szegedi Petőfi-hét ma kezdődik Trencsényi-Waldapfel Imre elvtárs. egyetemi rektor előadásával Sze ;eden is méltóképpen ünCep'ik meg a város és a köp byék do goz >i Petőfi Sándor halálának századik évfordulóját. lEbböl az alkalomból Petőfi emlékűn íepségek lezick mátó1 kezdődően. [ Az e'ső ünnepi megmozdulásra ma, kedden esle fél 7 óirakor kerül sor a városháza közgyűlési leimében. A Magyar DO'qO tők Pár!/7 nctQtjszegedi l'árUifi itt iá /n ái fl szegedi Petőfi Emlékbizottság* rendezésében drTrerícséngi Wa'dkrpfel Imre elvtárs, a ' ze e !i tudomónyegyeiem rektora tort e'őadást *Az lé/ő Petőfi« cimrret- Az előadás keretében a Szegedi Nemzeti Sz'nház művészei adnak elő Petőfi költeményeiből. Pénteken délután ismét fél ti órakor a városi áza közgyü'.étei termében ugyancsak az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága és la sze e li Pe'őii Em'ékbizottság rendezésében dr- Erdőd:/ JóFel e'vtárs, főiskolai tanár tart előadást *Miért népszerű Petőfi a Szovjetunióban* cimmcl. En-'ek r.z e'őadásrak keretében is Petőfi verseket halhatunk a szegedi szinészcklőt. f Szomba'on ünnepségre gyűlnek összz a vo't Somogyitelep üo'gozói is. Ezalkatommal tartják te'epük névadási ünnepséBét, amikoris a te'epöhet Petőfi Sándorról nevezik el. Ugyanakkor Petőfi em'ékmüsort is rendez-ek. A szombati napon egyébként 15 szegedi nagyüzemben tartanak megemlékezést Petőfi Sándorról. Szeged irói, tanárai keresik fe'. az üzemi munkásokat, liogy még köze'ebb hozzák, méginkább megismertessék a magyar szabadságharc nagy forradalmi költőjét. Szombatom, este a MINSz rendez nagyszabású Petőfi tábortüzet a Dómtéren. Ennek keretében a gyárak, üzemek fiataljai a "középiskolás és egyetemista diákifjusággal együtt versekkel, énekszámokkal emlékeznek meg Petőfi Sándorról és a szabadság gondo'atáról, amely őt leginkább jel'emezte. Vasárnap reggel zenés ébresztővel kezdődik a nap, majd délelőtt 11 órakor Szeged dolgozói emgkoszoruzzák a Dóm-téren ^Petőfi szobrát. Délután 5 órakor az ujszegedi szabadtéri színpadon a -szegedi kullurcsoportok és a Nemzeti Szinház taüvészei rendeznek Petőfi-müsort. A színpad közelében könyvsátrat áUitanak fel és itt olcsó áron árusitják Petőű müveit. Vasár .rap 2b agyszegedi községben és tanyaközponton rendeznek Petőfi ünnepséget ;és Petőfi képkiállitást. Az ünnepségek általában déíe'őtt 11 órakor kezdődnek és azokon több szegedi kulturcsoport is szerepel. Elmegy a kedve Oltványi Ádám nagyszéksósi kuláknak is a kötőfékkel való verekedéstől fl szegedi DÉFOSz munkaügyi blzottséga pénteken tárgyalta Oltványi Ádám nagyszéksósi kulák ügyét. Oltványinál 1947-ben hét hónapon keresztül veit alkalmazásban Széli Béla, akkor 15 éves vézna gyerek. A kulák a legnetiezebb munkákra fogta be, szántatolt, kapáltatolt a gyerekkel, ezenkívül a fószágok körüli béresmunkát is neki kellett elvégeznie. De ez a tiunka még nem volt elég a kuláknak. fl gyereket nappal dolgoztatta, éjjel pedig a disznójait és a 13 birkáját, több libáját legeltette a gyerekkel. flzonkivül természetesen — mint az már a kulákhoz illik —, istállóban és potyvásházban adott kevés pihenőjére helyet a gyereknek. A gyereket a hét hónap alatt számtalanszor megverte és csupán bosszúból a szomszédok tyúkjainak agyonütésére kényszeritette. Ugyanennél a kuláknál 3 hónapon keresztül béresként volt alkalmazásban Zsemberl Imre is. fl verésből neki ls kiiutott bőven. Ha ugv volt kedve Oltványinak, akkor papuccsal vagy rótéldarabbal verte a gyereket. Amikor a munkaügyi bizottság kiszámolta a két gyereknek iáró összeget, az 1773 forintot, a kegyetlen kulák elsápadt és kétségbeesett, hogy honnan fizeti ki ő ezt a nagy összeget három nap alatt. Bán Béla, a munkaügyi bizottság tagja (aki két évet szolqélt mint béres Oltványi uramnál és ez alatt az idő alatt kétszer látta csak a szobát), azt lanácsolta, hogy csak az egyik tehenét adja el és máris kifizetheti az adósságát. Uj termelő csoport alakult Deszket Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek /között alakult meg Deszken a Táncsics Mihály nevét viselő III. fokozatú ter. melőcsoport. A 24 taggal meg alakult csoport a volt Winklerféle uri birtokon kezdi meg működését. A 24 tagot számlál) termelőcsoport elnökéül Bozóld Mátyás elvtársat és intéző bizottsági tagul pedig Simon Szil. veszter és ifj. Szabó Sándor elvtársat választották meg. A csoport már fel is vette a kapcsolatot a deszki gépállomással és kérte, hogy a tarlóhántás! munkákat végezze el. A gépál. lomás dolgozói örömmel vették tudomásul a csoport megalakulását és Ígéretet tettek, hogy a csoport kezdeti nehézségein a legmesszebbmenőkig segítenek. A csoport ünnepélyes indulása a jövő vasárnap lesz, melyre a tagokat a gépállomás feldíszített vontatója viszi ki a volt Winkler-birtokra. Hivatalos Toto nyeremény jegyzék Az gmber sport fogadás (Toto) harmincadik fordulójára 245.873 fogadólap érkezett be. 12 találatos szelvény nem volt. Igy az első csoportban 26 tizenegy találatos került, fejenként 5200 forintot nyertek. 11 találatos szegedi nyerők: Pető Toto-klub (két szelvény) »Schlik«, Faragó Ernő. Tiz találattal 339 forintot nvert 398 pálvAzó, 9 találattal 34 forintot nyert 39.068 pályá. zó. üzemen és vaskereskeilők füveimébe! Felkérjük vevőinket, hogy szükségleteiket julius 28 án 2 óráig szerezzék be, mert 29 én, 30-án és aug 1-én leltározás m alt zárva iarlunk. VASÉRT N. V. szegedi kirendeltsége. — Tag jelöl tf el vételi kérelem... Elolvasom még vagy ötször ennek a nem mindennapi űrlapnak a címét s kitörni készülő őröm fog el. hogy az enyém ez a papír. Én Írhatom rá a magam nevét, most már bízhatok! hogy tagjelölt leszek. Töltöttem én már űrlapokat, nyomtatványokat, már némi' kis gyakorlatom van is ebben a dologban. E lap kitöltéséhez mégis félve s gondolkozva kezdek hozzá. Előttem a tinta is és a toll is, csak fel kell vennem és irnom a választ a kérdésekre. A toll már kezemben van, beleértettem a tintába is. de nem írok. A tollból kiszárad a tinta, sőt kiszáradt másodszorra is, harmadszorra is. Az előbb még válaszolgattam magamnak a szabatos kérdésekre, ingott előttem a mérleg, melyen fczt mértem, hogy mi okom nekem arra, hogv tagjelölt akarok lenni A mérleg igen sokat mulatott, 'Megmutatta okaim eulyit s megmutatott mást is. Megmutatta eddigi fogyatékosságomat is. Egy pár késést — s eszembe jutottak az esetek, amikor késve értem a munkahelyemre. Egy pillanatra (áttekintek a mérleg másik olBnlára. Kezdem elölről, mint akkor — végiggondolom most a hátam mögött hagyott tarka, és sötét éveket. Onnan kezdem, amikor 1937-ben egy vasárnap délután R halástvai csordakut mellett mo:* fogadott libapásztornak egy kulák 5 pengőért — egy hónapra. Fitymálták a lábamszárát. a nyurga vállamat megnézték rorsszebbről-közelebbről. Jobbról-balról, aztán mondották: »Fz mé? nrm bírja a nagvkast, nem én fel az eke szarvát. Nem ér ez töbl>et, csak öt P"'v_'őt.« Még azt is mondották. ha jó viselem magam, még jövőre is eljöhetek hozzájuk már j'básznak i<= Már indultunk is. Kein volt sok gondolkodni való Fgv gyenge vigasz bátorított, miadi-T. Áz. hogv h-a őszre majd Ifd-oláha megyek, nekem is lesz tubám, olyan, mint a többinek TIGJELÖLT-FELVETELI ECERELEM s nem ismer meg senki engem a többi fiuk között. De nem igy történt. Időközben a kutya agyonharapott két libát, elvesztettem a gazda bicskáját és a végén, amiért a nyarat náluk szolgálhattam, még" kártérítés fejében két hetet kellett tovább szolgálnom. A második évbgn njra itt akartam megkeresni'a télire valót. Akkor már kicsit emberesebbnek tartottak. De akkor is majdnem hogy kilóra vettek meg. Tizenkét forintot kaptam 30 napra, vagyis a pénz helyett egy p,ár sszép csizmát*, melynek orrából ügy álltak ki a szögek, mint valami krokodilagyarak. Két kuláVcsemete is kinőtte már, mig végre az enyém lett. Még nadrágot is kaptam. Elmúlt a cseresznyeérés, lekerült a fáról a »jókarban levő« ijesztő és az lett az én téli gúnyám. Könnyen megszámláltam a nyári keresetemet, amit kaptam. F mellett még a legkülönbözőbb aljas gyanúba fogtak. Lopással vádoltak, mert utoljára 8 pengőt pénzben kellett megfizetni. Ez volt az első lépés, melyen elindultam. Nemcsak az enyóm volt ez, másoké is. Pontosan mind olyan volt mint én. Vájjon elfelejthetem-e fezt? Nem. Ki ütött már ezért viszsza eddig is, ezért az aljas k i zs ákm á n v o1 ácér t ? Tudom, látltam, éreztem, hogy a Párt az, aki visszamérte már eddig is az én kölcsönkenyorem egy részét, de a másik része niég nálam van. Ezt én akarom visszamérni. Ez is egy okom arra, hogy tagjelölt lehessek. Jártam leventére isf. Nekn egyszer megrugdaltak, bemocskoltak jónéhányad magammal. Közelről nézett aljas ellenségem a szemembe, egy alias főhadnagy, aki rálépett csizmájával a mezítelen lábamra, fölütötte az államat és leköpött, mert elkéstem a foglalkozásról. Láttam, mikor a nagyobb leventék közölt kigombolt pisztolytáskával sétált. Nemcsak az én dühödt ellenségem volt ez, hanem millióké, akiknek még akkor keményen álltak a csizmával a mezilelen lábakon. De ma már nem állnak. Lelépelle őket a diadalmas Vörös Hadsereg. De az akkor megérlelődött bosszú még riem fakadt ki. Érzem, hogy párttagnak kell lennem, mert mint még sokaknak, nekem is van leszámolni valőm. Tizenhat éves voifam, keresletű a sötétben a világosságot. Gondoltam, talán akad valamerre kiut. Ipari páíyára mentem. — Vájjon megtaláltam-e a lriulat? — Nem Körnveze'em sehol sem változott. Min'e'tült veszett ® lenséggel. kizsá kmányo'ókka' voltam körülvéve. Egy fillér fizetés nélkül dolgoztam egy télen kérész'ül krumpliraktárban, rothadó és csírázó krump'ik tetején a'udtam. Semmi sem járt ki jobban, mint ok és mód nélkül a verés és szitkozódás. — S innen hova lettem? Elbújtam az emberek elől, oda, ahol nem látott senki. Egy rövid ideig erdei lakó voltam. De akkor már ott is átha'adt a Vörös Hadsereg. Hátuk mögött vo'tam, mintegy óriás szűr alatt. Vájjon el lehetne-e ezt csak ugy egyszerűen fe'ejteni? Nem. Ezt vissza kell mérni. Második okom arra, hogy miért akarok párttag lenn: ismerem az e'lenséget jártam szenynves agyaraik között és a jövőben keserű falat akarok lenni ezeknek, akik most még néhányan lapítanak, mint bebörtönzött. xlöükeselyük. Ez a három kis színfolt csak tenyérnyi daralbka abból a ménhe'et'en kizsákmányolásból és lealázásból, amit végig ért az apám és az anyám és sok száz mi lió, akik közül ma már sokan, mint az én apám is, ujgazdák, uj é'etet kezdtek. Szerintem az eddig felsoroltak már igen megfelelő okot adnak arra, hogy miérí akarok párttag lenni. De a fő célok mégsem ezek. Elsősorban dolgozni akarok annak a Pártnak, amely már régen is az enyóm volt. de most lesz igazán az enyém. Meg akarom állni a helyemet új pályámon, melyet ma már nem keresztez sem kulák, sem mester, még csak Máriaföldi Dezső, horthysta hadnagy úr sem. Mindenekelőtt legdöntőbb érvem a páttagságért ez. Tanulni akarok. Meg akarom ismerni a Szovjetúniót s annak Bolsevik Pártját. Elválaszthatatlan szöveségben akarok élni azokkal az elvtársakkal, akik a felszabadulás óta munkaversenyben vannak, hidakat, gyárakat, házakat építenek, terveket teljesítenek. Mert ma már nincs közöttünk ék. Kiesett közülünk, mert egy a Pártunk és egy a cél, melyért közös erővel dolgozunk. Meg akarom teljesen ismerni a marxizmust-leninizmust, mert úgy érzem, hogy most már nekem is szól Sztálin elvtárs czava: Nincs nagyobb dicsőség, mint tagja lenni annak a Pártnak, amely a szocializmust építi. Még ezeket végiggondoltam, valóban kiszáradhatott ötször is a tollból a tinta. Most újra megmártom s irom fel elsőnek a nevemet. Most már merek irnl, mert tudom, mit akarok tenni a Pártért, a Pártban. Harcolni akarok a munkásosztály ellenségei ellen és tanulni akarok, mert tudom, hogg a tudás fegyverével szemben, a Párt erejével szemben az atombomba csak elölről töltött kanócos puska. Büszkén, irom be a kérdő rovatba származásomat, hogy paraszt, mert »paraszt«-életemben szereztem meg okaimat arra hogy a Magyar Dolgozók Pártji tagja legyek. Ugy érzem meg is érdem'cr., ezt a megtiszteltetést. Rákosi elvtárs is azt mondotta, azok lehetnek tagjelöltek, akik li'ütitek a válasz'áü munkákban, akik jó munkát végeznek a tőmegszervezctekben. A vá'asz'ási harcból én L» kivettem a részem. A SzIT-ben is igyekez'em jó munkát végezni és kiérdemelni azt, hogy párttag lehessek. Most már halad az Írás. Már azt irom, hogy hány párttag van a családomban. — Már kész is van. — Kétszer-háromszor még visszaolvasom s utoljára s legalsó sorban felfedezek egy hibát. Azt Írtam, hogy olvastam a Bolsevik Párt tönténetét, pedig csak olvastam belőle. Azonnal kijavítom, mert tudom, hogy azzal becsapnám azt a pártot, amelynek éppen tagja akarok lenni. Sohasem lehetnék máskülönben méltó tagja. Izgatottan várom a taggyűlést, amikor elvtársaim olvassák a kék kacskaringós betűket. Minden bizonnyal számithatok tagjelöltségemre. Feltűzhetem én ls a pártjelvényt, amelyért néha önkéntelenül is irigykedtem elvtársaimra. De mindig legyőztem magamat azzal, hogy ezt a jelvényt nem elég viselni, hanem ki ts kell érdemelni. CsepI Józse*