Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

•i. em. 170 s/am. Ma njifja magRiícz Gyula , elvtárs, a DEFOSz főtitkára az alséközponti mezőgazdasági- és szovjet fényképkiállitást Ara tíO (ilt'ér 1919 iuiius 24 vasárnap üt Sáliunk a Szovjetunió mezőgazdaságában? A S/ovjelu fiban |árt paraszikiildöilség levele a magyar dolgozó parasztsághoz /ÖDejeanébőt minden A Szovjetunió földművelésügyi miniszterének meghívására 80 magyar dolgozó paraszt öt hétig tanulmányozta a Szovjetunió mezőgazdaságát. A küldöttség tagjai hazatérve, előadások, nagygyűlések és a közeljövőben rendezendő vándor-kéukiállítások útján ismertetik meg dolgozó parasztságunk legszélesebb rétegeivel a világ leghaladottabb mezőgazdaságának, a szovjet mezőgazdaságnak világraszóló eredményeit. A küldöttség tagjai közös nyilatkozatban foglalták öszsze tanulmányútjuk gazdag tapasztalatait: — A szovjet nép vendégSzeretetéből öt hetet tölthettünk a Szovjetunióban. Nyolcvan dolgozó parasztember és parasztasszony — első ízben a magyar parasztság életében — kormányegítséggel külfödre utazott, hogy világot lásson, tanuljon és a látottakat azután idehaza felhasználja népünk továbbhaladására. Nagy esemény ez parasztságunk körében, még inkább a mi életünkben, akifc résztvettünk a parasztküidöttségben. Merthiszen jól tudjuk, a régi világban a dolgozó parasztok r.em nagyon utazhattad külföldre. Az úri Magyarországon külföldre csak urak jártak nyaralni és dorbézolni. Munkás vagy paraszt csak mint katona került ki háború idején, aniikor idegen célokért hajtották vérezni más népek elnyomására, vagy pedig a nyomor, a földesurak önzése kényszerítette kivándorlásra, hazájától való elszakadásra. A vendégszeretet örHhre felejthetetlen marad ezámemfift, irányult, hogy jól érezzük magunkat körükben és megmutassalak nekünk mindent. Müveit, hüladö, lámátía t«3l?nzii3?aszísftg Nem csinállak e'őüünk semmi titkot, nem csináltak kirakatot sem számunkra, megláthattunk mindent, amit akartunk. Kérdéseinkre türe'mesen vá'aszoltak. Az igazat mondották é.s mutatták meg nekünk. A maya m'óAr/á'mn mutatták meg a koihőZok s-envze'ét, munkáját, a ko'hcKpnrasztok házatáját, mindennap1 éledét* A saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy abból a SOK hazugságból, szemenszedett rágatomból, amivel 25 év alatt Horthyék és a reakció azóta is illették a Szovjetunió szocia'ista mezőgazdaságát — eqyet'en szó sem igaz. Meggyőződlünk arról, hogy milyen aljas és ostoba a reakciónak, a k«lákságnak a váju- és csajkarend, zerröl terjesztett különItazá rága'ma. Az önkéntes elhatározásból alakult ko~húgokban, ame'yekhen együtt van az egész do'gozó parasztság, láttuk a müveit, haladó kolhoiznaraxztságot. annak igazi közösségi szettemét, a jómódú és vidám parasztok becsű'etes, tiszta családi életét. Az egykori nincste'en és kevésföJdü kisparasztok mellett ott vannak a volt középparaszfok, mint önludatos ko'hozgazdák, vala mennyien együtt munliálkodnak, 'elkezel fáradoznak a szocia'ista mezőgazdaság felvirágoztatásán. i ko'ftofpaiaszl ssgiíötátsa a céa — A mi mostani külföldi útunk egészen más út volt. Nem nyaralás, hanem tanulmányút, tapasztalatszerző, felelősségteljes, komoly munka. A Szovjetunió földművelésügyi miniszterének meghívására múdunkban állott" öt héten át közelről tanulmányoznunk a világ legfejlettebb . mezőgazdaságát. Módunkban állott, hogy saját szemünkkel lássuk meg " a helyszínen, milyen is a kolhozgazdákodás, mire jutott a parasztság a szocialista társas gazdálkodás rendszerében, hogy elmondhassuk idehaza az igazságot. Feleletet adjunk azokra a kérdésekre, melyeket a falu népe tudni akar. Hazatérve el kell mondanunk a magyar népnek, hogy a fogadás, a vendégszeretet. amelyben küldöttségünket mind a helyi szovjetek embérei, mind a kolhozok vezetői és tagjai részesítettek. őrökre felejthetetlen marad mindannyiunk számára. Több helyen a kolhozok lakói teljes számbein kijöttek az állomáshoz küdött3égünk elé és virágokkal, nagy szeretettel fogadtak bennünket. Másutt a falu szélén felállított diadalkapu alatt vár bennünket az egész falu né pe és régi orosz szokás szerint a legöregebb kolhozparaszt kenyérrel és sóval fogadta küldöttségünk tagjait A fogadtatásokban minduntalan éreztük annak a baráti megbecsülésnek megnyilvánulását, amelyet a nagy Szovjetúnió a fiatál demokratukus Magyarország dolgozói iránt érez. M'nden igyekezetük arra kplhőztag általa évközben becsületesen elvéejteit munkája menynyiséffe és minősége arányában réstesül. A tisztességles megélhető* mindenütt és minden kolhozijaraszt számára biztosítva van. > te Azt is módunkban volt látni, bogy a ko'hozparaszt munkája sokkal könnyebb, miint a tni parasztjainké, akik ma még egyénileg gazdálkodnak. Könnyebb a kolhozparaszt munkája, mert se ütő társként olt van mellette a gép. A mezőgazdasági munkák 90 százatokát, kezdve a tarlóhán'ástől az arató-cséplőgéppel való betakarításig, mindent a g'ép véget eb A gép és a villany segit a szovjet parasztembernek a gazdálkodás minden leriYetén. Saját szemünkkel láttuk, kezünkkel tapintottuk, sőt ki is próbáltuk azokat a naoy korszerű gépeket amelyek társas gazdálkodás keretében a kolhozparaszl munkáját megkönnyítik és éleiét szebbé, jobbá teszik. Idehaza jól tudják a mi parasztjaink, hogy milyen nehéz derékfájditó munka a fükaszá* lás, de még inkább az aratás. Odakint a kolhozokban láttunk olyan önhajtásos fűkaszáló gépet, amelyek a réten 10 méter szé'es sávot vágnak le egy menetben. Napi 10 órai munkával több mint 100 hold területet kaszál le ez a gép. Jó kővér réten nálunk ennyi terület levágásához legalább 100 kasíás kel'ene. Az ujtipusu szovjet fükaszálógép kezeléséhez elegendő két ember: a gép reze tője és helyettese. A gépelt áldásos előnyét egyedül a nagyüzemi társasgazdáíhodásban lehet hasznosítani Láttuk a gépállomásokon a gabonaaratő, traktorvontatásu arató-cséplőgépeket, a legújabb tlpusu »Sztal!ngec« magánjáró arató-cséplőgépeket ls, amelyeknél 3 traktor, az arató- és c*éplöszerkezot egybe ven építve, tz a gép egyldőbcn arat is csépel, sőt tárcsaekét ls lehet utána akasztani és <f gabonatakaritással együtt egy füst alatt elvégzi a tarlóhántást ls. Láttuk! a 60— 80 lóerős hernyótalpas traktorokat. előhántoló ekékkel, kultivátorokkal, könnyű és nehéz boronákkal felszerelve. Láttunk korszerű gépesített tehénistállókat, ahol a jószágnak síneken hozzák a takarmányt. A tehén hetonvájura szerélt őnltatőból Iszik. Elektromos fejőgéppel feáik a tehenet és a tej nem" a sajtárba, hanem egyenesen a lifitőtartályba folyik anélkül, hogy valaki közben kézzel hozzányúlna. R kolhozlstállóban persze meqláttuk mindenekelőtt azt ls, milyen szép és jófajtája állataik vannak, Jóltejelő teheneik, gyorsfutásu, de jő teherbírású lovaik. Tói szaporodó és könnyen hízó sertésfajtáik. Meggyőződtünk arról, hogy a nagy, korszerű gépek alkalmazása apró, egyéni parcellákban teljesen lehetetlen. A parasztember a egyesegyedül a nagyüzemi társas gazdálkodás rendszeriben tudja a maga javára fordítani, munkája megkönnyítésére felhasználni. ps felteit ma mar Kávás a munkaerő Meggyőződtünk arról ls, hogy a gép a szocialista mezőgazdaságban nem veszi el a dolgozó paraszt kenyerét, mint ahogy az egyéni gazdálkodás rendszerében, vagy a kapitalista mezőgazdaságban szokott lenni. 'A gép a szocialista gazdálkodásban felszabadítja az emberi munkaerőt, igy több erőt és időt fordíthat egyéb üzemágak kifejlesztésére, az állattenyésztés fellendítésére, stb. R kolhozokban láttuk, hogy sehol sincs munkaerőfelesleg, ellenkezőleg mindenütt azt mondták, hogg a fejlett sokágazatu, magasszinvonalu gazdálkodáshoz ma már kevés a meglévő munkaerő. R munkaerőhiányt ujabb gépesítéssel akarják megoldani. R szovjet paraszt munkáját nemcsak a fejlett korszerű gépek, hanem a fejlett mezőgazdasági tudomány is segíti. R természet erőinek, az időjárás viszontagságainak sem olyan kiszolgáltatottja a kolkozparaszt, gépek áldásos előnyét mint az egyéni kistermelő. A természet lelett is gyŐ2e1met arat a tudomány A szovjet mezőgazdasági tudomány olyan korszerű eszközöket adott a kolhozparaszt ság kezébe, amelyekkel re lését nagymértékben meg tudja védeni az elemi csapásoktól. Küldöttségünk tagjai meggyőződhettek róla, hogy van védekezés a szárazság és a kegyetlen téli hideg ellen és lehet a természet felett is győzelmet aratni a tudomány és a technika segítségével. Láttuk a füves vetésforgót, amely a hires Dokucsajev-intézet szava szerint »nem fél semmitől, a Saját tapasztaltainkból ál-!legnagyobb ellenségtől: a szálapítottuk meg, hogy a kolho- razságtól sem.« És valójában. zoKban nincsenek más munkáján élő dologkerülők. A ko'hoz amerre jártunk, egybehangzóan mindenütt azt mondották. hogy mióta a kolhozokban bevezették a füves vetésforgót, megkétszerezték termésátlagaikat. A rosztovi kerületben lévő Sztálin kolhozban a füves vetésforgó bevezetése előtt 5—6 mázsa volt gabonából a termésátlag holdanként, azóta pedig 14—15 mázsa. A LeninGorkij faluban lévő > Vladimír Iljics* nevű kolhozban a füves vetésforgó bevezetése óta '10 éves átlagban a búzatermés sohasem volt 16 mázsa alatt katasztrális holdanként Megismerkedtünk a védő erdősávok nagy jelentőségével. Itthon a fásításnak még csak legkezdelén vagyunk, ezért czeu a téren szerzett taoaszta tatainkat is minden bizonnyal nagy haszonnal tudjuk majd értékesíteni. a fermészel-Malakilás sztálini terve Nagy meglepetés volt számunkra, hogy a kolhozok néne ma már olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a természet átalakítása. Amerre csak jártunk, minden kolhoz klubiában ott láttuk a falon a természet átalakításának nagy sztálini tervét, amelyet a Bolsevik Párt és a szovjet kormánv « múlt év őszén emelt törvényerőre. Ennek részleteit minden egyes kolhozparaszt aprólékosan ismeri. A kolhozok azon versenyeznek, hogy melyik ültet nagyobb területen védő erdősávot, melyik teljesíti határidő előtt erdőültel és! tervét. Mikor Micsurinszkban m"^ koszorúzták Micsurin sírját. 4 nagy tudós egyszerű feketfi márvánv síremlékén ezt a bá* tor mondatot olvashattuk l>«vésve: »Az ember megteremt* heti a nővénvek uj formáját — jobban mint maga a teft mészét.* A mondat igazi js. lentőségét kint a kolhozokban érteltük íreg való'ában A vo » nvezsi kerületben pé'dán! azt hallottuk, hogy régen <ü! fhzi búzát egyáltalán nem lehelett termelni, tnerl mindig kifagyott A szovjet tudomány azonban Micsurin módszereivel olyan uj fagyálló őszi búzát nemesilett ki. nmelv kibírja a leghidegebb telet is -ta ezt ma már termesztik a kerület összes kolhozában \ Szovjetunió középső hidegebb területein, ahol azelőtt a déligyümölcs egyáltalán nem tormett meg. ma már a mlcsnrini tudománv módszereivel termelnek meggyet, crere cnvót, szőlőt, dinnvét. barackot xtb. A szovjet tudomány segítségéve' a kolhozparaszfok olyan u| iz'e'es gyümölcsfajták, hasznos mezőgazdasági növényfi'tok termesztésére térhettek át széltében hosszában, amelyek azetótt ismere'lenek voltak előttük. Ez is szebbé, kellemesebbé feszi az ételüket. a kolhozok tiaraszlia'nak Igen szép íövssisirihií van Láttuk saját szemünkkel • Szovjetunió kolhozai népének é'etmődját. Meggyőződtünk arról, hogy a kolhoz parasztjainak igen szép jövedékijük van. Ennek legnagyobb része a végzett munka ulán va'ó részesedés. de van kíegé-szitő, házkörüli egyéni gazdasága is minden Uo'hozlagnak Van személyei tu'ajdona, családi háza, tehene, disznaja, barom fia s van egyéni használatra veteményes kertje is. Jövedelmét, mind a ko'hozban nyert részesedését, mind a háztáji magángazdaságból származó bevételeit ugy használja fe> a ko'hozparaszt, ahogyan akarja. Termését, miután az állammal szembeni köle'ezettségének eleget tett, bármikor és bárhol, szabadon és szabad áron értékesítheti. A beszélgetésekből azt is megtudjuk, hogy a kolhozparaszt a személyes tulajdonában lévő házát, tehenét