Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-20 / 166. szám

Szerda, 1CÍ9 JaSas 29, 3 Technikus brigád | MMGYft A dolgozók &3$iifi2<4évül megszüntetik a sziiU keresztmetszeteket Újítók az önköltségcsökkentésért, minőség javításáért 19^9, április. Szinte új fejezet a táa'gyar Kender fejlődésének történetében. Akkor alakult meg a technikus brigád. Feladatuk: megszüntetni a szűk leeresztmetszeteket. Vizsgálni az egyes üzemrészek közötti kapcsolatokat, a dolgozók segítségével feltárni és megszüntetni a hibálcat. Az önköltségcsökkentésért, többtermelésért, minőségi munkáért. De járjuk végig a Magyar Kender üvegkupolás, gépek rajától hangos termeit. Mert csak itt látjuk meg igazán, mit tett eddig a technikus brigád. Ebben a teremben is mint a többiben — a legelső, ami magával7ragad, a munkakedv és az a felszabadult érzés, ahogyan dolgoznak... Zavartalan a gyártási folyamai Nem is olyan régen itt a keresztorsózók nem tudtál; ellátni a szövődét kellő előkészített fonállal. Pedig mindent elkövettek. De hiába, szűk volt a keresztmetszet. A technikus brigád tagjai Ö3.zeültek. Gondolkoztak, számítgattak és megszüntették a keresztorsózók szűk keresztmetszetét. Százhúsz fejes kercsztorsózó gépet beállítottak. Most már zavartalan a gyártási folyamat. Ez igen jelentős megtakarítást, többtennelést jelent. Kész. ülnek a tárcsás orsók A tárcsás orsó is kevés Tolt. Igy nem tudtak adni elegendő vetüléket a szövődének. Ez végeredményben ráfizetést jelentett. A technikus brigád megállapította a Szűk keresztmetszetet. De hátra volt a külföldöm készített tárcsás orsók beszerzése. Ezt sz akadályt is elhárították az útból. Vitusz Gyula, a Magyar Kender újítója hazai alapanyagból kezdte gyártani a 'tárcsásorsókat. Már nem egyet használnak belőle. 'Az üzemben míg most is végzik a gyáridiát. — Jő, hogy van elegendő orsó? — kérdezzük az egyik szelteheju munkásnőtől. — Hát persze. 'A szövődét most már ellátják elég anyaggal. p Es a feladatok Eljutunk a szövődébe. Felelősségteljes munka vár itt hamarosan a technikus brigádra, A szövődét a közeljövőben nehéz szövődévé alakítják át. A technikus brigád feladata: az azonos tipusu gépeket csoportosítani, korszerűvé átalakítani a meghajtást. Tehát előmozditai;! "a termelést, csökkenteni a költséget. Az átalakítással kapcsolatban már megkezdték a tervek készítését. És itt a légiiedVcsítés kérdése Is. 'Még szakadnak a szálak, mert nem elég tökéletes a nedvesítés. A megoldás hamarosan meglesz, mert dolgozik a technikus brigád. I Minden üzemrész dolgozója segiti a technikus brigád munkáját. De nekik is secjjU a technikus brigád. Ez a közös munka eredményezi a sikert, a fó eredményeket. Újítások, — az üzemért A Magyar Kender munkásai, ahol lehet, ők maguk is újítanak. A gyár gazdái szinte hetenként küldik be ujitási javaslataikat. az üzemgazdasági osztályra. Sallal Imre elvtárs nieoomfatja az ujitási naplót. Jő Javaslatok tömegét írták bele. Luft Tibor szövőmunkás (felvetős) a szálszakadással kapcsolatban újított. ; Régen, ha elszakadt a szál, a felvetőgép dobja forgott tovább, hosszú percekbe tellett, mlg a dobot visszaforgatták, és megkeresték az elszakadt szálat. Ma már — az újítással — ha elszakad a Szál, a 'dob h megáll. Jelentős az időmegtakarítás, kevesebb a gépállás. Sugár Miklós technikus - a ponyva lmpregnálását tetté minőségileg jobbá és ötven százalékkal olcsóbbá. Újításával a legkevesebb évi megtakarítás ötszázezer forint. Ez csak a legutóbbi, két legfontosabb ujltás. De most egy másik újítást hoz Keszeg Ferenc vasesztergályos. Beadja, hogy elbírálják. — Miért újított? — Az üzemünkért — igy mondja — tenni kell.,. ( Morva?.} A saocinli^fca-tlpiisii i&kolák felé Elismerés, megbeesiUés9 kitüntetés... Leíkss ju alsnazási értekezlet az Eisö Szeoedi Cipőgyárban A munka befejezés® utánöszszegy üllek az Első Szegedi Cipőgyár dolgozói, hogy mühelyértokezlefcükön eldöntsék, ki méltó közülük a dolgozó nép jutalmára. Bárkányi "József elvtárs, az üzemi bizottság titkára" üdvözölte a megjelenteket, majd Tóth Lajos elvtárs, üzemi párttitkár szólt. Hangoz tattá, a nép állama a márciusban megkezdődött tizhónapos munkaversenye első szakaszában legjobb eredményt elért dolgozóknak jutalmat. ad. Elismerés, megbceán15® és kitüntetés ez —mondotta. MHHfl — Majd nagy taps és határta- eléneklésével ért véget. (N- fi. VO A beiskolázások első fejezető Szegeden lezárult. Az uj szakig'mnáziumokba százszámra jelentkeztek a munkáSok1 és a dolgóző parasztok fiai, azok, akik a múltban kirekesztődtek a tudomány, a tanulás nagy épületéből. ÍA Magyar Dolgozók Pártja által kezdeményezett és végrehajtott középiskolai reform egycsapásra megszűntette és ifölszáinolta a nevelés terén ránkmaradt átkos örökéget. Az őszi tanévtől kezdve nem monopólium többé a kultúra Magyarországon. Nem a |kiváltságos, kizsákmányoló osz_Üyok elnyomásának egyik formája és fegyvere, hanem az országot és a szocializmust építő munkások és parasztok jogos birtoka. Kitűnik ez nagyszegedi viszonylatban az ujlipusu középiskolákba beiratkozó tanulók szociális számlázásából is. A különféle kimutatásokból lcxderül, hogy kerek egy esztendő alatt döntő módon megváltozott iskoláink helyzete, viszonya és szerepe a magyar társadalomlan lelkesedés közötti jelentette ban. Ennelk a váltó ásnak foltéki: — Reméljük, ez évben írd te megszerezzük az élüiemjelvéayt. Utána ismertette, az a kitüntetés érte a gyár munkásait, hogy közülük a legjobb jutalmat kap. Bejelentette: azi üzemi háromszög ifj. Udvari Sándort jelöli jutalomra. A jelöléshez a dolgozók köteleit a ma avar munkásosztály, a Magyar Do'gozők Pártja teremfette meg. A régi és idegen szellemű gimnáziumokká1 együtt eltűntek az uri osztályok csemetéi Is a magyar nevelés történetéből. Szegeden a középiskolai reform fölszámolta a skolaszli— . , , ... y kus vagy legjobb esetben is li'-ális szellemű humánus t, dor, ez ifjunrunk-ts megérdemli a jutalmat, követik példáját. A lelkes hangulata jutalmazási 'értekezlet az Internacionálé eaés Szeged 3 giénapos sógguj gyu rasimí Néhány nappal ezelőtt nagygyűlést tartottak h szegedi tiszlitőorvosi hivatal helyiségében a szegedi orvosok, védőnők és vöröskeresztes egészségügyőrök. A hosszantartó értekezleten elfogadták és hozzájárultak a hivatal vezetősége áUai kidolgozott háromhőnnpos egészségügyi munkatervhez, mely öt pontban foglalja őszszc a három hónap alatti fontos tennivalókat. 1. A gépállomások dolgozóinak fokozottabb egészségügyi támogatása 'gyógy- és kötszerekkel való ellátása. 2. A nyári időszakban szokásos fertőző betegségek elleni nagyarányú védekezés. Megerősítik a város köztisztaságának ellenőrzését, ellenőrzik a szennyvizlcvezclö csatornákat, piacokat, élelmiszer és tejüzemeket cukrászdába'4 üdülőtáborokat és tanulóotthonokat. 3. Az eddiginél még nagyobb arányú védekezést fejlenek ki a tuberkulózis ellen. Szoros kapcsolatot építenek ki a hatósági orvosok és a tüdőbeteg intézetek kőzött. Ebbeg a nagyarányú tüdőbajelleni küzdelembe bevonják a vidéki és helybeli állatorvosi kirendeltségieket is. Az állatorvosok azt a hivatást kapják, hogy ellenőrzik majd 'a tejelő szarvasmarhák egészségét s megakadályozzák a fertőzött tejlermékék forgalombabahozatalát. 4. Nagy kutatómunkát kezdenek különböző fertőző megbetegedések ellen. Ennek a versenypontnák a feladatául tüzlék ki a maláriáinak, a trachomának és a golyvának szegedi viszonylalbani kiküszöbölését. 5. Az üzemi kerületi orvosok és más egészségügyi őrök a legszorosabb munkaközösségbe lépnek a szülész és nőgyógyászszakörvo. sokkal. Csökkentik a csecsemőhalandóság arányszámát. Ez a terv máris érvénybelépett, s máris ehhez alkalmazkodva dolgozik Nagyszeged egészségvédelme. gozaíu gimnáziumokat és megteremte! t© a mai időknek megfelelő, gyakorlati tudományra oktató szátdgfimnázlumokat. Szegeden a Horthy-rendszerben is aránylag} sok-iskola volt, most azonban népi demokráciánk megsokszorozta nevelőintézeteink számát, ősszel az ujüpuSu gimnázium okban hatféle szakon tanulnak és tanulhatnak tovább a jövő oszfályhü értelmiségei, a munkások és a dolgozó parasztok gyermekei. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy nem volt hiábavaló az az erőfeszítés, amit az MDP vezetésével a szegedi pedagógusok és a szülői munkaközösségek a lemorzsolódások elkerülésére, kiküszöbölésére fejtettek hí. De kiderült az is, hogy dolgoizó népünk fiainak jőrésZe a gyakorlati pályák felé fordul. A két Iskolában és előreláthatólag négg elsőosztállgal induló gépipari gimnáziumba eddig összesen 621 flu és 23 leány jelentkezett fölvételre. Ezclt közül 217 munkás, 160 pedig sze gényyparaszt származású. A vegyipari és az építőipari gimnáziumokban szintén kielégítő a jelentkezők szociális összetétele. A többi iskolatípusokban, a pedagógiai, a közigazgatási, a humán és reáltagozatu gimnáziumokban is a dolgozó osztályok fialnak nagy előretörését ma* tatják a statisztikai adatok. A képnek ez az oldala megfelelő. A másik oldalon, a továbbtanulók számának növelési körül azonban még sok a tennivaló, pedagógusainkra a nyál folyamán még nagy feladatok várnak. Nem veszhet el egyetlen népi származású tehetség sem. Ez a jelszó, ez a legfontosabb láncszem, amit a tanároknak, a tanitóknak meg kell ragadnick, hogy a következő tanulmányt, esztendőben már teljes erővel megkezdhessék a szocialista nevelés nehéz, de dicsőséges feladatát. A vonakodó szülőket a pedagógusoknak az egyéni agitáció módszereivel, a felvilágosítás, a meggyőzés módszereivel kell rábeszélni gyerekük taníttatására. Az állam, a nép állama azonban nemcsak a diákok, de a pedagógusok munkáját is tnegköns® nyiti. A jó tanulók segélyekben és rendszeres ösztöndíjakban részesütnek, a nevelők között pedig megszűnik majd az (ildatian kasztrendszer, ami a tanárt elválasztotta a tanítótól, ami a fasizmustól ránkmaradt sutyos örökség. Kormányzatunk ezj most a középiskolai reform utáa a tanügyigazgatási reformmal szűnteti meg egyszersmindenkorra. A múltban, a régi társadalom hűséges tükörképeként az elemi iskolákat és a középiskolákért külön szervek, tanfelügyelőség el és főigazgatóságok korménuo» ták. A népoktatást és a népoktatás vezetését, tehát a tanfelügyeIöségeket és a tanítókat az urai mereven 'alárendelték a papi, vagy burzsoá szellemű főigazgatóságoknak s igy szigorú határokat húztak az alsóbb és felsőbb fokon, de egyforma lelkiismerettel, (vagy lelkiismeretiem réggel) tanitó pedagógusok !:3> zöít. Ezeket az osztályniegkülöa böztetéseket népi demokrft ciánk most, az iskolák iga-'- 'g talán szociális összetételével egyetemben, a tanügyigazgniási reformmal vé (érvénye en megszünteti. Leomlanak a válaszfalak az óvónők, a tanitőK és a tanárok közölt, iskola* politikánkból eltűnnek a ra> akciós burzsoá szervezeti és ideológiai maradványok. A üí* velők nagy tábora a dolgozd osztályokra támaszkodva, megbecsülésben és szeretetben vésgezheti nagy feladatát. Jó eredményt akkor érnek el, h® követik az élenjáró szovjet nevelők példáját, ha kövelik minden vonatkozásban a Magyar Dolgozók Pártjának utmut.teását. Ennek föltétele az élenjáró elmélet, a marxizmus-le® ninizmus elsajátítása. Ez az-uj vezet a szocialista-tipusu is< kolákhoz, ahol a boldog, öníu, datos, uj vágású embereket nss vetik. Hét yj ferrneíCesepGíf alakul tfagyszegeden A parasztság kóréhen nap, mint nap egyre inkább tuda'osodik a csoportos termelés előnye az egyéni gazdálkodással szemben. Most a termésbeiakaritús idején dolgozó parasztságunk különösen látta, hogy mindenütt a tcrmc'öcsoportok vezetnek a termelés terén és jóval felülmúlják az egyéni gazdálkodók állagtermését. Ezért egymásután érkeznek be jelentések, hogy tcrmclőcsoDortot Esévben még 50 dolgozó megy tc?paszfa!öteserére Kenderből akarnak alakítani. Legutóbb a Mezőgazdasági Igazgatóságra Szegedről 2, Szatymazról 3, Afsőközponíról 1, Felső központról [is egy terme'.őcsoport megalakulását jelenletlék be. A termetű, csoportok III. típusúként ala- j ku'nak meg. A Mezőgazdasági; Igazgatóság, a DÉFOSz és va-' lamennyi mezőgazdasági szervek minden támogatást megadnak a csoportok részére a megalakuláshoz or A Szegedi Magyar Kenderhez igen sűrűn látogatnak <£ az ország többi textilüzemeinek dolgozói, hogy t«mulmáj nyozzák és átvegyék lűlük tapasztalataikat, újításaikat De a Magyar Kender dolgozói is folyamatosan járnál tapasztalatcserére a győri Limámhoz. Ezévben a Magyal. Kenderből folyamatosan még 50 dolgozó megy tapasztalatcserére. Azok, akik eddig voltak, sok hasznos dolgot^ ta nultak, sok ismeretet adtak át. Ma például két szövő H egy cérnázó indul tapasztalatcserére a győri Linumhoz Budapesten, az üzemgazdasági és pénzügy! iskolán i Magyar Kender négy munkása érte el a legtöbb ered' méziyt.