Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-01 / 150. szám
... 140 szám. Ara öif tí6tá» títáyy^Ma délután érkezik Szegedre a román kulíurkütdoitaég Három traktor és tizennégy vetőgép érkezett a szatymazi gépállomásra (349 julius 1, pésíek Sikert aratott a szovfet álláspont, amely Németország eovsipstelc lielyreállitására s a nemzetközi együttműködés niegvalésitására irányult VISINSZKIJ NYILATKOZATA A PÁRISI ÉRTEKEZLETRŐL A Pravda és az Izvesztija tudósítója azzal a kéréssel fordult Visinszkij külügyminiszterhez, nyilatkozzék a Párizsban tartott külügyminiszteri értekezletről. Visinszkij nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — Mint ismeretes, az értekezlet napirendjén két kérdés szerepelt: a német kérdés és az osztrák szerződés. Az 1947-ben tartott két előző értekezlet, amelyen a német kérdést ^megvitatták, eredménytelenül végződött, mert áz Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai nem mutattak hajlandóságot a német kérdés megoldására. Emlékeztetni keü arra, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia kormányai még 1946-ban irányt vettek Németország kettészakításájra, félretéve azokat a kötelezettségeket, amelyeket Potsdamban vállaltak. Ezzel a politikával mindenképen igyeNémetország nyugati részét kezükbe kaparintsák és felhasználják demokráciaellenes és imperialista céljaikra. Németország keitészakiíása Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai az utóbbi három év alatt számtalan intézkedést foganatosítottak, hogy megerősítsék Németország kettészakítását és a nyugatnémet övezeteket eszközként felhasználják terveik megvalósítására. Ilyen intézkedések voltak a külön pénzügyi reform, a berlini szövetséges parancsnokság felszámolása, az egységes berlini közigazgatás és a szövetséges ellenőrző tanács munkájának megszüntetése, Németország nyugati övezeteire a megszállási szabályzat rákényszerítése, az antidemokratikus bonni alkotmány megteremtése, továbbá az a kísérlet, hogy bekapcsolják a nyugatnémet övezeteket a Marshall-tervbe, tért korábbi álláspontjától, amelg abbaa állt, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül oldják meg a német kérdéseket, mint ahogy ebben 1948-ban Londonban egymás között megállapodtak és ez év tavaszán Washingtonban is megerősítették. A külügyminiszterek mostani ülésszakán a ngugati nagyhatalmak szükségesnek tartották, hogy négyhatalmi konzultációról állapodjanak meg a német kérdésre vonatkozólag a háromhatalmi konzultáció helyett, amelyet az utóbbi két évben alkalmaztak, durván megszegve a potsdami egyezményt. la USB „erőfeszítései" Acheson június 23-án washingtoni sajtónyilatkozatában azt állította, "hogy az Egyesült Államok erőfeszítései arra irányulnak, hogy a németeknek Achesonnah a Marshall-terv sikertelenségéről kelleti volna beszélnie keztek elhúzni a német kér-1 ami megkönnyítené a nyugati Üés megoldását, arra töreked-1 övezetek alárendelését az antck, hogy i 'gol-amerikai monopóltőkének. Az „erős kéz" politikájának kudarca Ez az irányvonal kezdettol fogva kudarcra volt ítélve, mert ellentmond Németország történelmi fejlődésének s Európa minden demokratikus országa és az egész világ demokratikus körei részéről elítésélre talált. Mindennek ellenére az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya — mint a párisi külügyminiszteri értekezleten teljesen lelepleződött — nem adták fel a reményt arra, hogy folytassák az úgynevezett »erős kéz* politikáját és ezen az uton eredményt ér-jenek el. Ezt a célt szoígálták azok a javaslataik, amelyek arra irányullak, hogy törvényesítsék a német kérdésben tett külön intézkedéseket .szakadár tevékenységüket és rákényszentsék a másik félre a német kér. Üésben tett külön intézkedéseket. Nem gondoltak kevesebbre, minthogy Németország keleti övezete egyszerűen csatlakozzék n bor.ni alkotmányhoz. Fogadja (cl a megszállási szabályzatot és rendelje alá magát a három nyugati kormány diktátumának. Teljesen szabad kezet kívántak maguknak minden Nyugatnémetországot érintő kértlésben. a !;ü3arc oka A nyugati külügyminiszterek ezt a programot akarták megvalósítani a külügyminiszteri értekezleten, de nem sikerült nekjdt a szovjet küldöttség szilárd állás" pontja miatt. Kénytelenek voltak mis kiutat keresni a kialakult helyzetből, más megoldást keresni a német kérdésben, Uj javaslataikban már semmi utalás sem volt arra, hogyl a három nyugati hatalom németországi politikája helyes volna, hanem ellenkezőleg, éppen az jutott kifejezésre, hogy erőfeszítéseket kell tenni Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítására, hogy a külügyminiszterek tanácsának következő ülésszakán elérjék azt az eredményt, amelyet ebben a vonatkozásban most nem sikerült elérni Ezt természetesen semmiképpen sem lehet a nyugati hatalmak németországi politikája, »helyessége* megerősítésének nevezni, mint ahogy ezt az Egyesült Államok hivatalos köreiben bizonyítani igyekeznek. Valójában a párisi külügy, minisztert értekezleten a német kérdésben elért megegyezés komoly különbségeket mutat az eredeti angol - amerikai-francia javaslatokkal és tervekkel szemben. A négy miniszter által elfogadott kommünikében világosan láthatók azoknak a javaslatoknak az alapeszméi, amelyeket a szovjet küldöttség már az első napon terjesztett a külügyminiszterek tanácsa eléB Szavjaiimió a pofsriami egyszmény mellslf A szovjet küldöttség álláspontját meghatározta az a törekvés, hogy meggyorsítsa a német kérdés rendezését, az a cél, hogy helyreálljon Németországnak, mint békeszerető és demokratikus államnak az egy sége a potsdami elvek alapján, ami az egyik legfontosabb fellétel a nemzetközi együttműködés és a népek biztonsága szempontjábéL A Szovjetunió szilárdan és következetesen kitart a potsdami egyezmény mellett. Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítása és békeszerető demokratikus Németország létrehozása mellett Kitart a mellett, hogy Németországnak vissza kell adni a szabad és egyenjogú békeszerető nemzeteket megillető jogokat Ez volt a Szovjetunió állás pontja, ez az álláspont határozta meg az előterjesztett javaslatokat A szovjet küldöttség javaslatai azonban szilárd ellenállásra találtak az Egyesült Államok,, Nagybritánnia és Franciaország külügyminiszteréi részéről. Még azt a javaslatot sem fogadták el. hogy fejezzék be a német békeszerződés előkészítésének eljá-| német javakra vonatkozó jogos rási módozatait megállapító I szovjet követelésekkel szemben munkát, azzal az ürüggyel hogy | emelték, a meglévő eljárási tervezet el»9zabadságot adjon saját ügyeik intézésében, gyengítse a megszálló hatóságok ellenőrzését* és hogy a Szovjetunió állítólag »nem mer ugyanilyen módon eljárni*. Ez az állítás azonban komolytalan éa minden alapot nélkülöz. Ha %y állana a dolog, mivel lehetne magyarázni, hogy Acheson és nyugati kollégái határozottan ellenezték a szovjet küldöttség javaslatait, hoigy helyreálljon a Németország egysége és a németeknek szabadságot juttassanak saját ügyeik intézésében. Iliszen éppen a nyugati külügyminiszterek utasították el a Szovjet javaslatát, hogy hozzanak létre koordinációs gazdasági szervet, hegy állítsák helyre az egységes berlini közigazgatás^ "hogy létesítsenek gazdasági képviseleteket és íiogy rövid határidőt szabjanak a megszálló csapatoknak Németországból való kivonására. Ami pedig az egyetemes német demokratikus kormány megalakításának kérdését illeti, a három miniszter nyíltan, kimutatta, mennyire nem tartja kívánatosnak ilyen kormány megalakítását. Ugyanezen az értekezleten Acheson kijelentette, hogy a nyugati újjáépítési segítséggel elért sikerekben kell "keresni a magyarázatot arra, ami Páríshan történt. Ezzel kapcsolatban azontPn nem a Marshall-terv sikeréiről, hanem sikertelenségéről keuett volna beszámolnia. Mert ha a Marshall-terv sikeresnek bizonyult volna, mivel kell magyarázni hogy e terv szerzőjét megfosztották külügyminiszteri tisztségétől. Éppen a Marshall-terv sikertelenségében kell látnunk egyik okát annak, hogy Parisban a három nyugati külügyminiszter eltért eredeti úgynevezett > erőskezű* politikájától. Ami az osztrák szerződés kérdését illeti, ebben annak következtében sikerült megegyezni, hogy az Egyesült Állalmok, Nagybritannia és Franciaország kormányai kénytelenek voltak megváltoztatni álláspontjukat Ss Visszavonni ellenvetéseiket, amelyet a keletausztriai volt avult, de nem tudták megmondani, mit kellene változtatni az em- j litett tervezetben, megegyezés a szovjet javaslatok szellemén épül fel Az elmondottakból világos,1 hogy a Szovjetunió a német kérdésben a párisi ülésszakon következetesen kitartott elvi álláspontja mellett, amely teljesen megfelel a potsdami egyezménynek és visszautasított minden kísérletet, amely arra irányult, hogy a német kérdésben eltérjenek a potsdami döntésektől. Ennek eredményeképpen a három nyuj-ll küldöttség kénytelen volt megváltoztatni irányvonalát. kénutelen volt más alaB párisi ülésszak íegTofitosalals eiedménya Ami Jugoszláviának Ausztriá. val szemben emelt területi igé. nyeit illeti, kikeli jelenteni, hogy már két évvel ezelőtt Ju goszlávia képviselői a Szovjetunió háta mögött titkos tárgyalásokat folytattak Anglia megbizottaival, de nem tudtak pokat keresni egyes, Németországot érintő kérdések rendezésére, Ilyen alapnak bizonyultak végeredményben a szovjet javaslatok. | Bárhogy igyekszik is a három nyugati kormány tagadni, tény marad, hogy a négy külügyminiszter megegyezése alapján kiadott , ; í hivatalos közlemény a szovjet I az Egyesült Államok június tavaslatok szellemén épült fel. j 10-án végetérő költségvetési A közlemény egyes pontjai mind j eve egymilliárd dollár hiányvilágosan mutatják, hogy a bá- j nyal zárul. . Az USA államrom nyugati külügyminiszter el- Jadóssáca 251 milliárd dollárelérni semmiféle engedményt Világos ,hogy az ilyen kuiiszszák mögötti tárgyalások következményeiért a szovjet kormány nem vállalhat magára semmiféle felelősségpt. A külügyminiszterek tanácsa párisi ülésszakának eredményeiről szólva rá kell mutatni a legfontosabb eredményre: ez annak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Németor. szágj keitészakitására, a nemzetközi kapcsolatok kiélezéséra irányult és kétségtelen sikere annak • politikái irányvonalnak, mely Németország egységének helyreállítására, a nemzetközt kapcsolatok megjavítására, * nemzetközi egy ült működi* megvalósítására irányul. Ezek a külügyminiszteri ía nics párisi ülésszakának eredményei. Ami a párisi ülésszak összehívásét előkészítő feltételek kérdését illeti, ebben az ügyben — mint ismeretes — bizonyos kölcsönős endegmények történtek mind a három nyugati kormány, mind a Szovjet-kom mány részér5L A szovjet kormány kijelentette, hogy kész megszüntetni f közlekedési és egyéb korlátozásokat, ha a három nyugati kormány a maga részéről hozzájSrul saját közlekedési és egyék korlátozásainak megszüntetéséhez, lemondj a néjgy kormány együttműködésének bojkotljárót és hozzájárul « külügyminiszterek tanácsának helyreállításához. A három kormány belement ezekbe az engedményekbe. Ugy gondolom, hogy a továbbiakban is szükség lesz bi zonyos, a potsdami egyezmény alapelvével összeegyeztethető kölcsönös engedményekre. Egymilliárd dollár hiánnyal zárul az USA költségvetése Washingtoni jelentés szerin^ ra emelkedett. hozzáfűzi, hogy A jelentés a mostani becslések szerint a j'ovő költségvetési évre 5 milliárd dollár hiánnyal lehet számolni