Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

0 » Szerda, TWS junius lt>. lndit-e flanders szenátor A WASHINGTONI NYOMORTANYÁKRÓL postagalambokat a Szovjetunióba? Az amerikai kongresszusban szép számmal találunk olyan •honatyákat*, akik a kapitalisták hűséges inkájaként, az ó támogatásukkal kerültek a törvényhozó testületbe. Ezek a szenátorok majd a nyakukat törik nagy igyekezetükben, hogy gazdáik, a monopolkapitalisták terveinek megvalósítását elősegítsék. Kik alkalmasak az ilyen talpnyaló, szolgai szerepre?.... Rendes, becsületes, tisztességes emberek a legritkább esetlien kerülhet najf ez amerikai kongresszusira. Annál több közöttük az idióta. Idióta szenátor Nos, ilyen e mber Jtalph Flanders szenátor is, akit még a mostani kongresszusban is a nagy szószifytarok közé számítanak, Ez á »harcias« republikanos rövid időn belül több változatban terjesztett elő javaslatokat arról, hogy mi módon lehetne a Szovjetunió ellen »politikai támadó hadjáratot folytatni*. Egyiik tavaslata esztelenebb és provokatívabb, mint a másik. Flanders többek között azt javasolta: Gyártsunk nagymennyiségű röpiratot, brossurát és más propagandaanyagot, rakjuk meg ezekkel az amerikai repülőgépeket, amelyek azután az pgész rakományt elszórják szovjet terület lelett. A szovjet nép, ha elolvassa az * amerikai élet kellemetességeiről szóló írntoknK (az ötletes szenátor elképzelése szerint) haladéktalanul beleegyezik, hogy nvakára üljenek az imperialisták. Mi legyen a mintakép Gyakorlati oldaláról csak nemrég merült fel a kérdés: az amerikai élet melyik részét lehetne »mintnképül állítani a szovjetemebrek elé?... A lakásépítésekről folytatott szenátusi vita — amelyben l'landers ís résztvett — világosságot derített az ügynek erre az oldalára is. A szenátusi bizottság indítványozta — már hányadszor! — az Egyesült Államok uyomortanyainak felszámolását és olcsó lakások építését munkádsok és farmerek részére. A szenátusi bizottság 1919. áprilisában ismét megállapitaliatta, hogy lezidőszevint a városi lakosságból csaknem minden ötödik család nyomortanyákon él, amelyek a betegségek, büntettek és a gyerraekbünözés kut forrásai*. Nyomortanyák Csikágó mellett A bizottság jelentése többek között rámutat: »A népszámlálási adatok szerint az országban nyolc és félmillió ház nélkülözi á legelemibb kényelmet is és alapos javításra szorul. Az ilyeu házak száma 1900-ig 18 millióra fog növekedni. Paul Douglas szenátor fényképeket mutatott Csikágó nyomertanyáiró], ahol az úgynevezett nyomorkörzjetek 12— 20 négyzetmérföldet foglalnak el. De nem különb a helyzet más amerikai nagyvárosokban sem. Atlantában, "Georgia állam fővárosában 137.000 ember él undorító, piszkos nyomortanyákon. Itt él a lakosság 39 százaléka s erre a körzetre int a tüdőbetegek 09 százaléka és a kiskoíu bűnözők 72 százaléka. Birminghamben (Alabama államlran) a tuberkulotikus halálozások száma a nyomortanyákon 507 százalékkal, a gyermekhalandóság 117 szúzalékka' volt magasabb, mint a város más részeiben. Washingtonban, az amerikai fővárosban, nem messze a kongresszus épületétől olyan házak vannak, amelyekben nincs fűtés, nincs világítás és nincs vízvezeték. Vannak olyan mellékutcák, amelyekben "a lakosság kénytelen szabod ég alatt megfőzni ebédjét...« Helyrebillen-e a szenátor telki egyei súlya Bemerészkedett a nyomornegyedbe maga Flanders szenátor is, egyenlőre abbahagyva fecsegését az orosz nép •megmentéséről*. Azután felszólalt a parlamentben: »Nem találok szavakat, hogy feltárjam a szenátus előtt azlt a feneketlen nyomort, amelyében sokezren élnek itt a közvetlen közelben, a kongresszus falai körül...* — mondotta. Vájjon amerikai nyomornegyedekben tett látogatás hely. rebillenti-e Flanders szenátor Lelki egyensúlyát?... Vagy inkább összehívja soronkövetkező sajtóértekezletét, hogy közhírré tegye uj tervét az amerikai élet gyönyöreinek oroszországi propagálásáról postagalambok, vagy feleregetett sárkányok segítségével, amelyeket " egyenesen a washingtoni nyomortanytákról lehetne elindítani? — Amerikában ez is lehetséges I Nem tesz többé rosszulégő cigaretta Ax ipari kutató táborok meg* szervezése során rövidesen tóé terűi dohányipari kutató-labor,•» tórium létesítésire Is. Itt a dohány igökipességH alaposam megvizsgálják. E% I eredményezi majd, hogy a dok gozók még véletlenül sem találnak arosszulégi« cigarettákat. © kutató-laboratórium másik nm gyon fontos feladata, hogy ok csóbM tegye a nikotint Csinálunk mi hasznot, ha az urak nem is tudtak • Lassan, egyenletesen permetezésszerüen hull az esö már reggel óta. Kint a falvakban mosolyogva néznek ki a parasztemberek házaikból. Aranyat ér cz az áztató eső — mondogatják. De annál mérgesebben tekint a szürkére zománcozott gépkocsi után Ká. rolyi Ilona, a Póló-cipőgyár felsőrészkészilője. Érthető haragja, mert felcsapta a vizel ruhájára. Arckifejezése megváltozik, mikor a Kálvária-utcáról befordul a Bus Páterutcára. Néhány lépés és benyit a Nágel és Társa »Póló< cipőgyárba. Ez az 6 munkahefye. Elfelejtette már a rohanó gépkocsit, mikor munkaasztalához ért Pár perc múlva együtt mosolyog munkatársaival. Néhány hete ritkán lehetett ilyen jó hangulatban látni az üzem dolgozóit. Nagy változás történt a Póló cipőgyárban. A hét minden munkanapján dolZAPORESÖ, ZIVATAR Mérsékelt, időnként élénk északnyugati, északi szél Változó felliőzet. Többfelé záporeső, zivatar. A hőmérséklet egy-két fokkal emelkedik. gozik már az üzem. Még azelőtt csak két-liárom nap egy héten. Uj vezetője van agyárnak. Tóth Lajos, aki ezelőtt is itt dolgozott. Kivonultak Nágelék a gyárból, illliagyták a nagy pénztárkönyveket, amelyek 19<17 óta állandóan haszon nélküli termelésről adnak számot. Csinálunk mi hasznot, ha Nágelék nem is tudlak — mondja Tólli Lajos vállalatvezető. Újra szerveztük a munkát Kétezer nyolcszázpár cipőrevaló anyagidutalást kaptunk. És eb. bői az anyagból jó kalkulálással többet akarunk készíteni ai előirányzottnál. Ez a célja itt mind a negyvennégy munkásnak. Kü'önösen a szabászok szorgoskodnál; nagy izgalommal. Fehér nubukbőrböl szabják a legdivatosabb cipőfelsőrészek anyagát. Forgatják, rakosgatják a mintákat, takarékoskodnak. Alig1 tették kl lábukat Nágelék, megszületett az első észszerüsh tés. A múltban késsel vágták a rámabőröket, vagy készen, ba» szonötméteres tekercsekben vár sárolták, amelynek 3 forint vo$ métere. Most Pálinkás István ja* vaslatára t\gyes szerkezetű ki® gépet készítettek és ezzel vágjál* az anyagot. Több mint ezerkéf-» száz forintot takarítanak moy vele ebben a hónapban. Uj ílelet, uj szellemet öntött a vállalatvezetői vállozá® ebbe a néhány hete még kihall üzembe. Az u) szellem megszűr* tette a munka robotjellegét, áfa alakította öntudatos termelőerő* vé. A Póló cipőgyár dolgozói most már nem szolgál, hancis ural lettek a gépeknek, szerszó. moknak. A változás hatalma® erőt, lendületet kölcsönöz a dok gozóknak munkájukhoz. Egy cék ért, egy akarattal dolgoznak: sl« keresen befejezni a hároméve® tervet, hogy elindíthassuk a cializmust megalapozó ötéves tervet. ' (Nagv Pált Tevoszjan lei? a Szovjetunió minisztertanácsának helyettes elnöki A Szovjetunió legfelső tanácsának elnöksége Tevoszjant, a Szovjetunió minisztertanácsa helyettes elnökévé nevezte ki és egyidejűleg felmentette a kohó* ipart minisztert tisztségétől. ® legfelső tanács elnöksége Ku» mint nevezte ki kohóinari miniszterré. A bucsu bánata beárnyékolta Jágodka kék szemet. Mivel lehetne megvigasztalni, hogyan lehetne lelket verni ebbe a moldvai legénybe — nézett rá Cscrnyis gardnhadnagy elgondolkodva. Hogyan lehetne felébreszteni széles vállaiban, kemény kezében szunnyadozó hatalmas erőt? Persze, nehéz... De azért parancsnok, azért kommunista, hogy megtalálja a Jágodka szivéhez vezető utat. Kérdezgetni kezdte munkájáról, életéről. Es Jágodka zavart pirulással elmondta, hogy volt násztor, készített juhsajtot, íiusz évéből tizenkettőt napszámoskodott, robotolt télen-nyáron... Apja, anyja meghalt..'. — Talán jobb is igy — mondotta Jágodka —, ha elesnék itt a Morvánál, hát nem sir utánam senki, nem emleget senki... — Már hogy mondhatsz ilyet Jágodka — ellenkezett Csemnyiscv. — Miért? Ilát nem igy van? En, hadnagy elvtárs, már rétben tudom," hogy énrám nincs szüksége senkinek. Ugyan kinek fájna, hogy a világon van Jágodka, vagy sem? Még reménytelenül legyintett is egyet, mintha gondolatban már temetné magát. — Csupa ostobaság — mondotta nyomasztó szünet után Ceernyisev. — Apátlan, anyátlan, nem kellek senkinekl Ostobaság Jágodka elvtárs! Gondold csak el: Teszem azt. mo-' GONCSAR ALEXANDB. JAGODKA MEGERTI (Részlet aa Arany Prága cimü regényből-) átmégy ide a tuisó partra. Ugyan micsoda most az a túlsó part? Veszedelmes, idegen föld. Ott kezdődik az osztrák terület, tele fasisztákkal. Azon a helyen kell hídfőállást teremteni. Nem nagy ügy* nem az egész világra kiható esemény, de mégis tüstént száz 63 száz más eseménv következik belőle, sok mindent megváltoztat, egy egész sereg ember sorsát megfordítja. Es mi lesz akkor veled? Lehet, liogy Jágodkával, aki most itt ül ebbenfa bokorban és elsírja nekem nagy bánatát, lehet, hogy vele kevc-l sen törődnek. De "akkor majd valamennyien csak veled törődünk. Áz ellenség óriási ve, szedőimet lát ma jd benned. Es a bajtársaknak nagyon is szükségük lesz rád. De ucmcsali hogy szükséges leszel, hane nélkülözhetetlen is, sőt drága Akkor majd megtudod, mck'-.o ra atyafisagod van. Az oge z ezred, az egész hadsereg cgszeriben megtudja, hogy egy morvamenti földdarabon megJ született a hídfőállás? De hogyan? Nagyon egyszerűen. Jágodka gárdakatona, megvetette ott a lábát. Jágodkát azoDnal 'segíteni kell. • Támogat 11 minden áron. — El tudod képzelni, hányan aoaódnak majd érted? Minden szem terád tekint, te jársz mindenkinek a gondolatában, hogy például valahol az Uraiban egy szép lány teljes 24 órát ült miattad a műhelyben. Temiattad valahol a főhadiszállás megsürgeti a hadmüveleteket* Ihogy gondoskodjanak rólad és Jágodka gárdakatona ne vesszen el oktalanul. A vezérkarnál éjszakékon át eszelik kl a legjobb naditerveket, érted! Az utászok miattad építik a hidakat! Meszszl útról elindulnak az ütegek, hogy megvédjenek! Aki ebben a döntő pillanatban megfeledkezik rólad, Jágodka közkatonáról, talán még hadbíróság elé ts kerül. Hogyan mondhatod hát, hogy árva vagy, hogy nem kellesz senkinek. Hát melyik apa, melyik anya viseli ugy szivén az ö Jágodkája gondját, mint a Haza? — Hát ez igaz — mosolyodott el a harcos és tenyerével eltakarta az arcát. Csermjis Izgatottan folytatta: — És ha átlovagoltál a Morván, akkor kitörsz a túlsó part nagy síkságára és elsőnek érkezel oda, ahol már évek óta várnak rád. Igaz, még soha nem láttak, de azért réaóta nondolnak rád. De még mennyire kellesz nekik. Hiszen maguk közé számítanak. Tudod hogyan várnak? Hiszen láttad, hogy fogadlak minket Szlovákiában? Harangzugással, virágerdővel, ölelésre várt karral. A rég várt, a legkedvesebb, a legdrágább rokonuk leszet! Elös2ör neked hálálkodnak! Először téged üdvözölnek! Tied a népek szeretetének zsengéje t Mert élen jársz az élharcosok között. Te vagy a felszabadító! A felhevült, lelkes Csernyik elhallgatott. Jágodka bizonytalanul szólalt meg: — Igaz, igaz gárdahadnagy elvtárs... dehát... feltétlenül élharcosnak kell lenni ehhez? — Hát azt hiszed, hogy az élharcosok teremnek, vagy mindjárt ugy szüleinek? Moszkvát sem épitelték egy nap alatt. De éppen itt van a mi hadseregünk fölénye. Hogy hamar tökéletesítjük magunkat, növünk és erősödünk. Gyorsabban, mint mások. Te, Jágorka, ma egyszerű sorkatona vagy. De holnap már derék harcos leszel és holnapután diadalmas hős, a népek dédelgetőit kedvence — Csak a rohamban n« nézzél hátra so.iasem — taná» csolla nyugodt hangon Jágorkának Sesztakov. — Amirt| hátranézel, elvesztél. — De bajtársakról egy pillanatra se feledkezzél meg. kiV lönben baj van — tette hoz3| Boikö, A KI a harmadik ukrá® hadseregtől jött a századho® Amikor mi a télen kierőszakol* tuk az átkelést a Duna vékonj jegén, ugy tudtunk csak átA menni tizenkettesével, hogy az egyik fogta a másik keze® Ha az eevik alatt megrop;unt a jég, mindjárt kirántottál azok, akik kétoldalt mellett® mentek. Nem engedték, bog* elmerüljön. Ha akkor egyerM ként megyünk, hát bizony so^ kan a jég alá kerülnek. Jágodka figyelmesen Iinttgaj tott- Aztán pergő moldvai nyéki ven szót váltott földijével." (Jj moldvai nyelvet ugyanolyan jól beszélte, mint az oroszt.) h moldvaiak meghallgatták Jágodkát éa mindenki láthatta, hogv felélénkültek. megvidá modtak. — Azt mondtam nekik — magyarázta Jágódka Csernyisevuek, hogy mindig Í3 tudtam, liazudik az én gazdám. Meri mindennap arra tanított, hogtj a legjobb a világon — egyedül Hamarabb célhoz ér — mondotta —, aki egyedül indul el és átgázol a többieken. — Ilát ez aztán nagy hazugság — jegyezte meg Csernyi se* —, mert a 06]hoz a íeggvoranbhan tnindie a közössé«