Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

Erélyes magyar jegyzék Jugoszláviához Lendületesen dolgozik az uj dorozsmai Iraktoráuomas vi. evt. 137. szam. Ara 6ü tillór (943 iu.ITJS 15, széria „Népünk a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás irányításával halad etore" PobI Islvén Ismeilelie a kormány programját nz országgyűlés eioii Zsúfolt padsorok előtt nytotta meg az országgyűlés keddi ülését Olt Károly elnök. Rákosi Mátyás elvtárs ét Dobi István vezetésével a terembe bevonuló kormányt az orszógr gyidés tagjai helyükről jelállva viharos tapssal üdvözölték. ] Ezután az elnök a kormány kinevezéséről szóló köztársasá/ji elnöki elhatározást tartarlmazó miniszterelnöki átiratot ismertette. Amikor a jegyző felolvasta az uj kormány névsorát, az országgyűlés tagjai helyükről felállva percekig tartó ütemes tapssal ünnepelték Rákosi Mátyás elvtársat, a 'magyar dolgozó nép nagy vezérét. Lelkes tapssal üdvözölték Dobi István miniszterelnököt és a kormány többi tagját is. Az ülésen Dobi István mijüszlerelnök ismertelte a kormány programját. Bevezetőjében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az uj országgyűlés támogatásával a Ikormány előtt álló feladatokat Sikerrel oldják meg. A választási győzelemmel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a közös lista gondolata már az előző két demokratikus választás során is lelve tőáött, de a Magyar Kommunista Pártnak az egységes és közös választási listára való törekvését a nyugáti imperializmus és a reakció ügynökei megakadályozták. Amilyen mértékben sikerüli azonban megerősíteni a nép* demokráciát és kiküszöbölni az elmúlt két esztendő során a pártversengés szettemét, olyan mértékben sikerült elmélyítem a demokratikus pártok közötti együttműködést és megteremtem. a közös lista politikai feltételeitEnnek eredményeképpen a választási győzelem viszszatükrözte a munkás-paraszt szövetség hatalmas megerősödését és a munkásosztály vezetőszerepének vitathatatlan megszilárdulását. Győzelmünk legfőbb forrása a munkásosztály éa Pártja vatott A Népgazdasági Tanács feladata lesz a tervgazdálkodás Irányítása és ellenőrzése, a gazdasági ügykört ellátó minisztériumok és egyéb gazdasági szervek működésének egybehangolása. Ennek a tanácsnak az elnöke kormányom egyik legkiválóbb tagja, Gerő Ernő államminiszter. Bizonyos vagyok abban, hogy az övénél jobb kezekbe nem tehettük volna le népgazdaságunk irányítását. Meggyőződésem, hogy ebben a véleményemben osztozik az egész magyar nép. — Tisztelt Országgyűlés! A Népgazdasági Tanács feladata elsősorban a hároméves terv sikeres befejezésének végrehajtása és az ötéves terv végleges kidolgozása az elkövetkezendő hónapok során. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a hároméves terv sikeres bejejezését és az ötéves terv előkészítéséi ez egész kormány egyik legfontosabb jeladatának tekinti s kormányom minden tagjának erőfeszítése arra fog irányulni, hogy ezeket a nagy nemzeti célkitűzéseket eredményesen megvalósítsuk. A hároméves terv eredményei — A munkásosztály és pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, u nemzet vezető osztálya s vezető pártja, — mondotta Dobi István, — Min alapszik tisztelt országgyűlés a munkásosztálynak ez a vezető szerepe? Azon, hogy a dolgozó nép legszélesebb rétegei felismerték: a munkásosztály és kommunista pártja tett legtöbbet a jelszabadulás óta az ország újjáépítéséért, népünk jelemeléséért, nemzetünk függetlenségének és békéjének megvédéséért. Demokráciánk minden sikerének és minden győzelmének legfőbb forrása a munkásosztály és pártja voltak, ez a magyarázata vezető szerepének, — önfeláldozó munkára, szervezettségre, fegyelemre, politikai előrelátásra s bölcsességre, gazdasági és kulturális feladatainak helyes megoldására a munkásosztály és nagy pártja mulatott példát: dolgozó népünk nekik köszönheti sitereit elsősorban a múltban és elsősorban bennük látja zálogát további felemelkedésének és békés jövendőjének is. A választási győzelem megmutatta, hogy népünk a Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezetőjének, Rákosi Mátyásnak az irányításával akar dolgpzM, éptteni és előrehaladni. A munkásosztálynak és pártjának mindig az volt a törekvése, hogy szilárd szövetséget építsen ki a dolgozó parasztság. gaL A múltban az imperialisták és reakciós ügynökei igyekeztek éket verni a munkásság és a parasztság közé. Különös elégléllel állapítom meg, hogy ezek a törekvések sorra, rendre meghiúsultak, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövelsége szilárdabb mint valaha. A nép parlamentje —i Kormányom — jelentette ki a miniszterelnök — a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét tekinti népi demokráciánk legszilárdabb pillérének és rajta lesz, hogy további sikereket érjen el ezen a téren. Rávilágított Dobi István arra, hogy a választási győzelmet külpolitikai tényezők is elősegítették, igy annak felismerése, hogy mennyit köszönhetünk a felszaba ditó Szovjetuniónak, továbbá azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a béke és a demokránemzetközl frontja ért el* — 'A választások eredményeként valóban a nép parlamentje Jött létre. Bizonyltja ezt az a tény, hogy a munkások és parasztok arányszáma a parlamentben hetvenhárom százalék. A nők száma az elmúlt országgyűléssel szemben szinte megnégyszereződött, az ifjúság képviselőinek száma is sokkal magasabb, mint bármikor a múltban. A kormány egyik legfontosabb feladata t a 3 és az 5 éves terv A miniszterelnök ezutan méltatta a Gazdasági főtanács történelmi érdemeit. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik kezdettől fogva, a Gazdasági Főtanács élén állottak és akik olyan nagy munkát végeztek az elmúlt esztendők alatt: Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernőnek és Vas Zoltánnak. — Gazdasági fejlődésünk lehetővé és szükségessé tette, nogy magasabbformáju gazdasági szervet hozzunk létre: a Népgazdasági Tanács felső Irányításra hiA miniszterelnök vázolta ezután a külföldi kölcsön nélkül megvalósuló 3 éves terv eddigi eredményeit. — Ipari termelésünk 19^6 óta közel kétszeresére emelkedett és több mint 20 százalékkal magasabb az utolsó békeév: 1938 ipari termelésénél. Bányászati termelésünk több mint 30 százalékkal, vas-, fém- éíj gépipari termelésünk 66 szakaiakkal, viliamosenergia termelésünk pedig 60 százalékkal nagyobb, mint a háború előt. Mig 1938 első negyedévében 178 traktort gyártottak, addig 1949 első negyedében mi 500 traktort állítottuk elő. Mig 1938 első negyedében 8 mozdonyt gyártottak, mi 1949 első negyedében 49-et Kerékpártermelésünk 1938 első negyedében 18.550 darab volt, 1949 első negyedében eszel szemben 43.355. Kitünfi terméskilátások —• Mezőgazdaságunkban is lényegében befejeződött a helyreállítás korszaka. 1948baa kenyérgabnatermelésünk még ugyan alatta maradt a háború előttinek, de kukorica, burgonya, cukorrépa és különösen olajtermelésünk már lényegesen felülmulta a háború előtti évek átlagát. Idei termésünk kilátásai pedig sokkal jobbak, mint a tavalyi. Mezőgazdasági termelésünk a felszabadulás óta még soha olyan biztató képet nem mu tott, mint ebben a termelési éveben. Dolgozó paratszságunk száz száz százalékig teljesítette a vetéstervet, mert felismerte a tervszerű gazdálkodás előnyeit. Az úgynevezett sulypontnö vények közül elsősorban a napraforgó és lucerna vetését még tul is teljesiették. Napraforgóval 510 ezer, lucernával 520 ezer holdat vetettek be. A napraforgó terület megnövekedése következtében növényi zsirellátásunk és hazai vegyiiparunk növényellátása nemcsak biztosított, hanem még exportra is jut. A nagy. mennyiségű lucerna pedig talajjavító hatásán tul a takarmányellátás szempontjából fontos. Cukorrépából 186 ezer holdat vetettek s ezzel elérjük hogy a Horthy-Magyarország szégyenletesen alacsony tiz kilót is alig elérő cukorfejadagja ebben az eszendőben már 22 kilóra lesz elegendő. — A kenyérgabona- terméskilátásai, különösen a búzánál kitűnőek, a Dunántúl 9 mázsás holdankinti termésre számíthatunk, de az ország egyéb részein is jó közepes, körülbelül 7.5 mázsás búzatermés várható. A rozsnál sem .es® okunk panaszra, mert — bár a koratavaszi szárazság a rozs fejlődését hátráltatta, — itt is a májusi eső hatására közepes termés, körülbelül 6—6.5 mázsás termés remélhető Takarmánygabonában szintén jó kő zepes termésre számítunk. Kapás és takarmánynövényeinknél rekordtermésre számíthatunk. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, ak. kor tul fogjuk szárnyalni a 3 éves terv előirányzatát. Ugyan ez vonatkozik a rizsre is. Huszonötezer holdnyi rizs területünk ön minden valószínűség szerint elérjük a 18 mázsás holdankenti termést, s ezzel nemcsak hazai rizsszükség le. tünk nyer kilégitést, hanem már exportra is juttathatunk ebből a felszabadulás előtt nem is termelt növényünkből. — De termelünk a magyar földön más olyan növényeket is, amelyeket a felszabadulás előtt nem termeltünk. Az idén kísérletképpen termelünk 65Ő holdon gyapotot és a gyapotvetések olyan szépen fejlődnek hogy minden jel szerint elérjük a holdunkénfi S mázsás magvas gyapo*t"rrr>ést 8.300 millió forinf beruházás — Iparunk és mezőgazdaságunk mellett vessünk egy pillantást a háborúban különösen súlyos pusztítást szenyedett közlekedésünkre is. A számok Itt ls magukért beszélnek. Mig a háború előtt vasúthálózatunk hossza 7650 km. volt, addig 1949ben 7980 kilométer lesz. A vasúti áruforgalom ma 35 százalékkal magasabb, mint a háború előtt és a személyforgalom is lényegesen felülmulja az utolsó békeév személyforgalmát. Elpusztult hidjaink 95 százaléka 1949 végéig újjáépül és ezek között elkészül novemberben a Lánchíd is. — A hároméves terv folyamán kereken 8300 millió forintot ruházunk be. Hároméves tervünk nem egyszerűen a magyar nemzetgazdaság háboruelőtti szerkezetét és arányait állítja helyre, hanem ujat is teremt. Bizonysá ga ennek többek, között a mátravidéki erőmű, az uj, modern fonoda Pestszentlőrincen, a 220 gépállomás, a közel 500 faluban munkáskolóniák, parasztházak, kigyulladó villanyfény, az uj kórházak, napközi otthonok. — A hároméves terv ipari beruházásainak 85 százaléka szol gálja a .termelőeszközök gyártásának fejlesztését. Mig 1949, ben egész ipari termelésünk i terv előirányzata szerint 27 szá zalékkai lesz magasabb, mint a háború előtt, addig a bányásza tt termelés 42 százalékkal, a vas-, fém- és gépipart termelés 77 százalékkal, a vegyészeti Ipar termelése pedig 55 százalékkal fogja felüThiulni az 1938as szinvonuiai. ipari lermeiesütikuen a termelőeszközöket előállító iparágak aránya az 193% évi 28 százrdékró! " 49-ben 48 százalékra emelkedik Mezöia? tíasasum szemezel) változása — Ez a szerkezeti átállítás mezőgazdaságunkban ts lelenlkezik. Megindul a magyar mezőgazdaságnak a belterjes gazdálkodásra való áttérése. - Ennek egyik döntő eszköze az állaaé gépállomások hálózatának kiépítése. Eddig 179 gépállomást álli-. tottunk fel. Az év végére 220 gép állomásunk lesz 3550 traktorral* 3400 vetögéppel és számos egyék mezőgazdasági géppel. A mttrá« gyafogyasztás, am1 1947 tav» szán mindössze lob vagon vo% 1949 tavaszára 7556 vagonra, azaz több mint tízszeresére emel. kedett. Az öntözéses terület ecr ben az évben a háború előtti nek kétszeresére, 50.000 holdra emelkedett. — A demokratikus pártok a választás alatt sem rejtették véka alá azt a meggyőződésüket, hogg csak a szövetkezés, a társas gazdálkodás hozhatja meg dolguző parasztságunk szamára életszínvonalának további emelkeaéset, a városi kultura vívmányaival való ellátását. Ez a felismerés egyre mélyebb gyökereket kezo verni dolgozó parasztságunkban is. Ma már többszaz helyen működik termelő szövetkezeti csoport i aoigozo parasztsaguak ország szerte közel 300 uj helyen kerte uj termelőszövetkezeti csooort meoalakitásának engedélye