Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-14 / 136. szám

Kedd, 194f június 14. (Foivfshh- az 1 oldatról,) t luimt efvférs: Esi m ni fizikai ttsigozó — Mi továbbra ls egg mun­"featerületen dolgozunk a szocia­lizmus építésében, a szocialista gazdaság területén — mondotta búcsúbeszédében- Kossá elvtárs, akit a minisztérium dolgozói ne­vében Karczag Imre elvtárs bú­csúztatott. Lelkes taps közben Zsofinuecz Atilláig elvtárs, ne­hézipari miniszter mondott be Brutatkozó beszédet. — Én, mint fizikai dolgozó — mondotta — a Magyar Dolgo­tok Pártja és a dolgozó nép bizalmából jöttem e nehéz és felelősségteljes posztra. Hogy idejöhettem, azt elsősorban a hagy Szovjetuniónak dicső­séges hadseregének köszönhe­tem, amely felszabadított ben­nünket, A múltban fizikai dói­ig ozó legfeljebb kifutónak, vagg Szolgának jöhetett volna a mi­nisztériumba. Zsoftngecz Alihóig ezután a jö­*ő feladatairól beszélt. Hangsú­lyozta, hogg terveinket maradék­talanul kell végrehajtani. Amikor tervgazdálkodásról beszélünk — mondotta — ki kell emelnem a beruházási terv fontosságé/. Lé­nyeges, hogy kemény és vaskéz­tel küszöböljük ki azokat a hiá­nyosságokat, amelyek a beruhá­zások egyes fázisainál mutatkoz­nak. Viggázni kell arra is, hogg e nehézipari beruházási összege­ket Időben felhasználjuk. Szép eredményeket értünk el az ön­költségcsökkentés vonalán, de izeket az eredményeket tovább Kell íejieszle; dirik, hogg a meg fel nem tárt, rejtett tartalékokat felkutassuk és Igg az önköltség­csökkentés terén még jobb ered­ményeket érjünk el. Komoly lé­péseket kell tennünk üzemeink termelésének minősééi /ontásá­ra is. Mmasáa elv Örs: 3 3 éves :er? s.kerss íe3-3s:!és3 ős si^hés2«;ős rz giévas terv vÉgtebaliására a &§r*£¥ü psri oiiniszférlüai cilütüzéss Marosán György elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártjának fő­titkárhelyettese, könnyűipari miiüszler hangsúlyozta bemu­latkozó beszédében, hogy leg­fontosabb feladatnak tűzte ki a dönnyüiparban a hároméves terv sikeres teljesítését a hátra­lévő hat és fél hónap alatt és a könnyűipar valamennyi dolgo­zójának előkészítését az ötéves terv végrehajtására, az uj or­szágot épitő terv síkeres telje­sítésére. Hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja mellett a minisztérium a szakszerveze­tekre, a szervezett munkásság százezreire támaszkodik mun­kájában. Ezulán jövendő mun­katársaihoz fordult s az egyént felelősség fokozottabb érvénye­sítésének szükségességét han­goztatta. kosi Mátyásnak és Gerő Ernő­nek, hogy uimutatásaikka! ered­ményessé tették a munkát. Kér­le a tervhivatal dolgozóit, hogy továbbra is lelkesen, minden erejük la!bavetésével segítsék elő a tervgazdálkodás megszi­lárdítását, a hároméves terv befejezését és az ötéves terv megvalósítását. A tervhivatal dolgozói nevé­ben Koiozs György ügyvezető titkár búcsúztatta Vajda Imre államtitkárt. Bognár József belkereskedel­ml miniszter hétfőn elbúcsúzott a városháza dolgozóitól. A fő­város vezetősége nevében Si­mon Lajos alpolgármester mondott búcsúbeszédet. Csongrád és Cssnáfeegye iopálasiltfta a Vasárnap az ország számo: vidéki váit&sában, gyűlést tar­toltak a tömegszerveietek, hogy a budapesti békekonfe­rencia kiküldötteit megválas­szák. Hatalmas megmozdulá­sok voltak ezek a népgyűlés­nek mondható összejövetelek Nagyszeged területén, Üjszent­iván dogozó parasztjai gyűl­tek össze vasárnap, egy halai­mas DÉFOSz gyűlésre, hogy kijelöljék a falu képviselőjét, aki békevágyukat juttatja majd kifejezésre a juuius 17—18-i békekonferencián. Ujszentiván dolgozói egyhangú lelkesedés­sel jelöltek ki képviselőjüket, ifj. Sajtos Islvánné, elvtárs­nőt, aki munkájával nem egy­szer bebizonyította már a nép­hez való hűségét. Csanádinegyében is vflsár. nap jelölték ki a dolgozó pa­rasztok képviselőjüket- Makón, a DÉFOSz nagygyűlésén több­száz földmunkás jelent meg, és Katona Sándor, országgyűlési képviselőt biz Iák meg a kon. ferencián való részvételre. Csg nádrnegye másik parasztdele. gállját. Juhász Júnosné elv­társnőt Medgyesegyháza dol­gozói választották meg, és megbízták azzal, hogy a bé­kéért küzdő dolgozó paraszt­ság lángoló békeszerete­tét tolmácsolja a békekonfe. rencián. A magyar parasztküldöttség meglátogatta a virágzó Moszkva melletti zecoLnozoje^^o? Erdei Ferenc: Az MDP vezetése olyan erő, amely nélkül parasztságunk előrehaladását nem iud;ah megvalósítani á földművelésügyi miniszíéri­fimban Bencsik Is Iván állam­titkár búcsúztatta Csala Ist­vánt, majd üdvözölte Erdei Fe­renc . földművelésügyi nxioirz­íert. Erdei Ferenc miniszter vá­.Aszá'ban az elvégzendő felada­tokról beszélt. A minisztéri­umon keresztül fejlesztenünk kell a szövetkezeti mozgalmat, fiz állami gazdaságokat, és a f épátlomásokat. Nagy munkát eü végeznünk a növényter­mesztés és állattenyésztés te­rén is. El kell takarítanunk1 a feudál-kapitalizmus minden maradványát, bánnilyen forrná, ban jelentkezzék is. Mi a me­lőgazds ság felemelkedésének jegyetlen utján, a szocializmus híján akaiaink haladni. Útmu­tató példaként — a világ legíej­íettebb mezőgazdaságával — a Szovjetunió áll előttünk. Az MDP vezetése, demokrati­kus erőink összefogása olyan er& amely néüeül parasztsá­gunk előrehaladását nem tud­juk megvalósítani. Uj világot teremtünk parasztságunk szá­mára. Mezőgazdaságunkat fel­emeljük fejlődő iparunk mellé. Minden erőmmel rajta leszek, hogy ezeket a feladatokat elvé­gezhessük és ehhez kérem a minisztérium dolgozóinak se­gítségét fejezte be beszédét Er­dei Ferenc földmüvelésügyi mi­niszler. A tervhivatalban Vajda Imre elvtárs, a belkereskedelmi mi­niszléiium most kinevezett po­íilikai államtitkára búcsúzott eh Köszönetet mondott a Ma­gyar " Dolgozók Pártjának, Rá­jkz országos esozes megjavítja terméskilátásainkat Szsgs'Jsn ttiilsitásen a paprikakíiiHeiésnex feeávez az os8 A szombat este óta tartó or­szágos eső igen jó hatással van B véleményekre, különösen Sze­geden és környékén, mert ez .a legszárazabb vidéke az or­^zúgnak. Most viszont a Du­jaáutul kivételével a legkiadó­sabb esőt itt kaptuk. A kalá­»zosoknál igen jó hálást gyako­rolt a szemképződésre. A ta. Wszi kapásnövények is jól fej­lödnek. A lassú áztató eső kü­lönösen a paprikának tesz jót, jnivel most folyik az ültetése. jÁz árpa is nagyon szép már, bár az esőzés késlel Leli az ara­tását, Napos me'eg idő esetén azonban már a jövő héten le­hel aratni Az országos esőzés hozzáse­: uoiflozó parasztságunk szor­galmas munkáját ahhoz, hogy Szeged környékén a búzater­més az idén előreláthatóan két. szeresére emelkedik. Allalában az egész ország területén a ter­més igen jónak ígérkezik. így Szeged környékén is. Ehhez já­ruí hozzá ez az áztató eső, mely 10—14 centiméterre is lemegy a földbe. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség né­hány napot Moszkvában töltött. Megtekintette a szovjet főváros nevezetességeit, majd megláto­gatta a ljubercii mezőgazdasági gépgyárat. A küldöttség megte­kintette as üzemnek elsőrendű, felszereléssel ellátott óriási mű­helyeit, a kész gyártmányokat ós az üzem kulturális intézmé­nyeit- Ezután felkereste a mosz­"kvai körzet kolhozait. Mély ha^ tást tett rá a Leninről elneyez­vezett, 20 éve fenálló»kolhoz. Elnöke Buanov, megmutatta a vendégeknek a kolliozparasztok házait, az állattenyésztő farmot, a klubot, a gyermekotthont és a kísérleti parcellákat, ahol a bőhozatnu ágas búzát termelik! Hektáronként 100 mázsa búza A magyar vendégek kérdései­re válaszolva Bujonov elmon­dotta, hogy ezt az ágasbuzafaj­tát Liszeuko, a kiváló szovjet tudós kísérletezte ki. 0 dolgoz­ta ki e buzaíajta termelésenek technikai módszereit is. Tavaly a kolhoz egy hektárról 4ő má­zsa ágasbuzát aratott le. Ez azonban csak a kezdet: a legkö­zelebbi évben a kolhoz hektá­ronként legalább 100. mázsás ho­zamra számit. A földeken járva, amelyeken gabona- és zöldségnemüek bő­séges termést igérő veteményei zöideinek, a magyar parasztok meggyőződtek a füves vetésfor­gón alapuló szovjet földműve­lési rendszer óriási előnyeiről. Ezt a rendszert a kolhoz hono­sította meg, szemben azzal a kezdetleges földművelési techni­kával, amely a kolhozok alapí­tása előtti években volt alkal­mazásban. A küldöttség tagjai az iránt érdeklődtek, hogy milyen jöve­delmet érnek el a kolhoz és a kolhozcsaládok. » Építkezésekre egyrnütió rubel A HŐMÉRSÉKLET KISSÉ EMELKEDIK Ma mérséklődő északi, észak­keleti szél, felhős idő, az eső a leglöbb helyen délután vagy este megszűnik. Holnap: mér­sékelt szél, változó felhőzet, többfelé, főleg a délutáni órák­ban záporeső, zivatar. A hő­mérséklet egy-két fokkal emel* kedik. A mi termelőszövetkezetünk alaptőkéje — válaszolt a kol­hoz elnöke — 20 év alatt a száz­szorosára növekedett. 1948-ban a kolhoznak 2.6 millió rubel jövedelme volt. Ez a nagy jö­vedelem lehetővé teszi, hogy csupán uj építésekre egymillió rubelt fordíthassunk. Már épül­nek az uj jószágudvar épüle­tei, a kolhoz laboratóriuma, egy magtár ég más gazdasági épületek. Jelentősen megnövekedett a kolhozparasztoknak a termelő­szövetkezet gazdálkodásából származó személyes jövedelmei is. A termelőszövetkezetek min­den egyes munkaképes tagja a munkanak egységek alapján történi jövedelemelosztással ta­valy átlag több mint egy tonna gabonát, néhány tonna főzelé­ket és 30.00. rgbel készpénzt ka­pott. Sok család, ameiy narom munkaképes tagból áll, három­négy tonna gabonát, nagyzneny­ayrségü zöldséget, főzeléket, burgonyát és tízezer rubel kész­pénzt kapott, nem számítva azo­kat a jövedelmeket, amelyeket a házak körüli gazdaságából, kertjéből és a személyes tulajdo­nában lévő állatokból és barom­fiakból szerzett. Eltartják as öregehet és a betegeket Az idősebb kolhózparasztokkai beszélve a magyar parasztok megkérdezték, hogyan biztosít­ják a termelőszövetkezetekben a munkaképteleneket és az öre­geket. A koihózparasztok pél­daképpen a hatvan esztendős Bendeima kolhozparasztnőt hozták fel, egy hősi halált halt katona édesanyját. Benderinál 1941-től kezdve teljesen a ter­melőszövetkezet látja el. Bende­rina szép házban él, az élelmet ingyen kapja, pénzt kap sze­melyes szükségleteire, házát a kolhoz számlájára tartják kar­ban. Azoknak a Kolhózparasztok­nak, akik megbetegednek, a ter­melőszövetkezet a maga számiá­jára lehetővé teszi, hogy sza­natóriumban és üdülőotthonok­ban gyógyikezeltethessék magu­kat- A termelőszövetkezet alap­szabályai kimondják, hogy a kolhoz köteles külön éieirmszer­és pénzügyi alapot létesíteni a munkaképtelenek anyagi meg­segítésére. Ez gyakorlati meg­valósítása a sztálini alkotmány­ban hirdetett jognak, amely szerint öreg korára, betegségére vagy munkaképtelensége eseté­re mindenkit megillet a biztosí­tás. Cserkaszovo megváltozott A kolhoz elnöke a vendégek-' tői elbúcsúzva, akik között ott van a csengelei Tisóczki János is, a kqjhózparasztok nevében könyvet nyújtottak át nekik, amely leirja a Lenin-kolhóz 20 éves életét. A magyar parasztkftictouseg egy másik moszkvakörnjéki kol­hozt is felkeresőit, a Kagano­vics-koihózt, ameiy a főváros­tól északra terül eh A kollektivizálás előtt Cser­kaszovoban hatvan parasztgaz­daság volt. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztok fuvarozással foglalkoztak, földjük kevés volt. A földet régi módon művelték és az csak silány, kevés ter­mést adott. A parasztok nélkü­lözések között éltek. Cserkaszo­vo azonban megváltozott, amióta a parasztok önkéntesen kolhoz­ba egyesültek. A koihózparasz­tok uj, tágas házakat építet­tek maguknak. Amikor a magyar paraszt­küldöttek megtudták, hogy még a rendkívül száraz 1946­os éveben is jó zöldség éí burgonyatermést értek el ez,ek a kolhozparasztok, meg. kérték Cvetkovot, a termelő­szövetkezet elnökét, bessél je el, hogyan érte el ezt a kol­hoz. A szántóföldeken esvszóró gepek mühöduefc — A szovjet államnak a kolhozról való óriási gondos­kadásának "köszönhetjük első­sorban — mondotta Cvetkov, — a jó termést. A mi föld­jeinket állami gép- és traktor, álomás műveli meg. Az állo­más gépészei és lakatosai se­gítségünkre voltak, hogy fet­zsereljünk és működésbe he­lyezünk egy szivattyúállomást' a közeli folyó párján. Innen vezetjük a vizet a szántóra­Az őszesen 107 hektár szán­tóföldből- most zöldségnemü.­ekk&l, burgonyával, gyümöl­csökkel beültetett 85 hektár teriiletet .öntözünk. A szántó földeken esőszóró berendező sek működnek, ezek segitsé gével öntözzük meg a kerte ket, a káposztát, a paradicso­mot, de ha kell, a gabonane­müeket is. A magyar parasztok nagy érdeklődéssel nézték a kolhoz földjein a mesterséges esőt. Részben ennek, részint a füves vetésforgónak köszönhe­tő, hogy a kolhoz évente nagy termést takarít be. Tavaly például hektáronkét átlag 20 mázsarozs, 19 mázsa zab, 295 mázsaburgonya, 559 má­zsa káposzta, 400 mázsa pa­radicsom termett. A magyar parasztküldött­ség vezetője Keresztes Mihály államtitkár meleg köszönetet mondott a Kaganovics-kolhoz tagjainak a szívélyes fogad-, tatásért és felvilágosításokért, A magyar parasztküldött­ség két csoportra oszolva el­hagyta Moszkvát. Az egyik csoport a sztálingrádi s rrsz­ovi kerületi, a másik pedig a voronyezsi kerületi kolhozokat és szovhozokat, gép és trak' torállomásokat látogatta me&

Next

/
Oldalképek
Tartalom