Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-11 / 134. szám

ít. ert. 134. szara. ARA TÍÜ FITTÉR WNSSA Junius 13-ig kijelölik a cséolési eSIenőrökeí Fontos rcndeleí&kei fogadott el a Minisztertanács ""'TíTl '"aijltisli, szorösjaf etíes Az országgyűlés politika; bizottságának küldöttsége Molnárr Imrének az országgyűlés alelnökének vezetékével pénteken délelőtt 11 őrakor kihallgatáson jelent meg Szakasits Árpad köztársasági elnöknél é? előterjesztette az országgyűlés politika! bizottságának azt a javaslatát, hogy Dobi István! bizza meg az uj kormány megalakilásával. Szakasits Árpád köztársasági elnök pénteken déli 12 őrakor kihallgatáson fo? gadta Dobi Istvánt és közölte vele, hogy az országgyűlés politikai bizottságának jelölése alapján miniszterelnökké nevezi ki és megbízza a kormány megalakításával. Dobi István miniszterelnök pénleken délután 4 őrakor ismét kihallgatáson jelent meg Szakasits Árpád köztársasági elnöknél és előterjesztést telt az uj kormáyy tagjainak kinevezésére. A minisztere nők előterjesztése alapján a köztársasági elnök miíiiztereinakhehjetiesté: Rákosi Mátyást, állam miniszterré: Gerő Ernőt, külügyminiszterré: Kállai Gyulát, bcüyyminiszterré: Kádár Jánost, honvédelmi miniszterré: Farkas Mihályt, igazságügy miniszterré: dr. Ries Istvánt, pénzügyminiszterré: Kossá Istvánt, közlekedés- és postaügyi miniszterré: Bebrits Lajost^ \ földművelésügyi miniszterré: Erdei Ferencet, nehézipari miniszterré Zsofinccz Mihályt, / könnyű pari miniszterré: Marosán Györgyöt, építésügyi miniszterié: Darvas Józsefet, bet kereskedelmi miniszterré-. Bognár Józsefet, külkereskedelmi miniszterré: Rónai Sándort, népjóléti miniszterré: Ratkó Annát, népművelést miniszterré: Révai Józsefet, < válás- és közoktatásügyi miniszterré: Ortutay Gyulát ueveztó H. •.u..jai szom | ;e az esküt illetve a fogadalma! I elnök kezébd, balon délelőtt 10 órakor tesziklSzakasits Árpád köztársasági! Az uj komi t! v sáli la .DLILL Iliül! feláffitásárS Kedden muiaikozlk üe az u| kormány fiz országgyűlés pénteki ülését 10 órakor nyitotta meg Olt Károly elvtárs. Dobi István miniszterelnök beterjesztette a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot . Szita János beterjesztene az együttes bizottságok jelentését az u) minisztériumok szervezéséről, valamint a Népgazdasági Tanács létesítéséről szóló törvényjavaslatról. 'A két javaslatot a Ház nyomtan tárgyalás alá vette és azok álta'ános vitáját egyesítette. í Kulturí! az egész magyar nép közkincsévé ksil lenni Szita János előadó ismertette a javaslatokat. A népművelési minisztérium felállításával kapcsolatban rámutatott arra, hogy amt eddig a népnevelés terén történt, csak a kezdet volt. Nemcsak a Népfront és a Párt feladata kulturánk további fejlesztése, hanem at állam vonalán is meg kell teremteni a kultura továbbfejlesztésének előfeltételeit. A kultúrát az egész magyar nép közkincsévé kell tenni és ez lesz a célkitűzése az ujomian felállítandó népművelést minisztérium uatb Az ipari . termelésben nagy változások következtek be a felszabadulás óta, ris ipari termelés 20 százalékkal felülmúlta a háború előttit, a mezőgazdaság előreláthatóan minden területen eléri, sőt egyes területeken túlhaladja a háboruelőttl szinvonalat. A dolgozó nép életszínvonala átlagban 20—25 százalékkal magasabb> mint a háború előtt. A szocializmus építésének megkezdése, népgazdaságunk szerkezeti átalakulása alapjaiban megváltoztatta minisztériumaink feladatát A népgazdaság irányítása, a tőkés anarchia teljes felszámolása, a tervgazdálkodás megvalósítása ... A népi demokrácia minlszlé riumainak feladata a népgazdaság egy-egy ágánál hathatós irányítása, a tőkés anarchia tettes felszámolása, a tervgazdálkodás megvalósításiés ezzel az egész nép gazdasági felemelkedésének szolgá la'.:. Az ötéves tervbea előirányzott -purveilesztés, különösen a ue!.; :par fejlesztése olyan íelaca tokkal jár, amelyek szükségessé teszik a nehéz- és könnyűipar különválasztását. A kereskedelem terén bekövet kezett változások szükségessé te szik a bel• és külkereskedelem szétválasztását. Az ötéves terv azt a feladatot állítja a külkereskedelem elé, hogy biztosítsa a terv végre hajtásához szükséges nyersanyagok, beszerzését és biztosítsa ennek megszerzéséhez szükséges kivitelünket, ' ' Feladata at is, hogy kiszélesítse a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A belkereskedelemben a szocializmus építésének egyik, ta ál lam részérőt minden támogatást megérdemlő, frontját kell látni. 3 Népgazdasági Tanács összpontosítja az ország gazdasági erőit Az ötéves tervben megsokszorozott feladatok szükségessé teszik, hogy még jobban összpontosítani kell a terv végrehajtására az ország gazdasági erőit. Ezt a célt szolgálja a Népgazdasági Tanács felállítása, A GF három és féléves munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gazdasági fejlődésünk azonban most már megkívánja, hogy magasabb formájú gazdasági szervet létesítsünk. Ez a szerrezet lesz a Népgazdasági Tanács. Ez fontos szerve lesz az ország gazdasági ereje összpontosításának s a munkásosztály és pártjának vezetése mellett az egész népgazdaság munkájának, amely a szocialista Magyarország felépítésére irá nyal. Az országgyűlés mind a kéi javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül eljogaála. K adottá az országgyűlés hogy legközelebb kedden délelőtt lü óraaor tart ülést. Napirencen az uj kormány ocmutat Hozása szerere!. OTT LESZNEK A DOLGOZOK... »... Budapesten n. ;y Békekonferenciát tartunk, ámelyen újra aláhúzzuk dolgozó népünk elhatározását, hogy békénket minden erővel meg akarjuk védeni« — mondotta Rákosi .Mátyás elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén. A magyar nép békekongresszusát junius 17-én és 18-án tartják meg az Országházban, ahol 500 kiküldött tárgyalja majd meg azokat a teendőket, amelyeket meg kell valósitanunk, hogy a békefront ránk eső szakaszát minél jobban megerősítsük. A konferencia előkészítésére országszerte megindult a munka. A párizsi békeértekezlet óta. ahol hatszáz millió dolgozó képviselői beszélték meg a béke védelmét, több országban tartottak már részletes beszámolót, igy Franciaországban, Angliában és Olaszországban, de a magyarországi demonstráció ezeknél nagyobbméretü lesz. Városainkban mindenfelé készülődnek a küldöttek kijelölésére s a dolgozók beszédtémája a pesti békekonferencia. Szegeden és Alakon az üzemek munkássága és a falvak dolgozó parasztja! sokat beszélnek a béke megvédéséről, az alkotó munkáról és mindannyian érzik, hogy a világbéke, amelyért a parlamentben most mi ls sikraszállunk, erősebb a népek szírében minden imperialista mesterkedésnél. A budapesti békekonferencián a magyar dolgozó nép valamennyi rétegének képviselője résztvesz. Ott lesznek a munkások, a dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek kiküldöttjei, hogg határozatokat hozzanak az épitő munka védelme és tocűbfciejiesztése éraekéren 3 bábomra spekuláló imperialisták eüen J\ világ demokratikus erőinek figyelme az elkövetkező napokban Budapest felé fordul, a Meg kell mutatnunk az imperialistáknak, hogy a dolgozók a béke mellett állnak és harcolnak ls érte, ha kell« — mondotta a pest! konferenciával kapcsolatban Tóth Mihály tápéi ujgazda és igaza volt. A -wroclavt értelmiségi kongresszus, a newyorki, a párizsi és a prágai békékéngresszus, ahol a világ legk iiinobb művészei, tudósai tettek illtet a béke és az emberi fejlődés mellett, szintén ezt a célt szolgálta. Megmutatni, hogy a Szovjetunió által vezetett béketábor hatalmas, egységes és legyőzhetetlen, hogy velünk vao a ri'.íg valamennyi dolgozója, A béketiíbor világszerte erősödik. A kinai néphadsereg hői katonái az utolsó Kuomintangpribékeket üzlk ki napjainkban ® nagy birodalomból, a népi de« mokráclák egyre jobban fölzálJ kóznak a szocialista Szovjetünk mellé. Magyarországon a vála tások bebizonyították, hogy * dolgozók, a férfiak és az asa szonyok egyöntetűen sorakoznál föl a szocializmus építésére, te? hát a béke megvédésére is. 0 budapesti konferencia alkalmé* val százezrek és százezrek vonufa nak majd föl a parlament elúf hogy meghallgassák az ötszáí küldött határozatát a béke deleiéről s nem kétséges, hog| az ország ezzel a lelkes kiáll;;*, sal erősiti a világ haladó erők' nek nagy táborát s beteljesedik Rákosi elvtárs szava maradói® talanul: zliazánk nem rés, he* nem erős básfva i b-'ke frond jár:.* A világ illuságs találkozó nemzelhözt előkészHo bizottságáét ah ülése A Demokratikus líjusáql Világszövetség és a Nemzetközt Világszövetség titkárságának képviselői, valamint 19 ország ifjúsági szervezeteinek 33 küldötte részvételével most fejeződött be a világifjuságl találkozó nemzetközi előkészítő bizottságának első teljes ülése. i\z értekezleten Boyssou, a DIVSz elnöke elnökölt. Az értekezlet elhatározta, hogy mostantól kezdve Budapestről végzik a világifjuságl találkozó előkészületeinek valamennyi munkáját. A nemzetközi előkészítő bizottság teljes apparátusával Budapestre költözött. fll DIVSz és a nemzetközi előkészítő bizottság budapesti képviselőinek széleskörű felhatalmazást adtak a munka zavartalan irányításának biztosítására, nemzetközi előkészítő bízott különböző országokból ujalj képviselőket hív meg és az segítségükkel világszerte mej| gyorsulnak az előkészületek, Az értekezlet r;atározata..an 1 mondta, hogy a VIT programjí nak teljes mértékben kl kelt í jeznie azokat a politikai céloké amelyeket a DIVSz végrehajt bizottsága legutóbbi budspa ülésén meghatározott, azaz 4 programnak híven kell tiikröai nie a világ ifjúságának harcál a tartós békéért és a jobb jövő) ért Az értekezlet részletese megvitatta a VIT programját propaganda és gazdasági terv ás gyakorlati utmutatást adc azok végrehajtására A szabad német ifjúság is részwesa a Duüapesti ifjúsági világkongresszuson DiVSz képviselője közülié^ A »zat>ud német ifjúság harmadik kongresszusának befejezése ulán Lipcsében 120 ezei íja tüuteletl a német egység és a béke medeit. A szovjet ifjúság képvise.ője hangoz-alta bogy a demokratikus ifjusác iiuuuig inefJbizhaió barátot tu•ili a szovjet ifjusáüh. , A bogy a világszövetség meghívj* a szabad német ifjúságot a n\» ron Budapesten rcndczendl második ifja ági viiágkongresj szusra. A aémet iljuság a meg .úvást nagy .eikesedéssei v. tt IUDOIUII.IML.