Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

A nyugati külügyminiszterek javas apotsdami egyezménnyel és anéme! — mondotta Visinszkij a hótfői tanácskozásokon ata elíenkezil n íp érdekeivel A külügyminiszterek taná­tsának hétfői ülésén •elsőnek Visinszkij szólalt feL Május 28-án, szombaton — mondotta — az Egyesült Ál­lamok, Nagybrit ánia és Fran eiaország előterjesztette • Né­metország egységére vonat kozó javaslatát. Mint az a három nyugati küldöttség indítványából ki tűnik, ezek a javaslatok nem vetik fel a demokratikus esz­közökkel megteremtendő egységes német alko'mány kérdését, hanem arról beszéi nek. hogy a szovjet övezetet csatolják az úgynevezett bonni alkotmnyhoz, amelyet, «— mint ismeretes — egy mesterségesen összeváloga­tott csoport dolgozott ki a demokratikus elvek megsér­tésével. Ismeretes, hogy a német nép nem vehetett részt ennek az adománynak rneg vitatásában. Emellett ezt a" Ügynevezett alkotmányt a nyugati megszálló hatóságok oyilt nyomására hozták létre ós főbb pontjait maguk a megszálló hatóságok irták elő. riymódon a német népre fö­deratív rendszert erőszakol­nak rá. A német demokrati­kus körök tltakoznak ez ellen. Nagyon is érthető ez, mint­hogy Németország föderali­zálásának terve nem a német egység megteremtésének, ha­nem Németország szétdara­bol ásánk terve. Fontos meg jegyezni azt is, hogy az úgy­nevezett bonnte alkotmány egyetlen olyaa pontot sem, ' ariaimaz, amely korlátozná 0 német monopMi rmok és jun­kerek uralkodó szerepét, pe­dig éppen ezek vo'.tak a né­met agresszió ihle öi és szer­vezői. Hitler uralmának tá­masszal. Már ez egymagában bzonyitja, hogy ez* az al­ro'mányt semmikép sem szá­nd demokrtikusnak tekin­teni. Washington javaslati a békeszerződés megtagadását jelenti Az aUSA. Nagybritánia és Franciaország javaslata, amely az úgynevezett bonni akotmányt egész Németor­szágra ki akarja terjeszteni nem egyéb kisérle'nél, amely Kelet németországra olyan rendszert akar ráerőszakolni amelynek létrehozásában sem Keletnémetország lakossága 6cm a Szovjetunió — amely a postdaini egyezmény értel­mében ezért az öveze ért fe lelős — nem vett részt. Az USA-nak, Nagybritániának és Franciaországnak ez a ja­vasla'a szemelő] téveszti azt a tényt fs, hogy a német nér t szovjet övezetben már kife­jezésre juttatta állásfoglalá­sát Németország jövendő ál­lamszervezetének kérdésében, abban az alkotmánytervezet ben, amelyet a néptanács dol­gozott ki és az egész né]> megvitatott. A három hatalom tervezeté­nek harmadik pontja azt ja­vasolja, hogy egész Német országban léptessék életbe „ Washingtonban kidolgozott úgynevezett megszállási stá­tumot. E javaslat valójá­ban a békeszerződés megta gadását jelenti Németország­gal és a megszállási rendszer határozatlan időre szóló meg­hosszabbitását eredményezi. Ez a megszállási srahályrat ellenkezik a nemei nép érdekeivel Ismeretes, hogy a megszállá­si szabályzat első ponlja mind­össze arról az időszakról be­szél, »omelynek folyamán a megszállás fenntartása szüksé­ges.. Az ilyen megszállási szabály, tat bevezetése ellentétben áll a német nép érdekeivel. A német nép a békeszerződés mielőbbi megkötésére és a megszállási re'id zer befejezésére törekszik. De elleniéiben áll a megszál­lást szabályzat az európai bé­kés rendezés feladninlvaf is. A szovjet küldöttség javasol és nyugati öve7etekben meglévő német gazdasági szervek alap. ján teremtsenek egységes német áUnmtanác ot, amely Németor. szág gaz lasági és közigazgatási központja lenne és kormány­zati feladatokat látna el az el­lenőrző tanács 'efőbb hatal. mának megőrzésével. A szovjet küldöttség ugyan­csak javasolta a berlini négy­hatalmi parancsnokság és az egységes berlini városi tanács helyreáll ását azzal, hogy a vá­rosi választások kérdését adják át a beilin! szövelségcsköri ta, hogy a Németország keleti parancsnokságnak. A 8zovjet javaslat összhangban van a potsdami egyezménnyel A szovjet küldöttség meagyő. tődé-e sze int mindezek a ja­va latok biztosithatják Német­ország egységének helyreállttá­sát gazdasági és politikai tekin­tet ben. A Szovjetunióhak ez az állá foglalása teljesen összhang­ban van a pop darui egyezmény elveivel és teljes mértékben megfelel Néme! ország egységes helyréét Ifi ásának, valamint a béi e ze zűdés mielőbbi mégkö­lérére. a megszállási rendszer megszüntetésére törekvő német nép érdekeinek, az eurétpai bé­kés rendezés feladatainak. A külügyminiszterek tanácsé I onni alkotmány végfe.es szó­nak hétfői ülésén Visinszkij be egét a nyugati hatalmak kato­széde után Acheson, majd I nai hatóságai irlák elő annak a Schuman és Bevin szóTalt fel. Minden eszközzel próbáltok ja­vaslataikat fehérre mosni és ugyanakkor egyoldalú megvilá­gításban feltüntetni a szovjet küldöttség állásfoglalását. ftösson íerdit Acheson válíalta magára a hálá lan feladatot, hogy hebizo­nviira, az ugvnerezelt bonni al­kotmány állitólag merfelel a né­met nép érdekeinek és azt Nyugntnémetország egész lakos­sága jóváhagyta. Ki ne tudná azonban, hogy az úgynevezett 85 németnek, aki kidolgozta. Acheson elferdítette a szovjet javaslatok lényegét és azt han­goztatta, hogy ezek a javasla­végrehajtott külön cselekményei állitólag okszerűek voltak. A bonni alkotmányról azt állítot­ta, hogy az -alkotmány- sző­tök nem hagytak cselekvési ' vegét -maguk a németek* dol­szabadságot a németeknek.' gozták ki tes hagyták jóvá. Is­Nem tudta megcáfolni Visinsz- meretes azonban, hogy a nyu kijnek azt az állátisát, hogy a gati megszállási övezetek főpa­nyugati hatalmak javaslata va- j rancsnokai előírták a Bonnban lójáhau a Németországai "kö- ülésező németeknek a Schuman tendő békeszerződés megtaga- által emütett szöveget és Nyu­dását és a megszállási rend- gatuéinetország lakosságát meg­szernek határozatlan időtartam- akadályozták abban, hogy véle­ra szgló meghosszi^bi tusát je- méiiyét nyilvánítsa a szöveggel lenti. | Schaman njSIibssiál Schuman azt igyekezett bizo­nyítani, hogy a három nyugati hatalom Nyugátnémetországban | kapcsolatban. Schuman igyeke­zett a Szovjetunió, Albánia, Bul gária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lergtjelország, Románia és Jugoszlávia külügy minisztereinek IS'48 junius 24-én kelt, a bárom nyugati hatalom london! tanács­kozásain hozott külön döntések­kel foglalkozó ismeretes hatá­rozatának egyoldalú értelmezési adni .Közismert, hogy az cm­Illett országok külügyminiszterei Németországi litlert kczportcsitá­sának felszámolása és a Hitlcf előtt érvényben volt közigazga­tási decentralizálás mellett fog­laltak állást, beleértve a Land­tag-ok és az egységes német kéíkamnrás rendszer visszaálli­tását. Schuman ugy állította be a dolgokat, mintha a keleteuró­pai prszágok külügyminiszterei­nek említett állásfoglalása ét Németország födera'l, áíásánok ellenzése között ellentmondás lenne. Az imperialisták egymást ajánígaijáh Berin hevesen dicsőitette a megszállási szabályzatot és az úgynevezett bonni alkotmányt. Azt álliiotta, hogy ez az alkot­mány -lerakta azt az alapot, amely lehetővé teszi a német népi (?) köztársaság megterem­tését*. A brit külügyminiszter, éppúgy, mint Schuman kijelen­tette, hogy a bonni alkotmány alapja a föderaüzálás terve. Ez­után több gazdasági probléma megvitatását kérte, amelyek pe­dig nem tartoznak a német egy­ség kérdéséhez, Bevin azt állította, hogg az USA és Anglia csak azért fek­tet be tökét a német Iparválla­latokba, hogg segilse őket a ter­melés újjáépítésében. Befejetózül felvetette azt a kérdést, nem le­hetne-e eltekinteni a három kül­döttség javaslatainak -részletei­től* és megegyezni a -lényeg­ben*. Javasol la, hogy az ÜSÁ, Anglia és Franciaország javas­latát fogadják el alapul és vitas­sák meg pontról-pontra, Az elteniéíe'nb alapvető kérdések vonalán mozognak Ezután Visinszkij szólalt fel és közölte, hogy az idő előre­haladott voltóra való tekintet­tel nem merítheti ki a vita során felmerült összes kérdése­ket é3 a következő ülésen méy kiegészítő kijelentéseket fog tenni. Válaszolt Bevinnek ar­ra a javaslatára, hogy •tekint­senek el a három küldöttség javaslatainak részleteitől* és egyezzenek meg a »lényegben« Ezt mondotta: ellentéteink nem részletek, hanem az alapvető kérrdések vonalán mozognak. Az ellentéteket az magyarázza meg, hogy a három hatalom ja­vaslatai gyökerükben ellentéte­sek a potsdami egyezménnyel, bár a három nyugati külügy­miniszter ma is," éppúgy, mint előzőleg, azt állitotta. hogy ezek a javaslatok megfelelnek a postdami elveknek. A Szov­jetunió küldöttsége továbbra is védelmezi a postdami egyez­mény Németország föderális megszervezését irja elő. Ez té­vedés — mondotta Visinszkij. A postdami döntésekben egyet­len szót, egyetlen betűt sem tehet találni, amely ezt a tételt bizonyítani. Postdamban nem Németország föderalizá! ásóról volt szó, hanem a hitleri köz­pontosít ia felszámolásáról. Egé­szen mis dolog a hitleri köz­pontosítás, mint a weirnSri al­kotmány alapján megteremtett államrendszer. A nyueateurópai külügyminiszterek 1948 juniu­sáhan Varsóban elfoglalt állás­pontja és a között az álláspont között, amelyet a Szovjetunió küldöttsége védelmezett és vé­delmez- semmilyen ellentmon­dás sincs. , i , j V sinszhij javaslata A szovjet külügyminiszter ez­után arra emlékeztetett, hogy a külügyminiszterek tanácsának 1947. évi moszkvai ülésszakán az angol és amerikai küldöttség a következő elvet védelmezte: •minden hatalmat a tartomá­nyoknak kell juttatni*. A Szov­jetunió küldöttsége akkor is el­len javaslatot állitolt szembe az angol-amerikai állásfoglalással és azt mondotta, hogy S köz­ponti német kormány és a tar­tományi kormányok kölcsönös viszonyának kérdését ugy lehet­ne megoldani, hogy ha a wei­mari alkotmányt fogadnák el alapul, bár ennek az alkotmány­nak vannak hiányosságai. A Szovjetunió küldöttsége ja­va olta, hogy a welmari alkot­mányon vérezzenek olyan vái­URI MURI At «Uri murá» cimü Móricz Zsigmond darabot mulatja be csütörtökön, junius 2-án » Szegedi Nemzeti Színház. Az Uri mnri a milleneum évében játszódik le, a dzsentri Ma­gyarország életét ábrA/olja és a mulatozó, táncos, cigánvze­nés dá.idók régmúlt vilá_sát. A darabból kiérződik, hogy ez a világ már Móricz idejében az utolsó napjait élte és ami­kor a harmadik felvonásban Szatmáry Zoltán felgyújtja a házát, már tudjuk, hogy ez a tűz, "az egész dzsentri világ pusztulását jelképezi. A darab főszerepeit Bessenyei Ferenc, Moóry ' Euczy, Zentay Anna, Deák Sándor, Károlyi István, és Gáti Pál játsza. Rendező Horváth Jenő. A díszleteket Varga Mátyás a budapesti Nemzeti Színház tervezője ké­szítette, a harmadik felvonás rnul ató jelene télien Rácz Náci cigány zenekara muzsikál. Brösiísd a p&risap^l! toztatorokat, amelyek megszán* telnék ncga'iv, nem demokratl. kus sajátosságait. A Szovjetunió küldöttsége akkor LS, most I* arra irányította, it'eive iiányitj* figyelmét, hogy a wcimari tí­pusú köztársaság be, ezeté-c ál­tal fei kell számolni a hitleri centralizmust. Ezért téved sú­lyosan Schuman, ha ar.t gon­dolja, hogy el'enlét van annak a központosításnak el'enzése —• amilyen a hitleri rendszer vofi — s annak a föderaüzáüsnak el'enzése között, amelyet tn<*nf Németországra rá akarnak erő­szakobA FődSíStif S78T?87üÍ9Í aHaruafc rtarAsz^otal a ni?n*l n' ü. a A szovjet külügvmtni,-zier b«* feiezé-ül azn mondotta: az ugy­nevezeti bonni alkotmány, mely a föderajizálás elvén a'anszik, ugyanazt a tételt fejezi Ki. me­lye! az USA és Ang'ia küfdött­sége a külü ryminLszlerek taná­csának moszkvai ülésszakán vé­delmezett, álütva, hogy min­den hatalmat a tartomámyokralt kel' juttatni. Most föderatív szervessel akarnak ráérő sva. kölni a német népre. A német demokra ikus körök tiltakoA nak e'e'í n. Ez el'ogadlia'.al'rn­kérdé ben az alapvető véle. ményel'érérek nem rés/lepte, hanem a főprohlémák vonali® mozognak. Ez elfoeadhaiattan­ná teszik azokat a javaslatokat nmelvekei az USA, Anglia éa Franciország küldöttsége elő­terjesztett. Az ülés ezzel bcátruft. A leül. ügyminiszterek tanácsa kedd?® folyta: ja az első napirendi ponf lárgva'ását. FöldmüveFSZövetteczetek Táblái Csoportok FIGYELEM 5 Kormányzat az őszi juh Hb®« lyezés mintáiára további jubo* kiosztását tervezi. Mindenek előtt tudnunk kell, hogy milye® földmüvesszővetkezefpk és ter­melőcsoportok vállalják a juh tart', sát. Az idő rövfdsés-éne való te­kintettel a Tenyészforgalm* Nemzeti Váll ál at szegedi kiren­deltsége ezúton hivja fel ® Csongrád és Csanád megyei szövetkezeteket és termelőcso­portokat, hogy ahol 100 drtt. vagy ennél több juh elhelyezé­sére van lehetőség, ugy pénteM junius 3-ig jelentsék az aláb­bi adatokat: Név, lakhely. A® istálló hossza .szélessége és « legelőterület nagysága. A jele®; tések a Tenyészd.llatíorgalmi » V. szegedi kirendeltsége, Ke­lemen-utca 4. szám címre kül­dendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom