Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-29 / 148. szám

Szerda. 1319' junius 29. c/hntg a szülők Vidámak és megelégedettek a gyermekek « szentmihályteleki napközi otthonban — nF.rdő, erdő, erdő, maros­széki kerek erdő* — haUats&k vfkong qyermekkangort mesz­szire a sZentmHióigfelki ovoda udvaráról. Negyrerhárom apró gyermek egymás kezét fogva Fola'irta: körben énekel az ovo­da lombos udvarán. A konyha fe'ől Ínycsiklando­zó éte'szar, terjeng. — Gtrerekek we"iünk ebédel­hí — kiá't az óvónő. — A gyer­mekek eng pi'lanat alatt hány­ják abba a játékot és szaladnak ű: ebé.d'ő felé. Bent szép rend­ben foglalnak helyet az ala­csony, hossza aszfal mellett­Kis idő mu'va egymásután hoz­zák a i>dada nénik* a finom pn nrikáskrum r> 'it jókora köl­ti Issza és salátával. Ja'' de finom Jenvzik meg többen is a gyer­mekek közül, miközben szapo­rán fonvasztják az 'ételt. .4r eléd után még egy keve­set társa'oanak. aztán lel éksze­rek. Bent c tágas há'éteremben fcénue'mes .anró heverők vára­koznak a kis emberkékre. IIosz­s-an nyúlnak el valamennyien, Ve még nem a'szanak. Az óvónő kedresm e'beszélnel velük­Bizony na svon jő itt l— felet « kérdésre Szekeres Zsuzsiin. — Apuka, meg anyn­kint dn'raznak a földön ér nem tudnak rám v'rmá-nt. Ár­ló/'/ is adtak be a nankö-'k*. i — Pnnelem mm vért is ió. szó'at meg fejét te'emelve a kis szőkehajn, e észséges kc­fe'a-rii Pnrrdi Jó'.ska. — mert naivon finom az ebéd• Mer: reget is lehet enni. Most is megettem három adagot, meg három ko'bászt, — túlija be ki­pirult arccal. En mikor először hozott ide anyukám még sírtam f.s az utcán — besző'j a 6 éves Sánta Imre. — Be most már íia- yon sze elek ide jönni. Ver­set is lelet tannint Rajzolni is Szoktunk. Kirándu'nl ls eljá­runk az óvónéniveL Szoktunk tornázni is. De azért is szerelek ide járni, mert az ebéd tmzAv ló. E'csende-edih a terem tSs tdö mu'va• A gyermekek ipgyenleles lélegzése hallatszik csendesen. Alszanak. A terem legszélsőbb heverőjén egy pará­nyi szőke kislány álmában mo­solyog- Piros kis arcán egy per­cig ott marad a mosoly, aztán oldalt fordulva folytatja az al­vást­Nincs gondjak semmire és kevesebb ° gondjuk a szülők­nek is Va'amennyi gyermek anyja, apja va'ahol kint dolgo­zik a fö'deken s a mig építik az országot, addig a népé demo­krácia vigyázt a jövő, becsületes dolgozóira. (kürti) Nem elégszünk meg akármilyen békével! Hatalmas bék együttsen ünnepelte Szeged éitelmisége a Szovjetuniót Kedden délután fél 5-kor nz Ipartestület nagytermében az egyetem dolgozói bókenagy­gyülést rendeztek, amelyre meghívták Szeged összes ér­telmiségét. A nagyszabású 'ér­tekezleten több mint félezer hallgató vett részt. Az ünnepi beszédei dr. Trencsényi Wald­apfel Imre elvtárs egyetemi tanár tartotta. Felhívta a hall­gatóság figyelmét a béke he­lyes értelmezésének fontossá­gára és rámutatott azokra a módszerekre, amelyekkel az imperialisták most ideológiai ulon igyekszenek megbontani a Szovjetunió vezette hatal­mas béketábor egységét. A beszédhez dr. Ábrahám Amb­rus premontrei kanonok- óh Sőtér István egyetemi tanár és Totka Gyula egyetemi dol­gozó szólt hozzá. Mindnvájan hangsúlyozták, hogv a békét a világ dolgozói csak a Szov­jetunió segítségével és veze­tésével tudják megvédeni a nvugali imperialistákkal szem­ben. Totka Gyula az egyetemi dolgozók nevében kifeilette. hogy a muulá oknak, a parasz­toknak, a haladó értelmiségi­eknek legfőbb vágya a béke — De nem elégszünk mer akármilyen békével, — mon­dotta — nekünk feltételekhez a haladás feltételeihez kötött békére van szükségünk. És ezért a békéért ha kell fegy­vert is ragadunk, akárhonnan jöjjön az ellenség. Totka elv­társ hozzászólása végén kitéri a hazaáruló Raik aljas kémke­désére és elítélte azokat a gazembereket, akik népi de­mokráciánk nagyszerű eredmé­nyét, az imperialisták bujto­gatására tönkre akarták lenni Utá na Szabó Gyula orvostan­hallgató, az ifjúság nevében tartott beszédet A hatalmas békegvülés az Internacionálé eíéneklcsével ért véget. Bivre HMM kérned enpifvt termelő szöve^eieü csoport alakifáséra Éivszesedrol LesuWii Diszkről és a szejedl HjtíyisMiiiőrő! f érlek engedélyi Nagyszeged dolgozó pa­rasztsága is egyre nagyobb rzámban ismeri fel a nagy­üzemi gazdálkodás, a szövet­kezeti termelés előnyeit. A Nagyszeged területén működő öt szövetkezeti csoport már mutatkozó kitűnő termésered­ményei biztatásul szolgálnak azoknak is, akik eddig talán idegenkedtek ettől a gondo­lattól. » Vesd 16 gatyahid" 1940- és 41-ben a tavaszi ta. lajvizáradások idején csak Sze­ged külterületén 30.000 hold szántóföld búzatáblákkal, gyü­De nemcsak itt, hanem Felső­központ, Gajgonya, öszeszék, Csengele környékén még negy­venegy uj vasbeton átjáró lét'e­molcsosökkel. szőlővel és köztük sült. — Ezt a siralmas állapo­hazakkal feküdt viz alatt. Meg- tot nem akarták meglátni a fékezhetetlenül hömpölygött vé- muit urai. Senlp sem gondolt gig a folaken a tavaszi hólé, arra, hogy ezeket az épitkezé­mindenki tehetetlen volt vele szemben. Az elhanyagolt, rozoga fahiaaknak még a helye sem maradt meg az árviz után — ahol egyáltalán ilyenek is vol­tak. harmincas évek tavaszain minden olvadás után Szatymaz­tól Csengeléig a tanyai dülő­utak legalább hetvenöt száza­léka teljesen hasznavehetetlenné vált a viz miatt. A beroskadt tetejű átjárók nem egyszer ha­lálos eseteket is okoztak. Például a balástyai Vedres­érnek már több mint százéves lerrendája is van. A balástyai dolsrozó parasztok nyelvén igy nevezték az itt volt* ki rozoga fahidat: »Vesd le yahid«, mert ezen a helyen gatyában nem lehetett átkelni az egyik part­ról a másikra. M a már ezen a helyen is mo­dern zsilippel ellátott híd épült hogy ezeket az épitkezé seket meg kellene valósítani. H ároroévos tervünk ezt a si­ralmas helyzetet gyökeresen megváltoztatta. Amint" mondják a balástyai kisparasztok: «most már játszhatunk a vizzel». Egy perc alatt meg lehet fékezni egy-egy szfla] kis patakot s nem okoz többé kárt az áxviz. Ezeknek az nj kis hidaknak igen jelentős szerepük lesz majd az ötéves tervben. csatornákban és a »viz­fenekekben* az nj zsilipekkel fel lehet tartani a vizet, amelyet a nyári időszakban öntözésre lehet használni. Egy-egy flven kis zsilipnek a megépítése 9500—17.000 forint­ba került. A szegedi áxmente­sitő társulat tervezetében még többszáz ilyen kis hid épül Cson­grád és Csanád megye területén még ebben az évben. A szegedkörnyéki dolgozó parasztság mind szélesebb tö­megeinek a szövetkezetek iránti érdeklődését és bizal­mát bizonyítja az a tény is, hogy már most újabb csopor­tok kérnek engedélyt a föld­művelésügyi minisztériumtól a szövetkezeti gazdálkodásra Ezekben a kérésekben s legbiztatóbb, hogy nyomban a legfejlettebb típusúra, a hármas típusra kérik az en­gedélyt. Igy legutóbb a deszki dol­gozó parasztok közül tizen­egyen határozták el, hogy hármastípusú termelőszövet­kezetet alakítanak. Majdnem valamennyien saját földdel rendelkeznek, összesen mint­egy 52 holddal, ezenfelül még 14 kishold kishaszon­bérletű földjük is van. Leg­többjük kisparaszt, de ott van köztük id. Balla Gusztáv 19 holdas és ifj. Balla Sándor 13 holdas középparaszt is. Szeged belterületéről, a Hattyasi-dűlőről is termelő­szövetkezet alakítására kér tek engedélyt. Itt 13 dolgozó paraszt mintegy 40 hold föld del áll össze, hogy hármar tÍDUSú termelőszövetkezete' alakítson. Valamennyien sajá' földiükkel lépnek be, kisha szonbérleti föld csupán nég: hold van közte. A közeli napokban hasonló kéréseket juttatnak fel B földművelésügyi minisztérium ba Álsóközpontról, Puszta mérgesről és Szatymazról is. ELES fcV5, ^il KIIONTJAN 7*5 százalékkal túlteljesítjük a következő félév tervét — Ígérték a villamosvasút dolgozói Feldíszített kultúrházukban most tartották meg terv­értekezletüket a villamosvasút dolgozói. Eddigi munkájúk felett mondtak bírálatot, meghatározták az elkövetkezendő hat hónap tennivalóit, egyben javaslatokat tettek a három­éves terv győzelmes befejezésére. Az értekezlet kezdetén a zenekar a Köztársasági in­dulót játszotta el, majd Blaha Lujza szavalt. Dobai Mi­hály ÜB elnök üdvözlőbeszéde után Bartha elvtárs, válla­latvezető részletesen ismertette a második félév tervét. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Zombori Ferenc kocsivezető például rámutatott arra, hogy néhányan nem jöttek el. — Ez a mi hibánk — mondotta —, mert nem világosítottuk fel őket a tervértekezlet jelentőségéről... A politikai neveléssel párhuzamosan fokoznunk kell a felvilá­gosító munkát. A javítóműhely dolgozói nevében Gőzön János a hibák­ról szóiott, majd ki jelentette, hogy a következő hat hónap tervét túlteljesítik. Borba András elvtárs, MDP üzemi párttitkár kihangsúlyozta, hogy a hibák felismerése után még jobbá keTl tenni a munkát. Pártunk és Rákosi Má­tyás vezetésével silceresen befejezzük a hároméves tervel — mondotta nagy taps közben. Utána táviratot küldtek az MDP Központi Vezetőségének, Rákosi Mátyás elvtárs­nak a hazaáruló Rajk-banda lelepleztoével karcolatban. Hatalmas lelkesedéssel kiáltották a villamosvasút dolgozói: Megfogadjuk, hogy hét és fél százalékkal túlteljesítjük a következő félév tervét. A tervértekezlet komriy eredményeket hozott, mert a hibák feltárásával, a javaslatok megtételével a hároméves terv időelőtti megvalósítására, a munka még jobb elvég­-ésére boriak döntést. 500 millió rubel meofalurilás' éri el i íenmorédi ipír w\\m\ és r-cron tolások révén A leningrádi ipar az újítók és racionalizálok különbö­ző javaslatainak gyakorlati alkalmazása révén J/00 millió rúhel megtakarítást ért el. A takarékossági mozgalom élén hailadó racionalizálok és újítók most kötelezettséget vál­laltak, hogy olyan javaslatokat fognak kidolgozni, ame­lyek segítségével a leningrádi ipar az idén legalább 500 millió rubelt takarít maid meg. feyíiarisíiánái 30.10 votes — és teljesíted a tervet 'A Magyar Kender dolgozói májusban 119 százalékban tel­jesítették a tervet. A most következő félévben még fokozottabb mértékben akarják kivenni részüket a termelésből. Az üzem­ben mind jobban és jobban előtérbe kerül a hároméves terv mi­előbbi befejezésének kérdése. Már több mint egy hete készítik elő a félévi tervériekezletet. Adók Margit termelési felelős igy be­szél a terv előkészítéséről: A gyár termelési feladatait tartalma­zd tervet szétbontva adjuk ki az üzemeknek. Minden egyes üzemrésznek részletesen dolgozzuk ki a tervet mégpedig oly­módon, hogy minden üzemrész, minden munkahely, sőt még az egyes gépek munkásai is tisztán, világosan lássák, mik a fel­adataik a terv teljesítésében. Az elmúlt hónapok végzett munkáját hatalmas grafikontáb­la mutatja a szövőteremben. Mellette most egy ujabbat emeltek: v>Mik a terv követelményei?*. Szines rajzokkal tarkított számok mutatiák, hogy mennyi verésszámot kell termelni az üzemeknek nyolc óra alatt, hogy a tervet teljesiteni tudják. A gépeken kis papirtáblára irott szöveg figyelmeztetően hiv­fa fel a munkás figyelmét, hogy a konyharuhánál 30.000, emer­gészövetnél 16.000, tömlőből 32.000 vetésszámot kell elérni neki egy nap alatt, hogy sikeresen teljesítse feladatát. Az Ujszegedi Kenderben már minden munkás tudja, ml vár rá a terv teljesítéséből. Tudja, hogy mennyi vetésszámot kell el­érni, hogy teiiesiteni és december 31-ig be tudjuk fejezni a há­roméves tervet. Ez a tudat uf erőt, uf lendületet adott a mun­kaversenyben dolgozó munkásoknak, aminek eredményei is lehet­nek, mert Bossányi elvtárs, vállalatvezető és Adók Margit ter­melési felelős Igy fejezték be az egyik megbeszélésüket: — Ha igy haladunk a termeléssel, akkor mi is rövidesen ki­akaszthatjuk kapunkra az étüzemielvényt. Gépekkel aratták fe az állami gazdaságok termelésének 70 százalékát Az állami gazdaságok ebben az évben előreláthatólag 500 va­gon nemesitett vetőmagot ter­melnek. Ennek egy részét a föld­müvesszövetkezetek utján átad­ják a dolgozó parasztságnak, a többit peclig saját területükön termesztik tovább. A vetőmag céljaira használt gabonát teljes érésben kell le­aratni* mert igy biztosabb a csirázóképessége. Gyorsan keli azonban az aratást elvégezni, mert ha túlérik a gabona, a szemek erősen peregnek. A szem­veszteség elkerülése érdekében az állami gazdaságok mintegy 150 arató-marokrakó, arató-ké­vekötő gépet állítanak munkába. Az állami gazdaságok termésé­nek mintegy 70 százalékát gép. pel aratják le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom