Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-10 / 107. szám

ft eud, 1949 május 10. 7 Jut majd cipőre, ruhára, kötényre Nagy segítséget jelent a Középparasztságnak a mezőgazdasági fejlesztési járulék elengedése Felsőközponton, egészen kö­rei a falu mellett terül el Verió Sándor tizenhat hold földje. Mögötte fehérre me­szelt, csinos tanyája tűnik aí: arra járó szemébe. Nemrégen boldogan érkezett haza. Vetró Sándor és felesé­gének s leányának örömmel újságolta: Benne van az újságban, hogy huszonöt holdig elen­gedték a mezőgazdaságfej­ie~ztési járulékot. Igy a mi türenhat holdunk után nem kell ezentúl beadni évente 298 kiló búzát. Vetró Sándorné megörül a hírnek és a »jó gazdasszony* ésszel azonnal számot vet, majd kisidő múlva megszólal. — Bizony, ez nagy segítség lesz számunkra. Ha most az a búza megmarad nekünk, az áráért vehetünk egyei—mást Jut majd egy pár cipőre, ruhára, kötényre, meg mi­egymásra. — Hát igen — mondja Vet­ró Sándor. — Most már iga­zán látjuk, hogy mindenfelé segítséget ad a kormány azoknak, akik becsületesen dolgoznak. Közben betoppan a szom­szédból Udvari István és ő is bekapcsolódk a beszélgetés­be. — Ott van a bekötőút is. Azzal is a középparasziságón eegitettek. — Igaz — mondja az asz­ezony, azt az utat mi is hasz­nál juk és rakott szekérrel megyünk megkíméljük vele a jószágot. De itt most pénzről van szó, eren keresztül különbséget tettek a középparaszt meg a kulák között. — Az is igaz — mondja Vetró örömmel. — De meg V kell hogy különböztessenek. mert mi középparasztok ma­gunk dolgozunk, nem úgy, mint a kulákok. — Hát persze — ismeri el Udvari István — tudta ezt a kormány is. Rákosi Mátyás éppen ezért javasolta a fej­lesztési járulék eltörlését, mert ő is tudta. — Nagyon szép ez — gon­dolkozik el Vetró Sándor. — Egy percig csend lesz. A távolból autóbugás hallatszik. Népnevelők ülnek rajta és énekeinek. A szél szárnyán a tanyára is bejut a dal. Vetró Sándor és felesége kinéz a tornácról az ország­útra és szemük felcsillan az induló hallatára:, »Jobb ma­gyar jövendő kürtszava har­sog a földeken át...« K. L. Húszezer ifjumunkás nyaral az idén Közeledik a nyár, beköszön­tött a jó idő és a fiatalok sokat gondolkodnak azon, hogy a nyári szabadságidejüket hol töltsek el. A múltban ez meg­oldhatatlan problémája volt az ifjúságnak. A kapitalista társadalomban a tőkéseknek nem volt érde. kiik, hogy a fiatalokat egészsé­ges üdülésben részesítsék. Az ifjuinunkások szabadságidejüket — ha egyáltalán kaptak — odahaza töltették, vagy alkalmi munkát vállaltak, mert kellett a pénz kenyérre. Munkalehető­ség kevés volt. Szabadságidejü­ket a gyár környékén, a város­ban sétálással töltötték él. A tanoncoknál a helyzet még rosszabb volt, mert részükre a szabadságidőt sem biztosították. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt javaslatára a kormány biztosította a fizetéses szabadságidőt, biztosította ezen­felül, hogy minden ifjumunkás vidám nevetésétől lesznek han­gosak. Es esténkint, ha a tá­borokban kigyulladnak a tá­bortüzek s körülöttük a fiatal­ság szórakozik, tanul és pihen, a tüzek magadra csapó lángja, az elhangzó" versek, beszélgeté­sek hirdetik a magyar népi de. mokrácia eddigi vívmányait, a magyar ifjuság törhetetlen hi­tét az országunk jövőjét bizto­sító ötéves tervben. Sárvári György SzIT nagyszegedi titkár. A Ml JELÖLTEINK ItJ. KOMÓCSIN MIHÁLY Ezcrkilencszázhuszonötben : illetett Szegeden, munkás családból. Édesapja a Hor­hy-rendszerben politikai rkokból hosszú ideig fekete­istán volt, később pedig ki­iltották a város terüle'éről. ~fj. Komócsin elvtárs igy ha­nar belekerült az élet tapo­ómalmába. Volt mezőgazda­ági munkás, kifutó, napszá­•los és téglagyári munkás, 'iözben elvégezte a négy kö­épiskolát és bekapcsolódott i mozgalmi munkába is. A szakszervezeti ifjúság 'anulóköreinel: vezető tagja étt, 19hh márciusában pedig, imikor apját és két nagy­bátyját a fasiszták in'ernál­ák, az illegális Kommunista ''árt újságait, híreit és köz­eményeit terjesztette a sze­ledi munkások és ifik között. A felszabadulás után mint íz ifjúság képviselője részt >ett a Magyar Kommunista Párt megalakulását kimondó bizottságban és a szakszer­vezeti ifikkel, az országban risőnek, megalakította a Kom­nunista Ifjúsági Szövetséget. Ettől kezdve a Párt dél­icerületi titkárságán dolgo­zott és l9J)5-ben résztvett Debrecenben a hathetes, első pártiskolán. Ezerkilencszáz­negyvenhat februárjáig a Párt ifjúsági titkára volt. Ek­Icor hathónapos pár'iskolára került. Amikor innen hazajött Szegedre, szakszervezeti szak­maközi titkárhelyet'es, ké­sőbben pedig titkár lett Ezerkilencszáznegyvenni/olc augusztusában került a Magyar Dolgozók Pártja nagyszegedi pártbizottságába, mint szervező titkár. Azóta vezeti a nagyszegedi pártbizottságot és tudásával, szorgalmával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Sze­ged ma népi demokráciánk szilárd bástyája. Ifj. Komó­csin Mihály elvtárs a Függet­lenségi Népfront nagy szegedi bizo'tságának elnöke is, min­den szegedi dolgozó ismeri és szereti, mindegyik tudja, hogy az ő soraikból nőtt ki és került abba a vezetőpozíció­ba, amelybe a Párt és a nép állama helyezte. Ujabb'sikereket ért el .tt kiírni iftéphadUoret*' A felszabadító néphadsereg el­foglalta Nancsangot, Kiangszi tartomány fővárosát. A néphad­és tenu' iáta el re',essen üdülni sereg elfoglalt sok kisebb vá­A Magyar Ifjúság Népi Szö­vetsége ez évben 20.000 ifjú­munkást visz nyaralni, közöttük Szegedről 800 ifjumunkást. A táborhelyek előkészitésé­nél már serény munka tol;tik, hogy a meginduló táborok ké­szen várják a fiatalokat. Az ország legszebb üdülői: a Ba­laton partján, a tatai olimpiai tábornál és a folyópartokon levő volt főúri kastélyok, — ahová azelőtt csak a tőkésosztály gye­rekei juthattak el — most mind a fiatalok számára nyílnak meg. A tópartok, folyópartok a mun­kásosztály gyerekeinek dalától, Szeoedi íájoperaegyüttes a pécsi bányavidéken A szegődi Nemzeti Szinház 8á i'ia- és balle'cqyütlese a jkv í bányá-zszakszervezel meg­kel adott elő. A bányászközön­ség lelkes tapsai azt mutatták, hogy helyes u'o i jár a szegedi inié ám háromnapos vendég-.tájopera, amikor az uj szánházi szereplésen járt a pécskörnyéki és operai közönség nevelésének trinvatelepeken. A vendégszé­ké? és kézzel fogható tényekkel D onyilotta a Népfront kultu­rá i, célkitűzését. A pécsi bá­li .'• /.szakszervezet kitűnő szer­vezési munkája eredményekép­po i ez a vendégszereplés teljes sikerrel járt. A bányászközön­sé: olyan tömegben vonult ki az e'.őü.kisokhoz, mint a legna­gyobb politikai megmozdulá­sok alkalmával és a kitörő lel­ke c;!és. amellyel az előadáso­kai lo.adiák, bizonyítéka volt, lm mn ire méltányolják népi dc­imé én-iánk eredményeit, mely az elinalt rendszer alatt e'kép­zcii e e'Jen kulturális és művé­szi élményekhez juttatja őket. \ szegedi tájopera együttes a k 'niék tanyai parasztsága «lő!l már nagy sikerrel játszott • Falusi borbélvt-t mutatta be M" • ckszabolcs. Pécs-bánva­telcp. és Komló hónyászközön­rég'nck. a táncegyüttes pedig Bartók: Román táncait, Ko­dály egvík népi balladájának lé ' 'íozalá! és balfelrészlete­clső lépéseként nem a zeneileg is ártalmas és hamis világnézetű operetteket választja, hanem visszanyúl a klasszikus zene közérthető, derűs, optimizmusá­hoz és az uj magyar ' mesterek népi gyökerű muzsikájához. Kí­vánatos lenne természetesen, hogy mihamarább fialal zene­szerzőink is a nép felé fordul­janak és müveikben a nép cél­tudatos zenei nevelésének kö­vetelményeit tartiák szemelőtt. A -tájopera előadásai előtt a helyi MDP pártszervezetek ve­zetői, a szakszervezet niegbizol­tai és az MNDSz, SzIT képvi rost is, köztük Yuansant, ahol éveken keresztül a Kuomintang egyik leghirhedtebb gyüjtőtábo­ra volt. A déli irányban előrenyomuló néphadsereg elvágta a Csekiang és Kiangszi tartományokat ösz­szekötő fontos vasutvonalat. A Kaorr.iitang-csapatok visszavonu­lási útja pánikszerű menekülés képét mutatja. Mindenütt elha­gyott ágyuk, kiégett tankok és jármüvek, eldobott felszerelések hevernek. Sangháj ostromával, valamint a Jangcén tuli előrenyomulással egyidőben a népi hadsereg meg­kezdte Csingtau kikötőjének os­tromát is, amely a legutolsó Ku­omintang kézben lévő északki­nal támaszpont. Az Uj-Kir.a hírügynökség je­lentése szerint a népi hadsereg csapatai felszabadították Észak­Kina utolsó két elszigetelt Kuo­mintang fellegvárát: Slnhsziang fontos vasúti csomópontot és Anyangot. Ezzel egész Észak-Kí­na felszabadult. Santung tartományban a fel­szabadító néphadsereg elfoglal­ta Lingsan megerősített várost. A BBC sangháji tudósítója a Kuomintang szempontjából rend­kívül komolynak tartja az os­tromlott város helyzetét. Kina egész iparának fele Sanghájban összpontosul és az utánpótlás'ól elzárva, most teljesen megbé­nult. . A szénkészlet legfeljebb 4 napra elég, a rízskészlet alig öt miutang-csapatok mi vonalakra ujabb védel-| bi vonultak vissza*. P°'gsrt három nap alatt 20 békés kommunistabarát tevé­_ i kenységért* és »szabotázs« vádja Sanghájban rémuralom van.Aj alapján bírósági tárgyalás rél­Kuomíntang-hatóságok az utób-' kiil nyilvánosan kivégeztek. — 1 f A Pravda vezércikke a győzelem ünnepén A Pravda vezércikke megálla­pítja, hogy a Hitleri Németor­szág feletti négy évvel ezelőtt aratott győzelem a legfényesebb győzelem volt ^s bebizonyítot­ta a szovjet állam és a szocia­lista rendszer legyőzhetetlen erejét, életképességét, a szocia­lista társadalom erkölcsi és po­litikai egységét, a Szovjetunió népeinek megingathatatlan ba­rátságát. A szovjet hadsereg be­bizonyította, hogy korunk leg­első hadseregé. Mint Sztálin ki­A reakciós erők súlyosai) csalódtak abban a számításuk­ban, hogy a háború meggyöngíti a Szovjetuniót. Ugyanakkor, amikor a szovjet állam' a hábo­rú ulán is biztosan és határo­zottan halad előre, a kapitalis­ták egyre nagyobb belső nehéz­ségekkel küzdenek. A szovjet anyagi és kulturális jóléle vi­szont szakadatlanul növekszik. A szovjet nép a győzelem napját ünnepelve tudja, hogy » •» i» „ u-i, ,i , -, • x a háború utáni ujjáé,ütésben el­ért sikereket ugyanúgy, mint minden győzelme', a Bolsevik selői szólaltak fel. Kiemelték a i hétre. A város tele van? mene vendégszereplés politikai je­lentőségét és hangsúlyozták a meginduló öléves ferv hatal­mas kulturális felemelkedést biztosító inlézkedéscit. Az elő­adások ulán a bányászok, csa­ládjaik és a közreműködő sze­gediek melegftanguialu, baráti találkozásokon fűzték szoro­sabbra az ipari munkásság és baladó értelmiség összefogását. Váradi László. kültekkel, akik a legnyomorú­ságosabb viszonyok között a sza­badban tanyáznak. A felszabadító hadsereg elfog­lalta Pinghut, amely 35 km.-re van Sangháj központjától. Sang­polilikai vereséget is szenved­lek: a különböző fajtájú és nemzetiségű népek barátságá­nak eszmevilága leljes diadalt aratott a hitleristák vadállati, ember- és fajgyűlölő elmeletei feleli. A szovjet nép a történe­lemben soha nem látott hősi­ességgel megvédte a szocialista haza szabadságát és független­ségét, megmentette az európai civilizációt a fasiszta pogromis­táklól, az egészemberiséget a hitleri rabság fenyege'ésétől. A szovjet nép ma a háború utáni öléves terv négy év alatti teljesítéséért vtivott küzdelem jegyében emlékszik meg nagy győzelme napjáról. Önfeláldozó munkával épiti a kommunista társadalmat. Egy pillanatra sem felejti el azonban, hogy a békét Párt és Sz'álin bölcs vezetésé­nek köszönheti. A szovjet nép a párt és Sztálin vezetésével* biztosan halad ujabb és ujabb győzelmek felé, a kommuniz­mus építésének dicső utján. Tizenöt uj vendég Az Angol-Magyar Jutafonó­gyár dolgozóinak tizenöt gyer­meke lesz uj vendég hétfán reg­gel a szegedi Lemezgyár pom­pás napközi otthonában. Itt ren­des ellátásban és gondozásbat részesülnek, mig a szüleik < gyárban dolgoznak. Teleki Margitka is a tizenőt közé tartozik. Már számolgatja parányi ujjain, hogy hányat kell hájtól északnyugatra Tai-Csona- a fasizmus elleni háborúban, nél, ahol a védelmi övezet eléri,most is a szovjel nép jár az a Jangcéi, a felszabadító csapa-'élen. Minden haladógondolko­tok már csak 25 km.-re állnak dásu és békeszerető ember tá­a város központjától. Sanghájtól{mogalja ebben a törekvésében 45'km.-re délnyugatra a Kuo- a Szovjetuniót. 5zZ..."Lkáb,0^ra.^!t0?!tÓk ™e" még aludni hétfőig. Teleki Fe­" " rencné, Margitka édesanyja is nagyon boldog. Ezentúl nem keli aggódnia a gyerekéért munka közben, hogy esetleg belefullaa a házuk előtt lévő pocsolyába, míg 6 a gyárban dolgozik. rényletei fenyegetik. Az uj tá­madók elleni harc és a tartós békéért vivott küzdelem az egész világ népeinek ügye és ebben a harcban épp ugy, mint x Hatalozflö. Tóth Károlyné május 8-4n 50 éves korában el­hunyt. Gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom