Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-10 / 107. szám

2 Kedd, 1949 május 10. i uzi válaszolták: a néjÁ de­mokrácia nemcsak a dolgozó­kat, de külön a nőket is felsza­badította. .4 nők öntudatosab­bak. bátrabbak, őná!lótd>ak tet­tek. megjavult a keresetük és ennek az eredménye a biciklizd, síi' mo'o'kerékpározó nő. - Ke/delben gyakran hallot­tunk olyat, hogy ha az asz­•ezony tanul, olvas, közügyek­kel foglalkozik, akkor el fogja hanyagolni a családját, a gyer­meknevelési, a háztartást. Most azonban már jó négy esztendő tapasztalataival rendelkezünk. Ez a tapasztalat azt mutatja, liogv a felszabadult, tanuló. ol. vasó nők a családi munlMl is jobban végzik, ugyanakkor pon­tosan megállják a helyüket a főispáni, a polgármesteri szék­ben csalt ugy, mint a traktor vagy a gyári gép melleit. htájus elseje felért egy népszavazással Ezután arról beszéli Rákosi' bőripar, a ruházati ipar ler­zlvlárs, hogy a népi demo­krácia erői évről-évre növeked­nek és erősödnek. — A núyjus elsejei ünnepség már macában véve felért egy népszavazással. És nyugodtan elfogadhatjuk, mint a május 15-i választás clővelitett fük­rfl. A május elsejei felvonulá­sok a dolgozó nép bizalmi sza­vazatát jelentik a magyar demo. krácia számár"­Ezu'áu leendőinkre téri ál R >ko ' M:Vv;is ' • r dolgozók élet­BZinvon.úa nem emelKedclt egyformán — mondotta, — Az állami tisztviselők bizony os ka­tegóriái, a tanárok, a tanítók életszínvonala elmaradl az ál­talános fejlődés mellett. Mi ezt •zámonlarl juk. Amint az. uj ter­més alapján számvelést tartha­tunk, napirendre tüzzük az álla­im tisztviselők és pedagógusok pazdasá-J helyzetének ujabb meqjavt ását. (Hosszantartó lel­kes laps.) Innen kérem őket, vegyék ezt azzal tudomásul, hogy amit mi Ígérünk, azl meg Is szoktuk tartani. (Viharos laps.) — Mosl lovább akarunk men­ni, uj, hatalmas munkának jgyürkőzünk neki, az. öléves terűnek, a terv eredményekép­pen a: p,-ész dolgozó nép élet­színvonala emelkedik. Einclke­Hik nemcsak az élelmezés, ha­Ziem azoknak az iparcikkeknek • termelé c, amelyek a közvet­len fogyasztást szolgálják. A melvényei mellett egymillió uj kerékpárt, nyolcvnnötezer mo­torkerékpárt, félmillió rádiót, százhúszé er v: rrógépel, kélszáz­p/cr fürdőkádat akarunk gyár­tani. Emellett rengeteg moioga­16, épet, villany vasalót, vitluny­féizfít, fényképezőgépe! is egye­beket a tank a falu és a város dolgozóinak• Az uj munhaetők — Ei a halalmas terv ötszáz­ezer uj ipari munkást, traktor­vezetőt, mérnökök gazdászt, ta­nárt, tanítót, egyetemi hallga­tót és egyéb szakembert kövelel meg. Mindjárt hozzátehetem, hogy a félmillió uj munkaerő meglehetősen óvatos becslés. Az idén, 1949-ben az ipar, a bányászat és a közlekedésben dolgozók száma 33000-rel nőtt meg három hónap alatt. Ez havonkint 11.000 uj dolgozót jelent. Ha ez a növekedés nem emelkedik, csak ugy folytató­dik, akkor az ő/evés terv hat­van hónapja 660.000 uj dolgo­zót követelne meg egyedül az iparb'in, bányászatban és kőzle­kedésb "- Reméljük, hogy uj tipinkainó lszerek kidolgozásá­val, a munka termelékenységé­nek emelésével a félmillió is elég lesz. — A szám maga azonban azt mulatja, hogy ennek a tervnek következtében nemcsak megszű­nik az országban minden mun­kanélküliség, hanem komoly munkáshlány keletkezik. nős jelentőséggel bír azért, mert a reakciónak hosszú esztendőkön keresztül sike­rült megzavarni a két egy­másrautalt ország jóviszo­nyút. Ez a szerződés mind magyar, mind csehszlovák szempontból nagy győzelem. Mi örömmel hallottuk, hogy május elsején Prágában, Csehszlovákia fővárosában magyar lobogót is vittek az ünneplő menetben és a ma­gunk részéről mindent meg fogunk tenni, hogy viszo­nyunk Csehszlovákiával mi­iéi jobban elmélyüljön, minél melegebb és minél gyümül csözőbb legyen. Megegyezés a berlini kérdésben i a békefront nagy győzelme — Mindenütt ott voltunk, hez. Az elbeszélésben egy Levesszük a szülők vállárát n nyermeh jövőjének gondját — Bevonjuk a termelésbe el­sősorban a falu felesleges mun­kaerejét. Levesszük a szülők válláról a gyermekeik fövőfél él tető nehéz gondot és megnyit­juk minden munkás minden dolgozó paraszt előtt a felemel­kedés útját. (Viharos taps). — Mi óvakodunk attól, hogy a dolgozó parasztságot Unszoljuk vagy éppen rászo­rítsuk a szövetkezésre. Meg vagyunk győződve róla, hogy a parasztság, ha saját. ta­pasztalatából megismeri a szövetkezést, helyeselni fogja és rá fog térni a termelésnek erre a módjára. Mi nem siet­tetjük szöveükezni, sőt meg­tiltottuk, hogy nyakra-főre megfelelő előkészítés nélkül 1 'dmíves -termelőszövetkeze­ti < alakuljanak és a földmí­i lésügyi miniszter előzetes « gedélyéhez kötöttünk min­' m szövetkezeti megalakí­1 st. Jelenleg az országban 510 ilyen földmives-termelő­szövet kezet dolgozik, ame­lyeknek több, mint tizenöt­ezer tagja van. Mindenütt óriási az érdeklődés ezekkel a szövetkezetekkel szemben. — Amikor a sarkadi szövet­kezetet meglátogattam, el­mondták, hogy már tavaly őszig több, mint ezer dolgo­zó paraszt járt náluk az or­szág minden részéből, hogy megismerkedjék a szövetke­zettel. A meglévő ötszáztta szövetkezet tagsága az utolsó két hónapban 17 százalékkal szaporodott, a szövetkezeti földtulajdon pedig 36 száza­tokkal nőtt. Bár úi szövetke reteket az aratás előtt a föld­művelésügyi minisz' er már iem engedélyez, eddig több mint 300 olyan társulás je­lentkezett, amely az ősszel több, mint ötezer taggal új szövetkezetet akart kezdeni. (Hatalmas taps.) A honvédség békénk megvédésének egyik fontos záloga — A magy. 'tagozó nép felismerte az új honvédség jelentőségét, megérti, hogy nálunk a honvédség békénk megvédésének egyik legfonto­sabb záloga. (Lelkes taps. Éljen a népi hadsereg!) És megértette ezt elsősorban a magyar ifjúság is, amely most szivesen megy a demo­kratikus honvédségbe, különö­r-rn mióta tudja, hogy en­nek a honvédségnek tiszti kara a munkások és parasz­tok gyermekeiből kerül ki A mi honvédségünk a dolgo zó nép hadserege, ezért sze rétik, ezért népszerű. (Zúgó tapsvihar. Éljen a néphadse reg! Éljen Farkas I) — Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az szerződés, amelyet Csehszlo­vákiával kötöttünk, külö nhol a béke melloüt kellett fellépni. A magyar népi de­mokrácia képviselői megje­lentek Párisban, ahol több. mint hatszázmillió .ember kül­döttei álltak ki a béke mel­lett. Ott voltunk Prágában is a békekongresszuson és természetesen szembeszállunk itthon a régi reakció hábo­rúra spekuláló híveivel, akik háborús rémhírterjesztéssel igyekeznek aláásni dolgozó népünk nyugalmát és jövőbe vetett hitét. Mi minden hír­veréssel és suttogó propagan­dával szemben szilárdan hir­detjük, hogy a béke erői sza­kadatlanul nőnek és hogy a béke erői, ha összefognak, nagyobbak, mint a háborús mperialisták erői. Ennek a mi békehitünknek és béketö­rekvésünbnek is nagy győzel­mét jelenti az a megegyezés, amely néhány nappal ezelőtt a berlini kérdésben a négy nagyhatalom között létrejött és amelynek folyományakép­pen május 23-án e négy nagy­hatalom külügyminiszterei Pá­risban összejönnek, hogy a vitás kérdésekben megegyez­zenek. (Hatalmas taps.) Ez hatalmas külpolitikai ese­mény a békefront nagy győ­zelmét és o háborús uszítók, reakció súlyos vereségét jelenti. Újra bebizonyult, hogy jó kézben van a béke ügye a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezérének, a magyar­ság nagy barátjának, Sztá­lin generalisszimusznak erős kezében. (Percekig tartó zú gó tapsvihar. Éljen Sztálin — hangzik fel az ütemes ki­áltás.) f • A fordulat at őszinte béhepolitika eredménye — Ez a fordulat elsősorban a Szovjetunó és népi demo­kráciák őszinte, szívós, kö­vetkezetes és meg nem in gó békepolitikájának eredmé­nye. Eredménye annak a ha­talmas tüntetésnek, amellyel a világ békeszerető százmil­liói a párisi kongresszuson a háborús uszítással szembe szálltak. De eredménye an­nak a győzelmes szabadság harcnak is, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a kinai nép most folytat (Hosszantartó lelkes taps.) — Nemzetközi helyzetünk­kel kapcsolatban beszélnem kell' még egy országról és ez Jugoszlávia. A nyugati impe rialistiák sajtója nyíltan és félreérthetetlenül, de ugyan akkor az árulónak kijáró gú tiyos megvetéssel beszél Ti óék árulásáról és pálfordu lásáról. Egyetlen példát ho zok fel a sok közül. Az ame­rikai tőkések lapja, a News­week, az idén április 25-i szá­mában nagyobb cikket közöl azzcl a címmel: xTitó kacér­kodik az amerikai bankárok­kal«. A cikk elmondja, hogy Titó helyzete ma hasonlít a Pál és Virginia című ismert francia elbeszélés hősnőiá­süllyedő hajón Virginiának, szemérmes szűznek válasz­tania kell a között, hogy vagy meztelenre vetkőzik Pál előtt, aki így úszva meg tudja menteni, vagy vizbe fullad. Titó is vagy elfogadja a nyu­gati kapitalisták támogatá­sát, vagy kitöri a nyakát. A cikk így folytatja: »Az el­beszélésben Virginia szemér­messége győzedelmeskedett és inkább a vízbefulladást választotta, ezzel szemben Ti­tó már kijelentette, hogy 3 szívesen levetkőzik a kapita­listák előtt*. (Nagy derült­ség.) A cikk ezt mondja: »A jugoszláv követ közölte az amerikai külügyminiszterrel, hogy Titó szívesen növeli az Egyesült Államokkal keres­kedelmét és elfogad amerikai kölcsönt is, bármilyen nép­szerűtlen ez a kölcsön az ő pu­ritán kommunistái előtt. Ugyanakkor a jugoszlávok kölcsönöket kértek két nagy amerikai banknál. Az ameri­kai külügyminisztérium disz­kréten megértette a bankok­kal, hogy nincsen politikai kifogása a kölcsönök ellen. A bankárok éppenséggel úgy hi­szik, hogy a külügyminiszté­rium egyáltalán nem kifogá­solja, hanem üdvözli az ilyen kölcsönök nyújtását*. És a cikk ebben a hangnemben folytatja tovább. A jugo szláv nép mellé állunk elnyomóival szemben |— Mi nagyon jól tudjuk, hogy a jugoszláv kommunis­ták, a jugoszláv dolgozó nép nem azért ontotta a második világháborúban vérét és nem azért hozott annyi áldozatot, hogy most Titóék újra vissza­vonják őket az imperialisták táborába és újra visszahozzák régi kizsákmányoló rend­szert. Titóóknak egyre nehe­zebb megmagyarázni a jugo­szláv dolgozó népnek, hogy ugyanazok az imperialisták, akiit nemcsak hogy nehézipa­ri gépeket, de még gyógyszert sem akarnak semmi áron Ma­gyarországnak, vagy a többi népi demokráciának adni, mi­ért adják ugyanezeket a gé­peket Titónak. Rá fognaJt jönni, hogy a magyarázat egyszerű: Az amerikai tőké­sek és imperialisták azért segítenek Titónak, mert meg­győződtek róla, hogy Titó át­állt az oldalukra és ellensé­gévé vált a népi demokráciák, nak és a Szovjetuniónak. Ezt a tényt Titó és cinkosai véres terrorral és hazug propagan­dával ideig-óráig el tudják leplezni a dolgozó nép előtt, de azt nem tudják megakadá­lyozni, hogy Jugoszlávia előbb vagy utóbb, de bizton megtalálja az útat a Szovjet­únióhoz. (Zúgó taps.) És ami­kor ez megtörténik, egy csa­pással újra helyreáll a jóvi­szony Jugoszláviával. Addig is a mi kötelességünk, hogy megértessük a jugoszláv dol­gozó néppel, hogy elnyomóik­kal szemben mellettük állunk, segítünk nekik. UdvazöIjők a római katolikus püspöki kar első poz'itio lépéséi — Befejezésül vessünk egy tekintetet magára a Független­négi Népfroníra. Ez a Népfront az 1947-es választásokon az ösz­szes szavazatok 68 százaiéitól kapta. A demokrácia tábora az­óta hatalmasan megnevekedett. Ennek a megnövekedésnek mu­latója éppen az, hogy a Balogh­párt, amely két évvel ezelőtt még ellenzéki volt,, jó munkánk és helyes utunk felismerésének eredményeképpen belépett a kormányzó pártok közé. Min­denki tudja saját tapasztalatá­ból, hogy a Barankovics-párt­nak soklizozer szavazója, aki szemben állt velünk két évvel ezelőtt, vagy kételkedett utunk helyességében és ezért nem ránk szavazott, ma már megvál­toztatta magatartását és átlőtt a demokrácia oldalára. — A legjobban mutatkozik ez a hangulatváltozás a magyar egyházak magatartásában. A pCotesláns egyházak — tudva­levőleg — felhivlák híveiket hogy a választáskor szavazza­nak a Népfroníra és két nappal ezelőtt a magyar római kato­sonló szettemben nyilatkozíak Mi üa vázolj üli a római katoli. kus püspöki kar á'lásfojlalúsát, mint az első komoly pozitív lé­pést abban az irányban, hcyju egészségesen megoldjuk a de mokiácia és egyház viszonyát Mosl inár csak az kell, ho.gj szt az első léiést úiak köves sek, hogy ne álljanak meg féte ulon, hogy menjenek tovább Ezt várja tőlük az egész ma gyar demokrácia és benne i katolikus dolgozók is. Ha ezl az első lépést újak, továbbiak követik, akkor csakhamar el­jön az ideje annak, hogy a kölcsönös megegyezés és en­gedékenység szellemében né­pi demokráciánknak ezt a még megoldhatailan kérdéséi is rendezzük. — Végezetül arra kérem a Dunántúl dolgozó népét és rajta keresztül az egész or­szágot, hogy támogassa má­jus 15-én szavazatával egy­emberként a Magyar Függet­lenségi Népfrontot és annak vezetőit, a magyar komunis­tákat, a Magyar Dolgozók Pártját. likus egyház püspökei is lia­E'dei Ferenc : FelestméU paraszlo't százezrei tesznek h'ifel a Népfron1 meUell vétség növekvő e efével négy esztendő a'.ad többre segítettük dolgozó parasztságunkat, mint a korábbi évszázadok együ'tvé­ve. \z eredmény ne n marad­hatott el. Uj meg uj paraszti tömegek ébredtek öntudatra meggvőz'ék őket népi demokrá­"(Folytatás az 5. oldalon.) Celldömölkön Rákosi elvtárs­nak tomboló tapssal fogadott beszéde után Erdei Fe euc ál­lamminiszter kifejtette, hogy a nemzelmentő és országépilő munkában, a szabadságéri vi­vőt! lankadatlan küzde'emben kipróbált kommunisták jártak az.élen. A munkds-oamszt sző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom