Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-07 / 105. szám

Mnigyar jegyzék * jugoszláv ^orm ínyh&» Ma: heti ráifiómiiser Hagy ütemben indult nrtef a fonóüzem és az uj 1949 Májas 7, Szombat | munkásbérház épitése sí. evi. 105. szam. Ara 6t> tiiiér Diadalmaskodtak a béke erii A békefront legújabb, vi­lágraszóló győzelme szerdán és csütörtökön terjedt el a különböző rádiók hullám hosszain és az újságok ha­sábjain. A Szovjeiúnió, az Egyesült Államok, Nagybri tannia és Franciaország hosz­szas tanácskozások után meg­egyeztek és felfüggesztették a németországi forgalmi, ke­reskedelmi és szállí ási kor­látozásokat, valamint meg­egyeztek a négy külügymi­niszter értekezletének idő­pontjában. Ezzel lényegében megoldódott az 1918 március óta vajúdó ir berlini kérdés«, amelyet annakidején a hideg­háborúra spekuláló imperia­listák provokáltak ki s amelynek örve alatt Német­ország kett északitásán mes­terkedtek. Ez a megállapodás, amely az elmúlt napokban született meg, elégséges alap­nak ígérkezik a német kérdés rendezéséhez s a Szovjetunió sztálini békepolitikájának nagyszerű győzelmét jelenti. A békére vágyó milliók dia­dalmaskodnak az acsarkodó háborús klikken, a haladás erői visszaszorították a nem­zetközi reakciót. A világpoli­tikai helyet a szocializmus, a demokrácia egyre erősödő, állandó/ előretörését mutatja. A nyugati imperialisták által mesterségesen felidézett há­borús hisztériára, az Atlanti Szerződésre, a katonai töm­bökre az elnyomott és agyon­sanyargatott francia, olasz és német munkások adták meg a feleletet, amikor fölsora­koztak a Szovjetunió által vezetett, százmilliókat meg­mozgató hatalmas béketábor mellé és hadat üzentek a2 angolszász politikának. Amíg az imperialisták azon ravasz­kodtak, hogy Németországot kettészakítsák és feltámasz­szák a második világháború­ban tönkrevert fasizmust, ad dig a világ haladó erői a fej­lődés, a munka és a kizsák­mányolás nélküli élet jelsza­vával a világbéke és a huma­nizmus védelmében támadás­ra lendültek. A békesereg a világ minden részében diadal­maskodott. Kínában és távol­keleten a gyarmati sorban tengődő népek egymás után rázzák le magukról az impe Hallata bilincseket, nyugaton Tkorez és Togliatti elvtárs ve vetésével a francia és az »lasz munkásság bizonyította ke, hogy nem lesz többé a kapitalisták ágyútölteléke. A kommunisták által vezetett •öntudatos dolgozók százmii Hóinak békeharca megingatta az imperialisták hatalmát és befolyását minden háborús támaszpontnak kiszemelt or­szágban. A nyugati imperialisták Né metországban is pórul jártak. 8ár már 1946 közepén meg­kezdték a tárgyalásokat a Szövetséges Ellenőrző Bizott háta mögött a külön R megegyezést a világ országban a postdami egyez­ményt, külön közigazgatást állítottak fel megszállási öve zet ükben, egyezményt írtak alá a Ruhrvidék gyarmatosí­tására és birtokukba kapa­rintották a nyugatnémet kar. telieket és ipartelepeket. Amerika ezekkel az intézke désekkel ellenszegült az egy­séges és demokratikus Né­metország kialakításának és Nyugat-Németroszágból gyar. matot és szovjetellenes kato­nai felvonulásra alkalmas te­rületet akart kiépíteni. A berlini kérdés az imperialisták háborús uszításának egyik eszköze volt. A nemzetközi reakció a fasiszta Németor­szág feltámasztásával kísérle­tezett az elmúlt években, de amint a most lé-rejött meg­állapodás mutatja, ez a kí­sérlet hiábavaló volt. A Szov­ietúnió következetes békepo­IPikája diadalmaskodott, a német nép haladó erői diadal­maskodtak. A Szovjetunió győzelmei és a u™° nüene meg. dolgozók győzelmei a kommu- Rz an9°] laP°k k8zai a Szovjetunió rendíthetetlen szilárdságának diadalaként könyveli el A Szovjetunió és a nyugati hatalmak megegyezésének vílágviszhangja nizmus építésének hatalmas rontján gondolkozóba ejtették a nemzetközi reakciót. »fía Mr. Achosen Németországra, Ja­pánra, Kínára. Görögországra. Iránra és Koreára néz, akkor nem valami szép képet lát. Le­hetetlen letagadni, azt a ténltt. hogy ezeken a vidékeken a dol­gok rosszul mentek, vagy rosz­szül mennek. Ettől fáj az ame­rikai külpoli'ika fejei — irta néhány nappal ezelőtt Walter Lippman, az Egye ült Államok vilá 'uralmi törekvéseinek egyik fő.fő szószólója. Ezekből a so­rokból kitűnik, hogy az impe­rialisták minden egyes vissza­vonulása s igy a berlini kér­désben való meghátrálása is döntő jelentőségű. , A berlini kérdés rendezése kiinduló ponlja lehet a nagy. hatalmak közötti békés meg­egyezésnek. A háborús uszitók persze nem adják majd fel a terveiket, hanem tovább mes­terkednek, de amint ez a példa is mutatja, a szilárd és követke­zeies békepolilika, amely mö­gött öntudatos dolgozók száz­mi'liói sorakoznak föl, meghát­rálásra kényszeríti a reakciót. Amerika ahogy a kínai néphad­sereg pörölycsapásai elől is kénytelen volt meghátrálni, úgyanugy hátrált meg Német­országban is. Nem s: került a hatalmat Hitler egykori cim bóráinak, a gyárosoknak, a bankároknak, a földbirlokosok­nak és a kalonaliszteknek kezé­be adni. nem sikerült felfegy­verezni és feléleszteni azt a bű­nös ha'almat, amelyik néhány esztendővel ezelőtt még meg­semmisítéssel fenyegette Európa szabadságát, ku 11 u ráját és lé­tét. azt a ha'almat. amelyet a diadalmas Vörös Hadsereg zú­zott össze. A Szovjetunió po'iiikáta min­denfelé a dolgozók millióinak érdekeit szolgálja. Néme'or­szágban is, a jaltai és a pots­dami egyezmény ponljait tar­tolta be a szovjet kormány és A néguhatalmi tárggalások kö­zeli megkezdődésének híre vi­lágszerte nagy örömet keltett Az egyszerű emberek az ese­ményt mindenütt a Szovjetunió következetes békepolitikájának tulajdonítják. Amerikaban a Daily Express newyorki tudósítója szerint a bi­zakodó hangulat annyira nagy­méretű, hogy nyíltan arról be­szélnek, miszerint csak az ősz elején ratifikálja majd a szená­tus az atlanti egyezményt, ha ugyan egyáltalán ratifikálja, fl Yorkshire Post newyorki jelen­tése szerint Amerikában lábra­kapott a remény, hogy a meg­állapodás után a béke sem lehet többé nagyon távol. Clayton volt amerikai külügyminiszter szená­tusi beszédében megállapította, hogy a hidegháborút a Szovjet­unió nyerte meg. a Daily Telegraph reményét fejezi ki. hogy a négyhatalmi közlemény a háború utáni idők sajnálatos korszakát zárja le. A News Cronlcle megállapítja, hogy a feszültség kétségtelenül enyhült. A Daily Worker azt Ír­ja, hogy ez a megállapodás vé­get vet a háború felé sodródás­nak. Remélhető, hogy a nyugati nagyhatalmak közeledni fognak a megegyezéshez nemcsak a berlini kérdésben, hanem Német­ország demokratizálásának és egységesítésének kérdésében Is. A francia lapok közül a Mon­de vezércikke rámutat, hogy a nyugati szövetségesek erkölcsileg igen rossz helyzetbe kerültek vol­na, ha visszautasítják a Szovjet­unió javaslatát Az olasz lapok közül az Unita azt irja, hogy május 5-ét a világ a békepolitika és a Szovjetunió rendithetetlen szilárdsága diada­laként könyveli el. A jaoán lapok általában azon véleményen vannak, hogy a new­yorki megegyezésnek kedvező ha­tása Japánban is érezhető lesz. Ui n ntiiiv olltalnttKtk, holy elten*éleinket a Szovjetunióval békésen rendezzük Wallace a szenátus külügyi l sült Nemzetek alapokmányának, bizottságában megállapította, I óriási összeget emészt fel. Fel­hogy az északatlanti szerződés,! hivta a külügyi bizottságot, amely nvilt megsértése az Egye-' hogy akadályozzon meg a szer­i Dnoftaful ttaipzó mm szerelte! és letosetlássel ¥ár!a RáScosI Mátyás! és tií n'sz er érsa t Csak egy nap választ már el a vasárnapi celldömölki nagy népfront-gyűléstől és igy nem csoda, ha öt megye lázas ké­szülődése előzi meg. A kőszegi üzemek dolgozói valamennyien előjegyezték már a jegyet a vasárnapi különvo­natra. Nem egy község van Vasmegyében, ahol csak az öregek és betegek maradnak olthon, a falu népe pedig egysé­gesen vonul Celldömölkre Nemcsak munkások, parasz'ob, de az értelmiségiek is nagy lel­kesedéssel várják a nagygyű­lést. Sopron városából és a me­gyéből több tízezer ember uta­zik Celldömölkre. A megye te­rületéről hét különvonat viszi a dolgozókat a nagygyűlésre. A szombathelyi cipőgyár dol­gozói teljés számban résztvesz­nek a celldömölki nagygyűlé­sen. Az utazásra szóló vasúti jegyeket pillanatok alatt elkap, kodták. Jámbor Jőzsefné öröm­mel mondja a körülötte állók­nak, hogy nemcsak kél gyerme­két viszi magával Celldömölk­re, hanem ismerőseit is és azok­nak is megszerezte a vasúti je­gyet. Molnár György szegezö­munkás izgatottan várja már, hogy Celldömölkön lehessen. De igy készül egés/k Dunánlul népe Celldömölkre, hogy a va­sárnapi népfront-gyűlésen meg­mutassa ragaszkodását a Ma. gvar Függel lenség! Népfront és annak vezetője, a Magyar Dol­gozók Pártja iránt. ződés tárgyában minden ujat* amerikai lépést a külügyminisz­terek négyes értekezletének ösa. szeüjéséig". A négyhatalmi meg. egyezésről szólva" Wallace ki­jelentette: »Itt a mi nagy alkal­munk, hogy ellentéteinket a Szovjetunióval békésen rendez­zük. Saogfjaj védelmi övezete eltem páncélos rohamot iadilotlah A kinai néphadsereg csütörtö. kön reggel páncélosokkal tárno. gatott heves rohamot indított Sangháj védelmi övezete ellen. E támadások során a néphadse­reg felszabadította Kiangsi vá­rosát. Sangháj han a rémura lom egyre kibirhatatlanabb. Pénte­ken reggel ismét 14 embert ítél. tek halálra »az ostromállapotról szóló rendelet megsértése miatt*. A kivégzéseket a nyílt utoá* hajtották végre. A portugál nép soha nem fog fegyvert a Szovjetunió el'en A portugál kommunista párt Párisban megjelenő hivatalai lapja közli a párt központi bi­zottságának felhívását Portugá­lia népéhez. A portugál nép — hangoztatja a felhívás — coha nem fog fegyvert a Szovjetunió és dicső hadserege ellen. A por. tugá! nép a Szovjetuniót és a népi demokratikus államo'.al szövetségesének tekinti. Hatalmas tlnsaek, óriási Ifeelís a Héifroa! ss az MBP választási g?iiiései« Budapesten és a főváros kör. nyékén pénteken ismét több he­lyen tartott választási gyűlést a Magyar Dolgozók Pártja ég a Népfront. A gyűléseken min. denütt hatalmas tömeg jelent meg és óriási lelkesedéssel ün­nepelték a Népfrontot, a Ma, gyax Dolgozták Pártját és a ma. gyar nép_nagy vezérét, Rákosi Mátvlst. Nyugatnémet állam kialakí- ezeknek az egyezményeknek a fáséért. Az amerikaiak követ, betartására hivta föl számta. *e*c'esen megszegték Német- lanszor az wnperlalislákat is. A német nép előtt világosan ál­lott az, hogy a tarthatatlan ál­lapotokért az amerikaiak a fe­lelősek. Azok, akik kétfelé vág­ták az országot és azok, akik miatt Nyugatnémetországban munka nélkül élnek a dolgo­zók. A »Neues Deu'schland«, a szocialista egységpárt lapja a mostani megállapodásról a töb­bek között ezeket irja: «.4z a fény, hogy a nagyhatalmak hi­vatalos képviselői összeültek és megegyez 'ek a további tárgya­lások menetében, a béke erői­nek világszerte megnyilvánuló komoly sikerét jelenti, de kü­lönös sikert jelent a Szovjetunió kóvetkeze'cs békepoliUkája s-d­mára-i A német nép örömmel üdvözli tehát ezt a megállapí­tást, az övezetek közötti forgal­mi korlá ozás megszüntetését, inert ez az első lépés a német probléma megoldásához vezető nton. A német népnek az aleg­fon'osabb követelése, hogy kap­csolják be a nemzetkőzi életbe. Ez azonban csak akkor lehet­séges, ha a békeszerződés vég­re elkészül és a megszálló csa­patok elhagyják Néraeíorszúg lerüle'ét. Nekünk magyaroknak is első­rendű érdekünk a demokratikus Németország megszületése, a nemzetközi béke'áborhoz. a szo­cialista tábor megerősödése. A béke erőinek győzelme a írd győzelmünk is, mert megte­remti számunkra az épités fel. tételeit. A négyhatalmi meg­egyezés a dolgozó magyar nép­nek külön üzene'et jelent, most, választások előtt. Mindenki Iálja annak a következetes bé­kepolitikának a sikerét, ameljt a Szovjetunió vezetésévet é* minden világrész haladó em. hereivel az emberiség felemel­kedésél tűzte a zászlajára. Ami­kor majd május tizenötödiké* a magyar nép a Magyar Dol­gozók Pártja által vezetett Füg­gd lenségi Népfrontra, a béka védelmére, az épitömunka sike­rére szavaz, akkor tudja, hogy ez egy lépéssel közelebb visn az emberiséget a fejlettebb hol­(h.eahb társadalmi óid Hé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom