Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-04 / 102. szám

„Az Anyag és Adatszolgáltatás" ipnlisi száma uoaoges szem­léltető és az agitációs munká­ban nélkülözhetetlen anyagot bocsát a választási munka minden tevékeny résztvevőjé­nek rendelkezésére. Első részében ismerteti a békéért folyo vtt&gkfl/dPlmet, és a/ Ks/.akntlnnti Szerződés támad0 lényegét. A Francia Kommunista Párt folyóiraté nak nyomán kilejti a kommu­nistáknak a bén védelemmel kapcsolatos állásfoglalását. Ezután »líét fcOituéavcté.s« cí­men szembeállítja a Szovjet­auio békeköltségvetésével az síukaraerikai EEgyesült Álla­mok háborús költségvetését, umjd beszámol a népi demo­krácia Orszávninnk gazdasági fellendüléséről­Az Országos Oktatási Osz. túly gazdag tartalmú folyóira­ténak második része összefog laló statisztikai adatok alap­ján ismerteti nz országot a háború következtében ért. ká­rokat és az. újjáépítés, a sta­bilizáció. n hároméves terv eredményeit­Az újjáépítés hároméves terve után az újjáalakítás és továbbfejlesztés, a szocializ­mus felé való haladás ötéves tervéről kőzöl részletes és át­tekinthető adatokat. Ismerteti a kommunista és munkáspárt ok taglétszámában az elmúlt negyedszázadban bekövetkezett rendkívül érde­kes változásokat és a Szak­szervezeti Világszövetségbe tö­mörült szakszervezetek szám­adatait A szocializmus és a népi demokrácia világának szün. felen emelkedő életszínvonala ellentéteként áttekintést ad a munkások helyréiéről a Mar­shall-országokban. A választási agitáció min­den területén kitűnően fel­használható anyagot és ada­tokat szolgáltat az Országos Oktatási Osztály folyóiratá­nak legújabb száma. SZTÁLIN rövid élafrar a A legkiválóbb szovjet tudó. sok állítót tők össze Sztálin­nak, a világbéke őrének élet­rajzát. E mü a maga nagy­ságában mutatja Ire a forra­dalmárt. a marxi-lenini elmé­let korszakalkotó továbbfej. esztőjét a bölcs államférfit és a nagy hadvezért, aki győ­zelemre vezette a felszabadító Honvédő Háborúban a hős Szovjet Hadsereget. 282 oldal. ára: diszkötésben 8-— Kt. —o— ANNARKLLR FttTCAR: Ai amerikai dinloniatók igazi arca ,v külföldi kiadásokkal egy. időben jelent meg magyar nyelven Annabelle Rucar, a moszkvai amerikai követ­ség vo]t tisztviselőjének könyve, amelyben lerántja a léplöt a háborúra uszító amc ríkai titko= diplomácia n 1 jas módszereiről, Rucar évekig volt amerikai kéniszolgálatban ós személyes tapasztalatai alapján mutatja be »az ameri kai diplomaták igazi arcát* 1«<1 oldal, ám: 4.— Kt. 4oo.ooo darabba! növekedik ötéves tervben szar vasmari 4 'hőmérséklet nem változik Várható időjárás szerda es­tig: Mérsékelt. helyenként '•iénkebb keleti, délkeleti szél. Változó) felhőzet. Egy-két he lyan — loleg a délutáni órákban — záporeső, esetleg sivatar. A hőmérséklet alig •áttörik. ö Alig ven nemzetgazuasagunk­nak olyan területe, ahol a bá­boru akkora pusztításokat oko­zott volna, mint állatállomá­nyunkban. Szarvasmarnaállomá­nyunknak is közel a felét vesz­tettük el, főleg a németek és a nyilasok rablásai folytán. Te­mtéMjtf'fZZ, ,, n mm m. ruhkkgjdcí* . ^SíSSíJ nyészállataink majdnem teljesen megsemmisültek. 1938-ban a szári asmariiaállcimányunk 1 mil­lió 900.0u0 darab volt, 1945-ben pc ig esi k 1.1C0.000 darab, fl há­roméves tervnek tehát nagyon nagy fe'a 'atot kellelt megolda­nia, amikor el akarta érni a há­ború előtti szinvonalat, fl 3 év alatt az állattenyésztés fejlesz­!é: ére, tenyészállatok beszerzé­sére, állategészségügyre, szővet­ke-eti törzstenyé/zetek lé esi lésé­re, stb. összesen 175.1 millió forintot forditotlunk és ebből az első évben 72.1, a második 5 hónapos időszakban 33.8, 1949­ben pedig 69.2 millió forintot ru­háztunk be. Ezeknek a beruházá­soknak tekintélyes része esik szarvasmarhaállományunk fej­lesztésére. fl különböző akciók során ki­osztottunk 5329 tehenet és üszőt, 1947-ben Svájcból 60 hasas üszőt és tehenet és 90 tenyészbi­kát importáltunk. 1948-ban 262 hasas üszőt és 80 tenyészbikát nOitunK De. Hz orszagDau eddig 4 mesterségesen megterméke­nyítő állomást létesítettünk, fl harmadik tervévben az eddigi 8 szarvasmarha törzstenyészet mellé még ötöt létesítünk, össze­sen 110 darab áPattal. 1947-ben szarvasmarhaállo­mányunk létszáma 300.000 d«­rahbal emelkedett, fl harmadik tervévben már meghaladjuk az 1938-as szinvonalat és 2 millió darab állattal rendelkezünk, flz ötéves terv során ujahb 400.000 darab mutatja az állandó növe­kedést. SékevíiágkiálÜtás nyílt meg Parisban ft hét végén nyilt meg Párizs­ban a békevilágkiállitás, amely 3 részből áll. flz első a legutóbbi háborúk borzalmait mutatja be, a második a béke erőinek épitő munkáját, tárja a néző e'é, a har­madik pedig azokat a tényeket sorakoztatja fel, amelyek bizo­nyítják, hogy az imperialisták uj háborút készítenek elő. fl má­sodik részben hatalmas fényké­pek hirdetik a Szovjetunió békés épitő munkájának eredményeit, fl szovjet pavillon közelében van a magyar pavillon, amelynek fő­ftz öiim tervben Wn min! 453 ilülis Mázassal uj iníitrágyagyÉrakat épitünk A mezőgazdaság műtrágya el­látása terén a hároméves tervben is jelentős eredményeket értünk el 1948 elejére több mint száz­millió forintos költséggel újjá­építettük műtrágyagyáramba! és igy tavaly már közel 90.000 ton­na műtrágyát kapott a paraszt­ság. flz idei évben 138.000 tonna műtrágyát termelünk, flz állam széleskörű hitelakcióval bltosit­ja, hogy ez a műtrágya elsősor­ban n dolgozó parasztok termé­sét növelje. Az ötéves terv kere­tében u) műtrágyagyárat építünk az ebből a szempontból teljesen elhanyagolt Tiszántúlon, ahol a sebcsvizü folyókon olcsó lesz a szállítás is. flz uj. több mint 4CÖ millió forintos beruházással épü­lő gyárak sokkal korszerijjzbek, jobban felszereltek lesznek, mint bárrreyik most ni vegyiüzemünk. Ezek segítségével 1954-ben már ötmillió mázsa műtrágyát fog kapni a mezőgazdaság. falán t:<aialmas térképrajz ábrá­zolja a magyar népi demokrácia vívmányait, fl kiállítás harma­dik része szemléltetően mutatja be, honnan fenyeget a háborn veszélye, fl nyugati tömb álla­mainak hadi kiadásait feltün­tető táblán Forreslril látható, amint őrültségében elképzelte: mesterséges holdakból és üstö­kösökből a Földet akarja bom­bám!. Kivilágított táblák figyel­meztetnek az amerikai háfiorus uszítók fenyegető kijelentéseire. fl kiállítás egyik helyiségében megrendezték a »négy világrész nagy vásárát., amelyen a világ minden tájáról származó népmű­vészeti cikkek kaphatók. A ma­gyar hímzéseknek és babáknak nagy sikerük van. li párizsi kiállítás magyar pa­víllonjának sikerére jellemző, hogy a Humanité első oldalon közli a magyar kiállítás nagy­méretű fényképét a kővetkező felírással: "Magyarország nagy­szerű pavillonja a páriád bá­kekiállitáson.* Szereted népedet, haaádatf Láyp Munkára, Harcra Késni Rákosi Mátyás elvtárs uj könyve: Építjük a nép országát A tavaszi könyvpiac legnagyobb eseménye minden bizonnyal Rá­kosi Má ás elvtárs legujabb könyve lesz, melyet az 1!)A9-cs má­jus l-re adott ki a Szikra könuv'iadó « magvar dotgo'ók kezé­be.' Ez a kötet, mely­nek cime: Éji jük a né pországát, már ne­gyedik a soroza ban, mely Rákosi elvtárs beszédét és cikked lHnj'i össze- A ma­gyar jövőért, .4 ma­gyar demokráciáért és A fordíttat éve cimü köttetek öss-efoObdlú'­a Kommunista Párt harcát az ui Magyar­ország fe'éiii'éséérl tá­volt küzdelemben, nél­kütö-he rltenné váll k a rnant/i'r aolgo'ók számára, a szociati­mus fe'é páséért tá­volt harcban. Nemcs< f a multat ismertük meg ezekből a könyvekből, h nem trillá ink a fejlődés ronalá'. meg­ismer'ük a ránk váró [eladalokat is. A magyar fővőért a könyvben Rákosi elv­társ a nagy politikus éles látásával látja előre a bekövetkező katasztrófát, egyben hatalmas segítséget | nyújt a magyarságnak ' a fasizmus ellent har­cában. A magyar de­okráciáért a demokrá­cia alapj irak lefekte­tését tárja elénk • A fordulat éve a dömtő politikai küzdelem ma vívásának doku­menuma. A Rákosi könyvek eddigi si' e­rét legjobban mutatja az, hogy valamennyi kö'el több kiadásban jeleni meg a felszaba­dulás á'a és most már száze-er jé'áámbgn fo ognak k<>zl őzen. /I z Építjük a nép ors'á\ál, folytatása az első kötetnek, további lépést jelent előre. A nagy fordulat éne alán véglegesen a magyar dolgozók ve'lék kezük­be es o szdg irányi'á­sáuak, építésének ügyét. Hu:áf*k elin­dulhatott a szocializ­mus építésének utján. Ennek a munkának irányítása a magyar nép nagy vezérének, Rákosi Mátyásnak ne­véhez fűződik- Uj könyvének az első ré­szét azok az elméleti cikkek alkotják, ame. Igek ietnológiánk meg­tisztítását szolgálják és a magyar viszonyok között meghálál ózzák a szocia'izmus építésé­nek jeltéleleit. A gyakorta i megvá­lás i ás I irányitjfák to­vábbá beszédei. Az séges munkáspárt meg­teremtése, a magyar jiarasztság problémái­nak .megoldása, n: egyházi reakció elleni küzdelem, a Füg­getlenségi Népfront megteremtése., az öt­éves terv kidolgoz ísa képezik ennek a be­szédnek tárgyát és egy­úttal nz elmúlt éo po­!likai sikereit. A ma­gyar társadalom gaz­dasági és szellemű éte­lét eyyraánt átfogó be­szédek ezek. De nemcsak e. belső ügyeinkről kapunk fel­világosítást, hrtaem megismerjük azt a vi­lág poti'ikai légkört is, amelyen belül a ma­gyar demokrácia vívja a maga harcát. Vitáy öss refüggés 'ib^n lá juk Rákosi elvtárs beslé­déin és cikkein ké­résziül hzaánk min­den problémáját. Hazánk a békpfront egyik szilárd bástyá­ja. S hogy olyan or­szág lettünk, amelye a szabadságszerető né­pek bizalommal > és szeretettel tekintenek, az nem utolsó sorban Rákosi elvtárs bölcs ulmulalAsainak kö­szönhc fűk. Rá' osi eiv­b'irs legújabb könyvé­ben ideológiai és gya­korlati kérdése' b n egyaránt, megmutatja nekünk a szocializmus leié vezető u'at. Szerda, 1919 május 1 Ország-VILÁG A japán bányáizolt nagyarányú szirti hol Uszdlak Hokkulaó szigetén kedden rég­gel több mint százezer hányás* 43 órára abbahagyta a mánkéi, Szerdón a Kusu-szigeti hánytsr ridék dolgozói is sztrájkba lép­tek. Ezután pedig kétnapos bdk Envász-iztdfk kezdődik, sottes valamennyi bányavidéken. Választási háború Boírviíb* Bolíviában vasárnap törvény­hozói választások voltak, fl fő­városban heves összetűzésekre került sor, bár egész nap külön­legesen felfegyverzett rendé**­járőrök cirkáltak az utcákgife 5 választás mérlege: 8 halott T3 sebesült és három leromboB rendőrségi hivatal, fl választás eredményét később hozzák nyil­vánosságra. Hétfőn a kormány az egé-ss országban kihirdette az osfcrru*­áltapotot. Országszerte hatalmas ütemben készülnek u kultúrháza* A falak és tanyák mii\elódé, sének egyik legfontosabb eszkö­ze a kultúrház. Ezért a szabad­művelődési mozgalom egvlk fi célja tett a kulturházak helyre­állítása és ufak építése. 194'­ben, a felszabadulás után, mind­össze 55/ használható kulturhéi vagy terem volt a falvakban. A hároméves terv 973-ra cmelcs ezeknek a számát. A kulturhá­zak helyrehozására és ujak épí­tésére a hároméves tervben ed­dig 15 millió forintot köd Hittünk, de ebbe az összegben nincs be­leszámítva az a rengeteg műnk* és építési anyag, amelyet a tár­sadalom ingyen, lelkesedéssel fordított kultúrházakra. A falvakban általában kisetb befogadóképességű, típuskultfr­házakat építtet a kvliusxminls* térium, a nagyobb városokban pedig, mint például Haiduszv­boszlón, a hároméves terv kere­tében már készül a nagy töme­gek igényeihez mért modern kul­turpnlola jRőnfeea felszerelési kaonméi * vidéki tüdőbeteg gondarié fl népjóléti minisztérium vábbfejlesztl a vidéki TB-gon­dozó intézetek hálózatát és kő. zülftk többnek értékes Röntgen­felszerelést juttat Berettyóulf» lu. Mátészalka, Vásárosnamétuj, Kisvárda, Sárospatak, Kiskőrös, Tamási, Pestszentlörinc, Tokai tüdőgondozó Intézetei kapnak »&• videren Rőctgen-herendezést Rend«le<«k a Hívafa'es Lapt>«» A kormán/ rendeletet ado't W a külftgyi szaktanfo'ywook szervezóse, a békeszerződóaac! kapcsolatos polgári é* bfi«v£cJ eljárások, rendelkezi ok, feeéfc­bá a honvédség hivalisos *8o mányáJva tartoaé szemőtyeta áruhileleUá! árának s*ahál?*wá­sa lárgyáfean. Közli a hivatalo* lap a mi­niszlertnnáost határozatot a kö­züle! 1 alkalmazottak felfökM M valalos kiküldetése esetén tó* lé-nö megszállásnak szabátyo zása tárgyában A földművelésügyi mMaeVc rondelele megszünteti a vet." magvak ás hüvelyesek vőnfc • Iása eselón a vételi elismervén;? kiállításának kötelezettségéi A köztársaság etnöke Iitailó rórnaá mayyra- köreV' állásától saolgálatsttiM* e&nam rése melleit felmentette és b<­lvébe Tolná Gábor Mvels* verte kt. A köztársaság vtafkba Pe'ó Lajost felmentette Be pnegye * Kecskemát vá' os Mtspáiü tis/t. rálőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom