Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-04 / 102. szám

ii. evi. 1G2 szent. wum tíra bú fillér 1948 íáájus 4, Szsida | ma érfe'miségí nagygyűlés az ipartestületben Szombaton avatják az ujszegedi szabadtéri $zínirdot Áz értelmiség felelőssége A küszöbönálló választás Borsdöntő kérdéseivel szem ben az értelmiség nem lehet passzív és közönbös, de lanyha és bizonytalan sem lehet. Az értelmiség ezen a választáson a dolgozó nép tö megeivel együtt választ a de­mokrácia és a reakció, az országépítés és a defetizmus, a béke és a háború között. De választ — és ebben a vá lasztásban határozódik meg az értelmiség különleges fe lelőssége — választ aközött is, hogy a dolgozóktól gőgö­sen elkülönülő, a tőkéseket alázatosan kiszolgáló xközép­osztály« akar-e lenni a jövő­ben, vagy pedig az értelmi­ségi dolgozóknak az ország fizikai dolgozóival vállvetve küzdő és dolgozó egységes tömbje. A kérdés már a deb­receni országgyűlésen felve­tődött, amikor a középosz­tálynak reakciós, a reakció­val együttműködő vagy pasz­BZÍV elemei miatt a magyar értelmiséget, mint olyat tet­ték egyesek felelőssé. Jellem tő, hogy éppen a Magyar Kommunista Párt nevében szögezte le már akkor Révai elvtárs, liogy xaz új Magyar vrszágot értelmiség nélkül vagy ellene felépíteni nem lehetU Ebben az értelemben hangsúlyozta a két munkás |>árt egyesülésekor Rákosi elvtárs, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja /nevében össze foglalja az egész magyar dolgozó népet, a munkásokat, parasztokat, a haladó értel­miséget«. A Magyar Függet­lenségi Népfront ugyailezt az egységet hangsúlyozza. Ter­mészetesen, hiszen a Magyar Dologzók Pártja képviseli a Magyar Függetlenségi Nép­front vezető erejét is. Annak az igazi nemzeti egységnek pedig, amely a dolgozók egy­ségét jelenti, a Magyar Dol­gozók Pártja a legkövetkeze­tesebb szószólója, mert állás­pontját az értelmiség kérdé­sében is a marxizmus—leni­nizmus határozza meg. A marxizmus—leninizmus tudományosan megalapozott világnézet s mint ilyen, a tudományt a haladás elsőren­dű tényezői közé sorolja. Tudja, hogy a természettudo­mány minden új eredménye egy megnyert ütközet abban a harcban, amellyel az em­ber a természet vak erőit a maga szolgálatába állítja s 1 k)5jsadalomtudományok miin­dOT^új eredménye egy lépés »z ember teljes felszabadítása felé. Éppen ezért programjá­nak minden egyes mondata a haladó tudomány sokolda­lúan kidolgozott eredményeit Foglalja össze. Ezért jellemzi e Párt minden kezdeménye­rését az, hogy tudományos módszerességgel megvizsgált fényekből indul ki, a dolgozó néphez hű, legjobb szakem berek bevonásával tűzi ki s közvetlen célokat és határoz­za meg a megvalósítás útját ütemét. Az így kitűzött feladatok negvalósításában sem nélkü­lözhető a demokráciát magáé­nak valló értelmiség. Ezért kap a munkásosztály részé­ről — melynek szövetséges társa a közös feladatok meg­oldásában — olyan megbe esülést, amilyenhez foghatót egyetlen uralkodó osztálytól sem várhatott, amelyeket — sokszor önérzete é3 öntudata rovására — a történelem fo­lyamán kiszolgált. Ez magya. rázza a tudomány, a művé­szet és a gyakorlati értelmi­ségi pályák páratlan megbe­csülését a szocializmust építő magyar nép nagy mintáké pében, a Szovjetúnióban és ezért nyújtja a magyar népi demokrácia jelentőségüket kiemelő anyagi és erkölcsi elismerést a tudomány élen járóinak, az íróknak és mű­vészeknek, a gyakorlati ér­telmiségi pályákon működő szakembereknek, orvosoknak, pedagógusoknak, mérnökök­nek stb, Az értelmiség súlya és sze­repe a szocializmus fejlődé­sével egyenes arányban nö­vekszik. Egyre több és egyre képzetteb értelmiségi szakem­berre van szüksége az ország­nak. A hároméves terv máris az értelmiségi munkanélküli­ség teljes felszámolásához ve­zetett. .. Az ötéves terv száz­ezer új értelmiségi szakem­ber felnevelését teszi szük­ségessé. Azok a tehetséges munkás- és parasztifjak te­hát, akiknek magasabb ki­képzését demokratikus fejlő­désünk megköveteli ós az új nevelő intézmények egész sorával lehetővé teszi, senki­nek a kenyerét nem veszé­lyeztetik, sőt: nevelésük maga új feladatok elé állítja az értelmiség legjobbjait. És a művészek? És az kék? A kapitalizmus kultúrájában ők a legjobb esetben nemes fényűzési cikkek előállítói lehettek s aki közülük nem volt hajlandó irodalom és művészet igazi feladatát, a haladás szolgálatát elárulni, a nyomort és a korai pusztu­lást kellett hogy vállalja. A izocializmus a lélek mérnö­keit, a valóság tudatosítóit. a nép nevelőit látja bennük. Ady a magyar tanítóknak üzente, de szavai az értelmi­ség egészét állítják a per­döntő választás elé: Kik hivatottak vezérül a név-1 C ne): Ne maradjatok gyáva csőcse­lléknek: Űri gazságok jobbágy őréül, áttörte A londoni rádió jelentése sze­rint a néphadsereg csapatai be­törtek Sanghai külső védelmi övezetébe. Reuter jelentés sze­rint a néphadsereg nehéz tüzér­sége egész íljjel tüzeit a Kuo­mintsng-állásokra. Hangcsau és Sanghai között Kun-San váro­sát elfoglalta a néphadsereg és ezzel megszakította az össze­kötleiést Hangcsau és Sanghai között. Az AFP szerint általános vélemény, hogy Sanghai felsza­voaalál baditása már csak napok kér­dése. Az Ujkina hírügynökség jelentése szerint a néphadsere? csapatai elfoglalták Tal-Jüant, Szenszi tartomány fővárosát. Á város elestekor 67.000 fcflloyt ejtettek. 3 magyar Stmnány arálps tiltakozó jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Jugoszláv határőrök meggyilkoltak két magyar honvédet A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány a jugoszláv kormányhoz eré­'yesliangú jegyzéket intézett, amelyben tiltakozik két ma­gyar határőrnek a jugoszláv határon történt meggyilkolá­sa ellen. A jegyzék megálla­pítja, hogy április 25-én dél­ben a felső szolnoki határállo­más körzetében Salga József és Molnár József honvédeket jugoszláv határőrök a határ­vonaltól négy-öt méterre le­gyilkolták. A gyilkosság ügyében közős magyar—ju­goszláv vegyes bizottság tilt össze és ennek jelentése, v.v ' amint a hivatalos boncolási jegyzőkönyv a kővetkezőket állapítja meg: A magyar határőrök né­hány méterrel átlépték a magyar—jugoszláv határvo­nalat, de amidőn a jugoszláv határőröket és azok jelzését észrevették, azonnal vissza­-fordultak a határvonal felé. A jugoszláv katonák követ­ték őket és közvetlenül a magyar határ mentén, hat méter távolságról puska- ée géppisztolytüzet nyitottak a magyar területre visszatérő honvédek ellen, majd a már súlyosan sebesült, földönfek­vő és segélyért kiáltó katoná­kat újabb puskalövésekkel és géppisztolysorozattal aljasul legyükolták. A magyar jegyzék hangsú­lyozza, hogy a jugoszláv ha­tárőrség közönséges bosszú­vágytól fűtve követte el ezt a katonához különösen nem méltó embertelen gyilkossá­got. E tragikus eseményt a magyar kormány nem tekint­heti elszigetelt jelenségnek, mert ez beletartozik a jugo­szláv provokációnak abba I sorozatába, amely a határ* széli magyar lakosság hely zetét egyre inkább elviselhe­tetlenné teszi, E gyilkosság tényleges következménye o»* nnk a rágalmazó és nszíté propagandának, amely Jugo szláviában a népi demokráeét ák és különösképen Magyan ország ellen folyik. A magyar jegyzék exutfi* megállapítja a jugoszláv kor­mány felelősségét, amit fokos az a tény is, hogy a jugo­szláv kormány a gyilkossá­got menUsai próbálja és ko­holt vádakkal a felelősségei az áldozatokra akarja áthá­rítani. A magyar kormány kövo­teű a büntető eljárás hala­déktalan megindítását éa as áldozatok családja részíra méltányos kártérítést. Áz üzemi kulfurrnimkáért A nrett rendszerben, a gyászoe emlékű lék és világban a szegedi üzemek munkásai minden kul­(urális lehetőségtől meg voltak fosztva- A szinház, a hangver­senyek, a könyvtárak a kivált­ságosok rendelkezésére áljtak­A felszabadulás után gyöke­resen megváltozott a helyzet. Az üzemekben sorra alakultak a kulturgórdúk, megkezdődött a rendszeres üzemi kulturólefc, A sm a\ y'mmmi jm Magyar Kommunista Párt V«,-ré­szegedi Végrehajtőbizottaága ak­ciója során a< üzemi munkás-ág kedvezményes hely.áron látogat­ta az egyre jobb és nívósabb műsort bemutató Állami Nem­zeti Színházat. A színházon kt. vili a mozi, a különbftzd hang. versenyen mindinkább elérhe­tők a dolgozók számára. A szegedi üzemekben egymás után rendezték be a kulturter. meket. Igy, a munka színhe­lyére, a gépek mellé elvitték a különbőzé kulturális megnyilvá­nulásokat is. A Magyar Kender, a Szegedi Kenderfonó, a Do­hánygyár, a Lemezgyár, ICoa. zervgyár, Gázgyár, Orion hón­gyár, Lippai gözfürész kultúr­termei szinte vetekednek egy. mással a berendezésben, felsza. rciésoen. Képünk a Winler kefegyár át­rendezett kultúrtermét ábrá­zolja. Ennél nyomatékosabb jel­iét nem tűzhet ki maga elé Szeged értelmisége ma, ami­kor nagygyűlést tart, hogy a magyar tudomány kiváló képviselőinek iránytmutató •szavait meghallgassa és nyíl­tan állástfoglaljon a magyar nép boldog és szabad jövő ja, a saját boldog éa szabad jö. vöje mellett. Trencsényi-Wáldapfel lmr<t Ma este 8 órakor minden pártszervezetben összevont népnevelő értekezlet. Minden népnevelő ott tegyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom