Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-31 / 125. szám

A nemei napi kongresszus határoxo^art állás* foglal a néiTiet egység mellett A harmadik népi kongresszust vasárnap délelőtt nyitotta meg Wühehn Píeck, a német népi kongresszus elnöke. Emlékezte­tett arra, hogy azok a javasla­tok, amelyeket a párisi értekez­leten Bevin a nyugati hatal­mak nevében előterjesztett, kl­rnnyolását jelenti ii/. egységre, u igazságos békeszerződés megkötésére és a nemzeti flnAl­IftségTa Iránynló német, követe, léének. A német népnek magé­nak is hozzá kell járulnia ah­hoz, hogy régre megkössék a német békeszerződést és kivon­ják nz omiágbál n megszálló csapatokat. Ezért küldöttséget küldenek Fárisba. Ottó Nuschkc, a német népi lauács vezetőségi tagja rámu­tatott: a külügyminiszterek pá­risi értekezletén Visinszkij ja­vaslatot terjesztett be. amely alkalmas nrrn, hogv kiinduló­pont legyen Név to törsz ág egy­ségének helyreállítására. Kastnor, a szabadelvű demo­kratikus párt clnöko kiemelte, bogy a német nép jogosan kö­vetelheti a külügyminiszterek­től, bogy a németek a maguk ügyeit önállóan és demokratikus szellemben maguk rendezhessék. V nyugatiak azt a nézetet kép­viselik hogy a náci Németország leverése óta Németország állam­jogilag nem létezik és politikai­lag sem cselekvőképes. A Szov­jetunió viszont azt a felfogást képviseli, hogv Németország u megszállás ellenére önállóan, saját felelősségét átérezve, cse­lekedhet. A német népnek* ala­pos oka van arra, Eogv a szov­jet javaslótokat támogassa, mert ezekből kiépíthető Nétnet­ország egységének helyreállí­tása. A harmadik népi kongresszu­son sok küldöttség jelent meg a nyugati övezctekíiői is. Hang­sulyözták, hogy a nyugati öve­zetek lakossága is egységes Né­metországot akar. A kongresz­szus vezetőségéhez többszáz távirat érkezett a nyugati öve­zetekből. A kongresszuson txsz-' szosen 1522 kiküldött vett részt. Kedd, 19rj május 31. Reimann azonnali szabadon­bocsátását követeli a német népi kongresszus A harmadik német, népi kon­gresszus vasárnap délelőtt meg­nyitott ülésén az elnök bejelen­tette, hogy Max Reimann' kép­viselőt, a nyugatnémetórszági kommunista párt vezérét, a tirifc katonai kormány utasítá­sára ismét letartóztatták. A be­jelentéit u jelenlévők viharos I karos felháborodással és lilta-' kozfasol fogadták. A népi kon­gresszus elhatározta, hogy nyomban, táviratot intéz a brit katonai kormányhoz' s a fegeeé-k lyesebben tiltakozik Reimann le­tartóztat <S«a ellen é3 követeli azonnali szafcadonboGsátáeát, hogy folytathassa útját és részt­vehessen a harmadik népi kon­gresszuson. Duclos elvtárs beszéde az aigiii kommunista párt kongresszusán Áz algíri kommunista párt kongresszusán Duclos, a francia kommunista párt mindig szem­(btezéllt a francia kormány eyarninti háborúival. A faruein dolgozók n gyarmati népek ol­dalán állnak. Az elnyomott né­pek szeretettel és 'Uralommal tekintenek a Szovjetunió felé, tmely megvalósította népeinek testvéri közösségét és egvro mé­lytllő réet ütött a kapitalista világon. Duclos kitartásra buzdította iz állandóan üldözött algíri és kat, mert az imfcrialisták minden acsarkodása ellenéro a nép, nz elnyomottak ügye fog győzni. Az algíri küldöttek többször nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az algíri nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió és a néfl demokráciák ellen. Az egyik szónok kijelentette, hogy ha a nép akarata ellenére mégis háború tör ki, az nlgiri nép tudni fogja, mit tegyen nemzeti függetlenségének kivivására. Áz európai gazdasági bizottság külkereskedelmi albizottságának ülése Az ENSz európai gazdasági bizottságának a külkereskede­lem fejlesztésével foglalkozó al­bizottsága be fejez le második ülésszakát. AnUjunjan szovjet kiküldött az ülés során rámuta­tott arra, bogy egyes köpök ai albizottságot a Marshall-terv or­szágai párisi szervezetinek függvényévé ai-arják tenni. A kelet és nyugat közötti keres, kodelem fejlesztését egyes á.i'n­moiz képvi'elOi oh/tin szempont­ból nézik, hogy a nyugati or. szagok behozatali szükségfelcit elégítsék ki. Az albizottság munkája ilyenformán iiem mondható kielégítőnek. A Szov­jehmió fo'ytalnt 'óhajtja küllce­resl.ede'me fejlesztését azokkal a nyugati államokkal, amelyek az egyenjogúság alapján akar­nak i>c'e kereskedelmi kapcso­latot fenntartani. Ezért a Szov­jetunió küldöttsége továbbra is támogatja az albizottság mun­káját, segil azoknak az alapvető gyakorlati kérdéseknek megol­dásában, amelyek tehetővé te­szik az európai államok egy­másközti kereskedelmének fej­lesztését. A béke metteií és a kormány ellen tüntettek az Anyák Napján Parisban Szombaton rendezték meg Franciaországban az »Anyák napját*- Az emlékműnél a köz­egészségügyi miniszter képvise­lőjét hntafut- füttykoncert és Sz anyák ütemes kiáltásai fo­gadták: az Atlanti egyez­ménnyel! Békét akarunk! Békét Vietnammal! A hivatalos szó­nokok a legnagyobb znjhan tud­ták osn.lt ej mondán' ieeu *•*">­vidre fogott beszédüket, majd erős rendőri fedezet mellett sietve távoztak. Ezután került sor az igazi ünnepségre, amely­nek soán Mária Rabatot kom­munista városi tanácsnok tar­tott meleg ünneplés közien be­szédet, amelyben méltatta azok­nak az asszonyoknak hősiessé­gét, akik bőkéért és szabadság­ért küzdenek szerte a világon. A párisi kommün emlékünnepe Vatómap a boru$ idő el­lenére óriási tömegek gyüUek össze a párisi Pér la Chaíse temető környékén, hogy ha. eyomáinyos felvonulással em­lékezzenek meg a párisi kom ­műn hőseiről. A mene'.ct a francia kommunista párt és a CGT vezetőcége nyitotta meg. C.A felvonuláson a ,kommün barátai* nevü cgyc-ütetcn ki­vül a francia kommunista párt, az egységpártí szocia­lista szakszervezetek és kü­lönféle szervezetek, valamint a franciaországi idegen mun­kások szervezetei vettek részt. A Magyarok Demokratikus Egyesülőiének csoportja a kommün magyar népbiztosá­nak, Frankéi Leónak arcké­pével az élén, csattal,ozott a ménéihez. A kommün hőseit dicsőítő táblákon és képe' en kivid a felvonulók békcjvl :zavakat hirdető feliratokat vittek Ezeken a vietnami »szenneys» háború befejezését, az atlanti szerződés kiküszöbölését* ma­gasabb bérekot, a sztrájk mi­alt bebörtönzött bányászok kiszabadítását és a munka­nélküliség megszüntetését kö­vetellek. Megszámlálhatattin soka­ságban gyűjtő forradalmi da­lokat énekelve hatadtalí a pá­risi ifjak. A felvonulás az esti órákban ért véget. Sz Országas SzüzeSkezsü Kiíelisifézei gyári ferisStsziete Az Országos Szövetkezett Hi­telintézet vasárnap Győrött tar­totta meg észekdunántuÜ ha'árér­tekezletét. Az elhangzott felszó­lalásokra cShiffer Pál ország­gyűlési képviselő, az OSzH ve­zérigazgatója válaszolt. Rámuta­tott arra, hogy azoknak az ösz­szegeknek, amelyeket a kor­mány bocsát a hitelszövetkeze­tek rendelkezésére, a dolgozó parasztság felemelkedését, a szövetkezetek támogatását kell szolgálni. Éppen ezért cl kell távolítani a hitelszövetkezetekből a kulákokat és a demokrácia egyéb ellenségeit. Hárolyá Miiiáty jelenté$léíe!re Budapesirc érkezeit Károlyi Mihály, Magyaror­szág párisi követe héttőn reg­gcf jelentéstétel céljából Buda. pestre érkezett A keleti pálya, udvaron a külügyminiszter meg­bízásából Boldizsár Iván kül­ügyi államtitkár, Bcck János miniszteri tanácsos, a külügy, minisztérium politikai főosztá­lyának vezetője és Gyöngyösi István miniszteri tanácsos, pro­lokolfőnök fogadta és üdvö­zölte. Rentlsrierror kSiepeiie ftezüie meg munkáját ai indiai szakszervezeti szövelság kongresszusa ! Bombayban megnyílt az In­diai szakszervezeti szövetség kongresszusa. A nagygyűlésen több mint 700 küldött vesz részt. A kongresszus munkája feszült politikai légkörben folyik, mert a kormány elnyomó intézkedése­ket tesz a kongresszus ellen és sok szakszervezeti vezetőt bebör­töi'öztet. A kongresszus megnyi­tása előtt röviddel letartóztat­ták Manck Gandhit, a kougresz­szus főtitkárát. Az üléseket rend­őri parancsra csak zárt ajtók mögött tarthaljál;. A TUDÁS \ NÉPÉ, IK US LENGYELORSZÁGBAN A népi dembkratikus Lengye!orszigran halalmas :é.;c­kel fejlődik a tömegkultúra. Az urck Lengyelországéban százé révei voltak, akiknek még arra sem volt lehetőségük, hogy a be tüvelés tudományát elsajátítsák. Néhány szám. bemutatja azt az ugrásszerű fejlődést, mellyel a népi demokratikus Lengijelor­zóÍszélSIé". °USÓ L£Wr£L HŐ"Yr "menkl sz/íháfta tegeihez eljut­tatta a jobb­nál jobb könyveket. Alig 1943-ben mindössze 4287 tr.il je­lent meg VI és félmillió pél­dányszámban, 1948-ba ii már 5700 kötelet adtak ki 58 millió pél­dányszámban. 1949 különö­sen kiugrott a lengyel né,:i­kultura törté­nelmében.-6700 könyvet jelentettek meg 60 millió példányban. Különös gondot fordít a lengyel né­pt demokrá­cia a falusi is­kolai könyvtá­rakra. Ezek » könyvtárak nélkülözhetet­len kellékei lesznek min­den alapfoka jskolúuak. A munkát 19'tt­bea kezdtek el, amikor 9491 falusi is­kola kepott könyvtárat. 1948-ban ma* 14 ezerre sza­porodott aj iskolai könyvtárak száma. 1949-ben pedig már nem kevesebb, mint 22 ezer lesz belőlük. Nagy, gond­dal fordul az újjászületett Lengyelország a falu felé. Ott, ahol a •kéke­világban* Írás­tudatlanok ez­rei éltek, ma már 1600 köz­ségi könyvtár, 20 ezer köl­csönkönyvtár szolgálja a kulturális - fej­lődést, össze­sem 1,000.000 kötettel. A né­pi demokrá­ciában a népé a tudás is. Mísvar-roínán feuliurnap mmmm Vasárnap ünnepelték Debre­cenben annak százéves forduló­ját, hogy Kossuth Lajos ós Bal­ce.cu román államférfi Debre­cenben tárgyalásokat folytattak jj két nép együttműködésének lehelőségéről. Az ünnepségen Bóka László kultuszállamtitkár monodl't be izédet, Hangsúlyoz­ta, hogy a két nép megtalálta a közös utat, a szocializmus út­ját, amelyen együtt haladhat­nak, A kél nép barátsága élő valósággá vált. Malnasceanu Auréi budapesti román követ magyarnyelvű be­szédében hangsúlyozta, hogy ei, az ünnepség bizonyítéka azok­nak a hatalmas eredményeimet amelyeket a népi demokratikus rendszerek politikai, gazdaság és kulturális téren elértek. A MELEG MÉRSÉKLŐDIK Déli, délnyugati, később nyu­gati, északnyugati szél, nyugjal Telől felhő/elemelkedés és fő» ként Dunántúlon már több he. lycn eső, csetteg zivatar. A me­leg nyugaton mérsődlődik, k»­leien tovább tart. irősifsd a parisaitól* ml a

Next

/
Oldalképek
Tartalom