Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-03 / 101. szám

4 !Eedd, 1949 május 8, Moszkvai lapok május elsejéről Május elsején valamennyi moszkvai lap a nagy ünnepnek szenteli hasábjait. Minden lap címoldalon közli Sztálin generalisszimusnak, a népek nagy tanítójának és a Bolse­vik Párt vezetőinek arcképét. Közlik a lapok Vaszilevszkij marsallnak, a fegyveres erők miniszterének május 1-i napi­parancsát. A hadparancs, mi­ntán megemlékezik a szovjet népnek a kommunizmus épí­téséért végzett megfeszített munkájáról, az új háborús ve­mélyre áttérve hangsúlyozza, hogy a »szovjet kormány a Szovjetúnió népeinek alapve­tő érdekeihez híven ragaszko­dik ahhoz a politikához, amely békét és barátságot kiván a nemze'ek között. Ezért hatá­rozottam megbélyegzi az új háború gyujtogatóit. Az egész haladó emberiség helyesli a szovjet államnak ezt a béke­szerető politikáját.* — A szovjet fegyveres erő sohasem téveszti szemelől azt a feladatát, hogy éberen őr­ködjék hazája minden állami érdekei felett. A hadparancs ezután üdvö­zölte a szovjet hadsereg ka­tonáit a május 1-i ünnep al Iralrnából és elrendeli, hogy május 1-én húsz tüzérségi Odvl'övés dördüljön el Moszk­vában s a Szovjetúnió több nagyobb városában. A Pravda vezércikke kiemeli, hogy dolgozó nép millióinak május 1-i tüntetése világszerte min­denütt a béke, a demokrácia és a szocializmus oldalára álló erőknek hatalmas meg­nyilvánulása. Ezeknek az erőknek az élén — írja Pravda — a mi szocialista hazánk halad. A köztársasági elnök üzenete a kiskereskedőkhöz A köztársasági elnök megbo­ntelí-st folytatott a kiskereske dók küldöttségével, érdeklödött munkájuk, gazdasági kérdéseik Iránt. A köztársasági elnök ez­bpi a megbeszéléssel kapcsolat­ban most a kővetkező flzene. tet küldte a kiskereskedők sza bnd szakszervezete elnökségé­hez: Küllőim n t. Elnökséggel, hogy • megbeszélésünkön felvetett kérdéseket sorra megtárgyaltam az illetékes miniszterekkel f» gazdasági tényezőkkel- Minden esetben a legjobb megértésre leltem. Ezt n megértést és jő­indulatot tapasztaltain az MDP illetékes testülete részéről is, Népi d 'mokráeiánkban a dol­gozd emberek jövője nem lehet ts nem lesz bizonytalan- Ellen­kezően- kormányunk féltő gond­dal vigyáz urrn. hogy a dol­eozrt emberek közül senki el ne kallódjék és mindenki megta­lálja boldogulását. A kiskeres­kedőknek tehát nincs okuk nrrn, hogy kétségekkel eltelve tekint­senek jövőjük felé. Intézkedtem arről, hogv tírnynlásnlm kon­krét eredményéről a t- Elnökség m -felelő tájékoztatást kapjon. ESŐ, ZIVATAR Helyemként erős éaeaki, Iszakkeleti szél, változó fel­kőzet, többfelé esó', esetleg rivatar. A hőmérséklet alig változ'k. A TERV: Újjáépültek az egyetemi klinikák, megkétszereződi!! az ágyak száma Alig pár esztendeje, hogy mindenükből kifosztva, meg­vakult ablakszemekkei néztek a világba a szegedi klinikák. Kór. termek üresen ásítoztak. Mintha mindenki meghalt volna. Vész. terhes idők jártak még akkor. De lassan derengeni kezdett. Uj élet friss levegője járta át az épületeket. Ellenállhatatla­nul indult meg az élet, mint tavasszal a természet. Minden épkézláb ember nekilátott a munkának. Mindenki ott kezdte ei, ahol abbamaradt. Lassan eltűntek a romok. Az épületeken tátongó hatalmas sebek begyógyultak. Minden elindult a maga utján. Katonás sorrendtien kezdtek sorakozni a fehér kórházi ágyak. Mind több és több beteg kereste fel a kli­kákat. A hároméves terv meggyorsí­totta az újjáépítést A " terv megkezdése után közvetlenül 876 ezer forintot fordítottak ágyak, ágyneműk és egyéb fel­szerelésekre. A mult év augusz­tusától decemberig 842 ezer fo­rint került erre a célra. A Terv­hivatal állandóan fokozta a beruházás összegét. A terv je­lenlegi időszakában különböző segédépületek felépítésére 4 millió 306 ezer forintot jutta­tott. Példátlan fejlődés A tudományos kutatás is biztosítva volt. Erre a célra összesen 2 millió forintot irány, zott elő a hároméves terv. — Példátlan fejlődésen men­tünk keresztül — jegyzi meg Megyesi Endre, az egyetem gazdasági hivatalának vezetője. — Ezen érzékelhető a leg­jobban — mutat a grafikonra. 1938-ban a klinikák költségve­tése 10 millió pengő volt. Most viszont 23 millió és 510 ezer forint az idei költségvetés. Ez a szám természetesen mást is mutat. Jelenleg G50 ágylét­szán.mal rendelkezünk — foly­tatja. Azelőtt csak 480 volt. De még 225 ágy felállítása fo­lyamatban van. Ellátás, ruhakoptafási és veszélyességi pótlék — A dolgozók is érzik a há­roméves terv hatását. Az elmúlt évben háromszáz alkalmazottat véglegesítettek. — A klinikák alkalmazottai — mondja egy egyenruhás idős bácsi — sokat köszönhetnek a demokráciának- Két forintért teljes napi ellátást kapunk. Ilari 50 forint rubakoptatás is jár mindenkinek. Sose volt ez kérem azelőtt- A kntva se törő­dött azzal, hogy miből is ru­házkodunk. Xa még a veszélyességi pót­lék! Még éppen az hiányzott volna, hogy ilyesmit kérjünk a múltban. Ma « is jár... Két üdülő Szinte zörrenés nélkül teszi le a nngy ételhordó edénvt. — Két üdülőtelepünk van a Bala­ton mellett. Ezt is a háromévés tervtől kaptuk. Ide megyünk a nyáron. Mi is pihenhetünk végre. Olyan vagyok, mint a gyerek. Számolom a napokat nz üdülés megkezdéséig, mint egy óvódás. Érthető is ugye? Hiszen az­előtt nem mertein arra gondol­ni, hogy öregségemre nyaralni járok. Mindig csak a munka járta. Az utolsó szavaknál meg­csuklik a hangja. Felveszi az ételhordót és elindul. A mult jutott eszébe. A sebészeti klinika előtti tér­ségen csend honol, csak a kis madarak ugrándoznak a virág, ágya!: árvácskái között. A kli­nikák fölött kisütött a nap. Beszéljelek a számuk arrél Esosyai szájieljak fel a rakaislllülísíisf A kapitalista gazda ági rend­szer elengedhetetlenek szüksé­ges velejárója a munkanélküli­ség. Akkor, amikor a tergaz­iMlkoM:s>C a szocializmust Építjük, természetszerűleg célul tűztük ki a munkanélküliség megszüntetését is. Ezen a té­ren már az első tervévben is szép ei edményeket értünk el, tagadhatatlan azonban, hogy a munkanélküliség végleges fel­számolása csak az ötéves terv megindulásával történik meg­A munkanélküliségről meg­Inzhaló statisztikák nem állnak ugyan rendelkezésünkre, de megállapítható, hogy jelentős munkanélküliség Magyarorszá­gon már most sincs. A mun­kanélküli statisztika ugyanis nem más, mint a munkanélküli irodákban történt je'entkezések összesüésee, már pedig a leg­több munkanélküli öt-bat szak­azervezetben is je'entloezik, a rendelkezésre álló számok te­hát a valóságos munkanélküli­eknek tölibszörösét mutatják. Menállapithalá, hogg a még meglévő munkanélküliség első­sorban a tanulatlan munkáso­kat érinti, ami a régi rendszer bűne, mert nem gondoskodott menjél elő szakmu n káské pzésről. Fnnek következtében az egi/cs szakmákban má- mn szak­mnnká'h'áng van és csak az utánpótlás széleskörű megszer­ve-ésével küszöbölhetjük ki ezt a h'ánijt. Iparunk fejlődése nemcsak az ianri munkanélküliség kérdé­sé1 oldja meg hanem nagymér­tekben járul hozzá a mezőgaz­dasági munkanélküliség meg­oldásához is. mert a szükséges munkaerőt a mezőgazdasági dolgozók közül pótolja, előse­gíti a mezőgazdáság belterjessé teleiét, aini több mezőgazdasá­gi munkaalkalmat jelent, tehát jobban ki lehet használni a fa­lusi dolgozók munkaerejét. A munkáslélszám alakulásá­ból adatszerűen is lehet kö­vetkeztetni a munkanélküliség helyzetére. Az OTI-staiisztika szerint az ipari munkáslétszám már 1948 utolsó hónapjaiban is meghaladta az 1938-as létszá­mot. A magyar iparban 1938­ban 649.000 dolgozó volt, 1945­lien pedig csak 404.000. A po­lilikai és gazdasági helyzet sta­bilitásával állandó javulás in­dult meg. ,946 szeptemberében már 465.000 volt az iparban foglalkoztatottak száma, ami 1947 szeptemberére 582.000-re emelkedett, egy évre rá pedig már mejthaladta a háború előtti létszámot és 686.000-et tett ki. A munkáslétszám természetcsen nem egyformán emelkedett va­íamennyi kategóriában. Általá­ban megállapítható, hogy a ténylegesen dblgozók száma nagymértékben megnőtt- Első­sorban a gyáriparben, bányá­szatiéin és kohászatban. A bá­nyászat és kohászat munkás­létszáma 42 százalékkai, a gyáripari munkáslélszám pe­dig 14 százalékkal niuíia felül az 1938-ast. Csökkent a kis­és kézmiiiparban foglalkoztatott dolgozók száma, aminek az a magyarázata, hogy a nagyválla. latok jobban fizetik munkásai­kat. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének ha^á­rozata az ötéves tervről ki­mondja, hogy: »Felszámoljuk a munkanélküliséget. A munkás­osztályt nem fogja többé a munkanélküliség réme fenyeget­ni• Ez a határozat, ugyanugy, mint eddig valamennyi, nem marad üres Ígéret, hanem ele­ven valósággá válik, mert roha­mosan növekvő ipari termelé­sünk munkae'őszflkségletének biztosítására, valamint az ál­lami gazdasági és kulturális élet vezető helyeire kerülő munká­sok tízezreinek pótlására 300 ezer uj ipari munkást állítunk munkába az ötéves terv folya­mán (111 r V I r R 0 R 0. B 0 0 i * m m ms mr» mm 1051 éviin 110.009 MMMMMMMM 4 Ország-VILÁG Harcok Indonéziában Jáva szigetén heves harcok folynak és különösen Balávia közelében heves az összeütkö­zés. Csatározásokat jelentenek több más nagyváros térségéi is. Uiabb sztrájkhallám Franciaországban A párisi déli lapok értesülés* szerint a párisi földalatti és a társasgépkocsi vállalatok dolgo­zói 48 órás sztrájkba kezdenek. A gáz- és villanygyárakban to­vábbi munkabeszüntetésekre ke­rü]t sor. A párisi tőzsde alkal­mazottainak szakszervezete i» elfogadta a közeli sztrájk ter­vét. A s-ajuaraegyei prefek­t.ura, továbbá a szajnamegyei zálogházak irodai alkalmazottai kedden 24 órás tiltakozó sztráj­kot kezdenek. Az uj btit köve. átadta megbízólevelét a höz'ársiság; e'nöhneh Szakasi's Árpád köztársaság elnök hé'főn délben fogadta Wallingert, Nag brilannja uj budapesti kövelét, akt átnyúj­totta mcgbi ó'evelét, maja' be. mutálta a brit követség felelőt beosztottait. A szövet hőt ügy minisztérium nyilvánosságra hozta a her'ini k -rdésre vonatkozi tárgy rtások okirat• gy :fteményél A Szovje.uuió külügyminisz­tériuma »A Szovjetunió és a berlini kérdése címmel most ad­ta ki a berlini kérdésre vonat­kozó okmánvok gyűjtését A könyv 50.000 példányban je­lent meg és felületi mindazokat az okmányokat, amelyek a ber. tini kérdéssel kapcsolatban 1948 október 29-től 1948 de­cember 21-ig szerepellek ebben a kérdésben. Milliárdokat lordit a kormáni ­az ötéves tervben az embervédetemrm A Magyar Vöröskereszt szóm­baton délután nyitotta meg a» uj önkéntes ápolónői kollégiu­mot. Az ünnepségen Szakadta Árpádné elnökasszony mondott megnyitó beszédet. líangsulvol­ta, hogy az ötéves terv alatt a kormány milliárdokat fordit emtarvédelemre Egészséges la­kások tömegeit épiti, jó ivó­vízzel látja el a falvakat és városokat. Kórházakat és cse­csemőotthonokat létesit, óriási területeket erdősit, százezreket üdiiltet és egyetlen falut sem hagy orvos es patika nélkül. Tízt az embervédelmet szolgálj* a Magyar Vöröskereszt is tár sadalmi munkával. Ma sas kitüntetést hapfsl a mailéi 'e^r -ári cse' siloi'Éli vscmrnyek leférdemesebb résztvevői Zapotoczky miniszterelnök ünnepélyes ke'eek között tűn­'ette ki Klement Gottwrda köz­társasági elnököt^ az 1048 feb­ruári escméwek emlékére léte­si'ett érdemrend ezüstcsillagá val. Később a Hradzsin trön'er­méhen Goflwld elnök szemé, h/esen adta át a február 2ö-i érdemrend ezüst csillagát a nép ama vezető képviselőinek, akik­nek kiemel! enő részük vo\ a mult évi februári eSeménvek' öen. A kitün'etettek között van ar. Oldrích John, a nemzetgyű­lés elnöke, Zapotoczky minisz­terelnök, Siroky és Flerlinger helyettes miniszte elnökök. Éljen a magyar munkásosztály, népünk vezetője harcban és országépitésben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom