Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

2 Csütörtök, 1949 május 2& Az u| szövetkezeti központ tiatö&'kő a szövetkezeti mozgalomban Megalakult a Szövetkezetek Országos Szövetsége A szövetkezeti mozgalom ki­fejlesztésé érdekében megala­kult a Szövetkezetek Országos Szövetsége. Ezzel egyidőben megszűnt a MOSzR. A sajtó képviselőit szerdán tájékoztat­ták a szövetkezeti mozgalomban történt nagyjelentőségű változás sokról. A" sajtóértekezletet Csala Ist­ván földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Rámutatott arra s döntő változásra, amely a szövetkezeti mozgalom torén be­következett. Kiebrudaltuk a nép ellenségeit a szövetkezet köz­pontjából — mondotta — s meg teremtettük az üzleti vállal­kozóétól és szellemtől teljesen mentes nj szövetkezeti Uözpon. tot- a Szövetkezetek) Országos Szövetségét. Dégen Imre hangsúlyozta, a MOSzK alkalmatlan völt arra, hogy a dolgozó parasztság fel­emelkedését célzó szövetkezeti mozgalmat szolgálja. A szövetkezetekben dolgozó parasztok örömmel veszik tudo­másul a MOSzK megszüntetését s már glíg néhány órrával a Szövetkezetek Országos Szövet­ségének megalakulása után táv­iratok százaiban üdvözölték n dolgozó parasztság nj szövetke­zel* szövetségét. A szövetkezetek szilárdan a dojtrozó parasztság vezetése alá kerültek. Megindult dolgozó pa­rasztságunk széles rétegeinek áramlása » szövetkezetek felé. Ennek alapján tűzhették ki szö­vetkezeteink maguk elé azt a feladatot, hogy a jelenlegi 600 ;ságot 1.200.000 Egyre fokozot­tabb mértékben kapcsolódnak bo a földmüvesszövetkezetek a mezőgazdasági termelési ver­senybe. Mindezek alapján meg­állni itható, hogy az ujtipusu áliaiilnos falura szövetkezet éles ós ütőképes fegyverré vált a dolgozó parasztság kezében a fain • osztálylmrehnn. Mindezeket nz eredményeket e!sősorI>an a dolgozó nép ál­lamának megszilárdulása, a munkásosztály és a dolgozó pa­ra -z'ság közötti szövetség elmé­lyülése," a szövetkezeteknek nyújtott sokirányn támogatás tette lehetővé. Dégen Imre a továbbiakban a Szövet mezetek Országos Szövetsége feladatait Ismertette. fz-r főnyi ta>ságc>t főre emeljük fel. Elismeréssel szólt ezután ar­ról a nagy segítségről, amelyet a dolgozó parasztság egységes nagy szervezete, a DEFOSz nyújtott a szövetkezeti mozga­lomnak. Bízunk abhan — mon­dotta végül —, hogy a szövetség feladatát a munkásosztály és pártjának vezetésével a dolgozó parasztság jobb jövőjének érde­kében sikerrel fogja elvégezni. Erdei Mihály a DEFOSz nevé­ben üdvözölt© az uj szövetség megalakítását, amely határkö­vet jelent a szövetkezeti mozga­lom történetében. Ma már a szövetkezetek vezetőségeinek több mint 90 százaléka dolgozó paraszt. Azt akarjuk, hogy a dolgozó parasztságnak nemcsak saját falujában lévő szövetkeze­tek vezetésébe legyen beleszó­lása, hanem a megyei és orszá­gos központok irányításába is. A dolgozó parasztság kívánsága, hogy az újonnan megalakult szövetség a Magyar Dolgozók Pártja szövetkezeti politikájá­nak végrehajtójává váljék. e SíMmlű Országos leássa A szó vetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében életre­hivott Szóvetkezetek Országos Szövetsége most tartotta első igazgatósági és felügyelőbi­zottsági ülését. Az ülésen a szövetség elnökévé Csala Ist­ván földmivelésügyi minisz­tert, alelnökévé pedig Nánási László országgyűlési képvise­löt választották meg. Főtitkár Dégen Imre lett. A főtitkári beszámoló Után Csala István zárószavaivei ért véget az ülés, amelyen nagy lelkesedéssel ünnepelték a ma­gyar dolgozó nép győzelmének szervezőjét, a Magyar Dolgo­zók Pártját és Rákosi Mátyást, akit táviratilag üdvözöltek a szövetség megalakulása alkal­mából. Ugyancsak táviratban üdvözölték a Népfront Orszá­gos Tanácsát és a Párisban székelő világbéke bizottságot. Titó Sclikitja átallott az imperialisták táborába H »üiroí« szovjsi -ia'0;i30?vas! a'ttadámn ;ü302z!áv hallgaiiinak kszös levsie Jugoszlávia népfcftez A moszkvai rádió szerbnyel vti adásában közölte a »Kirov( szovjet katonaorvosi akadé­mia jugoszláv hallgatóinak Jugoszlávia népeihez intézett közös levelét. A jugoszláv hallgatók elmondják, hogy jól átanulmányozták a Táéjéltoz­tató Iroda határozatát és arra a meggyőzőésre jutottak, hogy Tito klikkje elárulja Jugoszlá­via népeinek és a nemzetközi proletárságnak érdekeit és át­allott az imperialisták táborá­ba. A Tito-lclikk szakított a nemzetközi proletariátus szoli­daritásával, kiforgatja Marx­is Lenin tanait, szoros kapcso. latokat létesített az imperialis­tákkal és közönséges gyilko­sok bandájává süllyedt. Felismertük — mondja a nyilatkozat, — hogy orszá­gunk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nélkül nem tud boldogulni, felismer* tük, hogy hazánk saját ere­jéből, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segíts' sége nélkül nem tudja kiépi< feni a szocializmust. A Tájé­koztató Iroda határozatának megjelenése után a moszkvai jugoszláv nagykövetségen ke* resztül parancsot kaptunk, hegy térjünk vissza Jugoszhw viába. Akkor már láttuk, hogy; amit Tito és klikkje csinál, ei nyilvánvaló árulás és nem voL tunk hajlandók csallaJcozr.i az árulókhoz. Mi továbbra is har­colni fogunk azért, hogy a nép emg tudja az igazságot s min­denkor azo eszünk hogy műi­den erőnket népünk és hazánk szolgálatába állítsuk, mert lát­juk, hogy Titoéknak nincs b-i­torságuk arra, hoy beismerjélíj hibáikat és meglássák, hogy <t nép már hátat fordított nekilát Amerikai paraicsra Spanyolországba viszik az olasz dolgozna? Culbertson, Amenika spa- . co iparügyi miniszterét és til-í nyolországi képviselője néhány héttel ezelőtt meglátogatta Fran­¥iet eme A Puskin-ünnepségek elmélyítik a magyar­szovjet barátságot k. Mngyar-Szovjct Társaság vezetősége sajtófogadáson is­mertelte a nagy orosz iró, Pus­kin születésének 150. évfordu­lója alkalmából rendezendő ün­nepségeket. Szántó Rezső rá­mulatott arra, hogy Puskán szü­letésének 150. évfordulójának megünneplése elméigili a ma­gyar és a szovjet nép közötti barátságot és elősegíti a két nép közötti szellemi kapcsolatok fejlődését. A kétkötetes gyönyö­rű válogatott Puskin-kiadás a magyar nép szeretetteljes vála­sza az 50.000 példányban meg­jelenő orosznyelvü Petőfi ki­adásra. Közölte ezután, hogy a Bu­dapesten rendezendő ünnepsé­geken tul a vUléki iparvidéke­ken tx rendeznek Puskin-ünnep_ s égek el központi előadók és leg­kiválóbb szinmüvészehik közre­működésével. Igy a többi között ünnepségeit lesznek Salgótar­jánban, ózdon, Diósgyőrött, Győrött, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is. fl TASzSz Iroda értesülése szerint április 28-án a moszkvai angol nagykövet emlékiratot nyújtott ét Visinszkij szovjet kül­ügymintsztcttick. Az emlékirat bi­zonyos kívánságokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a szov­jet szervek állítólag helytelen cselekedeteket köveitek cl a moszkvai brit nagykövetség al­kalmazottai al, küiör.ösen a nagy­követségen dolgozó szovjet ál­lampolgárokkal szemben. Az em­lékirat arra is utal, hogy a szov­jet szervek állítólag indokolatla­nul megtagadják a beutazási ví­zumot olyan brit alattvalóktól, akiket a moszkvai angol nagy­követségre akarnak küldeni dip­lomáciai szolgálatra, ugyanakkor az angol kormány állítólag min­den korlátozás nélkül ad vízumot azoknak, akiket a londoni szovjet nagykövetségre küldenek dol­gozni. Május 20-án Guszev szovjet külügymlnlszterhelilettcs ezzel kapcsolatban átadta a moszkvai angol ügyvivőnek a szovjet kül­ügyminisztérium emlékiratát, amely megállapítja, hogy az an­gol emlékiratnak az az állítása, mintha a szovjet szervek üldöz­nék az angol nagykövetség tag­jait, helytelen értesüléseken ala­pul és minden alapot nélkülöz. Az emlékiratnak a nagykövetség szolgálatában álló szovjet állam­polgárokra vonatkozó követelései viszont csupán megengedhetetlen kísérletet jelentenek a nagykö­vetség részéről, hogy beavatkoz­zék a szovjet szervek és szovjet állampolgárok közötti kölcsönös viszonyba. A Igy a Szovjetunió külügymi­nisztériuma kénytelen, mint tel­jesen alaptalant, visszautasítani a nagykövetségnek azt az állí­tását, hogy a szovjet hatóságok be akarnak avatkozni a moszkvai brit nagykövetség összetételének ügyeibe. Ami a nagykövetség emlékira­tában felvetett másik kérdést il­leti, hogy a külügyminisztérium­nak állítólag nincs joga megta­gadni a beutazást engedélyt olyan személyektől, akiket a Szovjetunióba diplomáciai szol­gálatra küldenek, ennek az ál­litásnak sem a diplomáciai gya­korlatban, sem pedig a nemzet­közi jog szabályai szerint semmi alapja nincs, minthogy »persona non grata«-tól igenis megtagad­ható a beutazási engedély. A szovjet emlékirat ezután konkrét példákkal cáfolja meg az angol emlékiratnak azt az ál­lítását, hogy a brit kormány kor­látozás nétkül ad beutazási enge­délyt szovjet polgároknak a lon­végzendő takozott az ellen, hogy az ame­rikai tulajdonban lévő spanyolt országi volt német gyárak ter­melése igen alacsony. Ez an­nak következménye — mondot­ta, hogy a spanyol munkásod nem jól dolgoznak. Ezért kö­vetelte, hogy hozzanak helyük^ be olasz munkásokat. CulbertJ son kívánságát mind az olas^ pa­don! nagykövetségen munka céljából. A Szovjetunió külügymtniszté' riuma nem hagyhatja említésen mind a spanyol kormány . kivül sem a nagykövetség emlék- rancsnak vette és telje iíL En­iraiának megengedhetetlen hang-; nek értelmében az olasz kór­ját, sem azokat a fenyegetése- mány most azt a lehetőséget sehet, amelyeket a nagybri'anniai nyujlja az olasz munkásoknak^ szovjet nagykövetség alkatmazot- hogy kényszermun' át végezhet* taival szemben kilátásba helyez, Az ilyen módszerek a szovjet kormánnyal szemben nem vezet­nek eredményre — fejeződik be a szovjet válaszjegyzék. nek Franconak, llitlerr és Mus­solini barátjának és még az a* örömük is meg lesz, hogy köz­reműködhetnek a német hadi-i ipar újjáépítésében. Egymjüié forint hitelkeret a Földmivesszövetkezetekben vásárló csanádi parasztság rezsire... A Szövetkezeti Aruelosztó Nemzeti Vállalat Alsóvároson, a Nagyállomás hátamögött, a volt Hangya épületekben tá­rolja azt a rengeteg árut, amit népi demokráciánk kedvezmé­nyes áron juttat el a Földmü­vesszövetkezetek utján a szege­di, csongrádi és csanádi dol­gozó parasztoknak. A hatalmas raktárakban a különböző fű­szerektől és élelmiszerektől kezdve a textiláruig és az eké­ig, bőröndig minden megtalál­ható, amiro a falu népének szüksége van. A Nemzeti Vál­lalat harminchárom dolgozója egymással versengve 'szolgálja ki a távoli Földmüvesszövetke­zetek kiküldöttjeit, szaporodnak a csomagok a várakozó teher­autókon es kocsikon, die a szom­szédos állomásról induló vona­tok is rengeteg árut visznek ki innen a szegedkömyéki és a csanádmegyei falvakba. — Ebben a hónapban — újsá­golja Takács Lajos elvtárs, üzemi párttitkár a május havi forgalomról beszélve — raásiéEiniüíó forint értékű különféle árut szállítot­tunk ki a két megyébe, annak a hatvanöt szövetkezetnek, amely a mi hatáskörünkbe tar­tozik. Ebből 600.000 forint ér­tékű textil, 600.000 forint ér­tékű fűszer és vegyes és 300.000 , ságát — mondja Avar László, forint értékű vasáru volt. 200 darab uj kerékpárt is küld­tünk ki falura. Az állam a szö­szövetkezetek részére több mint egy millió forintnyi hitelkeretet engedélyezett A dolgozó pa­rasztság ma már részletre vásárolhat jóminőségü acut tőlünk, A Szövetkezeti Áruelosztó NV­ben serény munka folyik. A dolgozók munkaversenyben van­nak qa ország 23 hasonló ki­rendeltségével. A május havi ütemtervet négy nappal a kitű­zött határidő előtt, 27-ére tel­jesítették. — Vasárnaponként íE'anssR.T/iEti kiutazunk a környező falvakba és ott a Földmüvesszövetkezetek veze­tőinek és elárusítóinak megma­gyarázzuk a szövetkezés fontos­a kirendeltség vezetője — az a célunk, hogy a dolgozó paraszt­ság minél több és minél jobht minőségű áruhoz jusson. A modern raktárakiwn tény­leg egymás hegyén hátán tor­nyosul a rengeteg szövet, flanell és selyem. A hároméves terv során üze­meink rengeteg árut termeltek, amiből ma már mindenkineK jut. Csgngrádhan-Cssnádhsn tudják ezt a dolgozó parasztok, ezért vásárolnak mindnyájan a szövetkezetekben. Minél job* bari belelendülünk a tervgazdál­kodásba, annál több minde­nünk lesz s az ötéves terv so­rán a falu is, amelyet a múlt­ban a fasiszták elhanyagoltak, közelebb kerül a városhoz és igazságosan részesedik az álta­lános jólétben. hűfö Értesítjük t. vevőinket, hogy május 3í> és 31 én "az leltározás miatt S/apjusziSvel Haj/heroskeJslmi H. V. Szeged Harisnya ős Selyem HagyXerssfiGdoIíni IU. Szeged Pamuiés Selyem Bacyáersshede-nii 23. V. Szegsd Rövidáru értékesüa N. V. Szegei (Sz) ——"TmnnnmHMiiiii i i n r -

Next

/
Oldalképek
Tartalom