Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-21 / 117. szám

2 ' Bzombat, 1949 május 21 A Novofe Vremja leleplezi angolszász nagyhatalmak kiuzsorázó politikáját A Novoje Vremja érdekes Vüket közöl Romancev tollából 1 nyugatnémelországt övezetek megszállási költségeiről. Romancev cikkében megállaz pilja, hogy a nyugati hatalmak messzemenően kihasználják a békekötés késleltetését olyan cétok érdekében, amelyek egy­általán nem felelnek meg a né­pek érdekeinek. Az amerikai és angol üzletemberek óriási hasz­not húznak Németország nyuga­ti övezetéből. A megszállási költségek évről­évre növekednek és 1947-48­ban már 580 milliárd márka terhet jelentenek a lakosság szá­mára. Ez a roppant teher fo­kozódó elkeseredést szült a nyuyah övezetekben. A doUir mai vásárlóerejét figyclcmbevé­ve és szómitva azt a német toumkacrőt is, amelyet a nyu­gati övezetek népe az elmúlt négy évben a megszálló ható­ságoknak szolgáltatott, H? TAS~i9.es év gazdasági és megszállási költségeit körülbe­iül 16 milliárd dollárra becsül­hetjük. Ez a szám megcáfol .aiiüden amerikai és angol pro­pn'andát a nyugati hatalmak állítólagos • önzetlenségéről.* A nyugati megszállók a Mar­shall-terv vagy egyéb scgélvek minden dollárjáért 4—5 dollár értékű árut és munkát Visznek ki Németországból. A megszál­lási köl'ségeknek háromnegyed lészél flrra fordítják, hogy a íiegszártó hatalmak német tu­lajdont sajátítsanak ei minden kártalanítás nélkül. A nyugati övezetek gazdasági életére igen nagy nyomást gya­korol a német munkaerőigény­bevételére a katonai hatóságok céljaira. Az amerikai és angoi övezetben tavaly 617.000 német állt közvetlenül a megszállók szolgálatában. A nyugati meg­szállók a német munkaerő és a folyó termelés igénybevételével »megszállási költségek* cimén jóvátételt biztosítanak maguk­nak. Óriási összegeket rabolnak el a nyugatnémet gazdaságii, élet­től, ezért Nyugalnéme'.ország nem tud a saját lábán megáll­ni és az 5 milliárd dollár ame­rikai kölcsön után további dob lármilliókat kénytelen kérni. Ugyanekkor a szovjet övezet­ben gyors ütemben épül njjá a gazdasági étet, a lakosságnak kielégítő, a nyugatiaknál semmi­esetre sem ldsebb é telmtszer­aaagokat biztosítottak, előte­remtették a pénzt sokezer uj paraszitetepülés felépítésére­Mindezt külső kölcsön nélkül sikerűd megtenni. Míg Bronzá­ban folyton nő a megszállási költség, a szovjet övezetben ál­landóan csökken. A szovjet megszálló személyzet létszá­mát leszállították és a Szovjet kormány nagyobb rész fedezé­sét vállalta a megszálló hatósá­gok költségeiből. • Albán hivatalos jelentés a Titc-klikk sorozatos kihívásairól — OsikávrtsArltfs. A Mezőgnz­laoágl IgazgaKkág külön bizott­ságot alakit, amely a törzsköny­vezett lovak egy éven felüli esikójait vizsgálja felül. Az egészséges csikókat a bizottság 5sszeirja éa azokat felvásárolja továbhtenyésztésre az Állami Mcncsikőtolep részére. Az albán fővárosban hiva­talos közleményt adtak ki, amely szerint a belgrádi trockijista klikk folytatja ki­hívásait Albánia ellen. Május 3 és 13 ' között jugoszláv szárazföldi és légi úton 11 esetben sérteték meg Albánia határait. Jugoszláv részről a Szovjetúnió és a népi demo­krácia ellen irányuló propa­ganda anyagot is szórtak el albán területen. A Tito-klikk a nyugati imperialisták eszkö­ze, amely veszélyezteti a bé­két és a biztonságot Európá­nak ezen a területén. Kocsi Dzsodzso és áruló társainak tiranai tárgyalásán az ügyész rámutatott arra, hogy a Tito-klikk meg akarta fosztani Albániát független ségétől. A tárgyaláson bebizo­nyosodott, hogy Kocsi Dzso­dzso a jugoszláv titkos rend őrség kezére juttatta Enver Hodzsa miniszterelnök levele­zését. Balázs Béla (eaieSésa Sokszáz barát, tisztelő, régi harcostárs zarándokolt el péntek délben a kerepesiúti temetőbe, hogy utolsó útjára kisérje Balázs Bélát. Ott volt a magyar szellemi élet színe­java, politikusok, írók, képző­művészek, a budapesti nagy­üzemek dolgozói. A Magyar Dolgozók Pártja nevében Kállai Gyula minisz­ter búcsúztatta a halottat. A köztársaság kormánya nevében Bóka László kultusz­államtitkár mondott gyászbe­szédet. Azután a Magyal írók Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, az Újság­író Szövetség, a Művészeti Tanács képviselői búcsúztat­ták a magyar irodalom és 3zellemi élet nagy halottját, majd utolsónak Nagybudapesti dolgozó népe nevében Simon! Lajos, a munkásból lett aJ­polgármester beszélt. Jiiofüs 23 és iüllüs 10 közlltt lorlii meg o második Szakszervezeti Világküngressznst Milánóban A második Szakszervezeti Világkongresszust június 29 él julius 10 közölt tartják meg Milánóban. A Világkongresszus napirendjén a többek között a következő pontok szerepelnek) Általános beszámoló a Szakszervezeti Világszövetség mű­ködéséről. A Szakszervezeti Világszövetség és a hozzátartozó országos központok tevékenysége a dolgozók gazdasági és szo­ciális érdekeinek védelmére, a Szakszervezeti Világszövetség alapszabályainak végrehajtása a szakmai osztályokra vonatko­zólag, a Szakszervezeti Világszövetség általános politikája é-S tevékenysége a nemzetközi szakszervezeti egység és béke ér­dekében, a népek demokratikus jogainak megvédésére: szak­szervezeti tevékenység az ázsiai, ausztráliai, afrikai és fatin­amerikai országokban, munkaerővándorlás, idegen dolgozók, gazdasági és szociális jogainak egyenlősége. A Világkongresszusra világszerte nagy előkészületek foly­nak. A moszkvai Magyarország gazdasági felemelkedését hirdeti A moszkvai rádió hely­színi közvetítésben számol be a május 21-én Moszkvában megnyíló Magyar Ipari Kiál­lítás előkészítő munkálatai­ról. Ezt a kiállítást azzal a nagy szeretettel és lelkese­déssel készítettük elő, ame­lyet a hazánkat felszabadító Kiig lehet szót érteni • Tanító Fluotthon ud­varán! A -Petőfi Sán­dor 548- uttörö csapat vidám fiataljai haticuro­zásától hangos itt min­den. Éppen most van a iáték ideje — mondja i<79 nyakig szurtos pöttömnyi kis emberke —. miközben akkorát rug a »Bőrbe«, hogy szinte belevörösödik mezítelen lábfeje. A nagy rúgásnak meg Is lett az ered­ménye: gól! Szinte meg­növekedett bele, ugy kitnizta magát! De ugyancsak! rpegs-eppent, amikor a második rú­gás nem a kapuba ment, hanem élesen csattant a labda az első emeleti folyosó egyik ablakán. No de szerencsére, a vastag üveg nem tört be! Nincs semmi baji A játék gondtalanul folyik további És ta­lán késő estig folyna tz a vig ugrándozás, iá közben élesen bele lemi hasítana a zsivajba » csapatkürt sorakozásl Síző hangja. A Játék­uk vége! Az uttörö , ajtások tudják köte­sségüket! Azonnal so­( ikoznak és az úttörő , tíuló hangjai mellett v tmeren lépkedve meg­I dúlnak a tanulószo­bák felé. re­OK IS RESZESEI Bent alig hallható móraj támad. Megin­dult) a tanulás. Egymás­után borulnak a könyv­lapok, egyik a másikra, miközben a ceruza he­tüket hagy maga után. Mindenki Igyekszik, senki sem akar lema­radni a jótanulásl ver­senyben. Minden uttörö pajtás előtt Csaba At­tila példája áll, akit .Jótanulásl Érdemrend­del- tüntettek kl. Az 57 úttörő közül ö az egyedüli, akit elsőnek ért ez a kitüntetés! Na majd lesz itt még több ilyen kitöntetett pajtás is, szól Késő Pál és ujjával büszkén mutat a falon lévő grafiko­nokra, melyekben a ta­nulási eredmények emel­kedését mulatja a fel­felé: kígyózó fekete esik. Lassan vége felé kö­zeledik a közös tanulás ideje ls! — Ne oszoljatok szét pajtások — szól a Bé­ke-Örs parancsnoka. — Kiértékeljük a falujá­rási munkánk eredmé­nyét Megnézzük, Jól dolgoztunk-e a válasz­tást megelőző Időben. — A vita mind élénkeb­bé válik I Uon tűnik fel, mint­ha a legfiatalabbak köztársaságának parla­mentje ülésezne. Mit ls tett az 57 kis úttörő a magyar nép és a Függetlenség Népfront, egyben a béke érdeké­ben? Apró kis munká­jukon keresztül még szorosabbá kovácsolták a munkás-paraszt szö­vetséget. Közelebb hoz­ták a falut a városhoz! Egyfelvonásos színda­rabjaikkal, Kossuth verbunkosukkal, népi táncaikkal és bábszín­házukkal kifejezésre juttatták a falu és a ta­nyák népének, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ja vezette Függetlensé­gi Népfront tud csak lehetőségeket adni az igazi népi kultura fel­élesztésére és csak egyedül népi demokrá­ciánk képes ugy ellátni fiatatjait, mint ahogy el vannak látva a .Petőfi Sándor 548* úttörőcsa­pat tagjai Az azelőtt foltosnad­régu kis úttörők ma a demokrácia negyedik esztendeiéiben büszkén viselik egyenruhájukat. Az ellátás, amiben ré­szesülnek, a lakás, a kosztolás, a szórakozás, mind-mind annak a bi­zonyítéka, hogy az or­szág) a népé és ma már az élet minden tcíülete a dolgozóké. Mindezt tudták ezek a kis út­törők, akik kimentek a tanyavilág népéhez a választások e!"esté;én. Azon munkálkodtak, hogy minél több szava­zatot kapjon a békéért harcoló — Jólétet és boldog fiatslsácjbt aka­ró Függetlenségi Nép­front Ezek! a kis uttörőpsj­tások a béke megvédé­sét követelték minden becsületes dolgozótól. De nemcsak kérték ezt, hanem maguk is küz­döttek és küzdenek ma is a békéért, a tanulás frontján. Vigan lobogó zászlójukon ott volt a jelszó: .Békét aka­runk!* A magyar de­mokrácia jövő remény­ségeinek munkája meg­hoztál a várt eredményt. Az ő szavuk sem ve­szett el a fafu és a vá­ros dolgozóinak lelké­ben. Ott élt ezekben a felnőttekben a választás napján is és eleget tet­tek a kicsi emberkék kérésének. Együttesen adták le szavazatukat a Népfrontra — a béké­re —, a szebb és bol­dogabb jövőre. jtaeszteá.J Szovjetúnió iránt érzünk — mondotta a moszkvai rádió tudósítójának Kristóf, a ma­gyar kiállítás igazgatója. Hozzátette még, hogy a kiál­lítás nemcsak méreteiben, ha­nem jelentőségében is messze túlnő az általunk eddig ren­dezett kiállításokon. Paviílon — alumíniumból Szitás Elemér műépítész kijelentette: Az a szándékunk, hogy megismertessük a ha­talmas Szovjetúnió népeit a magyar ipar fejlődésével, amely jelentős méri ékben ép­pen a Szovjetúnió nagyarányú támogatásának köszönhető, pavillon belső kiképzése kü­lönleges kivitelezésű . arany­sárga, kék és vörös színekben játszó alumíniumokból ké­szült, ami már magában is dicséri a magyar alumínium­ipar fejlettségét. Pompás sclyemzuhafag A moszkvai rádió munka­társa nagy elismeréssel nyi­latkozott a textilfélék ötletes elrendezéséről. 10 méter ma­gasban elhelyezett óriási csil­lagra felszerelt nagy ezüst­gyűrűről omlanak le a külön­féle színű pompás selymek és a selyemzuhatagot rejtett fény világitja meg. Elmondta a rádió munkatársa, hogy a magyar kiállítás iránt a moszkvaiak részéről nagy ér­deklődós nyüvánul meg. Az újságok és a rádió részlete­sen foglalkoznak a kiállítás­sal és naponta érkeznek a be­jelentések a különféle szerve­zetektől a kiállítás megtekin­tésére. A szovjet közvélemény nagy érdeklődésére való tekin­tettel csütörtökön Markaié­ba érkezett Rónai Sándor reskedelmi miniszter és Mol* nár Erik nagykövet sajtóién fogadást ad a szovjet sajtű képviselői részére. A szómba* ton délben 12 órakor tartan* dó hivatalos megnyitó ünnep* ségről a mo3zkvái rádió hely* színi közvetítést ad és a rá* dió magyarnyelvű esti adásá* ban is beszámol az ünnepi eseményrőL } Rónai Sándor miniszteri nyitja meg Moszkvában, H Garkij-parkban rendezett Ma* gyar Ipari Kiállítást. A ki* állítás 2500 négyzetméter te­rületen mutatja be a demo* kratikus Magyarország poli­tikai és gazdasági felemelke* dését és fejlődését a felszaba* dióstól napjainkig. A kiállítás egész Moszkva ünnepe lesz Egyedül a dekorációs anya/j több mint 10 vasúti kocsit töltött meg. Az ipar kiállí­tásra kerülő gépeit és egycti árucikkeit több mint 60 vagon vitte Moszkvába. A kiállítás megrendezésében 40 szakem* ber vett részt. A magyai szakmunkásoknak készségesen siettek segítségükre a szovjet szakemberek is. A magyar kiállítást szovjet részről a Szovjetúnió kereskedelmi ka­marája rendezi. A szovjef hatóságok messzemenő segít* séget nyújtottak a vásár mi­nél szebb megrendezéséhez éa hozzájárultak ahhoz is, hogy a kiállítás két hete egésa Moszkva ünnepévé legyen. A megnyitó ünnepségek a Szov­jetúnió politikai, gazdasági ég kulturális vezetőségének n*>w3aab»«& fcelilkozóia lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom