Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-20 / 116. szám

Megoldódik a város vizellóíósa Már működik \ kl. SVi. 116. SZŐRI. Ara öü íiiiér a szegedi munkaerő ma maius STnSkl gazdálkodási hivatal 1 Béiet llrili! CSÉ i kiliiyüiiniszleri íanácsfeai — Írja a Novo'e Vremja A Novoje Vi'emja iA bt ke Védelméről és a nenizelközi t •' ú tműküdés* cimü vezéreik­kében többek között a követ­liezőke' irja: A háborús uszítók nagyon túlbecsül ék erejüket és inégin­ká'ib lebecsül ék azoknak a né­peknek erejét, amelyek szilár­dén elhatározták, hogy megvé­dik a békét. Az északalianti t ,.< ezmény e'Jen irányuló til­le.l.o-ó mozgalom a nyugati • demokrácia* támasztotta so­rtra os akadályok et'enére ha­talmas arányokat öltött-mind­azokban az államokban, ame­1 vzc'ői az egyezményt c'áruik. A Hitler, Musso'ini és fii o'a-íéle hírhedt antiko­tsvn'.ern egyezmény óla epvet­1 n ehhez haso'Mó egyezmény t vii kc'le'd a sziles néplömc­tel.h.n il-.-cn aránvu tm'Callan­I:ó tást. Az a tény, hogy a nyugati Jvi : Urak lemondtak a nemzet­ik á egyúdműkődés alapelvéről, r u 'íitcnsá; ot keltett és tneg­roVn'tn a nemzeiköa kapcso-' l.i'okat. Megkezdődtek a hábo­rús előkészületek, amelyekkel fr: e v.ben a népek szilárd ellen­á'mst fejtenek U. Az együtt mfi­Lótáé hdt visszavezető ut még mi'va á-'l a nyugati hatalmak ttárnára, mert a Szovjetunió — most is, mint mindig — tá­i' o.sl mihiCen komoly lépési ebben az irányban. A közvéle­mény széles rétegei, amelyek me'egen üdvözölnek minden, a nemzetközi feszültség envhülá­ré"e irányuló lépést, a 'berlini kérdésben létrejött négy'iatal­!en tőségéinek és olyannak te­kintili, amely megnyithatja az utat a kérdések szélesebb köré­nek rendezése felé. A szovjet közvélemény min­dig éles határvonalat vont és von továbbra is a háborús uszí­tók kicsiny csoportja és a nyu­gati országok népei kőzött, mer! e népednek a béke ügyével szemben tanúsított odaadása nem kétséges. A nagyhatalmak, együttműködése helyreállításá­nak u!]a világos. Jóakaratra és a népek békéje és biztonsága érdekében megnyílván "ló mun­ka'éz.égre van szükség. ' Ami a német kérdést illeti, cak a jaltai ós potsdami egyez­ménvek figyelembevételével le­het kielégítő megoldást találni. A Szov'elunió vákozatíanuí* ezt tartja, hogy a berlini kérdést é? az egész német problémát is csak a no'sdami egyezmény ál­tat e célra létesített külügymi­niszteri tanácsban lebonyolí­tandó négyhatalmi tárgyalások és megegyezés titán lehet meg­oldani. Kétségtelen — fejez? be a ve­zércikk, — hogv az r emények további menete, amely össze­kapcsolódik a német kérdésééi magára vonja az egész világ közvéleményének legszélesebb érdeklődését. A nemzetközi egv fltmüfcödés feibo' itására irá nvuló cselekedetek az egész ví­lámn növekvő ellenállásra ta­lá'nak. A nének e'ég erővel ren­delkeznek ahhoz, hogv kénysze­rítsék kormányköreiket, számol­janak a népek szilárd elhatáro­zásával amefy a tartós és szi­mi megállapodást igen nagy je- !á"d béke elérésére irányul. Ke'etnémeforszcg a német egység me!?elt szavazott A német népi tanács válasz- vehessen a választá okon. 1á i e é lményei a választók j A néme'országi demokratikus n g. arányú ré ívé leiéről t nus-. sajtó a választást a német népi kodimk arról, hogy a szov-j kongresszus nagy sikerének ne­je' öt cet német lakosságának' veza. Idézik a német népi ta­ké; harmad része szavazott Né-'.nács főtitkárának kijelentését­mr'o" zág egysége, 'az iyazsá- ez a választás a még erőtelje­fos béke és a megszá'Ió ctapa-j sehb harc kezdete, a népi ta­tok kivonása mellett. Majdnem nácsnak a békéért és Néme'or­S millió ember nyila1 kozott | szág szuverenitásáért vívott e eknek a céloknak nmgvalósi-'küzdelmében. A Neues Iádért küzdő demokratikus; Deutschlnnd szerint a válasz­pár ok és szervezetek tömbje: Sás eredménye bizonyítja, mit melle' t, Nyugat-Néme'.ország-' akar a német nép> s egyben kő­bán és Berlin nyugati övezetei-, moly figyelmeztetés az amerikai ben a haló ágok nem adtak en-j expanzió és a német egység el­ge iéhí. hogy a lakosság részt- lenvégei számára. Nem -ehet gumibotokkal ©ífoíianí cz amerikai RSP tiltakozását A hírhedt Tafl-IIartley tör­vény — irja a szovjet" tájé­koztató iroda munkatársa — az Egyesült Államok rnono­po'is Iáinak a kényszermunka fenntartására irányuló törcfc vését tükrözi Az amerikai rao nopolisták a munkások Ivcbór­tönzé-ére az állami közigaz­gazgatás. a rendőrség és a bj róság felhasználásával »iogi alapot adnak* Az elnökválasz­tás előtt az amerikai vezető körök megígérték, hogy elve­tik a Taft Havtley törvényt Jrnmant megválasztották, de igéi eleit mindeddig nem lel ­je -i'e!le és semmi sem mutat arra, hogy az amerikai uralko­dó körök hajlanak erre a tőr­vénynek megszüntetésére. Az Egyesült Államok képviselőhá­za május 3-án jóváhagyta az úgynevezett Wóod- törvényja­vaslatot, amely nemcsak meg­őrzi a Tafl Haríley törvény minden pontját, hanem sok pontban túltesz azon. Az Egye sült Államok haladószellemü loiyocói egyre erélyesebben emelik fel szavukat az ilyen törvények ellen. Ez a mozga­lom egyre szé e ebb tömegese: hat át és nem lehet rendőri terrorral, börtönbtin le Léssel, könnygázbombávftl, vagy gu­mibotokkal elfojtani az ameri­kai népnek ezt a növekvő ki­fakadását. fi sngal manV.áspári fezcíSsige sí akarja némítani a pSí!ün!«3!ü!i etíeazéNsf Az angol munkáspárt végre­hajtó bizottsága elhatározta Ziliiacuss és Sellcy baloldali munkáspárti képviselők ki­zárását és a kormány Írországi javaslata ellen szavazott öí miniszteri titkár elbocsátását A moszkvai rádió hírmagya­rázója ennek kapcsán megálla­pítja, hogy a munkáspárt ve­zetői az utóbbi időben minden' eszközzel fokozzák nyomásuk a kormány külpolitikája el­len irányuló bírálat elhallgat­tatására, vagy legalább is csökkentésére a párion belül. Angol baloldali lapok politikai szerkesztői arról adnak hirl, hogy a munkáspárt vezetősé­ge nemcsak azok ellen a i«5rt­tagok ellen intézi hadjáratát." akik a kormány ellen szavaz­nak, hanem azok ellen is, akik tartózkodnak a szavazástól. Mic-ssréStSk a magyai-romáe áiSamqataársági egvezrcéity raíH&éciés okmányait Csütörtökön délben a kül­ügyminisztériumban Rajfc László külügyminiszter és Malnaseanu román követ ki­cserélték az ezév február 10­én Bukarestben aláirt magyar­román állampolgársági egyez­mény ratilikációs okmányait és aláírták az erről szóló jegy­zőkönyvet. 5z oszlfáli fío'geiölí a ksftaány RépsHeRes EJ9Híif:á]a ff'lsn A hécsi munlcásság hatalmas tömegtüntetéséről ujabb részle­teket jelentenek, amefvek mutat­ják, hogy cz volt a legnagyobb f cl vonatás az utóbbi évek so­rán. Legalább 170.000 ember gyűlt össze a városháza előtti hatalmas téren. A kommunisták, szociáldemokratáig és párton­kívüliek, munkások, kisiparosok, Iiáziasszonyok együtt tüntettek a gyalázatos »bér-áregyeztnény» és a kormány népellenes pohti' kája elten. Ilonncr kommunista képví- elő a tüntető tömeg vi­haros helyeslése közben meg­liélye.ezte a kormánypártok és a szakszervezetek jobboldali vezetősége magatartását. Rámutatott arra is, hogy a Marshall-terv bevezetése óta állandóan süllyed az osztrák dolgozók életszínvonala, növek­szik a drágaság és fo'-oz.ödik a munkanélküliség. Fizessenek már vére a gazdagok, a dolgo­zó nép éppen eléret áh'o'oU — mondotta. A tömeggyüíés egyheugu ha I tíolüozéls m WM üünlioztali a Gerliaril Eís^erl éri aías snerésiylel e'fea Az egész világou egyre nö­vekszik a felháborodás az an­gol—arne ikni imperialisták­nak Gerhard Eisler haladó né­met újságíró elten elkövetett aljas merénylete mialt. Ez a felhábo odás julolt kitejezésre azon a tiltakozó nagygyűlésen, amelyet a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottsága és a Szak­szervezetek Országos Tanácsa rendezett csütörtökön délután az újvárosháza közgyűlési ter­ntében. A nemzetiszínű és vő ó- dr.u ,r_riákkal disritelt termet zsú­folásig megtöltötték az érdek­lödők. A nagygyűlést Mekis József a vasas szakszervezet főtitkára nyitói ta meg. El jöttünk — mondotta hogy tiltákoz­zunk a magyar s-ervc/elt dől­gozóik és a haladó értelmirój nevében az amerikai és an­gol imperialisták ujabb desr.o­fcráciaellenes merénylete el­len, amelyet Gerhard Eisler elrablásával követlek el. Ez­után Darvas József miniszter mondott beszédet. — Az egész haladó emberi­ség mély felháborodással és megvetéssel tekint az ameri­kai kormánykörök és béren, ceik, a Gestapó-módszerekkel dolrozó nngol munkáspáiti kormánykörök felé. Az egé;.z magyar nép is egyöntetűen követel elégtételt a nemzet­Lóri jog megsértéséért, elégté­telt és szabadságot Gerhard Eislernek — mondotta töbljck között. Kitmgtgrt 61 városából 59 m r a népU'uhergg hszé:« van A kínai demokratikus néphad­sereg tovább folytatja gyors elő­renyomulását A Kuomintang­csapatok visszavonulnak Snng­, háj1 külső körzeteiből. Nagy har­cok folynak Tunsau körül, Bag­üajTÓi ttitelo kilonr'tcrre ésmkra. Nnnking és Han-gkaa között a néphadsereg elfoglaltaTajungki­kötőjót é« ujabb jelentős erőket vetett át a Jangce déli part j'ra. Délen három hadsercOTaopcrlj nyomul előre Kanton felé. K;ng­sz.í tartomány 61 városa köziit 59 már a felszabadító hadsereg kezében van. Kantontól 350 kilométerre északkeletre ecy teljes Kuomin­fan?-had seregcsoport átállt a néphadsereghez. Ksztagaiís" a ^Ikersal fisáserej^a 99 A közelmúltban a Déli;orcá­ból az északkoreai közt^rsa­r.ági csapatok oldalára átpár­'olt egyik csapategység pa­rancsnoka a föng-Jangi rádió­ban elmondotta, liogy Lá­Szin-Han hadseregében az utóbbi- időben több mmt 3100 katonát tartóztattak le állító­lagos xkommunista érzelme* miatt. A letartóztatott kato­nák legnagyobb részét meg­gyilkolták. Li-Szin-Man reak­ciós hadseregében, naponta történnek szökések. A kato­nák átallnak a partizánok ol­dalára és magukal viszik ki* -tüiső amerikai fegyvereiket. A Li-Szin-Man hadsereg bomlása nagyon nyugtalanít­ja a dél koreai amerikai meg* széRő hatóságokat. A Isg* újabb jelentések szerint s-t amerikai megszállók rövidé* sen hozzákezdenek a délköreaJ hadsereg egysegeinek felül­vizsgálásához, azaz »Hsxto­gatásához*. A hadseréből el­távolítják azoírat, akik nem j feltétlenül megbízhatók*, vagyis kommün i s ta gyanú s a kJ Hálózatban megállapította, hogy a »bér-áregyezmóny« és az uj .törvényjavaslatok a fegsulyo­sabb " teriieket róják a dolgo­zókra, mig ugyanakkor a tőké­sek és spekulánsok óriási nye­reséget vágnak zsebre. A dol­gozók azonban felveszik a har­cot létfontosságú érdekekért és ezt a harcot akkor is folytat­ják, ha a parlament né{>ellénes többcége törvényerőre emelné a javaslatokat S SFancia nép íiHakozik az Sí anii Szarzőilás elífia Számos francia gyir és üzem szerdán munkaniegszüatctcssel tiltakozott az. atlanti egyezmény becikkelyezése elten. A ix'ke és szabadság harcosai szövetségé­nek szajnarr.ent: értekezlete ha­tározatban emelte fel szavát az atlanti egyoiiriériy ellen. Szám 1 U'au t'ranciaors* íigi város és j község lakossága levelet intézett választókerülete képviselőjéhez és felszólította, "z/itljon szembe az aüanti szerződés-sí a nemzet gyűlésben. E3?ro síüáníabSá kG¥$c3ü?í?Sik a ffBRtfe Az algériai és marokkói gás* és riiiamossági tf-.unbások csat­lakoztak franciaorszógi saaktác­saik bérharcához. Az északfrun­ciaorsvógí binvavidékca 1100 t'ányász 24 órás figyelmezte 1,9 sztrájkot rendezett. Á franci*, posta dolgozói küldöttségbe* keresték fel a pénzügyminiszteri helyzetük javítása erdekében. A párisi tőzsde alkalmazottai* nak 'sztrájkja változatlanul to­vább tart. A sztrájkolók elve­tették a tőzsde igazgatóságának javaslatait. A francia kommu­nista képviselők és városi ta­nácsosok mozgalmat indítottak a muukanélküiiek érdekébea. i'apinaud kommunista képviselő javaslatot nyújtott be a nemzet­gyűlésben, amelyben a kormány­tól munkanélküli segélypénztár felállítását és munkanélküli géiv biztosítását követáltó. d

Next

/
Oldalképek
Tartalom