Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

Vasárnap, 1949. május 1. ÍJ J É> WC m ../ A felszabadulás után romok hevertek Szeged különböző helyén- A Tiiszaparton a gyermekklinikának csak az üszkös falai meredtek az ég felé. — Húsz év múlva sem lesz itt élet — mondta akkor valaki laz épület előtt — s borzalommal nézett a falakra, amelyeket csak a beton váza tartott össze s véaztjoslöan inogtak a Tisza melletti szélben. A romok alatt összelapulva hevertek a fehér ágyaeskák aliol sok sápadt gyermek gyógyulásra várt. "Orvosi miiszerek, felszerelési tárgyak szanaszét. Mikor lehet ezt majd pótolni? A második világháború Szegeden is rengeteg kárt oko^ zott. A fasiszták felr obbantották Hája nkit, gyára nh közül sok megsérült, a gépek és az épületek romhalmazokká váltak. Iskoláink, klinikáin k egyrésze használhatatlanná vált. A felszabadulás után a magyar kommunisták vezetésével és irányításával kezdődött meg az újjáépítés nagyszerű korszaka, amely most a háromé ves terv utolsó hónapjaiban, amikor államunk a nép államává változott, ujatépVéssé fejlődő t. i4 képeken pillanatra m geb venedik mindenki előtt a fasiszták hagyatéka, a lerombolt gyermekklinika, az Ufszegedi Kendergyár és az a pontonkid, amin Szeged népe hesszu évekig! járt át a Tiszán. A hároméves terv során népi demokráciánk fölépítette ezeket a romokat, elkészült az uj híd, amelyik sokkal jobb és erősebb, mint a régi, felépült a gyermekklinika elkülönülje, az Ufszegedi Kend ergyár pedig teljes üzemmel dolgozik és részt vesz a szocialista munka< ersenyben. > íme alig két-iiárom év telt ás áll a szegcdi gyermekklinika tlkülönitője. Fehér falai falai vakítóan csillognak a napfényben és hirdetik a kommunista IpitS munka diadalát. Szorgos munka folyik a főépületen is. Messze hallatszik a Mf.MOSz-kőmüvesek kalapá-sainak vig kopogása. A hároméves terv során a klinikák orvosi és ápolási cikkeit -e is sok millió forintot fordított a népi demokrácia csak ennél az intézménynél. Az összelapult ágyaeskák helyett ujabb, szebb, fehérre lakkozott ágyaeskák várják kis lakóihat. Uj Szeged épül a romok helyén. 1945-ben, 1946-ban tavasszal és ősszel a nagy vizek Idején iadni örvénylett a Tisza az algyői és a két szegedi kid roncsa felett, ^ A fasiszta barbarizmus a hidak jelrobbantásával két részre szakította az ország déli részét. S a népi demokrácia, a maeyar munkáskezek Ut ls éptlettek. Elszakíthatatlan acélvonttal kötötték össze a Tisza lét partját. Az elmúlt május elsején — mint a képen látható — felvirágzott, de hihetetlenül szűk pontonhídon áramlott a többtl-ezrcs tömeg Újszegedre. Most, hűs: kén áll a közúti hld. Nem..hóra uj köntöst kap, amelyben ünnepli a hároméves terv sike-ét a kommunista brigádok jó munkáját. Algyö mépe te vit szaka uta hld tát Oerő elvtárs vezetésével újjáépült sínpárokon robog a vonat s viszi az államosított szegedi gyárat cikkeit az ország mépe számára. 'A vonat elhaladásakor a sínek és a talpfák a boldogabb élet ritmusát zengik: Ui élet, főbb élet, szebb élet. Borzaijás fogta el a szemlélőt az ujszegedi Magyar Kender lebombázott épületemen láttán. Romhalmaz, cserép és üvegszilánkok, tört vasak, felfordult gépek, szétszórt felszerelés mindenfelé. Az egyes üzemrészekre mintha valami gigászi szörny lépett volna rá. A tetőzet sehol, gépek pozdorjaivá zúzva szanaszét. Az egyik többemeletes épületét mintha leborotválták volna. A súlyos épület fedelét valahová »elfnjta a «zél«. Az njszegedi munkások már beletörődtek abba, hogy gyárukban soha sem dolgoznak majd. Ez a hangulat a bombázás után egy-két hétig tartott csak. Jött a felszabadulás és ők nj hittel, nj bizakodással néztek a jövő elé... r