Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

Vasárnap, 1949. május 1. ÍJ J É> WC m ../ A felszabadulás után romok hevertek Szeged különböző he­lyén- A Tiiszaparton a gyermek­klinikának csak az üszkös falai meredtek az ég felé. — Húsz év múlva sem lesz itt élet — mondta akkor valaki laz épület előtt — s borzalommal nézett a falakra, amelyeket csak a beton váza tartott össze s véaztjoslöan inogtak a Tisza melletti szélben. A romok alatt összelapulva hevertek a fehér ágyaeskák aliol sok sápadt gyermek gyó­gyulásra várt. "Orvosi miiszerek, felszerelési tárgyak szanaszét. Mikor lehet ezt majd pótolni? A második világháború Szegeden is rengeteg kárt oko­^ zott. A fasiszták felr obbantották Hája nkit, gyára nh közül sok megsérült, a gépek és az épületek romhalmazok­ká váltak. Iskoláink, klinikáin k egyrésze használhatatlan­ná vált. A felszabadulás után a magyar kommunisták vezetésé­vel és irányításával kezdődött meg az újjáépítés nagyszerű korszaka, amely most a háromé ves terv utolsó hónapjaiban, amikor államunk a nép államává változott, ujatépVéssé fejlődő t. i4 képeken pillanatra m geb venedik mindenki előtt a fa­siszták hagyatéka, a lerombolt gyermekklinika, az Ufszegedi Kendergyár és az a pontonkid, amin Szeged népe hesszu évek­ig! járt át a Tiszán. A hároméves terv során népi demokráciánk fölépítette ezeket a romokat, elkészült az uj híd, amelyik sok­kal jobb és erősebb, mint a régi, felépült a gyermekklinika el­különülje, az Ufszegedi Kend ergyár pedig teljes üzemmel dol­gozik és részt vesz a szocialista munka< ersenyben. > íme alig két-iiárom év telt ás áll a szegcdi gyermekklinika tlkülönitője. Fehér falai falai vakítóan csillognak a napfény­ben és hirdetik a kommunista IpitS munka diadalát. Szorgos munka folyik a fő­épületen is. Messze hallatszik a Mf.MOSz-kőmüvesek kalapá­-sainak vig kopogása. A hároméves terv során a kli­nikák orvosi és ápolási cikkeit -e is sok millió forintot fordított a népi demokrácia csak ennél az intézménynél. Az összelapult ágyaeskák he­lyett ujabb, szebb, fehérre lak­kozott ágyaeskák várják kis la­kóihat. Uj Szeged épül a romok he­lyén. 1945-ben, 1946-ban tavasszal és ősszel a nagy vizek Idején iadni örvénylett a Tisza az al­győi és a két szegedi kid ron­csa felett, ^ A fasiszta barbarizmus a hi­dak jelrobbantásával két részre szakította az ország déli részét. S a népi demokrácia, a ma­eyar munkáskezek Ut ls épt­lettek. Elszakíthatatlan acél­vonttal kötötték össze a Tisza lét partját. Az elmúlt május elsején — mint a képen látható — fel­virágzott, de hihetetlenül szűk pontonhídon áramlott a több­tl-ezrcs tömeg Újszegedre. Most, hűs: kén áll a közúti hld. Nem­..hóra uj köntöst kap, amelyben ünnepli a hároméves terv sike­-ét a kommunista brigádok jó munkáját. Algyö mépe te vit szaka uta hld tát Oerő elvtárs vezetésével újjá­épült sínpárokon robog a vonat s viszi az államosított szegedi gyárat cikkeit az ország mépe számára. 'A vonat elhaladásakor a sí­nek és a talpfák a boldogabb élet ritmusát zengik: Ui élet, főbb élet, szebb élet. Borzaijás fogta el a szemlélőt az ujszegedi Ma­gyar Kender lebombázott épületemen láttán. Romhalmaz, cserép és üvegszilánkok, tört vasak, felfordult gépek, szétszórt felszerelés mindenfelé. Az egyes üzemrészekre mintha valami gigászi szörny lépett volna rá. A tetőzet sehol, gépek pozdor­jaivá zúzva szanaszét. Az egyik többemeletes épületét mintha leborotvál­ták volna. A súlyos épület fedelét valahová »elfnjta a «zél«. Az njszegedi munkások már beletörődtek abba, hogy gyárukban soha sem dolgoznak majd. Ez a hangulat a bom­bázás után egy-két hétig tartott csak. Jött a felsza­badulás és ők nj hittel, nj bizakodással néztek a jövő elé... r

Next

/
Oldalképek
Tartalom