Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 89. szám

vutraHup, T vw irprnTB rr. gazdaságban hesniosithf>t)Ak • munkájukat. tzakértelmükct. he ötéves terv biztosítja a ma­jyar családok )Gvö}ét, megvaló­litáse tehát a magyar anyák és asszonyok érdeke. Ur őté-es lerv a magyar iffa­afe terve is, mert értelmet ad a >»• uiísrtok, munkájának, célt ad iletének. Az ötéves terv nem választási Ígérgetés. Népünk ellenségei a három­éves tervre te ráfogták, hogy megva'ó ithata'.lan, íme vclóság- i gá vált. Valóság lesz az ötéves tervből í is, biztosíték erre ml vagyunk, a Magyar Do'.go ók Pártjának szi­lárd vezetése alatt, a Magyar Függetlenségi Né-front zászla/o alá sorakozó, dolgozó magyar nép. Aid a Népfrontra szavaz, az ötéves tervre szavaz. Aki az öt­éves tervre szavaz, saját bol­dogu'ására s a a>.: Boldog, erős független Magyarországra. A Magyar Függetlenségi Népbont a választóktól népi demokráciánk béhepolitihájának jóváhagyását héri AUg négy évre a második vi­lág áboru bef.-jezése után a vi­lág feletti uralomra töró hábo­IUS gyujtogalók újra veszélyez­te tie a népek t.-ékéjét és szabad­iégát Az amerikai imperialisták vezetésével katonai szövetség aia a t, mely a '.''éke, a szed lis­ta Szovjetunió és a népi demo­krá bib ellen irányú!. Magyarország ellen is. Ae amerikai Imperialistáknak nem te.szik; hogy a magyar dolgozók kii f.ék a szűrét a nagybirtoko­sok rak és nagytőkéseknek, nem teiszlk, hogy a bankok és a gyárak a nép kezére jutottak, nem tetszik, hogy az ezerhol­dasoki földje a paraszté lett, nem tetsztk, hogy Magyarország Im­perialista támaszpont helyett a szabadság földiévé vált. És mert nem tetszik nekik a magyar né­pi demokrácia, támogatják köz­társaságunk bcisö ellenségeit. Segilik a kémeket és hazaáruló­kat, belső ügyeinkbe próbálnak avatkozni, szabadságunkra és függetlenségünkre törnek. Mi békét akarunk, hogy ipit- ] hessünk és boldogulhassunk. Más orsrágok be!iiggei'<a nem : avatkozunk. De beleszólást bel­ső ügyeinkbe mi sem engedünk.: Megvédjük hazánkat, amely nem ' mostohánk tö'bé, hanem édes-' anyánk. Ne nyúljon rer.ki demo­krá iánk na y vivmá yniboz, ne emeljen kezet senki néoünk sza­i a 'ságára, nemzetünk független­ségére. Éppen ezért akarunk erős A KÍNÁI m> GYŐZELME honvédséget, hogy békénknek, jüggetlcnségünkn b legyen védő­pajzsa. Éppen ezért állunk helyt a szabadságszerető népekkel vállvetve, szoros egységfront' an nagy szövetségesünkkel, a fel­s-a'aditó Szo jelunióval és a ba­ráti népi demokráciákkal a béke ügye mellett. A választásokon a háborús uszítóknak! ezt feleljük: Ne bántsd a magyar nép békéjét, hatalmát, függetlenségét. Választópolgárok! Nagy utat tetlünk meg, d« tátijuk: M6g nagyon sok: a ten­nivaló. Van még szegénység az országba n. Nem tudunk még nvlnden igazr-ílgtalanságot orvo­solni. Mind n elesettet felemel­ni. Iíatéségaink között még vannak, amelyek nem lélekkel, hanem bürokratikusán intézik a nép ügyéi-baját. Államunk még nem az, aminek kellene és ami­vé válni fog. Kö:tár:aságunkat a r>rA teljes értelmében né|iköztár-'aságprA akarjuk és fogjuk kifejleszteni, hatóságainkat a dolgozd nép széles tömegei kell, hogy ellen­őrizzék. at állami igazgatásba. « hatalom gyakorlásába a dol­gozó nép tízezreit kell bevonni. A dolgozA nép jogait és köte­lességeit, • feltétlen vallássza­badságot, népi demokráciánk noey vívmányait, a dolgozók­nak a reakció, a klaeákmányo­lék felett kivívott győzelmeit szentesítő népköztársasági al­kotmányt kell törvénybe iktat­nunk. Msgyar Dolgozók! Oíévee terv, béke, függetlenség, ez a mi programunk a választásra, a munkára, a kor­mányzó ra. havazzatok fgyemborkéa* • Magyar Függetlenségi Népfrontra! Független Kisgaada Párt: DOBI ISTVÁN Magyar Szalcszervezelek Orsaágot Tom' APBÖ ANTAL Magyar Dolgozók Pártja: BÁKOSI MÁTYÁS Nemzeti Parasztpárt: KKDEI FERENC Magyar Radikális Párt": * HARRER FERENC Dolgozó Parasztok Földmunkások Országos Szövetsége: RÁCZ GYULA mwynr Ifjuság Népi Szövetsége: NONN GYÖRGY független Magyar Demokrata Párt: BALOG II ISTVÁN Magyar Nők Demokratikus Szövetsége: JÓBOKU MAGDA Kistelek határában, a töl­teiö búsatáblák között fehér­re meszelt, tiszta szeretetház­fcm laknak azok az öregek, akiknek a közösségen kívül már senkijük sincsen ezen a föMön. Tizenkilenc nénike és bácsika éldegél itt békében, nyugalomban és jólétben. Át­tipegik a nappalokat, a kert­úján leheverednek a friss pá. isifra és belebámuliutk a kék messzeségbe. Néhány esztendővel eze­lőtt meg koldultak vagy va­lami távoli ismerős, rokon házában húzódtak meg, ahol még aa ÍQalnak is jobb dol­ga volt, mint nekik. Vala­mennyit megpróbálta alapo­san az élet. Megkóstolták mindannyian a nyomort, a fáj­dalmat, a szenvedést. — Egészen elszoktak az emberi élettől — mondja a Kisteleki öregek szeretetház gondnoknője, ösv. Spárer Józscfné, aki úgy dé­delgeti őket, mint az anya a gyermekeit. — Elképzelhetet­len körülmények között, szal­makazalban, ólban, istállóban laktak és kukoricaliszten, hul­ladékon tengették az életüket. As urak, a nagybirtoko­sok nem törődtek velük, a rendszer semmit sem tett az érdekükben. Népi demokráciá­nak kellett jönni, hogy az ő sorstik is megváltozzon s ki­kerüljenek az elhagyatottság­ból, az elese! tségből. Most már jól érzik magukat. Hófehér ágyban alszanak, rendesen étkeznek és ki-ki a maga módján még szórakozik is. — Estenként muzsikálni szoktunk — meséli a hetven­éves Sipka Mózes, a népszerű »Mózsi* bácsi, aki Pálmonos­• Adj és gyűjts a Szabad Nép házának felépítésére! (Bélyegek kaphatók a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteiben) toron és Sövényházán csősz­ködött, amíg a lába bírta és akinek az édesanyja, a 9 éves Kónya Julianna is itt lakik a szeretetházban. •— Néha még táncolunk is! — teszi hozzá ravaszkodva, tényleg, a nappáliban a fáira fölakasztva ott lóg a régi­módi tökcitera. A kilencven esztendős nénikék elmosolyodnak *Mó­JSÍ gyerek« huncutságán és úgy tipegnek-topognak a sí­mogató tavaszi napfényben, mint a kisbabák. A legtöbb­nek valamikor tizennégy-tizen­öt családja is volt. Mindegyi­ket elvitte az urak háborúja, a szegénység, a sokfajta nép­betegség. Most öregségükre jutot­ták csak el a szabadsági 10c a koruknak és a munhdjvk-­nak kijáró megbecsüléshez Országunk, amelyet ma már a dolgozók vezetnek, a há­roméves terv során minden­nel elhalmozta őket. S mind­egyikük úgy gondol csak visz. sza a »régi« világra, mini valami rossz emlékre. H uszonkét esztendeje ke­mény megpróbál látások között vívja felszabadító harcát a kínai nép. Ez idő alatt az el­nyomott milliók a zsarnokok trenden fajtájával, hülérurak­kal, kapitalistákkal, japán, majd amerikai imperialistákkal szálltak szembe. Ennek a 22 évnek a törhetetlen és dindal­ma3 harcait viszi most végső győzelemre Mao-Oe-Tung veze­é-ével a néphadsereg. A győ­zelem jelentősébe túlnőtt a ha­talmas Kina határain és rend kivüli fontosságot nyert a világ dolgozóinak a f ékéért folytatott harcában a támadó imperialista kalandorok megfékezésében. Alig szabadult meg a kinai •ép a japán imperialistáktól, maris az amerikai mononóltőké­sek és zsoldos-tábornokaik ültek a nyakára. Az USA nagytőkései Kina egé-'z területét gazdasági házissá akarták kiépíteni a ma­guk számára, hogy aztán egész Ázsiára tegyék rá kezüket. De a monopóltőké-eknek más ter­veik is voltak. Kináből ugró­deszkát akartak építeni a Szov­jetunió ellen indítandó támadó háború számára. Az imperialista tervektől megré zegiilt amerikai tábornokok ugy képzelték, hogy ' inai repülőbázisokról a Szov­jetuniónak még azon területeit is elérhetik és bombázhatják, melyeket még a náci vand lok sem tudtak megközelíteni. Az amerikaiak Kínából bástyát akartak építeni a szovjet nép, a Szovjetunió ellen és védőgátat a világ szocialista egy hatoda és a kimé'etlen gyarmati sorlxm sínylődő dél- és délkeletázsiai népek közé. nr^ erveik megvalósítására az 1 imperialisták ebben az esetben sem voltak fukarok. A él eléréséért, minden áldozatot meghoztak. Csak a második vi­lágháború befejezése óta nem kevesebb, mint 6 milliárd dollár kölcsönU folyósítottak a kinai nép elsőszámú ellensége, a Csang-Kai-Sek és félfasiszta zsoldosliadserege hatalmas ha­dianyagszállitmánvokat, hiába szerélték fel a kuomintang had­sereget a legmodernebb fegyve­rekkel, páncélosokkal és bom­bázókkal és hiába lepték el h» nát az úgynevezett amerikai oktató tisztek. A kinai pé'da be­bizonyította, hogy milyen keve­set érnek a dollármilliárdok, az amerikai fegyverek és tisztek, a rothadt, áruló népelnyomó kor­mányok hatalmontartásáhan. Az amerikai fegyverek csöve egyhamar az áruló ellen fordult. A mult év áprilisában szállí­tott fegyverek már juniusban C-sang-Kai-Sek hadosztályait pusztították; hadosztályok "áll­tak át fegyverestől a felszaba­dító néphadsereg oldalára és korrupt generálisok adták el azokat a Nagy Kina területén harcoló pa rlizánosry ségeknek. .Marshall számításába hiba csúszott- A kinai munkás és pa­raszt kezébe vette ugyan Tru­manék fegyvereit, de nem volt hajlandó idegen érdekekért test­vérei ellen felhasználni. A kinai proletár, akit be­kénv szüntettek Csang­Kai-Sek zsoldos seregébe, tud­ta, hogy a nyomor fenntartásá­ért küldené harcba. A kinai pa­raszt, akit behajtottak a kuomi­tang hadsereg akoljíba, tudta, hogy cdaaliza földnélkül, éhín­séggel, maréknyi rizsen tengődő családot hagyott. De tudták azt is, hogy "a szembenálló se­reg a szalxidságot hozza szuro­iivain és megszünteti a nyo­mort, a földesurak kizsákmá­nyolását, és a korrupt, basás­kodó tisztviselők túlkapásait. Ezért történt m'g, hogy egész csapattestek egységesen mentek lít a néphed-'eieg oldalára. A péphad ereg nagyszerű győ­zelmei egész sor tanulsággal szolgálnak. Megtanítják az el­nyomott gyarmati né eket arra, hogy az imperialisták ereje nem véghetetlen, megmutatják Eu­rópa szolgaságban élő dolgoz ói­nak, hogyan kell az imperialis­ták által kézbeadott fegyvert saját elnyomóik szivének sze­gezni. A kinai p{.n győzelme u] stratégiai helyzetet terem­tett Ázsiában é- ezzel a béke és a háború erőinek világfronlján. A kinai néo a kommunisták vezeté-évcl kiverte az ameri­kaiakat Kina döntő tészéből és kiveri egész Kínából. R győzelem következte'en az erő' iszonyok mess .a a Szovjetunió é<> a hftledó tá­bor javára tolódottak el. A mort fo'vo I éke tárgya lá "ok huzavonái arra mutatnak, hogv az ameri­kaiak é' kinai csatlósaik Délki­nálan szeretnének ujabb védő­vonalat kiépíteni, most már a népi demokratikus Kina és In­dókina. Burma. India közé. A néphadsereg azonban már nj rohamra lendült. Vietnam'en, Rurmáhan. Maláj-földön é- In. diában pedig uj'ól fellángolt a szabadságharc tüze. A kinai győzelem hatására a délkelet­ázsiai népek Műnyomó többségű ma már a szabad Kinával ro­konszenvez. Nincs egyetlen olyan ázsiai ország, amelyben a kinai néphadsereg győzelmé­nek következtétan ne rendült volna meg alapjaiban az elnvo­mók helyzete. Ezt bizonvitja a japán vá'a°ztáok eredir.é ' o, a japán KP szavazatainak és képviselői számának megsokszo­rosedásai. Az elnyomott ázsiai népek megtanulták kínai tet­véreitől, hogyan kell állhata­tosan harcolni a látszólagos imperialista túlerővel szemtan, hogyan kell a parasztságot megnyerni a forradalom cé1 ki­tűzéseinek, a felszabadító háho" ruban a gyarmati é"> függő or* szágok különleges körülményei között. M i tette lehetővé a kinai néphadsereg, a kinai proletáriátus ezen nagyszerű győzelmét? Elsősorban az, hogy a kinai nép harcát a kí­nai Kommunista Párt vezeti, melv Lenin és Sztálin párt iát választotta példaképül és sike­reinek zálogát a Szovjetunióval való szoros együttműködésben látja. Ezért válhatott a kinai nép szabadságharca szalad Ki­na győzelme egész Ázsia fel­szabadításában előestéjévé. 250 millió kinai m'r felszabadult. Bz a hatalmas tömeg teljes for­radalmi lendületével, egész Kí­na legiparosabb vidékének ter­mé zeti kincseivel fokozza a bé­kéért küzdő tábor erejűt. A népi K;na győzelme döntá tényező tehát a." kapitalizmus válságának elmélyítésében, hi­szen a föld lesmé esehb or á­gát állit ja a haladó erők tő" o­rába. Döntő csapás ez a tőkó­kések imperialista törekvéseire, mert a világgazdaság tő ő| szektorát még inkább öss/eszü­kiti és igy még inkább kiélezi az ímpevíalsita tábor belső el­lentmondásait. A kinai nép I győzelme a nagy Októberi For­radalom után a XX. század ; történelmének második lentősebb eseménye. legjo­Kolhózparasztok taiu!mányozzák Micsurin munkdil A tambovi Srtáün-kolhm Micsurlr-kftrc :nost rendezte mc- az első szemináriumot, ímelynek kereteben I. V. Micsurin, a ter­mészet nagy átaiakilőjának munkáit ta­nulmányozták. A bevezető e'.őadist I. Sz. fiorskov, a központi Genetikai Intézet igazgatója, Micsurin egyik legközvetle­nebb tanítványa ta totta. A körzetben 70 Micsurin-kór működik, t hasonló körök ucatszámra alakúinak a terület más kör­zeteiben is. Ezeknek a munkájába be­lekapcsolódnak a micsurinl Intézmények udományos munkatársai, főiskolai és szak­iskolai előadók, biológusok, autonómok és zootechnikuaok ia Tanfolyamok as erdövédő állomásoti gépészeinek A Szovjetunió európai aztyeppéa k-n, zeteiben a sztá'ini óriást arányú e.dó. sltési tervnek mrqfe'eiöen már mindenütt teljes lendület ei megindult a m"nka. \i erdöa övezetek létesítésében és erdők gondozásában I n os sz e. et tó lenek ot az erdővédc'ml ái'omjsok, melyekből a •' at már leláliitottak, sok pedig most vas megszervezés alait. Az állomásoknak ici> delkezéaére állnak a legkülönbözőbb e; ' "» gazdasági g-uck. A moszkvai terület j !»• romi állomásán most k.'thónapos tan!» iyamot szerveztek az erdóga-'G-kui £ p kezelők aszúisjavü kiképxéaé

Next

/
Oldalképek
Tartalom