Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 89. szám

vutraHup, T vw irprnTB rr. gazdaságban hesniosithf>t)Ak • munkájukat. tzakértelmükct. he ötéves terv biztosítja a majyar családok )Gvö}ét, megvalólitáse tehát a magyar anyák és asszonyok érdeke. Ur őté-es lerv a magyar iffaafe terve is, mert értelmet ad a >»• uiísrtok, munkájának, célt ad iletének. Az ötéves terv nem választási Ígérgetés. Népünk ellenségei a hároméves tervre te ráfogták, hogy megva'ó ithata'.lan, íme vclóság- i gá vált. Valóság lesz az ötéves tervből í is, biztosíték erre ml vagyunk, a Magyar Do'.go ók Pártjának szilárd vezetése alatt, a Magyar Függetlenségi Né-front zászla/o alá sorakozó, dolgozó magyar nép. Aid a Népfrontra szavaz, az ötéves tervre szavaz. Aki az ötéves tervre szavaz, saját boldogu'ására s a a>.: Boldog, erős független Magyarországra. A Magyar Függetlenségi Népbont a választóktól népi demokráciánk béhepolitihájának jóváhagyását héri AUg négy évre a második világ áboru bef.-jezése után a világ feletti uralomra töró háboIUS gyujtogalók újra veszélyezte tie a népek t.-ékéjét és szabadiégát Az amerikai imperialisták vezetésével katonai szövetség aia a t, mely a '.''éke, a szed lista Szovjetunió és a népi demokrá bib ellen irányú!. Magyarország ellen is. Ae amerikai Imperialistáknak nem te.szik; hogy a magyar dolgozók kii f.ék a szűrét a nagybirtokosok rak és nagytőkéseknek, nem teiszlk, hogy a bankok és a gyárak a nép kezére jutottak, nem tetszik, hogy az ezerholdasoki földje a paraszté lett, nem tetsztk, hogy Magyarország Imperialista támaszpont helyett a szabadság földiévé vált. És mert nem tetszik nekik a magyar népi demokrácia, támogatják köztársaságunk bcisö ellenségeit. Segilik a kémeket és hazaárulókat, belső ügyeinkbe próbálnak avatkozni, szabadságunkra és függetlenségünkre törnek. Mi békét akarunk, hogy ipit- ] hessünk és boldogulhassunk. Más orsrágok be!iiggei'<a nem : avatkozunk. De beleszólást belső ügyeinkbe mi sem engedünk.: Megvédjük hazánkat, amely nem ' mostohánk tö'bé, hanem édes-' anyánk. Ne nyúljon rer.ki demokrá iánk na y vivmá yniboz, ne emeljen kezet senki néoünk szai a 'ságára, nemzetünk függetlenségére. Éppen ezért akarunk erős A KÍNÁI m> GYŐZELME honvédséget, hogy békénknek, jüggetlcnségünkn b legyen védőpajzsa. Éppen ezért állunk helyt a szabadságszerető népekkel vállvetve, szoros egységfront' an nagy szövetségesünkkel, a fels-a'aditó Szo jelunióval és a baráti népi demokráciákkal a béke ügye mellett. A választásokon a háborús uszítóknak! ezt feleljük: Ne bántsd a magyar nép békéjét, hatalmát, függetlenségét. Választópolgárok! Nagy utat tetlünk meg, d« tátijuk: M6g nagyon sok: a tennivaló. Van még szegénység az országba n. Nem tudunk még nvlnden igazr-ílgtalanságot orvosolni. Mind n elesettet felemelni. Iíatéségaink között még vannak, amelyek nem lélekkel, hanem bürokratikusán intézik a nép ügyéi-baját. Államunk még nem az, aminek kellene és amivé válni fog. Kö:tár:aságunkat a r>rA teljes értelmében né|iköztár-'aságprA akarjuk és fogjuk kifejleszteni, hatóságainkat a dolgozd nép széles tömegei kell, hogy ellenőrizzék. at állami igazgatásba. « hatalom gyakorlásába a dolgozó nép tízezreit kell bevonni. A dolgozA nép jogait és kötelességeit, • feltétlen vallásszabadságot, népi demokráciánk noey vívmányait, a dolgozóknak a reakció, a klaeákmányolék felett kivívott győzelmeit szentesítő népköztársasági alkotmányt kell törvénybe iktatnunk. Msgyar Dolgozók! Oíévee terv, béke, függetlenség, ez a mi programunk a választásra, a munkára, a kormányzó ra. havazzatok fgyemborkéa* • Magyar Függetlenségi Népfrontra! Független Kisgaada Párt: DOBI ISTVÁN Magyar Szalcszervezelek Orsaágot Tom' APBÖ ANTAL Magyar Dolgozók Pártja: BÁKOSI MÁTYÁS Nemzeti Parasztpárt: KKDEI FERENC Magyar Radikális Párt": * HARRER FERENC Dolgozó Parasztok Földmunkások Országos Szövetsége: RÁCZ GYULA mwynr Ifjuság Népi Szövetsége: NONN GYÖRGY független Magyar Demokrata Párt: BALOG II ISTVÁN Magyar Nők Demokratikus Szövetsége: JÓBOKU MAGDA Kistelek határában, a tölteiö búsatáblák között fehérre meszelt, tiszta szeretetházfcm laknak azok az öregek, akiknek a közösségen kívül már senkijük sincsen ezen a föMön. Tizenkilenc nénike és bácsika éldegél itt békében, nyugalomban és jólétben. Áttipegik a nappalokat, a kertúján leheverednek a friss pá. isifra és belebámuliutk a kék messzeségbe. Néhány esztendővel ezelőtt meg koldultak vagy valami távoli ismerős, rokon házában húzódtak meg, ahol még aa ÍQalnak is jobb dolga volt, mint nekik. Valamennyit megpróbálta alaposan az élet. Megkóstolták mindannyian a nyomort, a fájdalmat, a szenvedést. — Egészen elszoktak az emberi élettől — mondja a Kisteleki öregek szeretetház gondnoknője, ösv. Spárer Józscfné, aki úgy dédelgeti őket, mint az anya a gyermekeit. — Elképzelhetetlen körülmények között, szalmakazalban, ólban, istállóban laktak és kukoricaliszten, hulladékon tengették az életüket. As urak, a nagybirtokosok nem törődtek velük, a rendszer semmit sem tett az érdekükben. Népi demokráciának kellett jönni, hogy az ő sorstik is megváltozzon s kikerüljenek az elhagyatottságból, az elese! tségből. Most már jól érzik magukat. Hófehér ágyban alszanak, rendesen étkeznek és ki-ki a maga módján még szórakozik is. — Estenként muzsikálni szoktunk — meséli a hetvenéves Sipka Mózes, a népszerű »Mózsi* bácsi, aki Pálmonos• Adj és gyűjts a Szabad Nép házának felépítésére! (Bélyegek kaphatók a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteiben) toron és Sövényházán csőszködött, amíg a lába bírta és akinek az édesanyja, a 9 éves Kónya Julianna is itt lakik a szeretetházban. •— Néha még táncolunk is! — teszi hozzá ravaszkodva, tényleg, a nappáliban a fáira fölakasztva ott lóg a régimódi tökcitera. A kilencven esztendős nénikék elmosolyodnak *MóJSÍ gyerek« huncutságán és úgy tipegnek-topognak a símogató tavaszi napfényben, mint a kisbabák. A legtöbbnek valamikor tizennégy-tizenöt családja is volt. Mindegyiket elvitte az urak háborúja, a szegénység, a sokfajta népbetegség. Most öregségükre jutották csak el a szabadsági 10c a koruknak és a munhdjvk-nak kijáró megbecsüléshez Országunk, amelyet ma már a dolgozók vezetnek, a hároméves terv során mindennel elhalmozta őket. S mindegyikük úgy gondol csak visz. sza a »régi« világra, mini valami rossz emlékre. H

uszonkét esztendeje kemény megpróbál látások között vívja felszabadító harcát a kínai nép. Ez idő alatt az elnyomott milliók a zsarnokok trenden fajtájával, hülérurakkal, kapitalistákkal, japán, majd amerikai imperialistákkal szálltak szembe. Ennek a 22 évnek a törhetetlen és dindalma3 harcait viszi most végső győzelemre Mao-Oe-Tung vezeé-ével a néphadsereg. A győzelem jelentősébe túlnőtt a hatalmas Kina határain és rend kivüli fontosságot nyert a világ dolgozóinak a f ékéért folytatott harcában a támadó imperialista kalandorok megfékezésében. Alig szabadult meg a kinai •ép a japán imperialistáktól, maris az amerikai mononóltőkések és zsoldos-tábornokaik ültek a nyakára. Az USA nagytőkései Kina egé-'z területét gazdasági házissá akarták kiépíteni a maguk számára, hogy aztán egész Ázsiára tegyék rá kezüket. De a monopóltőké-eknek más terveik is voltak. Kináből ugródeszkát akartak építeni a Szovjetunió ellen indítandó támadó háború számára. Az imperialista tervektől megré zegiilt amerikai tábornokok ugy képzelték, hogy ' inai repülőbázisokról a Szovjetuniónak még azon területeit is elérhetik és bombázhatják, melyeket még a náci vand lok sem tudtak megközelíteni. Az amerikaiak Kínából bástyát akartak építeni a szovjet nép, a Szovjetunió ellen és védőgátat a világ szocialista egy hatoda és a kimé'etlen gyarmati sorlxm sínylődő dél- és délkeletázsiai népek közé. nr^ erveik megvalósítására az 1 imperialisták ebben az esetben sem voltak fukarok. A él eléréséért, minden áldozatot meghoztak. Csak a második világháború befejezése óta nem kevesebb, mint 6 milliárd dollár kölcsönU folyósítottak a kinai nép elsőszámú ellensége, a Csang-Kai-Sek és félfasiszta zsoldosliadserege hatalmas hadianyagszállitmánvokat, hiába szerélték fel a kuomintang hadsereget a legmodernebb fegyverekkel, páncélosokkal és bombázókkal és hiába lepték el h» nát az úgynevezett amerikai oktató tisztek. A kinai pé'da bebizonyította, hogy milyen keveset érnek a dollármilliárdok, az amerikai fegyverek és tisztek, a rothadt, áruló népelnyomó kormányok hatalmontartásáhan. Az amerikai fegyverek csöve egyhamar az áruló ellen fordult. A mult év áprilisában szállított fegyverek már juniusban C-sang-Kai-Sek hadosztályait pusztították; hadosztályok "álltak át fegyverestől a felszabadító néphadsereg oldalára és korrupt generálisok adták el azokat a Nagy Kina területén harcoló pa rlizánosry ségeknek. .Marshall számításába hiba csúszott- A kinai munkás és paraszt kezébe vette ugyan Trumanék fegyvereit, de nem volt hajlandó idegen érdekekért testvérei ellen felhasználni. A

kinai proletár, akit bekénv szüntettek CsangKai-Sek zsoldos seregébe, tudta, hogy a nyomor fenntartásáért küldené harcba. A kinai paraszt, akit behajtottak a kuomitang hadsereg akoljíba, tudta, hogy cdaaliza földnélkül, éhínséggel, maréknyi rizsen tengődő családot hagyott. De tudták azt is, hogy "a szembenálló sereg a szalxidságot hozza szuroiivain és megszünteti a nyomort, a földesurak kizsákmányolását, és a korrupt, basáskodó tisztviselők túlkapásait. Ezért történt m'g, hogy egész csapattestek egységesen mentek lít a néphed-'eieg oldalára. A péphad ereg nagyszerű győzelmei egész sor tanulsággal szolgálnak. Megtanítják az elnyomott gyarmati né eket arra, hogy az imperialisták ereje nem véghetetlen, megmutatják Európa szolgaságban élő dolgoz óinak, hogyan kell az imperialisták által kézbeadott fegyvert saját elnyomóik szivének szegezni. A kinai p{.n győzelme u] stratégiai helyzetet teremtett Ázsiában é- ezzel a béke és a háború erőinek világfronlján. A kinai néo a kommunisták vezeté-évcl kiverte az amerikaiakat Kina döntő tészéből és kiveri egész Kínából. R

győzelem következte'en az erő' iszonyok mess .a a Szovjetunió é<> a hftledó tábor javára tolódottak el. A mort fo'vo I éke tárgya lá "ok huzavonái arra mutatnak, hogv az amerikaiak é' kinai csatlósaik Délkinálan szeretnének ujabb védővonalat kiépíteni, most már a népi demokratikus Kina és Indókina. Burma. India közé. A néphadsereg azonban már nj rohamra lendült. Vietnam'en, Rurmáhan. Maláj-földön é- In. diában pedig uj'ól fellángolt a szabadságharc tüze. A kinai győzelem hatására a délkeletázsiai népek Műnyomó többségű ma már a szabad Kinával rokonszenvez. Nincs egyetlen olyan ázsiai ország, amelyben a kinai néphadsereg győzelmének következtétan ne rendült volna meg alapjaiban az elnvomók helyzete. Ezt bizonvitja a japán vá'a°ztáok eredir.é ' o, a japán KP szavazatainak és képviselői számának megsokszorosedásai. Az elnyomott ázsiai népek megtanulták kínai tetvéreitől, hogyan kell állhatatosan harcolni a látszólagos imperialista túlerővel szemtan, hogyan kell a parasztságot megnyerni a forradalom cé1 kitűzéseinek, a felszabadító háho" ruban a gyarmati é"> függő or* szágok különleges körülményei között. M

i tette lehetővé a kinai néphadsereg, a kinai proletáriátus ezen nagyszerű győzelmét? Elsősorban az, hogy a kinai nép harcát a kínai Kommunista Párt vezeti, melv Lenin és Sztálin párt iát választotta példaképül és sikereinek zálogát a Szovjetunióval való szoros együttműködésben látja. Ezért válhatott a kinai nép szabadságharca szalad Kina győzelme egész Ázsia felszabadításában előestéjévé. 250 millió kinai m'r felszabadult. Bz a hatalmas tömeg teljes forradalmi lendületével, egész Kína legiparosabb vidékének termé zeti kincseivel fokozza a békéért küzdő tábor erejűt. A népi K;na győzelme döntá tényező tehát a." kapitalizmus válságának elmélyítésében, hiszen a föld lesmé esehb or ágát állit ja a haladó erők tő" orába. Döntő csapás ez a tőkókések imperialista törekvéseire, mert a világgazdaság tő ő| szektorát még inkább öss/eszükiti és igy még inkább kiélezi az ímpevíalsita tábor belső ellentmondásait. A kinai nép I győzelme a nagy Októberi Forradalom után a XX. század ; történelmének második lentősebb eseménye. legjoKolhózparasztok taiu!mányozzák Micsurin munkdil A tambovi Srtáün-kolhm Micsurlr-kftrc :nost rendezte mc- az első szemináriumot, ímelynek kereteben I. V. Micsurin, a természet nagy átaiakilőjának munkáit tanulmányozták. A bevezető e'.őadist I. Sz. fiorskov, a központi Genetikai Intézet igazgatója, Micsurin egyik legközvetlenebb tanítványa ta totta. A körzetben 70 Micsurin-kór működik, t hasonló körök ucatszámra alakúinak a terület más körzeteiben is. Ezeknek a munkájába belekapcsolódnak a micsurinl Intézmények udományos munkatársai, főiskolai és szakiskolai előadók, biológusok, autonómok és zootechnikuaok ia Tanfolyamok as erdövédő állomásoti gépészeinek A Szovjetunió európai aztyeppéa k-n, zeteiben a sztá'ini óriást arányú e.dó. sltési tervnek mrqfe'eiöen már mindenütt teljes lendület ei megindult a m"nka. \i erdöa övezetek létesítésében és erdők gondozásában I n os sz e. et tó lenek ot az erdővédc'ml ái'omjsok, melyekből a •' at már leláliitottak, sok pedig most vas megszervezés alait. Az állomásoknak ici> delkezéaére állnak a legkülönbözőbb e; ' "» gazdasági g-uck. A moszkvai terület j !»• romi állomásán most k.'thónapos tan!» iyamot szerveztek az erdóga-'G-kui £ p kezelők aszúisjavü kiképxéaé