Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-13 / 85. szám

Bzerda, 1319 április IS. X Ötvenezer nj lakás épült eddig a háreméves terv serán Ma us elsejétől kezdve frEpiiési Napokai" rendeznek országszerte A háború alalt Budapesten 72 ODO lakás sérült meg, (15.000 tc r en megsemmisült), a vidéki városokban 57.000 hiz, 6 000 lakás usztult eb A alvakban 50.000 ház esett a fasiszták é! toraiául. Annyi kár érte az országot, mintha tíz magyar város leljesen eltűnt volna a föld sziléről. Pénzben kifejezve csak a Budapestet ért károk összege kö/el liz milliárd forint. A felszabadulás után a magántöke lakásaJcat nem épített, csak amikor a Magyar Kommunista Párt a hároméves terv megvalósítására mozgósította az ország erőit, indullak meg a hatalmas arányú építkezések. Azóta közel 60.000 budapesti", 23.000 vidéki városi és negyven, ezer falusi lakást építettünk uj. összeseim több mint 120.000 kást állítottunk helyre. Az építőipari munka termelékenysége állandóan fokozódik, az épiLkezésí költség esőkkent. Ma már a legkorszerűbb, a szociális szempontoknak legmegfelelőbb, de egyúttal legolcsóbb lakásokat épitík. Az építő'par idényj'ek'ege megszűnt. A vidéki iparvárosokban egymás, n'áu építik az ipari munkásság részére a családi házakat. Á népi demokrácia eddig összesen 60.000 ujlakást épített. Ha tekintetbe vesszük, hogy a stabiSzáeió előtt építkezés alig volt, megállapíthatjuk, hogy évente 6 1 :g 23000 uj lakást épitetlünk, ami jóval felülmúlja a !ré. gí rendszer legmagasabb építkezési átlagát. Darvas József építésügyi miniszter az ország területén működő építésügyi főigazgatókkal és igazgatókkal kétnapos érteleten megbeszélte a harmadik lervév hatalmas arányú építkezéseinek gyakorlati lebonyolításával felmerülő kérdéseket és az épitéspolitika u jirányvonal át. A miniszter kijelentette, hogy a hároméves terv utolsó esztendejében az építésügyi beruházások az összes beruházások egyharmadát teszik ki, a fövő esztendőben pedig mintegy három milliárd fölint értékű építkezést kell elvégezni. Erre a nagyszahásu feladatra komolyann fel kell készülni. Bejelentette a miniszter, hogy a műszaki közigazgatás is döntő fordulat előtt áll. Az épitésügyi főigazgatóságoknak a vidéki szervekkel szoros együttműködést kell tóalakltaniok. Május elsejétől kezdve az ország múlden vármegyéjében az építésügyi főigazgatóságokon a népi szervek a területükön működő nemzeti vállalatok, a szövetkezetek és a kisiparosok szervezenek részvételével megrendezik az »Építési Napokat.* Ezeken az értekezleteken megbírálják, illetve javaslattal egészítik ki az épitésügyi minisztérium imuikáját, az építkezések minél sikeresebb lebonyolítása érdekében. Elnöki kézirattal oszlatták fel a házat Az országgyűlés keddi ülése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, az ülésen a kormány tagjai csaknem teljes számlán megjelentek és megteltek a képviselői padsorok. Az ülést negyed 1 órakor nyitotta meg Nagy Imre elnök. Orbán LAszló, mint A politikai bizottság előadója, beterjesztefc|be a bizottság jelentését, amely szerint a bizottság a kormánynak a felhatalmazás alapján március elsejétől március 31-ig kiadott rendeleteit jóváhagyta. Ezután Dobi István miniszterelnök bejelentette, hogy a köztársasági elnöktől átirat érkezett az országgyűléshez. A soros jegyző ezután felolvasta az elnöki kézirat szövegét: *T. Országgyűlés! A» 1947. évi Bzemptember hó 16. napjára összehívott országgyűlést m magyar köztársaság kormányának előterjesztésére ez 1916. évi «l«ö törvénycikk tl•edik szakaszának második bekezdésében biztosított jogomnál fogva ezennel fetoszH zialási és tenyésztés! hitelt kapnak a dolgozó parasztok .Aa Állami apaállatéitá,tás biztosítására folyik a tenyészállatok pótlása és felvásárlása. A b/ roméves beruházási terv keretében a termelőszövetkezeti csoportok részére egymillió forint értékű tenyészmarhát juttatott a kormánynak. Az állami birtokok la 1400 tenyészmarhával és 600 hiíójnarhával gyarapították Állományukat. A szövetkezetek is számos szarvasmarhát állítottak hízóba. A dolgozó parasztság széles rétegei kap©folódnak a sertéstenyésztésbe éa hizlalásba azáltal, hogy a kormányzat lehetővé tette részükre "a szerződéses tenyésztést és hizlalást. Azoknak a dolgozo parasztoknak, akik földmüvesszövetkezetek utján sertéseket kötnek le, a szövetkezet hizlalájsi és tenyésztési hitelt nyújt. A szövetkezetek és állami birtokok nagyszámú juhot vásárolnak. A baromfikeltető telepek a tavasszal 3 és félmillió naposcsibét adnak a köztenyésztésnek a törzsállomány felfrissítésére. Ötmillió forint értékű gyógynövényt exportaltunk a múlt évben A gyógynövénykísérlet! lnté- mesztésén kísérleteznek. R latét telepén sikeres kisérletek boratóriumban már megoldották folynak különböző gyógynövé- a kérdést és májusban, a rozs nyck meghonosítására. Igy pél-' virágzása Idején a szabadban ts düul Micsurin-eljárással olyan nagyarányú kísérleteket folytatta fajta gyűszűvirágot akarnak nakt hoglJ nagg mennyiségben etoállitani, amely egyesíti ina- termelhessünk anyarozsot, melyc 'r an az összes gyüszüvirágfaj- bö! véredényösszehuzó és vért k jó tuladonságát. Ennek a! zéscsillapitó szert állitanak elő. virágnak leveléből állítják, . . , . . J a.yanis elő a fontos szlvgyógy-! A hazai szükségletek fedezé>ct,a digitálist. A tervek kö-' Wvül exportunknak ls tger ? ti szerepel a macskagyökér jelentős tényezője a gyógyno i honosítása Magyarországon. I R mult évbcn ötmillió fo>• (öl a kitűnő l'degcsillapitót, j rint értékű valutát kaptunk latom- Egyidejűleg az aj or Bzággyillést az 1947. 22. törvénycikk második szsi kaszának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében ez 1949- évi jnnius hó 8. nap jára összehívom. Fogadja a T- Országgyűlés e magyar köztársaság érdekében kifejtett érdemes munkásságáért köszönetem kifejezését. Budapest, 1949 április 8-án. Szakasits Arpád.st Nagy Imre elnök bejelentette, hogy ézael az országgyűlés működése törvényeink es alkotmányaink értelmében véget ért. Az országgyűlés munkájával, megalkotott törvényeivel — mondotta — jó szolgálatot tett dolgozó népünk ügyének, hozzájárult faépi demokráciánk megerősödéséhez és fejlődéséhez, népünk felemelkedéséhez. Az elnök ezután az ülést bezárta. — AZ UNESCO angol cso portjának ülésén Grindea lap szerkesztő javasolta, hívjanak össze a világ minden részéből néháBy hétre mintegy husz vezető értelmiségi személyt, hogy együtt tanulmányozzák a fcultura jövő kilátásait. Grindea jelöltjei között szerepel Lukács György is. HOGYAN TANULJUK a marxizmus-leninizmust tarinát állítják elő. Jelen- J külföldre ív, H' antmrozs mesterséges ter-' nueliért. szállított auóaunövéCsaknem egy esztendeje, hogy Rákosi elvtárs megirta nagyjeenlőségii iKövetkezö láncszem« cimü cikkét az elmélet fontosságáról. Bátran állíthatjuk, bogy azi azóta eltelt idő alatt nemcsak a Magyar Dolgozók Pártjának, hanem a többi pártnak tagsága és a párton kfvűll tömegek is hatalmas érdeklődéssel fordultak az elmélet kérdései felé. Mégis meg kell állapitanunk, hogy az eddigi eredmények nem Uielégltőek. A proletárdiktatúra funkdóit betöltő népi demokráciánk uj követelményei, hároméves helyreállítási tervünk befejezése és ötéves tervünk megkezdése ul feladatokkal toldják meg az eddigieket- Jól képzett munkások valóságos tömegére van szükség. Megfelelő emberekkel kell betöltenünk az Ipar, a mezőgazdaság, a közigazgatás, a köznevelés, a kultura és a tulomány fontos opziclólt. Nem huzhatjuk eléggé alá annak a kérdésnek fontosságát: idejében kitermc!i-e munkásosztályunk a me^jelclSen képzett kádereket. Majd egy esztendő távlatában tehát, az elért eredmények ellenére, Pártunk és az egész munkásosztály elméleti színvonalának emelése változatlanul aktuális, égetően fontos feladat, mert a munkásosztály élcsapata a kommunisták pártja, mely ugy vezeti győzelemre osztályát, hogy legjobbjait egyesíti soraiban. A Pártot cselekvésében a marxizmus-leninizmus elmélete irányítja. Miben különbözik a marxizmus-leninizmus elmélete minden más elmélettől, minden polgár! elmélettől? Döntően különbözik abban, hogy elválaszthatatlan egységet képez a gyakorlattal. Az elmélet a Párt cselekvésének vezérfonala. Iránytű, mely megadja a Pártnak a biztos tájékozódás képességét és lehetővé teszi számára, hogy a közeljövö eseményeit tudományos pontossággal' előre lássa. Ezért minden más párttal szemben a marxizmus-leninizmus elmélete biztosítja pártunk számára, hogy poli tlkáját ne az események uszályá ban, a napi szükségesség szűk szempontjai szerint szabja meg, hanem az események élére ugor va, Irányítani tudja azokat. fll gyakorlat és elmélet szerves kapcsolata egyben meghatározza a marxizmus-leninizmus tanuláséhoz való helyes viszonyún* kat is. Vannak — és elég so* kan vannak —, akik azt hisztk, bogy a marxizmus-leninizmust el lehel sajátítani ugy, hogy könyv* bőt megtanuljuk. Nincs ennél ve* szélyesebb tévedés. A mi elméit* tünk nem az élettől távol szüle* tett és fejlődött, hanem Allandi mozgalmi harcban. Nem véletlen, hogy megalkotói és továbbfejlesztői, Marx, Engels, Lenin és Sztálin, egyben a mozgalom legnagyobb vezérel is. Tanulásunknál mindig tartsuk szem előtt, hogy a marxista-leninista elméletnek a gyakorlat a próbaköve. Nem lehet képzett marxista-leninista az, aki könyvből »magol«, aki nem látja, hogy amit tanút, az nem merev dogma, amit mechanikusan át lehet majd vinni a gyakorlatba. A képzett marxista-leninista az, aki kitapasztalta, hogy a marxizmusleninizmus élő tudomány, a helyes cselekvés módszere. Ma, mikor uj, sajátos formák kőzött építjük országunkban a szocializmust, az elmélet tömeges elsajátításának — ha lehet — még fokozottabb jelentősége van. Az osztályellenség saját bőrén érzi elméletünk erejét és természetesen arra törekszik, hogy zavart vigyen sorainkba. Elméletünk tisztaságáért állandó harc folyik. A ml pártunk sorai egy-égesek. Frakciók nincsenek. Mégsem becsülhetjük alé ezt a veszélyt. Rákosi elvtárs maga figyelmeztetett bennünket arra, hogy ml sem vagyunk beoltva tévedések ellen. Talán elég, ha példaképpen azokra a súlyos tévedésekre utalunk, melyeltet falusi alapszervezeteink nagy része a kulákság elleni harc terén a közelmúltban elkövetelt. F tévedések minden esctfcen kádereink fogyatékos, vagy helytelen elméleti képzettségére vezethetők vissza. Az elmélet és gyakorlat szer* ves kapcsolatának szem elől tévesztése helytelen elméletre, ei pedig feltétlenül helytelen gyakorlatra vezet A helytelen gyakorlat pedig minden esetben aj osztályellenség malmára hajtja a vizet és olyan hibáknak válik forrásává, melyeket csak SZÍVÓS munkával tehet jóvátennL Sugár Tamás, MDP háromhónapos pártlskolt hallgatója Utasszállító forgalom 13ratis3ava és Budapest között A' csehszlovák és magyar vasutasok megegyezlek abban, hogy országúti utasszállító forgalmat lépteinek életbe Bralísláva és Budapest között. Ez a társasgépkocslszolgálat egyben meghosszabbítása a Prága—Brafistava légi vonalnak a magyai fővárosig. — A MINISZTERTANÁCS Paizs Istvánt a Dunántúli Napi* főszerkesztőjét, a miniszterelnökség eajtóo9ztályának helyet? tes vezetőjévé nevezte ki Selyemtfubálenyésztő Nemzeti Vállalat alakult ein ma mar mindenkié; A selyerngubó 09 selyempete szakszerű termelésének irányítására, ellenőrzésére Selyemgubótenyésztő Nemzeti Vállalat alakult, amely rövidesen megkezdi működését: szétosztja a községi petekikeltetök között a szekszárdi kísérleti intézetben termelt petéket. Az ni NV elleüőrzí a selvemtermelés további menetét la — a hernyóteayéeztést, a gubóbeváltésfc —, míg a földművesszövetkezetek a gubó árának kifizetésével kapcsolódnak be az NV eelyemtenyésztési akciójába. Kéxőhbi feladat az, hogy a földmüvesszövetkezetek n 6® nvésztés más vonalán is tevő kenyen rész tvesf yenek a selyem* gubó termelésében. A földmű' vesszővetkezeti tagokat ezérj szaktanfolyamon képezik fa p* bekikeltet&re és hernyötenyes*' téare. A tanfolyamokról kikerüli szakemberek segítségével a 15* vőben az Orsrfg 80 gubóbevéJtí állomásán ia föKtea ü ve s s zövst* kezet* tagok végzik majd S® időszaki keresetet jelenté gnbflf 'beváltást, végül aa egész —" lvcíiigubóteuyé*>;té9 zéM is a foldmüv" bek feladata lest.