Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

Vasárnap, 1949 április 10. 1 Ma indul Szegeden a „Munkára Harcra Kész46 mozgalom Nagy ünnepe ran ma Szeged sporío­k'ínik. Ezen a napon Indul ünnepélyes k retek között a legnagyobb magyar laorimcgmozduUt, a Munkára Harcra rportmozgalom, hogy megteremtse P' jcdcn b n£pi demokráciánk u] iport­jínak alapjait. Ez a ir'rcte'b-n, jelertösígében és cél­jn'bati mVd:n eddigi mozgalmat tulszár­n .15 hatalmas sportmegmozdulás nemcsak sp rt,Hetünk kiemelkedő eseménye, nem­í ak az Igazi népi tömegsport megte­remtésének esz'ctiza. Több mint egyszerű iportmegmozdulés: hatalnas lépés az uj, • szocialista embertípus kialakítása leié vezető uton. — MHK rz a rövid Idd alatt u Ismertté ét nép­szerűvé vilt három betű jelenti azt a sportmozgalmat, amely megmozgatja a vá­rosokat; falvakat és tanyák népét, örege­ke', fiatalokat és nőket egyaránt, hogy az tlkövetkeíd hdnapok során nemcsak ujabb rzreket, de százezreket, az egész magyar dolgozd társadalom ősszeségét megnyerje sz egészséges tömegsportnak. A mai ünnepi megnyitd után még néhány hét és több mint 300,000 ember egyszerre kezdi el az egész országban a sport jelvényszerző prdbák sorozatát, amely­nek hatását és jelentőségét igazán csak u elad év végén tudjuk majd felmérni. A Vasutas stadionban pontosan 2 drakor kezdik a színpompás és látványos sporteseményeket ielöleló ünnepség a tdmegszervezetek diszszáza­dainak és a sportolók mezbeöltözött csa­patainak felvonulásával, a rendőr és vas­• as zenekarok közreműködése mellett. A felvonulást követő megnyitó ünnep­ségek után kerül sor a fogadalomtételre, ami: felállva együtt mond e! a sportolók tábora és a nézők tömege. A fogadalom tzövege: Fogadom — bogy a Munkára Harcra K- sz sportmozgalom — vállalt követelmé­ijcit képességeimhez mérten — bccsü­lóesen igyekszem teljesíteni. Fogadom — hogy fizikai erőmet és i/iilemi tudásomat — hazám javára állan­dóan fejlesztem. Fogadom — hogy a magyar dolgozó nép további felemelkedéséért — erőm teljes eirr leszitésével dolgozom. Fogadom — hogy hazám függetlensé­géért és szabadságáért — ha kell életemet W feláldozom. Az MHK Igazolványok kiosztása A logadalomtétcl után kerül tor az MilK igazolványok kiosztására a legjobb src.lményeket elérő üzemek kőzött. 15x200 métere* váltó Az igazolványok kiosztást után kezdődik neg az egész délutánt kitöltő változatos sportműsor, amelynek első azáma a 15x200 avéterea váltófutás. Ebben hat Iskola 00 vr-vendéke versenyez egymással az első­ségért. Kerékpárverseny A stafétát követi a kerékpáros aalak­pályaverseny az MKSz versenyzőinek (észvételével. SzIT-Olákszövetség Cihdarufómérkőzés 2x35 perces összecsa­pása s versenyek harmadik száma. A ta­lálkozó nagyiramu és érdekes küzdelmet ígér, mert mindkét vonalon utánpótlásunk legjobbjai vonulnak fel egymás ellen. Motorverseny A lahdantgdmérkdzés szünete sem ma­rad kihasználatlanul, mert ekkor a kis­motorosok vonulnak le a salakpályán lebonyolítandó versenyük megtartására. Az MHK ünnepi próbál A labdarugómérkdzést követően végzik el az MHK ünnepi próbáit, férfi és női viszonylatban. A férfi magasugrás, suly­•lökés, a nők talajtorna és magasugrásban próbálkoznak. Egvidöben hat sportág bemutatói Igazi tömegsportlátványosság számba megy a próbákat követő hat sportág bemutatója, ame'v a labdarúgópályán és a salakpályán egyldóben folyik le. A vivők a tribün és az állóhely előtti salakpályán, a röplabJSsok és kosárlabdázók a labda­rugópálya kapui előtt, a birkózók, súly­emelők és ökölvívók pedig a pálya közepén lebonyolításra kerülő versenyeik­kel teszik szinessé és érdekessé a bemu­tató számát. KÉT ÉRDEKES TEKEBAJNOKI Az NB II-ért ma két igen ér­dekes és nagy küzdelmet ígérő fcekehajnoki mérkőzésre kerül sor Szegeden. Az egviket, a Gázgvár—MVSE-t reggel 8 éra­kor kezdik meg a Szakszerve­zet Szentháromság-utcai pá­lyáján. A másikat, a VAOSz— Elektromos-t- délelőtt fél 11 órakor a VAOSz Rákóczi-téri pályáján. KERÜLETI II. OSZTÁLY MKUMTE-pálya 4 óra: Jó­zset Attila—Honvéd. Vágóhídi pálya 10 óra: Hnsos —Tápé. Postás-pálya 10 óra: KASE— MKUMTE. Szabadság-tér 10 óra: SzATE Rákóczi. Várostanva fél & óra: V. EPOSz—Kisvasút. Alsőközpont 4 óra: A. EPOSz —Dohánygyár. Lolle fél 4: P. EPOSz—Fel­söközpont. ITjswntiván 5 óra: U. EPOSz —rostás. IPARTESTÜLET 3 ŐRA ÖKÖIJVIVÖ DONTÖK Szombaton délután nagy ér­deklődés mellett kezdték el a Délkeriilet ifjúsági ökölvívó t>aj­nokságának selejtezőit. Az igen nagy küzdelmet ígérő döntő mérkőzésekre ma délután kerül sor az ipartestület márvány­termében. A bajnokin kívül még egy ökölvivómérkőzést rendeznek ma. Este 7 órai kezdettel mu­tatkoznak be a Gőzfürdő és a Belvárosi SzlT ujonrgárdái a VAOSz Zsóíér-házi klubhelyisé­gében. NB. II. válogatott-NB. III. válogatott Kiemelkedő eseményt Jelent 1 sport­műsor befejező azáma Szeged NB. II. és NB. III. válogatottjainak egymás elleni felvonulása. A találkozó nagy küzdelmet ígér, mert az Na HL-bell Játékosok beakariák blzonvitanl, hogy az ő ké­pességük ls van olyan, mint a felsőbb osztályú társaiké. A mérkőzésre a két csapat ebben az összeállításban áll fel: NB. II.t Ébncr — Komlód!, Kázsmir H- Pétervári, Hetesl, Oalgóczi — Her­nádi, Bozóki, Tó h K., Héger I, Héger II. NB. III. Kováes — Fodor, Lovászi, — Machult, Ludas 11, Rechtenwald — Rajrsányi, Baráth, Korom, Fodor, Máiton. Az ünnepélyes megnyitóra 59 fillér és 1 forint a belépődíj. A helyárakhói be­folyó tiszta bevételt a sSzabad Népr székház építésére fordítják. A pálya meg­közelítéséről a villamos már 1 órától •ürített járatokkal gondoskodik. Kedden Prága nöi kosarasai Szegeden látszanak Most mér végleges, hogyPrá­f % válogatott női kosárlabdázói zegedre is ellátogatnak. Az együttes kedden játszik a sze­gedi Postás együttesével. A ven­dégcsapat hétfőn délután az 1 óra 66 perces személyvonattal érkezik meg a Szeged -állomásra. Itt ünnepélyesen fogadják őket. Délután a várost nézik meg, másnap üzemeket látogatnak és a városházán tesznek látoga­tást. A mérkőzésre kedden este fél 7 órakor kerül sor. Meg­előzően a Postás férfiegyüttese a Budapesti I.okomotivval ját­szik barátságos mérkőzést. A csehszlovák női együttes a moszkvai Dinamó ntán Európa egyik legerősebb csapata. A SZABAD NÉP SZÉKHÁZÁRA Nagyszabású nuvésznatiné vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Belvárosi Moziban. Fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei próza-, opera- és operettszá mokkái. Jegyek a Belvárosi Mozi pénztáránál kaphatók 1, 2 és 3 Ft-ért. A Csiilag és Tiszatáj folyóiratok irodalmi napja Mull vasárnap jelent ás iro­dalmi esemény színhelye volt Szeged, mert irodalmi életünk legnagyobb folyóirata, a Csil­lag, — mely tizenötezer pél­dányiban jelenik meg s igy leg­népszerűbb folyóirata az or­szágnak — néhány képviselő­iét, i/óját küldte le, hogy vá­rosunk Tiszatáj folyóiratának l/ó. munkáló ősségi el megtár­gyal/a a mai\ magyar iroda­lom ielen problémáit. Fiatal demokratikus irodal­munk a szocialista realizmus megvalósítása előtt áll és a marxista kritika már ebből a sze.ns őg' 61 14 álta meg as iro­dalmi mü leket, melyek egyre jobban tükrözik a fejlődő ma­gvar társadalom uj valóságát. A szoria'ista realizmus módsze­re azonban nem kaptafa az iró számára, hanem éppen ugy, mint a marxizmus-leninizmus elmélete, a dialektikus ma­terializmus csak vezérfonal a politikai tevékenységben, a marxista esztétika csak az irói alkotás vezérfonala az iró szá­mára. Napnál világosabb tehát, a mai iró a fejlődésnek lehet­séges ut.a. elsősorban magának kell uj emberré, kommunista emberré válni. Ez a perspektíva azonban a valósági an igen bonyolult pro­blémákat vet jel az iró szá­mára, hiszen az uj művészet megteremtéséről van szó. Ilyen probléma az iró és irodalomtu­domány viszonya. Az alkotó spontaneitás már nem elég az aj irodalom megteremtéséhez, az írónak ismernie kell az iro­da'om egész eddigi történetét, a műfajok keletkezésének tör­ténelét, az esztétika egész tör­téne/ét, a filozófiát, a lélektan eredményeit, stb., melyek nél­kül már nem lehet el egy tu­dós, szocialista realista alko­tó. Ugyanilyen baj az ls, hogy a dolgozó osztályok széles tö­megeinek még nincsen biztos, kiformálódott ízlése, még nem tudják határozottan értékelni az uj irodalmi termést. Az iró csak a pcoleláriátns élcsapatára, a kommunisía pártra számíthat, mert az ve­zeti a dolgozók harcát, az ér­zékeli az elsőrendű szükségle­teket, azokat is, melyek a pro­lelóriátas nemzetközi harcából kialakulnak­E sokoldalú problémáról ut­tatkoztak Csillag küldöttei és Szeged irói. A Csillag megbí­rálta a Tiszatájat, de megbí­rálta saját maját is, folsorolva a meglévő pozitivnmaH és hiá­ngosságoir. A T's-atáj pedig saját tapaszt ilataiind hozako­dott elő, melgek az iróközős. lég kéthónapos munkája mio­mán ketelke-.fk. A munkakö­zösség érdekes kísérlet a ma­gyár irodalom éleiében, mer, először igyekszik összehozni egy ha'ározatl munkaprogram, mai. feladatokkal, 'ervs-erü munkával működő irói kötlek, tlvát, változó viszonyainkhoz alkalmazkodó kulturális szer­vet. A szegedi írók felkérték a pestleket, hogy kö ösen har­coljanak egij eredményesebb munkát és irányítást kifejtő írószövetségért, mely Irodalmi életünket tovább, megfelelően organlzálja. öt órakor közős Irodalmi déüitán folyt le a városháza tanácstermében. Itt az iroda­lom leguiabb terméséitel Ismer, kedett meg a szegedi közön­ség. Déri Tibor Kossuth -dija* iró a francia bánaászs-fráikol játszó proligyerekekrői, Nagy Sándor Kossufh-dijas Irő föld­éhes szeqénypnrasz'okat áb­rázoló kedves novellákat ol­vastak let. A fiatal kőUögene­ráeió legújabb verseivel szere­pelt. A pesti Zelk Zoltán Kossuih-dijns, Kvczka Péter Bnmgarten-dijas költők és a szegedi Takács Tibor és T.ődA Ferenc nagyhatású verseit lap. solta meg a lelkes közönség. A magasszinvonalu irodaim* nap megmutatta a szegedi kö­zönségnek azl. hogy folyóirata, a Tiszatáj, művészi szempnrrt­ból egyenértékű tóvárosi folyó­iratokkal és Szegeden te ko­moly irodalmi fejlődés indult meg, melynek eredményeit rö. videsen meglepetéssel IdxérheO szemmel. x Dioptriás napszemüvegek Okulárium Kelletnél, Kárá.z-utca 3. X Collígulm Musktmt VIII. bérlete áp­rilis 13-án este 8 órakor Várnagy Lajos hegedüestje. Közreműködik Kollár Pál (zongora). X Zenekonzervatórln.m L házi növendék hangverseny* áprliU 12-én délután 6 ko» Belépődíj nincs. Színházunk ujabb nagy lépést leit a realista színjátszás meg­valósítása felé akkor, amikor Gorkij •»Kispolgárok* cimü szín­müvét a szegedi közönség elé vitie. Szegetlen elég komoly ré­teg a kispolgárság, a szegedi i ar kisü emi jellege közismert, agy hogy. Gorkij darabja többek­nek elevené'e iág városunkban. Megmutatta ezt az a kép is, ami az eiőadás után vita közben lejátszódott a színházban. Gor­kij valóban harcos szándékkal irta meg müvét. Egy olyan kor­ban, amikor a polgári értelmi­ség állásfoglalása döntő volt «: orosz proletariátus szemp nt­idból, mely az európai ipari válság következményeképpen forradalomra, a cári rend meg­döntésére készült. A darab 1903-ban játszódik Ur, amikor fokozódnak a sztrájk mozgalmak, háromezer kis- és nagyüzemet zárnak be is száz­ezernél több munkás kerül as utcára. A sztrájktevékenység fo­kozódott és Lenin a *Mi a te­endőt és zEgy lépés előre, két térés hát ax cimü müveiben egy­re tisztábban fogalmazta meg a ko'sevikok politikájának » " -országi vonalát. A foko­ri ó eléged^fdensétr harminc­Maxim Gorkij színmüve a szegedi Nemzeti Színházban ezer sztrájkoló diákot állított a proletariátus mellé. Gorkij átfogó rajzát adja a korabeli orosz kispolgárnak, a garasos kapitalistának, akit a féi/eudális cári rend elnyomo­rít és szinte jobbágyi, primitív állapotában tart meg. Gorkij azonban nem áll meg ábrázó• lásá'an ennél az elnyomorodott orosz kispolgárnál, hanem típu­saiban minden kispolgár tra­gédiáját és komédiáját bonta­koztatja ki ugy, hogy a meg­rekedtségböl már a kiutat ls megmutatja. 'A szegedi színház megértet­te a szocialista realista Gorkijt és az együttes Horváth Jenő rende é ivel kitűnő munkát vég­zett. A közönség már az első felvonásnál érezte a kispolgári lakások ernyedt, unalomtól ter­hes levegőjét, az üresség ásl­iását. A to\ábbi jelvonások so­rán ez a hangulat még fokozó­dott, szinte tűrhetetlenné vált. Maea a néző is kellemetlenül érezte magát, a daraJb kínos hangulati terhe ránehezedett a nézőtérre is. Megfájdult a fe­jünk a füUedtségüől s megundo­ritott bennünket minden kicsi­nyes alak. Különösen azért volt éles számunkra a darab kon­trasztja, mert a lá^as tevékeny­ség korát éijük, elhaladunk a meglévő kispolgárok mellett a nélkül, hogy észrevennénk őket. A darab viszont jetfedezte őket újra számunkra ls. — Jó ne­künk már — fejtette ki az egyik felszólaló az előadást követő vitában mert most már leiünőben van az osztály. For­dított a helyzet nálunk, mint Gorkij x Kispolgárok «-já' an volt Most nem a rendes emberek hagyják el a szinteret, hanem a kispolgár számolódik fel fo­koa'osan iá-sa dalműnk ' an. 'Az előadást követő vita fo­lyamán megbírálták az együt­test is és a közönség viharos tansal jelezték az együttes kol­le' liv munkájának s k rét. Deák Sán dor c^ahidjá'/an diktátor kis­polgárján sokat nevettünk. Kő­mi. es Erzsi kitűnő megérzéssel alakította a feleségéi, akiben a meg"áradt anyai vonások har­mónikusan keseredtek a kispol­gári a', gyermekeinek csodála­tával és eggéb állásfoglalásai­val. Gáti Pál játékáról az a megjegyzés hangzott el, hogy kissé tuliátszotta Pjotr figurá­ját. Szerintünk ez a vélemény nem helytálló, mert a már nagyvárost járt egyetemista fin gváva türelmetlenségét ilyen erős, határozott alakítással kel­lett kihozni. Tatidna lányuk, a kispolgári hamupippőke hiteles alakot öltött Moóry Lucy felfo­gásában. Szatmári István moz­donyvezetőjének derűs optimiz­musa viharos tansokra ragadta a nézőt. Bakos Gyula Percsihin­je az alak finomságával, az öregember tök letes ábrázolásá­val tűnt kl. Inkább ml Polja alakján érzünk némi slmitanl­va'ót. Szerelmi jelenetük a moz­donyvezetővel kissé szentimen­tálisra sikerült, nélkülözte a fiatal pár friss, egészség-s köz­vetlenségét. Kiss Ilona 1 dénár­ja és a többi vidám alak, Bay Gya'a. Hnt/y Éva, Vizy Piroska, Duniss Győző. G. Bagossv Má­ria őszintén felvidámított ben­nünket. Ugy éreztük, hogy Tye­tyerev, a templomi énekes flgu­rájába, akit különben jő átér­zéssel alakított Bessenyei Fe­renc — Jttég mélyebb társadal­mi tipikusságot 'ehetne belevin­ni, hogy azok a szép gondola­tok, amiket Gorkij ennek az al­koholistának száiá'a adott, mégj szebben hangozzanak ki Egészében véve a r,Kispol­gár oki a Szegedi Nemzeti Szín­ház munkájának egyik legna­gyobb eredménye, csúcsa. A pártszervezetek, a tömegsxerve* zetek hassanak oda, hogy min­denki nézze meg ezt a darabot^ mert ebben a realista alkotás­ban nemcsak hiteles képet kap a korabeli orosz kispolgárról^ hanem Gorkij művészetében ­szocialista realizmusra lát ele­ven példát: ez hazai művésze­tünknek mostani legfontosabb problémája ls. ^ 7Ugy sandoq 1—TIMJV i_ruh—í

Next

/
Oldalképek
Tartalom