Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-07 / 80. szám
a Mindennél fonfosabb számunkra a Tájékoztatási Iroda utmutatása Dohánygyári munkások Tarfás békéért, népi demokráciáért lapról a ff A szegedi dohánygyárat övező virágágyak fái éa bakrai szinte érzékelhetően pat tantják rügyüket, hogy nemBokára lombkoronáikkal simogassák a gyárat. Az üzem tatarozási mun kái is megindultak. Az udvar tzökőkúíjának medencéjét gondos kezek javítgatják. A csendet csak a munkatermekből kiszűrődő tompa búgás zavarja meg. Bent a gépek mellett folyik a munka. Erős dohányszag csapódik ki egyegy ajtó előtt elhaladva, viszont a nyitvahagyott udvari ajtókon erőszakosan áramlik te a friss tavaszi levegő. Itt dogozik Péterfi Istváníié elvtársnő, aki 1916 óta vesz részt a mozgalomban. 1920-ban őt is letartóztatták Hórthy pribékei, megfosztották kereseti lehetőségétől és esak 1945-ben mehetett visztza a szegedi dohánygyárba. — Politikai látóköröm kifzcle sütésére sűrűn lapozgatgatiam a Kommunista és Munkás Pártok Tájékoztató Irodájának a >Tartós békéért, népi demokráciáért« című lapját — mondja az elvtársnő. - «— Rájöttem, hogy csak úgy kísérhetem a nemzetközi események kialakulását figyelemmel, ha rendszeresen olvasom a lapot. Ezért ezután meg is rendeltem, 't'sak most szerzek tudomást 9rról a hatalmas erőfeszítéstől, amelyet a kommunista fúrtok kifejtenek a béke érdekében. Eddig leszűrt tapasztalatom az, hogy mi dolhozók, most a munka fegyverével támogathatjuk leghatásosabban a békéért küzdő pártokat — fejezi be. • Hosszú, hűvös folyosón lépsegitségül híva a Tájékoztató Iroda lapját. A dohánygyári bérelszámolóban dolgozik Pintér János elvtárs, aki maga is előfizetője a lapnak. — Megelégedéssel olvasom a lapot — mondja —, mert minden sora nyíltan leleplezi a háborús bujtogatókat. De kitűnik belőle a dolgozó nép békevágya is, amelyhez mi is csatlakozunk —fejezi be Pintér elvtárs. A lemenő nap lassan lecsúszik a tetőkről és ezüstösre festi sugaraival a gyárat... X tek közelednek. Móricz Béla elvtárs alakja tűnik fel. ö is rendszeres előfizetője a »Tartós békéért, népi demokráciáért* című lapnak. — Soha sem felejtem el azt az örömet — mondja —> amikor e múltban egy-egy párt sajtótermékhez putottunk. Ma pedig, amikor a szabad és független népek összefogásának jegyében harcolunk a békéért, mindennél fontosabb számunkra a Tájékoztató Iroda útmutatása. Ezen az úton haladva keU nekünk következetesen harcolnunk a békéért, — Tizenegy szegedi tudóst soroltak magas fizetési csoportba Nép! demokráciánk fokozottabb mértékben akár gondoskodni tudományos életünk legkiválóbb tagjairól, hogy ezzel is előbbre vigye a magyar tudományos élet fejlődését, elősegítse a kutatás lehetőségét, ujabb eredmények elérését. Az országban összesen 149 tudóst sorolnak »A« illetve »B* kategóriába a Magyar Tudományos Tanács előterjesztése alapján. Az >Ac kategóriába tartózd tudósok havi 3850 forint, a »B* kategóriába tartozók pedig havi 3000 forint fizetést kapnak áprilistól kezdve. A szegedi tudományegyetem professzorai közül a következőket sorolták »A« kategóriába: dr. Bruckner Győző, dr. Straub Brúnó, dr. Hetényi Géza, dr. Ivanovics György, dr, Jancső Miklós. »B« kategóriába a következőket sorolták: dr, Trencsényi-Waldapfel Imre, dr. Szőkefalvi Nagy Béla, dr. Rédei László, d!r. Kalmár László, dr. Fodor Gábor, dr. Szabó Zoltán. j j t Csíki Gábor umtáríus püspöki heíynök körlevele a béke megóvásáról Csiki Gábor unitárius püspöki helynökf a magyar unitárius lel. készekhez és hívőkhöz intézett körlevelében felszólította őket, hogy csatlakozzanak a béke KISPOLGÁROK M axim Gorkij színmüvét mutatja be ma a Szegedi' Állami Nemzeti Színház, ünnepet jelent ez a bemutató színháznak és közönségnek egyaránt. Nem lehet lelkesitőbb feladat, mint a szocialista realizmus megalapítójának, Gorkijnak, a nagy szovjet írónak színmüvét bemutatni. S a közönség számára talán egyetlen színdarab sem lehet olyan meggyőző erejű, művészi és társadalmi élmény, mint Gorkijé. Gorkij »Kispolgárok« című darabja 1903-ban játszedik. Mi volt a gazdasági társadalmi helyzet az 1900-a? időklien? A bolsevik párt története írja: »A 90-es években az ipar a fellendülés korszakát élte. A munkásmozgalom komoly tényezővé vált az ország politikai életében*. A pétervári marxista munkásköröket egy szervezetbe egyesitette Lenin, melynek & Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására* volt a neve. SzerP ercsihin az élet valóságai' elöl 4 természet »elefántcsont tornyába* menekül. T>«tyerev, a züllött iatollektuei.. aki keserűségét a borba fojtja és minden világos látása ellenére nem tud továbbjutni a kritizálásnál. Jeléna, az albérlő a nemiségben találja meg azt a mákonyt, ami szükséges ahhoz, hogy ne lássa meg a társadalmi valóságot Sere 6, sem a többiek nem látják, hogy érik és közeledik a forradalom, hogy az élet már nem élhető tovább az eddigi formájában, hogy mint egyének és mint osztály pusztulásra vannak itélve. Gorkij az emberréválás kőitője. Minden müvében azt ábrázolja, hogy lesz valaki osztálya eml>erévé. S ezt az erolierréválást mutatja meg Nűlien. a mozdonyvezetőién, Poliáhan, Siskinben és Masában. Pol ja. Siskin és Masa a polgárság gyermekei. Bennük látjuk meg, bogy a világos társadalmi tiv te az országban marxista körök dat, a forradalmi ideológia is megvédéséért folytatott küzdelemhez. A körlevelet a virágvasárnapi Istentiszteleteken olvassák fel az Unitárius templomokban. Ócskavasból harmincnégyezer forint értékű műszer Jóí dolgoznak a Köztisztasági-telep műhelyeiben A szegedi Köztisztasági Telep udvarának hátsó felében példás rendben sorakoznak a telep újjáépített kocsikti. Az esztergaműhely falán ott függ a felirat: »A munka nálunk a becsület és a dicsőség dolga.* A munkapaiok fölé munkások hajolnak és szorgalmasan dolgoznak. Szerte a teremben autóalkatrészek között csavarog e tavaszi napfény, kellemes me leget árasztva. A műhely közepén furcsaki nézésű pad. Tolnai János, az üzemi bizottság elnöke és Batta Szilveszter villanyszerelő szinte igyszerre magyarázzák a jelentéktelennek lát szó, de nagy értéket képviselő próbapad működését. — ócskavasból "készítettük el — mondják. — ilíinden Diesel-mótor szivattyúberendezését ezzel próbáljuk ki. Enélkül — folytatják — nem tudnánk a mótor ütemes jájását biztosítani. Az elektromos próba pad — Ehhez hasonló padot ma beszerezni " lehetetlenség. Ara több mint hatezer forint. Ugyancsak használhatatlan ócskavasból készítettük él az elektromos próbapadot is — mondja Batla villanyszerelő. Kulcs fordul a zárban és kinyílik a szerelőműhely aj taja. Odabenn újabb gép. — ilyen műszert ezintén nem lehet beszerezni — beszélik. — Ezen a próbapadon minden mótoron elképzelhető elektromos műszert megvizsgálhatunk, az akkumulátortól kezdve a gyújtás beállításáig mnden hibát megtalálunk. Olajtól barna kézzel odanyúl' a műszer indítógombjához. Egy kattanás és a mótor forgásba lendül. A legalacsonyabb fordulatszámtól a legmagasabb fordulatszámig. A sebesség vijjogva fokozódik. Lassan visszakapcsol, a forgás lassúbb, végül1 megáll. Az uj szerszámok sorai örömtől csillogó szemmel mondja: — Ez a műszer újonnan 34 ezer forint. A. használhatatlan anyagokbői a használható szerszámoknak egész sorát készítettük él... — Szívesen tesszük, mert ma már érdemes dolgoznunk — mondja Tolnai elvtárs. — Reméljük, hogy a mi kis üzemünk a szocialista munkaversenyben az elsők közé verekszik fél. Legfőbb vágyunk az, hogy élüzem lehessünk. Még egy utolsó pillantást vetnek az elhalkult gépekre és megindulnak a lépcsőn felfelé. Az udvaron már csoportosulnak a munkások, akik leveszik sapkájukat s úgy lépnek az üzemi pártszervezet feldíszített termébe. Tag könyvosztás lesz... (geszt esi) EpriUs 10-én lép éleibe a nyári idöszámiíás A nemzetközi vasúti értekez. leten megállapodtak a nyári időszámítás bevezetésében. E szerint Magyarországon a nyári időszámítás április 10-én kezdődik. Az órákat tehát április 9-éről 10-re virradó éjjel 2 órakor egy órával előre, vagyis 3 órára keli igazítani. alakulnak, melyek Lenin veze tésévei harcot, "folytatnak poli tikai, gazdasági és ideológiai téren egyaránt. Noha igen elterjedtek voltak, különösen a forradalmi ifjúság körében a narodnyikok nézetei, a legális marxisták opportun'sta tanításai, Lenin és liivei sikeresen vették fel ellenük ís a harcot, ís a kíméletlen cári terror ellenére Rosztovban, Bakuban nagyméretű sztrájkok törtek ki. Áz elviselhetetlen nyomor és ki zsákmányolás ellen a munkásmozgalom hatására fellázadtak a parasztok. A cári önkényuralom, a feudális földesurak és a kíméletlen kapitalizmus kormánya hiába fokozta az elnyomást, ért és közeledett a forradalom. K ét évvel az orosz polgári forradalom kitörése előtt, 1903-ban játszódik Gorki[ »Kis polgárok* cimü színdarabja egy kisvárosban, pontosabhan a kisváros legtekintélyesebb, leggaz dagabb polgárának, Resszemenovnak házában. E házban él Besszemenov feleségével, két gyermekével (Tatjánával, aki tanítónő és Pjotr-val, aki diák) és kosztosaival: az iszákos Tyetyerewel, fogadott fiával, Nillél, a mozdonyvezetővel és a csavargó Percsihin leányával, Pol jávai, aki a mindenesleány szerepét tölti be. Felettük akar uralkodni Besszemenov, a vá rosi ipartestület elnöke. E családban történő eseményeken ke resztül Gorkij a nagy művész tudatosságával és iŰ'etettségével bemutatja az 1903-as idők Oroszországát, a széthulló polgárságot éa a polgári, a kapitalista társadalom elleni szívós harc hőseit. mondottuk — a szocialista realizmus nagy költője. Mit jelent ez? Nem ke vesebbet, mint azt, hogy fejlődésében, mozgásában ábrázolja az életet. Azt, hogy a hanyatló, a pusztuló mellett felmutatja a születendőt, az ujat. Azt, hogy tipikusan ábrázol és hogy ugyanakkor az osztály tipikus emberei nem sémák. A kispolgárság széthulló osztály, a társadalmi fejlődés akadályozója általában. De Gorkij meglátja az általános törvényen belül, hogy ez a széthullás a polgárság különböző rétegeiben hogyan, mi módon megy végbe. Besszemenov, a régi ízig-vérig reakciós kispolgár mellett felmutatja a haladottabb, a fiatalabb kispolgárság két típusát, Tatjánát és Pjotr-t. Megmutatja lázadásukat az apai önkényuralom ellen, ae rávilágít arra, is, hogy ez az elvetélt lázadás nem megy tul a családon, mert a fiatal polgárság képviselői is osztályuk törvényei alatt állanak, azonos a világnézetük, osztályérdekük, tehát végeredményben ők is a reakció táborába tartoznak. És a. maguk egyéni módján a reakció, a kispolgári világnézet és osztályöntudat kifejezői Percsihin, Jeleua (Beszszemenov albérlője) és Tyetyelev i&. G orkij szoeifi merete hogyan formálta őketés vitte a munkások és pamsztok közé. S Nilben ráismerünk a világ uj pozitívumára, a Nagv Október hőseinek Budapest. Prága és Varsó, Bukarest és Berfin felszabadi tóinak elődjére. M ondottuk, ho?y Gorkijnál nem sémák az emberek, bár tipikusan ábrázolják osztályuk ideológiáját. Nem sémák, mert emberek, akik viszonylatokba kerülnek egymással: szülők és eyermekek, férfiak és nők, akik barátok, ellénsésmk, szeretők vagy szerelmesek. Férfiak és nők, akiknek értékét legjobban azon lehet lemérni, hogy milyen kapcsolatban állanak a munkával. Nil az élet öröméről dalol, a munka és az emberség páthoszáról. Nil forradalmár és romantikus, mert az élet bajain, nehézségein változtatni akar is tud éa mert képes arra, hogy a »má«-t a jövendő álmaiban fifttössze. Smennvire más a szerelme is, mint "például Piotré vagy Tatjánáé. Tatjána Nilért epekedik, szerelme éppoly reménytelen, mint osztálya sorsa: a pusztulás törvényét hordozza magában. Fjotr a szerelemben puha háhbá változik, »fonto!va csókol* és minden ölelése egy-egy »tiszta elmélkedés* és akit ,Telena erőszakkal visz el a Besszcmenov-féle csöbörből, de azért, hogy végül ís vödörbe ejtse. S ott van Tvetverev, aki a tiszta és egyszerű Poljára tekint szerelmes szemmel, de hiába, mert a halál hiába tekint vágyódással az életre — az élet fut, nő és szalad a holnapok felé. N il és Pol ja: ők a holnapi idők. Az uj idők uj emberei, akik nem pityeregnek és nyavalyognak, ha szerelmesek. Összefoglalva: A Resszemenov-házban élő emberek isznak, esznek, szeretnek, dolgoznak és henyélnek, kizsákmányolnak és harcolnak/Osztályokat képviselnek, tehát osztályharc folyik közöttük. S hogy ennek az osztályharcnak milyen ideológiai és gazdasági társadalmi feltételei vannak, hogyan erősitik és gyengítik a nagy társadalmi törvények az egyes emberi cselekvéseket, illetve hogy az egyes emberi cselekvésekben mi a* osztálytörvény és mi a helyzeti energia, a véletlen, a személyi adottság, ezt ábrázolja Gorkij, harcos humanizmus költője. Arról mesél e legköltőibb irő, hogy a pusztuló értelmét és célját vesztett kispolgárságon miként teljesedik be a társadalmi törvény és hogy milyen fettételek közepette születik meg az uj ember. Végső tanítása: sNincs a világon semmi, ami nem az embernek köszönheti létezését és aicsőségét«. Horváth Jenő