Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-29 / 98. szám

4 reocex, ijm »pra» ss. 1 Pártmunkás egujabb száma első uclyen a \i!áq dolgozó népeinek nagy önre ével, a május elsejével fog:úík02lk. tMájus elsejét ebben •JZ évben az elért döntő gyözel• cink a!apján, szabadságunk és • ügyetlenségünk biztosításának > megerősítésének, hazánk ós n piink további felemelkedésé' c L — Pártunk vezetése alalt — a Népfront választási harcának egyében ünnepeljük« — Írja a top, idézeteket közöl a lap Gerő eh társ beszédéből. »A(i a tömegek közéi* cimü cikkében istnerleti a választási agitáció feladatait és módját, ismerteti Rákosi elvtárs legújabb, *fipit/iik a nép országát < cinitt köny él. Gondos Ernő elvtárs elkke a békeagitácló kérdésével foglalkozik. A falusi választási agitáció megszer\e é ével ka csolatos kérdéseket Sirnó Tibor elvtárs ismerteti. A körzeti népnevelő munkáról Vadász Frigyes elvtárs Ír. Az üzemi agitáció feladatairól Falus György elvtárs számol bc. r llagyan agitáljunk nők kőzött« rimrncl Bíró Vera elvtársnő írását olvastatjuk. Két dolgozó paraszlasszonyt mutat be fényképes liportban a Pártmunkás, Szilágyi Sándorné és özv. Hegedűs jánosné elvtársnőket, mint a jó aárttnunka példáit. S'nion la os chtírs a kö/lgazgai;:s feladatait ismerteti a válaútási munkfkban. A választási gyűlések előkészítéséről és rendezéséről Kukucska János elvtárs irt Ismertetési. *Kapcsoljuk be u választási munkába az ilinsági szervezetekete cimmct Soltéál Károly elvtárs irt cikket. Elek László elvtárs a helyi Írásos ngitációról. mint a választási feh (WcfDsiWr- jaiwika fontos segédeszközéről ir. Miké Gyula elvtárs az uj tagsági járulék bevt\-éléséről, Major Frigyes elvtárs kiadványaink és sajtónk terjesztéséről, mint a választási Imre fontos fegyveréről irt cikket A rádió csoportos tncghallgá'áscnak s ervc.ési kérdéseit és fontosságát Feltér Lajos elvtárs ismerteti. Nagyon tanulságos a Pártmunkás sEz helyes! Ez nem helyes**, valamint a sPárimunliások irjákcimü rovata. Végül beszámol a lao a szovjet filmművészet kiváló alkotásáról, a »7Vjiá/kozás az Elbánt c. kitűnő filmről. Uj megbeszélés Malik és Jessup közeit A berlini rádió jelentése szerint Jákob Malik, a Szovjetunió képviselője, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában szerdán este Newyorkbau másfél óráig tartó megbeszélést folytatott dr Jesouppal, as Egyesült Államok nemzetközi tárgyalásokkal megbízott nagykövetével. Vasúti személy- és áruforgalmunk is túlhaladta már a háború előtti A magyar újjáépítés egyik legnagyobb fegyucrlénge a vasut újjáépítése volt. Ki ne em[ekéznék még azokra az időkre, amikor a vonatok tetején nem ts órás, hanem napos késésekkel lehetett csak eljutni egyik helyről a másikra. Ma már mindennek nyoma sincs. .1 háború és a fasiszták romKivégeztél! V/ayaní lifcor! A halittrailélt Wayanl Tibor jctcklivfeliigyclőt, a Hain Péter-féle gyilkos nyomozócsoport vezelőjét csütörtökön reggel a gMljlőfogház udvarén fclakuszöllák. Az indiai rendőrség folytatja a hajszát a demokratikus érzelmű tömegek ellen Kalkuttában szerdán véres összeütközésre került sor a la kosság és a rendőrség között. A városon hatalmas tüntető menet vonult végig, hogy tiltakozzék a kommunisták ujabb letartóztatása ellen. A tömegei rendörök támadták meg és fegyverrel akarták szétoszlatni. A rendőri ncavalkozas eredménye két halott és 12 sebesült. ben ás milyen körülmények között utazhatunk ma, amikor kényelmes, fülűit, világos kocsik és menetrendszerű közlekedés bonyolítja le a személyforgalmat. Ar utasforgalom ilyen nagymérvű icmelkedésének okát még abban « kereshetjük, hogy népi demokráciánk tarifapolitikáim, iá. Az Ü9b8nyáci hit// sélág; ö/űű 19 ó 5 rujdri havi éti. : y oo.coö utas 19A3t.tj4H bQVÍáíLücj: bolásai lalán legalaposabban vasaljainkat érfék, e:érl az újjáépítés hatalmas eredményei is itt a legszembetűnőbbek. Mozdony parkunk, személy- és teherkocsi állományunk, fpztosiió berendezéseink, vasúti vonalaink legnagyobb része elpusztul!. vasúti hídjaink közül szinte egy sem maradt épségben. Ma mégis zavartalanul folyik személy- és áruforgalmunk lebonyolítása. Mozdony- és kocsiparkunk nagysága nem éri el ugyan a háború előtti Szinvonalat. de a vasul dolgozóinak szakértelme, fáradhatatlan munkája és szocialista öntudata nagyobb teljesítményeket produkál, mint a háború előtt. 1918 végén alig valamivel több, mint 1300 üzemképes 'mozdonyunk fut• Személykocsink száma• sem 'Jen haladja meg a háromezret, teherkocsink száma pedig atalla marad a 35 ezernek. Ilyen körülmények közöli óriást eredménynek szánul, hogy mind az áruforgalom, mind a személyforgalom frrén túlszárnyaltuk az 1938-as szinvonalat. 1938-ban vasaljaink a nyári hónapokban állag 6.700.000 utast szállítottuk. 19 í5-ben ugyanebben az időszakban csak 'f.iOOMOO-t. 1918-ban már maidnem dupláját, azaz 12.000.000 ulasf. A felszabadulás utáni helyzethez képest ez 7.000.000 nappal! felmelegedés Mérsékeli s/él. vát'ozó felhőzet, ma délután lielydnküil 'áporeső, zivatar, az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőnr'é'sékle.t l.b é emelkedik. 1zooq. aránylag olcsó közlekedés mindenki számára elérhetővé teszi az utazást. A magyar dolgozók, mint azt a számok mutatják, élnek is ezzél at alkalommal. Körülbelül itgyanezt a kfnemcsak mozdonyaink es kocsiparkunk elpusztításával és elhurcolásával magyarázhatjuk meg, hanem azzal is, hogy nem volt mit szállítani. 1946-ban, amikor az ország újjáépítése már eredményekéi mulatott fel, d vasúti áruforgalom is felszökött 1A millió tonnára. 1917" ben majdnem elérte a háború előtti szinvonalat, attól csak 1918 szeptemberében 2.5 millió fonna árut szállítottak vasútjaink, 0.8 millió tonnával múlva felül az 1938-as teljesítményt. Ez d szám nemcsak d vasút újjáépítését mutatja, hanem az egész ország talpraállását és a dolgozók életszínvonalának nagyméretű emelését is. Ennek a hatalmas mennyiségnek szállítása csak ugy volt lehetséges, hogy a magyar dolgozók, a munkások, a parasztok megtermelték ezt a mennyiséget. A vasat áru- és szemétyfergalmínak alakulása , tehát világosan rajzolja elénk népi demokráciánk fejlődését. Az ötéves ferv még ezekre a sikerekre i* rá fog duplázni. 1958 végére másfélszer nagyobb áruforgalmat bonyolítunk le. mint amilyent 1919-ben. Márpedig az 1919. é» eredményet is messze túlszárnyalják az 1918-as eredményeket. azaz a 2500 millió tonnát. Ae óleves ferv során nj msufvoria-í9as : 0-4 ftitff. hnhá 1046; 0'9mhl ltoön* ',1948 : 2'5 óni!L tohha pet mulatja áruforgalmunk alakulása is a vasútnál- 1938-ban a szeptembert csúcsforgalom idején vasú íjaink 1.7 millió tonna árut szállitoltak, 1945fönyi növekedést jelent. Ilozzá [ben ugyanebben az időben kell ebhez azonban még azt ts ! cs<>k 0.1 milliót. Tehát / 3 venni. hogy milyen körűimé- | millió tonnával kevesebbet. Ezt nyel; közölt utazhattunk 1915- I azt óriást visszaesést azonban lak épülnek, a meglévőket korszerü-Hljük és kiépítjük, mozdony- és kocsi állományunkat szaporítjuk, hidakat építünk, mi mind hozzájárul ahhoz, hogy fejlett és korszerű közlekedéssel gyorsllsak előrehaladásunkat a s-ocializmus felé vei-.zetó uton. Éljen a népi demokráciánk kipróbált vezetője, sl JVEe-gyar IDolgozók IPáirtja. Elare Marx, Engels, Lenin, Sztálin zászlaja alatt Ország-VIL4G Uiiáépiiln-k a ózov/elunio d-ti vidékeinek n-ltri.pmr. vállalatai A Dony«c-mettence nehézipari vállalatainak dolgozói, Sztálingrád; loganrog és máa déli városok dolgozói Sztálinhoz intézett levelükben bejelentik* hogy a háború befejezése óta a déli nehézipari üzemek legnagyobb részét teljesen njjáépitették ée az üzemek termelése már elérte a háború előtti szinvonalat, öt év alatt a német fasiszták tói feldúlt területeken kb. 1.4 millió négyzetméter lakóterületet tU3i tottak helyre. Tiló amerikai kézre akarja átjátszani a jugoszláv olajat A jugoszláv kormány a jug* szLíviai olajmezök kiaknázás* ügyében tárgyalásokat folytat egy clevelandi magáncéggel amely olajipari felszórólések előállításával foglalkozik. \ ju goszíáv kormány löbb máz amerikai magáncég '6 \ M főil is meghívta Belgrádba, hogv az olajmezők kibasznaláréró" tárgyaljon velük. Vég—tőrt a szovjet szakszervezetek kongresszusa A szovjet szakszervezetek kongresszusa szerdán végetért. A kongresszus jóváhagyta a központi tanács politikai irány vonalat és tevékenységét. Jóvá hagyták az alapszabályobit és megválasztották a központi tanácsot, váiarmál a f<0-pnnl» tanács ellenőrző bizottságát Hétévi fegyházra itéí'e a népbirősne Szlijai ém Szálasl toll bori in I köretét A népbiróság csütörtökön hír(letett Ítéletet Hoffmann Sínre* volt rendkívüli követ és mégha, talmazott miniszter háborús bün. ügyében. Bűnösnek mondta ki lloffmannt, Sztójai fa Szála* volt berlini követét, mert tr»« krnységével elősegítette Ma I

gyarorsaágnak a háborúba valé belesodródásit- Énért hétért ' fegyházra, vagyonelkobzásra, 'állásának fa nyugdijának <*, vesztésére Ítélte. V—t— i provokd-iák Xvagatb-rliek— a német demokratikus ifjúsági szS—lsóg taglal ellen Nyugatberlinben a szabad német ifjúsági szóvelség béke tüntetést rendezett, a tünfetó menetet azonban felelőtlen eke mek megtámadták és véres verekedést provokállak ki. A v«v rekedésbe beavatkozott a gumibotos nyugatberíini rendőr Iség, sót még amerikai katonai rendőrök is kivonultak. A rendőri erőszakosságnak több fyosan sebesült áldozata van Huszonöt letartóztatás történt. Csütörtökön dél—tolt résx'epes maplogyalkotás roll Magyarországon Csütörtökön na fánk ts iá hat o napfogyatkozás vort. A foggalko-as ff* O iar kezdődött, ami tor a nap dőlt elvonuló AOFA megkezdte <* napkorong efía kardsát. A fogyatkozás részlege* volt és Budapesten « tmp tányérjának csak körülbelül egg ölödé sötétült el Choplimt. mint .'ollorgoló id-s-ntak-rjak k.uta.íian Amerikából A* amerikai ezenrétu.® olym» törvényjavaslatot tárgyal. nek alapján /felforgató idegeim ket* kiutasítanak as Egyesüli Államokból. Ennek alapján akar ják kiutasítani Chaplint ís, ak Londonban születeti. Cain sor nrétor kijelentette, a Chaplin ról ismert adatok art bizonyít ják, hogy támogatja a kommn uista szerveseteket és ugy goo dolja, a /vendégszeretet pnt'-' násig fdszflltv Chaplin eseté' • "