Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-27 / 96. szám

4 .Szerda, 1919 április 27. Megnyerjük a béke csatáját: az étet csatáját A pár si bókekongresHzus megrázó erejű kiáltvánnyal feiezödött be A békevilág.kongresszus hét­lö délutáni ülésén Volgin Ox [)roíesszor, a Szovjet Tudo­uányos Akadémia alelnöke >eszédében hangoztatta, hogy i tudomány csak akkor ér valamit, ha az egész emberi­ség javára munkálkodik. Ida a kapitalista államokban ren­geteg energiát és pénzt for­dítanak a halálos atomfegy­körüli kutatásra. A tudó­sok lejobbjai azonban — és számuk igen nagy — büszke­séggel vesznek részt a béke­mozgalomban. Vercors francia író és köl­tő ismertette a francia értel­miség békekongresszusának határozatát, amely teljes mér­tékben támogatja az atom­fegyver betiltására és lesze­relésére irányuló javaslato­kat, elítéli az Atlanti Egyez­ményt éa Nyugat-Németor­szá felfegyverzését./ Platts-Mills angol képvise­lő beszámolt arról, hogy a brit dolozók egyre inkább ki­fejezik békeakaratukat. Igy a többi között megbuktatták a kormánynak a támadó há­borút előkészítő toborzását. Vannak biztató tünetek a brit munkásmozgalomban is. Megkapó jelenet volt, ami­kor a francia szabadsághar­cosok saövetségének küldött­sége átadta az amerikai béke­küldöttségnek a Truman cl niifchöe"intézett levelet. Eb­ben a francia nép kinyilvánít­ja, hogy nem. akar háborút a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen, ezért elítéli az Atlanti Egyezményt. A le­vélhez csatolt aláírásokat tartalmazó ívek súlya száz kiló volt. Az elnöklő Farge bejelen­tette, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ajándékbabákat küldött a francia gyermekeknek. Groh­man, a Nemzetközi Diákszö­vetség elnöke közölte, hogy Budapesten augusztusban megrendezendő ifjúsági festi­val hatalmas béketüntetés lesz. Tólcdano, a latinamerikai szakszervezeti szövetség elnö­ke felolvasta az amerikai köz­társaságok népeinek tiltako­zását Franco uralma ellen. Ezután előterjesztették a békekongresszus szervező bi­zottságának határozati javas­latát. Eszerint annak érde­kében, hogy egyre több jó­akaratú ember sorakozik a béke híveinek zászlaja alá, a kongresszus elhatározta, hogy a »béke hivei világkon­gresszusának bizottsága* folytatja az akciót, amelyet a nagysikerű párizsi ülésso­rozot megkezdett. Ezután megválasztották az állandó békebizottság tagjait. Magyar részről Lukács Györ­gyöt választották be a kon­gresszusi kiküldöttek nagy tetszésnyilvánítása közben. Az ájlandó békebizottság tagjainak megválasztása után felolvasták a kongresszusi ki­áltvány szövegét. A kiáltvány \L\ a föld hetvenkét né. pének Küldötte', férfink fo nők. akik különböző nemze­tekhez tartozunk- különböző vallásfelekezetek és világné­zetek hivei vágjunk* tudati­ban vagyunk a borzalmas ve­szélynek": a háborús fenyege­tésnek. Xégv évvel a nagy világ­trngédia befejez&so ntán a né­peket uj fegyverkezési ver­senybe hajszolják. A tudományt, amely .az em­beriség boldogulását volna hi­vatod szolgálni, egyes orszá­gokban háborús célú rombo­lás szolgálatába állítják. Görögországban, Vietnam­ban. Indonéziában, n Maláj­földön már kigyúlt a háborít ttize. Mi, akik Pátisban összegyűl­niük. fennen hirdetjük, hogv megőrizzük szabad szellemün­ket fo háborús propaganda nein térit el utunkból. Tudjuk, ki szegte meg a nagyhatalmak Közötti egyezményeket, azokat a megállapodásokat, amelyek azt hirdették, hogy különböző rendszeres békésen megtérhet­nek egymás mellett. Tudjuk, ki szegi meg nz I.N'Sz-nlapoKmányt, tudjuk, ki utasítja vissza a békés tár­gyalásokra felhivő javaslato­kat- Azok, akik a fegyverke­zési versenyt propagálják, leplezik magukat, mint hábo­rús uszítók, mint támadók. Elitéljük a htokk-polilikát Vllást foglnlnnk n katonai szövetségek rendszere ellen. Elítéljük a kolonializmust, i gyarmati elnyomást, amely­állandó fegyveres összetii/é­-i'kkel jár és döntő szerepet játxzhatifc esetleges világhá­ború kirobbantásában. Elítéljük a fasiszta kor. y.inymti rendszer támogatá­sát. Elítéljük Nyugntnémrtnr­szág és Japán iijrategyvprke­•ését, nhot az emberiség hó. hérai njből megtalálják fegy­. véreiket. A húborns uszítás bői, a há­borús zsarolásból a háború nyílt elököszitésébe csaptak At az imperialisták- De a népek már nem passzívak. Eltökél­ték. Imgv építő ós tevékeny szerepet vállalnak a béke megvédésében. A népek, amelyeknek kép­viselői itt jelen vannak, sikra­szállnak az Egyesült Nemze­tek szervezetének alapokmá­nya mellett és állást foglalnak azok ellen a katonai szövetsé­gek ellen, amelyek ezt az, alap­okmányt papirronggyá akar­unk változtatni. Elítéljük a fegyverkezési versenyt, amely felelős a nyo­morért. Sikraszállunk az. atom­fegyver betiltása mellett. Kö­veteljük a leszerelést. Haté­kony nemzetközi ellenőrzést követelünk, hogv az atomku­tatás csak a békét szolgál-' hassa, hogy a tudomány esz­közei csak az emberiség fej­lődésének szolgálatába állít­tassanak, Sikraszállunk n nemzeti füg­getlenség. a békés nemzetközi •egyiittrnüköoés. a nemzetek önrendelkezési joga mellett, amely n *z»bortnfíg és a béke lényeges előfeltétele. Elitélünk minden olyan vál­lalkozást. amely a demokra­tikus szabadságjogok ellen irányul­A* igazság és a béke világ­frontja vagyunk. Állást fog­lalunk a háborús propaganda ellen, elítéljük a háborús hisz­tériát. elitéljük mindazokat, akik faji. vagy nemzeti gyű­löletet szítanak. Nyomatékosan ajánljak nz olyan sajtóorgánumok, filmek, színdarabok, olvasmányok, szervezetek és személyek boj­kottálását. akik. vagy ame­lyek az nj háborúra uszítanak. Mi. akik a párisi világkon­gresszuson megvalósítottuk a föld népének egységes állás­foglalását, ugyanilyen hatal­mas lendülettel látunk neki a béke építésének, A háborús uszítókra ellen­állhatatlan nyomást kell gya­korolni, hogy érezzék: A né­pek képesek a béke kivivá­sára, kikényszerítésére. Az anyák, az asszonyok vi­lágszerte hangoztatják: Szent kötelességüknek tekintjük, hogy megvédjük gyermekcink életét, otthonaink biztonsá­gát. Hallja meg szavunkat a vi­lág ifjúsága: Fogjon össze nemzeti, vallási, felekezeti és más különbségre tekintet nél­kül és szabadítsa inog a pusz­títás, árnyékából a jövő ra­gyogó ntját. A béke híveinek párisi kon­gresszusa fennen hirdeti, hogy a béke megvédése minden nép közös ügye. Hatszázmillió férfi és nő nevében üzeni a béke világ­kongresszusa a föld népeinek: El vagyunk szánva a bé­kéért vívott harc folytatására, összefogtunk, megértettük egymást, megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját.* A kiáltvány szövegét a kon­gresszusi kiküldöttek többször lelkes tapsviharral szakították félbe, végül pedig a »békéért« ütemes kiirtásokkal ünnepelték a kiáltványt és a kongresszus el­nökségét. Farge záróbeszédében kijelen­tette: Szétválunk, de voltakép­pen egyiitbnaradunk, mert közös cselekvésre határoztuk el ma­gunkat. A hazugság uralma meg­rendült. A demokrácia és a sza­badság kibontakozik a világon, mihelyt az emberiség megszaba­dul a háborús félelemtől, a há­borús pusztítástól. Viszont bará­taim — fejezte be beszédét Far­ge — megnyerjük a békét. A párizsi békevilágkongresz­szus ezután a Marseillaise el­éneklésével véget ért. Egész Franciaországban nagyszabású béketüntetések voltak A hatalmasárányu párizsi bé­ketiinie'és mellett Franciaország más városaiban is voltak tün­tetések. Egyes városokban a rendőrség igyekezett megzavar­ni a béke híveinek felvonulását. Ennek ellenére igen sok város­ban ezrek és tízezrek vonultak jel, tüntetve a béke mellett, meg­koszorúzták a hősök emlékmű­veit és a hősök sirfát. Hatalmas béketüntetés zárta le le a prágai • béhekongresszust A prágai 'parcsarnok' a í l ét­főn este óriási közönség jelen­létében tartották meg a világ­békekongresszus prágai tagoza­tának béketüntetését. A tömeg a külföldi delegátusokat szűnni nem akaró, hatalmas éljenzéssel ésl tapssal fogadta. Az egyes de­legációkat külön-külön ls éltette, köztük Magyarországot és a Magyar Dolgozók Pártja vezé­rét. Rákosi Mátyást. Baranov szovjet delegátus, majd a kínai küldöttség vezető­je mondott beszédet. Ezután Dra­hos Lajos magyar kiküldött tol­mácsolta a magyar ipari mun­kásság üdvözletét. A magyar kiküldött beszédét hatalmas (aps és éljenzés fo­gadta. Beszédet mondott még a lengyel kiküldött, majd a béke­tiinletés Sosztakovlcs békedalj­nak langiai mellett ért véget. NEKÜNK LETT IGÁZUNK Kilenc húnup van még hátra országépilő hároméves tervünk befejezéséig. A tei'vet héthónap­pal a kitűzött idő előtt, két év és öthónap alatt teljesítjük si. kerrel, eredményesen. A terv diadalát hirdeti az országban minden. Az újjáépült utak és vasutak, gyárak és lakóházak, ruhával és élelemmel roskadá­sig lelt kirakatok, a dtdgozók életszínvonala, mely meghaladta már az 1938-ast, a »békebelit.« Annakidején, niikotr a ma­gyar kommunisták a nép elé terjesztették a tervet, nagy vita indult meg az országban. A dolgozók széles tömegei egysé­gesen sorakoztak az MKP uiö­— bízva és tudva, hogy amit ez a Párt célul tüz maga elé, azt megvalósítja Voltak azon­ban szépszámmal, akik ellensé­gesen léptek fel a tervvel szem­ben. A nép ellenségei, a reak­ció ügynökei tudatosan akadá­lyozták a nép felemelkedését. Akadtak jóhiszeműek is, akik nem bíztak benne, nem tudták elképzelni, hogy ez a hatalmas terv valóság lesz. 1916 december 20-án jelen­tette be a tervet Gerő elvtárs. Előadásához kelten szóltak hozzá: df. Rácz Jenő. akkori pénzügyminiszter és Kemény György volt pénzügyi államtit­kár. Lapozzunk vissza az újsá­gokban: mint vélekedtek ők a tervről: vAzt hiszem, hogy " hároméves beruházási terv ke­reteit a Gerő miniszter nr ja­vaslatában foglaltakkal szem­ben szűkíteni kellene, ha a be. ruházások mellett a tervezet­ben előirányzóit, vagy akár csal; szerényebb üiemü élelszinVo­naljavitási js meg akarnánk va. tásítani* igy vélekedett Rácz pénzügyminiszter. Kemény György államlitkár igy beszélt: »Amf a beruházások mértékét illeti..- Nem dönthető itt el, hogy ily nagy ugrás valóban realizálható lesz-e... bizonyo* óvatossággal kell eljárni...» Rácz pénzügyminiszter és Ke­mény — azóta külföldre szö­kött -- állam titkárok tévedtek. A Párt javaslatát végrehajtot­tuk. A nagyarányú beruházá­sok mellett emelkedett az élet­színvonal is a tervezett mér. lékben. Bizonyíthatja bál-mely munkás, vagy paraszt az or­szágban. De lapozzunk tovább az új­ságokban. A Szabad Nép 1947 május 5-i szániában olvashat­juk Forgács Ambrus, a Magyar Szállítmányozók Országos Egye­sületének elnöke beszédíét: :>.Vem szabad az ördögöt a falra festeni, de a túlzott lyeruházá­sok következtében az infláció veszélye fenyeget.. - Jobb voe­na a beruházást, a tervkészí­tést a magángazdaságnak áten­gedni- A terv állami megvaló­sításához nincsen semmi bíza­tom.« Bizonyára ugy gondolta For. gács ur, hogy! a tőkéseknek nin­csen semmi bizalmuk. A tőké­sek azt szerették volna, ha a magángazdaság intézi a beru­házásokat. Persze a tőkés«k zsebére... A Szabad Népnek ugyanebben a számában olvas­hatjuk, milyen kijelentésekig merészkedett Szolnoki István Volt íl'amli kár: »A bankói államosítása megakadályozná a hároméves lerv sikerét Ezekben a napokban irta a Magyar Nemzet: -.Nagy Ferenc miniszterelnök a hároméve.s terv minél nagyobb sikere ér­dekében szakértőket hivat! meg a Kisgazda pariba a T6BE és a GYÓSz vezetői soiábóU Nagy Ferencnek a bankárok és gvárotófi kellettek a három­éves tért- •minél nngvobb si­kere érdekében.« A Nagy Ferenceken kivül azonban szép számmal akad. tak még tudatos ellenségei i tervnek. Olvassuk csak, mini nyilatkozott Nyárády pénzügy­miniszter ur, az azóta külföld re szökött pénzügyi »szakem ber« a Kis Újság 1947 májú* 18-i számában • tszükségcs... hogy pénzintézeteink régi kőd­földi összeköttetéseiket az or­szág uj főépítés ének szolgálatát állilsák-t Nem ő volt az egyetlen, k-l szerette volna függetlenségim, ket és szabadságunkat dollárn váltani. A Szabad Nép 194t decemlicr 29-i száma közli dr Knob Sándor, a hírhedt em lékü GyOSz hajdani vezérigaz. galójának véleménvét Ez voh a véleménye a vezérigazgató ur. nak az életszinvonalemelés kér déséről • »£s ennek a legfőbi kérdésnek megítélésében nem vagyok olyan optimista, mint » közlekedésügyi miniszter nr.* A külföldi kölcsönrd pedig­Nekem az a meggyőződésen és ebből hónapok óta I em csi­nálok titkot, hogy teljes talpra­állításunk és végleges megerő­södésünk csak ilyen vi rá löm­lesztés alfán válik leht'siges­sé-s Persze Knob ur már rkko (s tudta, mit jelent az 5 és » hasonszőrűek számára az ilyen •vérátömlesztés*: ugyan ízt amit Franciaországnak, v, gy Olaszországnak jelentett • Marshall-lervdollárbllincse: él • séget a népnek, dollárt és nv» • reséget a Knob Sándoroknál Hiába volt azonban a reak ció minden támadása a lerv vei szemben. A lyjmmunislák. mert fegyverük az igazság ere. je volt és mögöttük a dolgozók milliói álllak — diadalra vitték a lervet a munkásosztály és i nép élén. Ezért jelenthette ki büszkéé Rákosi elvtárs 1949 március 17-én a Népfront kongresz­szusán mondbtt beszédében: ».i hároméves lervet hét hónappa; a kitflzött idő előtt, két év ét őt hónap alatt be fogjuk fejez­ni- Az eredetileg hat és félmil­milliárd forintra tervezett tő­kebefektetést jóval (ut fogjuk haladul. Ezek a számok eguben megadják a feleletet azoknak^ akik mi-ben kételkedtek, vagy éppen gúnyolódtak és túlzott­no.fr, sőt fantasztikusnak nevet­ték tervünket.* A dolgozók milliói soha oivav egységesen, soha olyan lüza­lommal nem sorakoztak I Párt mögé, mint ma. A tudatos el­lenségeket elsöpörte a népi de­mokrácia ereje, a. kételkedők efőtf ott a bizonyíték, amil e kommunisták terveznek és ígér­nek, azt valóra is váltják. Ezért üdVözli a magyar nép öröm­mel az ötéves (ervet, ezért bí­zik annak megvalósításában, ez­ért tudja, hogy ugy lesz, ahogy Rákosi elvtárs a Népfront kon­gresszusán mondottá: »A moss kidolgozás alatt álló étévé* tervünk hivatva van a dolgozó nép gazdasági színvonalát, kut­turálfs és szociális fejlődésit olyan iramban fokozni, amely­re a múltban hiába kerrsüni példát \ HŐMÉRSÉKLET CSÖKKÉ* Mérsékelt déli délnyugati később élénkebb nyugati, észak • nyugat* szél, változó felhőzet, többfelé záporeső, helyenként zivatar. A hőmérséklet csökken­— Vasárnapi lapunkban uiec jelent OTI-fettiivS* aa orvosok hoz- A» ebben közölt pályázat batárideje áprttW Rőf déli 1i óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom