Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

rasarnap, 1949 IprlHs 2í-r JOBB SORSUNKAT (a demokráciának köszönhettük jRopott gúnyában, bankadáí*-,ággal érteni inog a felszín­badulás napját. Azóta egésa családommal felőttö/.kődtünk, még a kiMdibife fiamnak is uj csizmája van. Két jé lovat, tehenet kötök a jáwzol el. Kocsit vettem, nwzszajiorodott a® •prójószág és a főidőmről lekerült a tmiikadössdg. Tudom, megdolgoztam érte, de tndom azt la, hogy a munkának osak • felszabadni ás éta van meg az eredménye. Jobb sorsunkat a doniokrárirtnak köszönhetjük* — igy ir hozzánk büszkélkedve Csei-ép Mátyás hatholdas régi gazda. Paraszt ember, neliezeri fog tollat a kezébe. Amit Ose­rép Mátyás elmondott, az ma már csaknem valamennyi dol­gozó paraszt osztályrésze, s ha nem is levélben, de igv. vagy ehhez hasonlóan mondja el akármcllyik a mi megyénkben Azt mondják, a rosszat ha­mar elfelejti az ember, mégis • falusi erotierek azt a másik életet a 45 előttit nem egy­könnyen felejtik és tán nem felejtik el sonasem. »Nem élet a7 olvnn*. — mondják a fel. szabadulás előtti állapotokról. Valóban neui az ő életük volt: & földbirtokosoké, a nagvgaz­ááké, a kupeecké és a kulákoké. Nekik oeak a nyomor, a szolga­lég, a gyümölcstelen munka ju­tott­Hzegény embert az ég is húzza — mondták keserűen ilyenkor. Ebbe a sivár sorsba, ebbe i reménytelenségbe hozott u] Viet a felszabadulás, a de­•>!. áeia. Kzért mondják: »Néki • i-zönhetjtlk...« Valóién újélet -••zdödött akkor a falvakon. Melléjük éflt a régebben jog. fosztott testvér, most harcuk reze tője, erős szövetségesük, a nunkásoszfÁly. A volt urasági selédek, nincstelenek, törpe- és cisbirtokos parasztok megkap­ták ősi jussukat; 642.000 föld­igénylő 8 millió 258 ezer ka. ümtrális hold föfdhöz jutott Háromszázezer házhelvet osz­tottak ki és megkezdődött a munka, most már maguknak. A munkásosztály, a kom­munisták nem hagyták magá­ira a dolgozó para.-ztságot: egy­re több mezőgazdasági géppel szántási-vetési hitellel, vető­maggal; műtrágyával, igás jó­szággal siettek seeitségére. Megkezdődött a bároméves terv végrehajtása. Harc kezdődött a szikesek visszahódító sáért. Az­óta 3426 katasztrális hold szakos és 6106 katasztrális hold sava­nvutnlnjt javítottak meg a ha­talmas gépek. Oe mcQkeadtklött a harc az aszály ellen is. Kzideig több, mint <wázezer holdat vontunk el a váratlanul beköszöntő aszá­lyos esztendő csapásaitól. Vagy ami a legtöbbet segitett, a gép «fm megy ritkaságszámban. Több mint 130 gépállomás acél­paripái végzik a munkát a Ifis­ás középnnrosztok földjein, megszalioditva őket az igauzso­ra kíméletlen kizsákmányolásá­tól. Atraktoristáh időt mun­kát és pénzt takarítanak meg a falusi dolgozók számára. Vagy ki tudná még ceak számokban is bemutatni azt a hatalmas fejlődést, mely az állatállo­mányiján végbement. A terv so­rán az állam számtalan segítsé­get nvujtott az álla l tartó ga z­dáknak. Ennek lett az ered­ménye, hogy rövid idő alatt ki­hevertük a háboruokozta óriási veszteségeinket. A szarvasmar­haáliománv például az 1938-as 4 millió 800 ezer fölé 2 millió 30 ezerre emelkedett. De megkezdtxlött az uj kulturák termesztése, olyan jói­jövedelmezőké is, mmt a rizs és ujabban a gyapot,. Innen is osak egy adatot: 1939-ben az egész ország rizsvetésteriiiete mindössze 5 katasztrális holdat tett ki. ezzel szemben 1948­ban elérte a 24.200 katasztrá­lis holdat. Hadd beszéljenek mén kiesé a számok: a hároméves terv során megjavítottunk 97.618 kat. hold legefőt, fel­• építettünk 23.848 köbméter ta­karnrénysilót. Szétosztottunk egyedül 1948-ban 12.960 má­zsa szálas takarmányt, 18.100 mázsa abraktakarmányt; állat­kiosztási akcióra költöttünk 47-ben több mint 5 milliót, 48­ban több mint 10 millió forin­tot. Ezért mondják az nj és régi gazdák a dolgozó kis. és középparsztolc. hogy »a népi demokráciának köszönhet j;ik.« A kutak, a járdák régen a kuláksoron épülték, ma a köz­ség vezetése a dolgozó parasz­tok kezén van. A falun az tör­ténik", ami az ő érdeküket szol­gálja. A kutak, a járdák a dolgozó parasztok számára ké­szülnek. De nékik épül az ut, a bekötőút, a kisvasút, az ívó­da, az iskola, a tanyai interná­tus, s minden amit a három­íves terv a falunak adott. Hol van már a politikai j >g fosztott­ság, hol van a nélkülözés? Hány dolgozó parasztból rendőr, vagy katonatiszt, felsőbbiskolás, vagy egyetemista. Tudjuk, vannak olyanok, akiknek nem jutott föld. De a uéoi demokrácia ezekről sem feledkezett meg, A kulákbérle­tekből 60 ezer mezőgazdasági munkái jutott termőtalajhoz, akik pedig még ma is a ku­láknak kéuytelen dolgozni, már nem 16 árát robotolnak na­ponta, hanem az uj mezőgazda­sági munkáskollektiv szerint 8—10 órát és becsületes lakást, fizetett szalwdságot kapnak, betegbiztosításban részesülnek. Van becsülete a paraszti mim. kának. Ezt hirdeti a Kossuth­dij, mintagazda-jel vény, a pénz­jutalom és a jól dolgozók nya­ral tatá-si akciója. Cserép Mityés, aki a le­velet irta ée a többiek, akik még nem uyultak a pennához, tudják, hogy ez még csak a kezdet. A java még csak most következik. Soha még országos dolgokról, annyi bizakodással nem beszéltek a falun, mint most- amikor a Magyar Dolgo zók Pártja közzétette az ötéves tervről szóló határozatát. Ahogy a falusi dolgozók a há­roméves terv s a kommunisták mellé állottak, ugy sorakoznak most fel az ötéves terv végre­hajtására. Megtanulták, hogy a mi pártunk szavára sépiteui lehet, mint a kősziklára*. Az Stéves terv a falu fel­emelésének, mezőgazdasági el­maradottságunk felszámolásá­nak terve. Minden falunak lesz villanya, bekötőútja telefonja, minden falu bekapcsolódik a városok kulturéletébe. Jelenté­kenyen emeljük növényterme­lésünk és állal tenyésztésünk ho­zamát, a gé|>állomásök számát 500-ra növeljük, a traktorokét a jelenlegi 1300-rói nem keve­sebb, mint 20 ezerre. Mén inkúbb visszaszorít­ják az aszályt: több mint öt­szörösére emeljük az öntözött területeket és '210 ezer holdat erdősitiink. De végleg meg­szüntetjük a munkanélküliséget. .Sőt a nagy munkaerőszükséglet következtében egyes családlan töbl»en fognak dolgozni ée ke­resni, mint ezideig. — Cserép Mátyás és Cserép Mátyások büszkék eddigi ered­ményeikre és bizakodva néznek a jövendő elé. Tudjuk, hogy a Masvar Dolgozók Pártja, ugy mint ed dig is, szilárd, biztos kézzel vezeti népünket az ötéves terv. ért, országunk felemelkedéséért. Tudják, hogy az ötéves terv: jómódú falu, boldog, művelt pa­rasztság. Ezért sorakoznak fel pártunk éfl a Népfront mögé. Biztosítva van a tanulás le'islIsN A magyar i-koiák ujjászüie. térét- a/ uj népi értelmiség ei­in<lnláré1 a középiskolák és egyetemek padjai felé. pártunk kezdeményezésének döntő sike­rét ünnepli április 25-én és 20­án iu ország vidéki városéinak és falvainak tarinlórfjuságii. Pártunk kentemén vezérére fo­kozatosan mind n akadály el­hárul a nranktWág és paraszt­ság gyermekei előtt a tovább­tanulás. a művelődés terén. Az országban őszesen 15.000 mun­kás.. paraszt- és értelmiségi r-záriuazasn VII és VIII. osz­tályod általános iskolai tanuló részesül tanulmányi segélvhen. Ebben a hónapban 40 forintos segélyt kapnak. janfnstmn n«vnn<s-ak 40 forintot. FAenkf­vili ugyanilyen összegű ntal­váuvt kapnak, amelyre nz ősszel tankönyveket és írószereket vá­sárol liatnak. Kzegeóen hétfőn délután őt őMikor a V"mseíi HzhrHázban oeztjik Iu ünnepélyes keretek között a tuuoUainyi eeerékyricct, Együtt |eez «aen az ünnepségen >i szegedi tnnulőif Jarég,. hogy tanúja legyen naivak n •uurv­je|ent<VAgfl támogatósnak, mely Pártnnk k«/oenr.ényrzérére alig néhány hét alatt élő való-ággá. vált. De oft les/nek na ünnep­eégen a szegedi szülök Ls, akik most már anyagi gondoktól mentesen járathatiák gyernve­Uriket a közép- és felsöisko­lákhö. Szeged IX)|ferfiW-tén tSü timuló rét-zenül segél vl»en. Ugyan csak hétfőn délután os-rtjálc ld a se. célveket a tanyavilágban Is, Xasyszeced községeiben és fal­vaihnn. 148 dolgozó paraszt, munkáé és érteimiséri szilló gyermeke rée-ze-ül segélyben. A szegedi népnktntiW területben öeezeson 530 tanulónak juttat­nak segélyt, Osanédmegi ében is nagyszá­mú tanulmányi segélyt oszta­nak Ki a nrunfcások és dr.igozó paraeztok snorsatmason tanuló iskolás gvermekei között. C«a­nádmegvétien 250 gyermek kap hétfőn és kedden pénzjutalmat. A tanulmányi segélvek kiosztása alkalmával valamennyi iskolá­ban nnsrvsznbásn finn épsége kel rendeznek­A dolgozó nép gyermekeinek nvnjfntt t&momitás. amely le­hetővé teszi a szegénvebh sorsú tnnnlák továbhképzérét is, njahh hiaouvitéka annak a már mindenki által feliemért igaz— sácnak, hogv Pártunk szavak helyett ercioks/ik- Pártunk nem csak hangoztatja nz nj népi értelmirég kinevelésének döntő sznk'égességét, hanem mindent elkövet és n jövőben még in­kább el fog követni, liogv a jövő értelmirég tagiai a mun­kár-rétj. parasztság és a haladó értelmirég legjobbjaibói kerül­jenek ki. A dolgozó nép iskolás gyer­mekeinek támogatása nzt fogja eredményezni, liogv Iskoláink szoeiális összetétele jelentős irértékhsm megváltozik mejd a dolgozó nép javára, o. dolgozó nép érdekei itek megfelelően. Megszűnik majd az az i«nz.jég­talan állapot, hogv a dolgozók gyermekei anvugiak hijjéönn nem jjrthutnak e| a közép- és felsői-.koiák pooj jlm, o iut -hogy nem jtoHiattnk ei a muPh-ii. Széle>:e tárolnak n művelődés, a tudomány kapni a dolgozó nép gyermekéi °!őtt- A sző­lők pedig, megértik, lrogv az uj népi érfvlmirég kineve-ésC az ország jövőjének az uj társa­dalmi rend kialakító -ónak döntő alappillére. RMó.ink4t fM elvtárs beszéfsrő) A Kossuth rádió vasárnap estt a 22 órai hirek után érdekes ankétot közvetít, amelynek ke­retéhen Horváth Márton, Bog­nár József, Erdei Ferenc, Ba­logh István és Uarrer Ferenc nyilatkoznak az elmúlt hét legki­emelkedó b e eménvéröl, Rákosi Mátvás ang va. földi beszédéről. (K kiilüött tudósítunk telefon­ri >ort)a.) — »Az ut merede­ken vftt felfelé. A motor egyen­letesen búgott. A kocsi hol las­sabtmn, hol gyorsabban, de vé­gig biztosan emelkedett. A ve­tető szakértelemmel, nyugodtan trányitotta a hatalmas alkot­mányt. Egymásután maradtak el «e!lelünk az. állomások. Mióta Itt fenn vagyok, élve­aem a friss hegyi levegőt, eszem ezt a kdtlinő kosztot és pihenek szórakozom, sokszor gondolok erre a kénre. Igy vol­tunk mi Is. 1945-ben alulról és elölről kezdtünk mindent. Az ottink meredek volt és nehéz, de végig felfelé Iveit, mert a mo­tornál ott ültek a kommunisták, st ország vezetői és kemény kéz­kc! fogták a kormányt, irányítot­ták a munkát. Ezért inthatiunk el snl ls lde.« — Ezeket mondja Papp József o Pécs melletti Va­sas bánuatelep élmunkásjelvóny­uycl kitüntetett vájárja, miköz­iben nagyot harap az ebédről maradt csokoládés torta-ze'etbc. Filmen fáKsm tn cssk íl/eoekc! Balogh Endréné a Ganz Villa­mosságiból — ugyancsak élmun­kás - bólint hozzá, Frecskó Lajos, az ózdi géplakatos és Németh Dániel, a dorogi aszta­los elgondolkoznak a hallotta­kon. Az öreg pécskörnyéki bá­•yész szavait nekik különösen "" np'/éz megérteni. Mőgöt­i « GALYATETŐ, tük a nehéz prolisors, előttük a biztos jövő, most pedig Jutalom- ­ként itt üdülnek az egykor he- i nyélö urak számára épített, gyö-! nyörü galuatető! Üdülő-szálló, hall á' an. Kénytlmes ka oss ék­ben ülve fogják körül a kerek kis asztalt és beszélgetéssel töl­tik e! a vasárnap délutánt, hogy nemsokára -végignézzék a szál­loda fut allpályá-án a mérkőzést. — »Aiom volt ez csak a mi számunkra, filmen láttam én csak ilyeneket — mondja inkább maga eié. mint válaszliépp az ózdi géplakatos. Sima gumipadló fürdöszo'a, fényes márvány uszoda, hej, ha tudták volna az Le f&íilíi éri ék az emher urak, hogy mi látjuk hasznát, Papp József kijavitja — nem bezzeg nem öltek volna bele mintha nem értene egyet vele: annyi pénzt!* — Tegnap este a táncnál, mikor én a feketémet ittam, el­— Nemcsak a fiataloknak! Ml sem panaszkodhatunk. És mu­tatja a kabátját, amelyről az KI .., első hét után, mikor három ki­nézegettem a fiatalokat. Nekik ... ., .. . . . J , ,,.-.„ , lót hízott, lepattogtak a gom­müf cúmmi ponr !m.,i 1 noni KM 1 már semmi rendkívüli nem lesz abban, hogy itt, vagy az ország bok. Közben a beszélgetők mellett a n -H , , Yl n! , h ^ csoport halad el, kezükben ü üvheteén tolt ehk el s a ad- fürd5JlávaL Ki irult ar:uk el. sági-dcuket és Igy lesz ez rend- g? usz0;iáHból jönnck. r sr\ t tl X' 82! Szemben hatalmas, fényes tfl­asztalos füri hozzá és tőle - |;5 M mQst kjs f's rt pillanatnyi hallgatás után - az kislmu!t,J mcgnyuqodott élmunkísnő veszi át a szót: ! (a .fikr8 ^^ Ha bC!;3éIni — Igy van és igy kell lennie.' tudna, ez az üveglap tudna csak Emlékeztek? Hallgattuk a rádió- (igazán sok. mindent mondani a nál. Gerc elvtárs mondotta: »A , változásról. Elmondaná, hóny­legföbb érték az ember* — hát szor álltak előtte estélyiruhás, még a fiatalok, akiknek épül arannyal, ékszerrel agyoncico­minden két kezük nunmán. mázott főúri dámák. frakkos dzsentrik és bárók, hányszor Horthy-tábornokok, akiknek azok keresték meg a nyaralniva­lót, akik most végre maguk ke­rültek ide pihenni. [{omnunisiák mutattáft a c il Mert végre a ga'ya'etfii üdülő­szálló, mint az ország többi üdü­lőhelye is, a dolgozóké lett. Ide is betört a szabadság friss levegője és itt is megváltozott a kép. Az elmúlt ősszel min­tagazdék üdültek itt az ország minden részéire!, majd bányá­szok öt ek üzemi n un'ások fia­talok. öcegek vegyesen, ök néz­ték esténként a mozit és ők táncoltak, csak csendesebben, fi­nomabban, mint azok. akik urak­nak gondolták magukat. És ők vannak itt ma Is. 35 élmunkás, 2 Kossuth-dijas, 18 kiváló mun­kás, tizen hányás ok. nyolcan do hánygyáriak közül, meg az OTI: betegek. alamennylen, akik itt jártak és azok is, akik majd Ide ke­rülnek, tudják, mint Papp Jó­zsef, a vájár, hogy »meredek volt az ut idáig és kommunisták mutatták a célt

Next

/
Oldalképek
Tartalom