Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

u. év*. 24. szsm. Ara 60 íillór 1949 április 24, Vasárnap j Ma Dorozsmán Népfront nagygyűlés I haladó iftúság minden országban élen jár maid leni küzdelemben A párizsi békevilágkongresz­EZUS szombat délelőtti ki­emelkedő eseménye volt Me sének felszólalása. Lelkesen ünnepelte a kongresszus a szovjet hőst, aki többek kö­reszjevnek, a Szovjetúnió hő- zött ezeket mondotta: A háborús uszítás eredménytelen marad — Szovjet népünk a békés munkának szenteli életét. A szovjet fiatalok munkájukról, keresményeikről, terveikről beszélgetnek, háborúról soha­Eem. Minden valamennyire is tárgyilagos megfigyelő meg állapíthatja, milyen hatalmas lendülettel folyik a békés épí­tés a Szovjetunióban. Nem akarunk háborút és küzdeni fogunk a békéért. Ez a szov­jet ifjúság üzenete a párizsi békevilágkongresszuson. Per sze nem húnyhatjuk be sze­münket az imperialisták há­borús készülődése előtt. Mint olyan ember, aki eleget har­colt és tudja, mi a háború, megmondhatom, hogy az im­perialista háborús uszítás cosai körében. Nem azért harcoltunk mi fiatalok, hogy az imperialisták megint há­borút robbantsanak ki. Nem engedjük meg soha, hogy törekvéseik sikerrel járjanak. Nem elegendő azonban csak elítélni a háborút, hanem har­colni kell a békéért. Ez szent kötelessége minden fiatalnak. Meggyőződésem, hogy a ha­ladó ifjúság minden ország­ban az élen fog járni a há­ború elleni küzdelemben. A Szovjetúnió fiataljai nevében üzenem a kongresszusnak: mindig a béke védelmezői le­szünk. Fogjatok össze, világ ifjúsága, a békéért folyó küz­delemben — fejezte be nagy ünnepléssel fogadott felszóla­eredménytelen marad a má­sodik világháború fronthar-' lását Merszjev. Franca spanyolorszóga az imperialisták bázisa Fort tábornok, aki a spa ayol polgárháborúban a fran­cia önkéntesek vezetője volt és ott szemevilágát vesztet­te, kijelentette: Franco Spa­nyolországa az új támadó im­perializmus fő bázisa lett. A francia kormány segít kifej leszteni ezt az imperialista támaszpontot. D'Arboussier, az afrikai de­mokratikus tömörülés főtit­kára azt mondotta: Sem Af­rika, sem Ázsia népei nem hisznek a szovjctellenes pro­pagandának. A szocializmus országa és az egész világ elnyomottai között természe­tes szövetség van. Marinetti argentin kikül­dött hangoztatta, hogy az Atlanti Egyezmény megbénít­ja Argentína iparát és külke­reskedelmét. Az argentin nép nem hajlandó idegen érdeke­kért harcolni. A párizsi kórházak dolgozói nevében egy ápolónő kijelen­tette, a rákot és más beteg­ségeket gyógyító sugarakat akarunk látni, nem pedig ha lálsugarat és atombombát. Bonnard svájci professzor rámutatott arra, hogy a sváj­ci sajtó cgyrésze a semleges­séget hangoztatja, de valójá­ban az imperialista hírverést szolgálja. Márpedig a semle­gességet becsületes svájci nem foghatja fel másként, mint a békéért folyó tevé­keny fellépést. Magyarország memvédi függetlenségéi Losonczy Géza államtitkár n Liberation munkatársának kijelentette: Ettől akongresz. s.ustól a dolgozók tömegeinek mozgósítását várja, keleten és nyugaton egyaránt. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus nyomán az im­perialisták és bűntársaik had­seregnélküli tábornokká vál­nak. Magyarország megvédi nemzeti szuverenitását min­den idegen beavatkozási kí­sérlettel szemben. Ez a ma­gatartás nemcsak nemzeti ér­dekeivel egyezik meg, hanem támogatja mindazokat, akik Franciaországban és szerte a világon a béke ügyét védel­mezik. A párisi kongresszus gigászi népgyűlés Az MTI kiküldött párisi tu­dósítója kérdést intézett Lo­sonczy Gézához és Lukács Györgyhöz, hogyan értékelik a kongresszus eddigi munká­ját? Losonczy Géza ezeket mon­dotta: a kongresszus beváltja a hozzá fűzött reményeket. Valóban nagyszabású tüntetés a béke ügye mellett a nemzeti és nemzetközi összefogás je­gyében. Bereczky püspök be­széde egyike volt a legnagyobb hatású felszólalásoknak. A ma­gvar küldöttség munkáját nagy rokonszenvvel és érdeklődés, scl kisérik minden oldalról. Lukács György kijelentette, a kongresszus óriási lépés előre a wroclawi kongresszus, hoz képest. Igazi jelentősége az, hogy tulajdonképpen nem is kongresszus már, hanem gi­gászi népgyűlés, amelyen az egész emberiség hangja meg­szólal. Szombaton egyébként meg­érkeztek Parisba az első bé­kekaravánok. Edtílg 10.000 em­ber érkezéséi jelentették. Saitóiogadás a párisi magyar követségen A békekongresszuson részt­vevő magyar küldöttség tagjai pénteken délután a magyar kö­vétségén fogadták a francia sajtó képviselőit. A fogadáson megjelent a francia haladó ke­resztények egy csoportja is. Éléuk eszmecsere során a ma­gvar küldöltek részletes felvilá­gosításokat nyújtottak Magyar, ország politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Beteczky Albert és Vető La­jos püspökök pénteken részt­veitek a kongresszuson megje. 'ent mintegy 30 egyházi sze­mély megbeszélésén. Ott volt Nikolaj moszkvai melropolita, Boulier abbé, valamint a kato­likus és protestáns egyházak ményeiről több képviselője. Az érlekezle­ten megvitatták, hogyan küzd­het az egyház legsikeresebben a háború ellen. Károlyi Mihály párisi követ és Losonczy Géza államtitkár pénteken este fogadást rende­zett a kongresszuson résztvevő amerikai küldöttek liszteletére. A fogadáson az amerikai kül­döttség teljes számban megje­lent. Havas Endre és Mód Pé­ter követségi tanácsos, továbbá Gyomai Imre sajtóattasé ismer, lette a haladószellemü ameri­kaiak előtt a magyar nép erőfe. szitéseit a béke érdekében. A vendégek a legnagyobb elisme­réssel szereztek tudomást a ma­gyar újjáépítés nagyszerű erdl­A? ímper alisiák a háborús usz'fás szolgálatába akarják állslam a M Rüszenly-iigyet A A\inds.e..ty ügynek az ENS2 ügyrendi bizottságában, a köz­gyűlés teljes ülésén és a külön poíitikai bizottságban lefolyt vi­tája során leljesen nyilvánvalóvá vált, milyen jogtalanul tűzték napirendre ezt az ügyet — irja a Pravda nemzetközi szemle­irója. A Magyarország és Bul­gária ellen! rágalomhadjárat el­iridilóinuk az alapokmányra és a békeszerződésekre vonatkozó uta­lásai egymásután dőltek meg. A vita során egyetlen meggyőző érvet sem tudtak felhozni arra nézve, hogy Magyarország, vagy Bulgária megsértette volna a békeszerződést. Az angol­amerikai tömb szándékosan rágalmazó hadjáratot kezdett a népi demokratikus államok el­ten. A DEFOSz elnöki tanácsának felhívása a dolgozó parasztsághoz A DÉFOSZ elnöki tanácsa április 23án ülést tartót1 és foglalkozott a választással kapcsolatos sürgős tenni valókkal. Az elnöki tanács rámutatott arra, hogy a DÉFOSz ra, mint a dolgozó parasztság egyetlen hatalmas tömeg szervezetére, igen nagy feladatok várnak a május 15-i vá­lasztás előkészítésének munkájában. A dolgozó parasztság­nak, amely a földreformtól kezdve a legtöbbet kapta ed­dig a magyar demokráciától, a május 15-i népszavazáson kell ünnepélyes bizonyságot tennie arról, hogy érdemei volt arra a sokoldalú támogatásra, amelyben a munkás­osztály segítségével népállamunkban: a munkások, parass tok államában eddig részesült. A Népfront zászlaja alá keü állani mindenkinek, ak\ akarja népgazdaságunk újjáalakíttását országunk soha nem látott felvirágoztatását az ötéves tervben. A Nép­frontra kell szavazni mindenkinek, aki a békét akarja. Aki akarja, hogy a népek, a dolgozók nyugodtan építhes­senek és nyugodtan élvezhessék munkájuk gyümölcsét. A Népfront proramja minden becsületes ember pro­gramja, aki ma nem áll a Népfront mögött, az önmaga ellensége, a haladásnak, a fejlődésnek az ellensége. A DÉFOSZ-nak ezt meg kell értetnie világosan minden be­csületes, hazáját szerető, dolgozni szerető parasztember­rel. Nem utolsó sorban a DÉFOSZ jó munkáján múlik a Népfront választási győzelme falun. Ne legyen egyetlen választópolgár a faluban, aki távolmarad a szavazástól. A felhívást Dobi István miniszterelnök, a DÉFOSZ elnöke Dögei Imre ügyvezető elnök és Ttácz Gyula főtitkár Irtt alá. s II magyar w'ásoszíáiy niintfen srejs'/s! m^Ui azokat az ereiiónyelígf, anislye'íel a Szsv elüüiá ^its^i^ttérM A szovjet szakszervezetek 10-lk kongresszusán pénteken este felszólalt Apró Antal, a magyar szakszervezeti szövet­ség főtitkára, akit a kongresz­szus nagy tapssal fogadott. Tol­mácsolta a magyar szervezett munkásság őszinte, testvéri üd­vözfelét, majd igy folytatta: — Oíyan ország munkásai nevében veszünk részt ezen a kongresszuson, amelynek dol­gozói kezéről a Szovjetunió verte le a bilincseket s ezzel megnyitotta országunk, népünk számára a felemelkedést a népi demokrácia utján a szocializ­mus felé. A magyar nép soha nem felejti el, hogy tiz- és tíz­ezer szovjet katona ontotta vé­rét a mi szabadságunkért, a mi országunk függetlenségéért is. Népünk őrökké hálás a szov. jet népnek azért, hogy fel­szCbadi'o't bennünket a fa­sizmus elnyomása alól és ez alkalommal is megkö­szönjük a nagy szovjet népnek és a hős szovjet hadseregnek, hogy országunkat a fasizmus rabsága alól felszabadította. Ezután Apró Antal a magyar dolgozó nép háláját fejezte ki a Szovjetuniónak és bölcs ve­zérének, Sztálin generalisszi­musznak, a magyar nép barát­jának azért, hogy minden ne­hézségűnkben bizton fordulha­tunk támogatásért és tanácsért hozzájuk. Apró Antal ezután elmondotta, hogy a magyar dolgozó nép a felszabadulás után megvalósította a földosz­lást, fokozatosan állami keze­lésbe vette a bányákat, nagy­üzemeket és a bankokat, iskolá­kat épilctt és államosítottuk az egyházi iskolákat is. — Ezeket az eredményeket ugy értük el, hogy nem vettük igénybe a J/nr­shull-kőksönt, ticrn bocsátot­tuk árulja nemzeti független ségünket — folytatta Apró Antal. — ai országunkban végbemenő nagy. arányú fejlődés annak köszön­hető, hogy a magyar népi de­mokrácia élén) a Magyar Kom munista Párt állott és a párt maga mögé tudta állítani az tpari munkásság többségét éj erős bázisa van falun is. — Rákosi Mátyás elvléra pártunk szeretett vezére mon­dotta: a magyar demokrácia feladata, hogy a maga front­szakaszán biztosan és megin­gathatatlami! álljon, hogy a« ellenség megértse, országunk nem rés a béke frontján, ha­nem erős bástya. ígérjük, minden erőnkkel rajta leszünk, hogy a dolgozók nagy nemzetközi béke frontja, amelynek élén a hatalmas Szov. jetunió áll. minél szilárdabb é» erősebb legyen. Erősen hisszük, hogy a uHát dolgozó tömegeinek harcos összefogása megfékezd a har­madig világháborúi elökésd„ tő imperialista kalandorokat A szovjet szakszervezetek tO-lfr kongresszusa tanácskozá­sainak a magyar munkásosztály nevében sok sikert kivánok. Él­jen a szovjet és a magyar dol­gozók szoros barátsága, élje­nek a szovjet szakszervezetek, éljen a szakszervezeti világszö­vetség, éljen a haladd emberi­ségnek, a dolgozók nemzeiközl összefogásának élcsapatai, a nagy Szovjetunió és bőfos vo­zére Sztálin elvtárs. A kongresszus résztvevői a magyar szakszervezeteket élet­ték és ütemesen kiáltották! él­fen a demokratikus Magyaror­szág:

Next

/
Oldalképek
Tartalom