Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-22 / 92. szám

ővia taőn belül... Kedden reggel teljes erővel megindult a Tiszahid és az ujszegedi vasútállomás közötti villamos-pálya épitése — A kutyafáját, de messze vannak... Megnyújthatnák gy kicsit ezeket a síneket... — mondta vasárnap este az íjszegedi villamos végállomásán az indulásra kész kocsi hátsó perronján egy makói nénike, miközben nagy, gyöngyöző verejtékcseppeket törölt le paprikavörös arcáról. Az egymás mellett szorongó, hatórási motorral érkező vidékiek, de szegediek is egyhangúan csatlakoztak a nénike óhajához. — Csak minden kívánsága ilyen hamar teljesülne — felelt Váradi, az élmunkás kalauz. — Néhány rövid hét és az újszegedi állomáson várja majd ez a kocsi. Akkor vígan utazhat a Nagy állomásra, Rókusra, vagy Somogyi-telepre — s megrángatta a csengő szíját. — Hála a hároméves tervnek, az ősszel elkészült a híd, elkészült a villamos ide újszegedre. Most, alig pár hónapra rá, meghosszabbítjuk a vonalat egészen az újszegedi állomásig... • gondoltad, hogy villamosnak adod át a helyedet... Kedden TCggel az ünnepek elmultával munkáscsoportok leprák el a zsenge-zöld újszegedi Üget szélét. Á Városi Vizmü majd harminctagu csoportja a liget Népkert-utcai szegélyén megkezdte az akadályozó vízvezeték csőhálózatának áthelyezését. Hosszú futóárok húzódott a 1'eniC'Vári-kőruton délutánra. Egyes szakaszon a munkások ki sem látszottak az árokból, csak az árkokhói ütemesen kidobott föld mutatta, hogy lenn dolgoznak. Az nj vonal miatt köze] félkiloniéter vezetéket építenek Üt a legrövidebb időn belül. « A Népkert-utca és Temesvári-kőrút találkozásán a Városi Kertészet munkásai ütötték fel tanyájukat. A sínek itt nagy kanyart vesznek majd és a fák között haladnak el. A Kertészet munkásai a villamosvasút előzetes tervrajza zlapján eltávolították az útban lévő hatalmas törzseket. Kedd délutánra már több hatvan—nyolcvanéves tölgyfa dőlt ki a munkások avatott csapásai alatt. — Na, öreg — tekintett fel az egyik munkás a két emberderéknyi tölgyfára —, te sem A Vízművek és a Városi Kertészet munkásaival' együtt a posta műszaki dolgozóinak egy csoportja is ^megszállta a terepet«. A Tanítóképző előtt elhúzódó telefonvezetéket át kell helyezniök a Temesvári-kőrútra. — Csányi szaktárs, dobja ide a fogót — hangzott már kora reggel a póznák tetejéről. A szomszédos Védőnőképző növendékei boldog örömmel nézték a fák árnyékában húzódó póznák tetején dolgozó napbarnította postásokra Lám, nemsokára az ÁVI előtt áll meg a villamos. « A Villamosvasút munkásai aem maradtak tétlenül. Papp csoportvezetővei as élen már megkezdték a Tőth-vendéglő előtti terep egyengetését, feltöt tteét. Készül ax alépítmény — magyarázza Papp elvtárs a taiicsbáző, egyengető munkásokra mutatva. -- Barta elvtárs, a vállalatvezető reggel tette meg az első kapavágást, azóta már jókorát haladtunk- A pályamester szaktárs ai állomáson van, ahol a síneket rakják ki... A Magyar Dolgozók Pártja hozzásegített bennünket, hogy elindulhassunk. Most rajtunk van a sor... Nem kell sokáig várni... A Villamosvasút dolgozói n legrövidebb időn belül átadják a vonalat Szegednek éu környé kének-.. 4z amerikai hiiUigymimsziéfium eiensége a demobráeja barátainak I'ániet, un npmu s» BBMHaHSBETSÍSlSSSSSBSKsg, Wallace bejelentette, hogy tiltakozott Acheson külügyminiszternél, mert nem adtak beutazási vízumot Pierre Cot francia képviselőnek. Wallace nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium kizárja a demokrácia barátait, míg annak ellenségeit melegein megöleli. Azt is mondotta, hogy Cot antifasiszta magatartása nem tetszik ugyanazoknak az embereknek, akik néhány rövid évvel Buchenwald után náci tábornokokkal és nagyiparosokkal barátkoznak. Kötelességtudat |s lllüifé jellemzik Chtiter Ede angol belügyminisztert. A brit birodalom börtöneiben a korbácsolás rendsík megnyilvánulása az a rendőrkordon, mely a londoni fasiszták tüntető nagygyűlésein védelki.ül fegyelmező szokása jellem- mezi a résztvevőket, nehogy egy zi ezt a kölelességtudást. Má-! elhamarkodott brit honpolgár, l ' r V h Vú - ' /ílwSjí ) w* % • -íjf -A S' ' % fT: • 1 ' <1: V'.jv, I '^wrmm '-'J&MÍ /KSts**'^^ • ^ • ff MSK i" kt Í. Í | Hitlerre emlékezve, valami kárt ! tehessen bennük. Chuter Ede tej hát kitűnő belügyminiszter, egyébként bizonyára nem őt véi lasztotta volna Attlee mlnlszter' elnök, a »munkáspárti« kormányfő, hogy a birodalom uralnak ti tonságát védelmezze. A britek mindig büszkék voltak ragyogó humorérzékükre. Nos, az angol belügyminiszternél ebben sincs hiány. Amikor gondos védelme alatt az angol fasiszták, akik a háború alatt kissé csendben- voltak, újra bontogatni kezdték szárnyaikat. Chuter Ede nem volt hajlandó lecsapni rájuk. — »Ne tiltsuk be a mozgalmat* — mondotta —, »legyen humorérzékünk.* A miniszter urat szórakoztatta a fasizmus. A miniszter uron a haláltáborok láttán ellenállhatatlan uevetőlnger lett urró. A miniszter ur humorérzéke falrengető és felülmúlhatatlan. Clmier Ede szeret nevetni és szereti a kötelességét. Ennek tulajdonítható, hogy Angliában jobb ügyhöz méltó buzgalommai tenyésztik a fasisztákat és korbáccsal, gumibottal és atombombával fenyegetik az elnyomott gyarmati népek szabadságért küzdő millióit. Chutter Ede kötelesség tudóan megtiltotta az angol munkásoknak, hogy megünnepeljék május 1-ét. Akkor majd az angol belügyminiszter meglátja a tilalom ellenére felvonuló artgol doloozók tízezreit. A béke ügye Miközben a dollárdiplomaák, rádióhírmagyarázóik, a trösztsajtó publicistái, táboriokok és üzletemberek az Atlanti Paktum körül támasztott zenebonával arra tőre kedtek, hogy a fölidézett há. borús hisztériával megdermesszék a népeket és tehetetlenségre kárhoztassák őket — egyre hatalmasabbá vált as egyszerű emberek millióinak békemozgalma. A fegyvergyárosok, a halál kalmárai háború kirobbantására készülnek, a világ dolgozói a béke megvédelmezésére szervezkednek, béke-világkongresszusra ülnek össze. A Párizsban összeült kongresszus a békeszerető népeknek, a haladás és a demokrácia minden őszinte, becsületes hívének válasza az imperailizrnus háborús terveire. Már az előkészületek is a háborús gyújtogatok elleni harc jegyében történtek. A párizsi béke. világkongresszus már előkészítő szakaszában is olyan hatalmas arányokat öltött, amire a múltban még nem volt példa. Az érádéig beérkezett jelentések szerint 53 ország több mint 550 millió ember megbízásából küldi el képviselőit. Maguk a számok bizonyítják, hogy milyen lebírhatatlan erőt képviselnek a békeszerető népek. Maguk a számok bizonyítják, hogy a béke erőit nem sikerült az úgynevezett vasfüggönyön túlra száműzni. Ma nuir napnál is világosabb, hoy nem az imperalistáknak sikerült betörni a népi demokru ciák frontján, hanem a békefront erői lépték át valameny. nyi ország földrajzi határát és ott vannak az imperialista tábor szívében, hatalmas akadályt képezve a monopóltökések gyilkos terveinek megvalósításában. Nemrégiben azt írtuk, hogy az Atlanti Szerződést a népek nem írták alá, ma már méltán elmondhatjuk: a dolgozó emberek millióinak aláírása a párizsi békekongresszus határozatait szentesíti. Az egyszerű emberek, akik a fasiszta pestis idején is bebizonyították, hogy állják' a harcot, amikor hazájukról és szabad. ságukról van szó, megtanulták, hogy kell harcolni a támadók ellen a békéért. A békekongresszus odakiáltja az emberiségnek: >A háború megakadályozható, ha szervezetten és szenvedélyesen harcoltok a háborús uszítók ellen a tartós békéért!* Mi, a béke magyar harc. -at, a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a kongreszszus határozatait végrehajt, suk, célkitűzéseit győzelemre segítsük. Népünk a Magytu Dolgozók Pártja vezetésével, ereje és igazsága tuda'áhm szilárdan áll őrt a béke felett. Hz idén már a liáfioruelottl kerékpárlerKielésnsk \m mint dupláját ériül? el S/jfl jn } i fermjmtftZrJl fw mm CHJf ITiniflff TTYTT? A dolgozók nagy többsége nem a munkahely közelében lakik, igy fizetésének jelentékeny részét közlekedésre kénytelen fordítani. Kerék páriparunk fejlesztésére ezen a helyzeten változtatunk. A kerékpár ugyanis a dolgozók legolcsóbb közlekedési eszköze és be megfelelő mennyiséget tud gyáriparunk rendelkezésükre bocsátani, akkor nagy összegeket lakalit meg számukra. Á háború előtt, 193S-ban kb. 73j000 dib. volt kerékpáriparunk termelése• Éppen a fenti okok miatt már az etsö tervévre is ennél többet irányoztunk elő, <te még ezt ax előirányzatot is túlszárnyaltuk és 1024)00 darabot tudtunk a dolgozók rendelkezésére bocsátani' Ezt a szép eredményt elsősorban racionalizálással értük ei. A WM-ben áttérték a folyamatos gyártásra és láncszerűen folyik az a munka, melyet eddig a legkülönbözőbb helyeken egymástól távolesö műhelyekben végeztek. A racionalizálással nemcsak « gyártást gyorsítottuk meg, hanem a setejtcsőkkentés terén is nagy eredményeket érlek el. Ez tette Cehetövé, hogy a kerékpár árát meglehetősen alacsonyan lehessen megállapítani és ezenkívül kedvező részletfizetési feltételehet biztosit hassanak s folgcr zóknáic Ma már olyan nagy Kerestet nyilvánul meg « kerékpár ob iránt, hagy az első terv évt teljesítményt is alaposan M keltett emelni, 1919-ben 186.009 darabot, tehát több mint kétszer annyit gyártunk, mint a háború, előtt. Az Ötéves tervben felkészítiilnkj a dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítésére ét kerékpártermelésünket éri ezer darabra emeljük'