Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

8 TTe<M, 1919 mffrcÍH® TÜ Hogyan készül az Ardennek mese-erdeje a középkori flfloszkua és a zengő zivatar Hét órakor elsötétedik a S/iuház nézőtere, lassan felhúzódik a nehéz vasfüggöny és kigyullad a rivaldafény. A széksorok közt elhalkul a beszélgetések moraja, a karmester fölemeli a vezénylő-pálcát, előrehajol, a zenekar rázendít, az aranyszegélyű belső bársonyfüggöny lassan széthúzódik és elkezdődik az előadás. A színészet? az énekesek gyönyörűen festeni k a színpadon. A diszletek pompás kcre:bc foglalják a játéko!, kék, piros, lila és sárga fényű re!lektorok pásztázzák bt a komédia terét, nz ámuló nézők önfelcd en figyelnek. Az előtérben remekszabSstl, korhű kosztümben ágál a dráma parókás, délreg hősszcreltncre, a nők elomló, h :sszu túliruhája könnyű, mint a hab. Alomország a szinnad, minden megelevenedik, amit a darab Írója és a hálás, csodálkozó közönség akar: az Ardennek mese-erdeje' vagy a középkori Moszkva vagy ha ugy tetszik u zengő zivatar és a tengeren -hánvkoládő süllvedő h.njó. Ar il'ttzió tökéletes, a szünetekben fergeteges a taps s mindenki azt gondolja, hogy az, amit látóit: nem a való, hanem annak »égi mása«, valami csodálatos nagv misztérium, mel életre kel a mult, a távol, az idegrn emberek és az Idegen sorsok. Pedi,g nz előadás, nz előadás sikere nem csoda, hanem megfeszített emberi munka eredni fnve. Amikor megkezdődik a játék n színen és kigyulladnak a sokszínű lámpák ugyanabban nz időben megkezdődik egy láthatatlan idegmunka is a kapcsolótáblák mellett, a világítótornyokban, a rendező-fülkében és a zsinórpadláson. Az ügyelő, Mihócsa T ajos, olt áll a szinfa'ak között, figyeli a játékot és a szövegkönyvet, amely telis-teli van firkálva mindenfele be'egy/.ésrel. Előtte tábla, csengő-gombokkal. Ha uj csenget, ha a függönyt kell leereszteni, csenget. Általában minden változást az ő csengetése. előz meg előadás közhen. A közönség ezt természetesen nem hallja és nem látja. Arról se tud senki, liogy az. a sokféle reflektor, ami ha ke'i fékeié éjszn' ;ít, vagy ragyogó nappalt varázsol a nézők szeme < 1 '•, Győrfey László elviárs Hámi á á"a működik. A *'irntrd két oldalán a függönyök mögött vart.'pcsők vezetnek föl a világító-tornyokba. Jobbrólb.ilról három-három hatalmas reflektor me ed a színészekre. A rendező fűikébe, amely az alsó páholyok közölt húzódik meg, mikrofonok közvc'íük nz előadást. A füvilágosiló innen Irányija a reflektorotokat rádión keresztül. — Laci, vedd crősebbre a rivaldafényt — sutlog bele a mikrofonba s benn a színpadon a nagy kapcsolótábla mellett Győrffy elviárs elcsavar •gv pi.lnykc kapcsolót. A fény crősebbre gyullad és szikrázik a kosztümös színészek ruháján. Ha a darab meséje zivataros Időben játszódik le vagy zörög az ég, l'cntyik István elvtárs, a zslnómiester, odafönn a zsinórpadláson beindítja a villanymotort, amelynek tengelyére hajlékony nádpálca van fölerősítve és kész a szél-süvöltés. — Jobb, mint az Igazi, — mondja mosolyogva, amig odalent a közönség borzong és álmélkodik. A fculfura a szinház-kullura rengeteget fejlődött évszázadok alatt A kezdetlegesebb görög, római és középkori színpad-lccbnika az ipar fellendülése óta egyre tökéletesedik. Az előadások megrendezését, eljátszását" megkönnyítik, de egyúttal meg is határozzák a modern technika vívmányai. Ma már nem lehet elképzelni a színészek, a zenészek, az énekesek munkáját a diszleller vezö, a világosító, az ügyelő, a színpad-mester és a zsinórmester munkája nélkül, mert — amint a Szegedi Nemzett műszaki felügyelője, Rajnai Sán dor elviárs mondotta — a Színház is üzem s éppen olyan, mint a többi. (n. L v.j Petőfi Sándori Föltámadott a tenger Föltámadott a tenger, fl népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj huirámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? flklk még nem tudjátok. Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt e tenger, Háaykódnak a hajók, Sülyednek pokolra, flz árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold kl, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanulságul: Habár fölül a gálya S alul a viznek árja, flzért a viz az ur! Mí a jó termés titka? Afcí márciusban feJirágyáZOlt, az janiusban bőven arat Kihasznált, régen nem trágyázott., tápanyagokban szegény talajon, vagy rossz előveteménvek után, há a talajt későn lekerülő növények után rövid idő múlva ujrá bevetettük ép igy nena volt ideje a talajnak a tápaoya«okatt feltárni, ha mostoha idóájrás következtéién őszi vetéseink nagyon gyöngén fejlődtek. tavasszal -egiteni kell a fejlődő növényeken. Ilyenkor tehát fejtrágyáz, z.uk. A fejtrígyázás annyit" jelent, hogv n«in a növénvek elvetése. elültetése előtt tesszük a trágyát a talajba, hanem amikor a növényeket már elvetettük- Ezzel az elmaradt növény, vetet segítjük fejlődésétón. Ilyenkor természetesen csak olyan műtrágyát adhatunk, amely késeon tartalmazza a növényi tápanyagéit, mert annak nincs már ideje a talajban átalakulnia. Tehát uevnevezett gyorsanható trágyát adunk növényeinkre. Szükséges azonkívül az is. hogy a műtrágya azt a táranyagot tartalmazza, amely a fiatal növ'my fejlődéséhez a leejoblran szükséges. FejtrágvázAsra azért az olyan nitrogéntrágyák alkalmasak, amelyek a gvorsanhajtő nitrog'-ntrágyák csoportjába tartoznak* Ezek közül elsősorban a magyar gjártmánvu trágyák közül a Petisót alkalmazzuk. Fejtrágy&ul a Pétisót minél korábban, tavasszal kett kiszórni a azután befogosolni. Vigyázzunk azonban, hogy akkor foeasoljuk. amikor a vetés a fogashuzó állatokat jól elbírja. Az idén, amikor a tél hótlan volt, a vetések nein teleltek JÓI, aót a felfaxyás helyenként érzékeny kárt okozott, különösen jő hatása lesz a fejtrágyázásnak. Ezzel az elszakadt gyökérzetü növényeket olyan tápanyaghoz juttatjuk, melyet gyorsan és könnyen felszívhatnak és ezáltal jól megerősödhetnek. Ezek a vetések a fejtrágyázás után elvesztik sápadt, elsárgult színüket, újra haragoszöldekké válnak. A felfagyott növényeket azonban először hengerezzük meg és ne fogasoljunk. csak a trágyázás ntán három héttel, amikor a gyökerek már jól megerősödtek. Gabona.nemüeknél a fejtrágvát rászórjuk a növényzetre. Különösen vigyázni keÜ arra, hogy a kiszórás idején a növényzet száraz legyen, még harmatcsepp se legyen a leveleken. Kapásoknál a fejtrágyát a Borok közé adjuk és be kapáljuk. Pétisóból fejtrágyaként bnzánál, rozsnál és őszi árpánál kat. holdanként 50—60 kg-ot szoktunk kiszórni. Ugyanennyit a kapásoknál, természetesen a sorok közé szórva A fejtrágya a tavasz első idejében, kid önösen, ha a kiszórás után esőt kapott, nagyon megsegíti a növényzet fejlődését és igen erős növekedésre készteti. Az idejében, kora tavasszal a növényi élet megindulása előtt adott fejtrógya mindenekelőtt dus gyökerfejlődésre készteti a növényt. A dus gyökérzet szélesebb talajrétegekből veszi fel a tápanyagot és vizet, igy védekezést jelent a szárazság ellen. Az alkotó munka jutalma Másfél esztendővel ezelőtt 1947 szeptemberében nagyjelentőségű javaslatot terjesztett az ország közvéleménye elé a Magyar Kommunista Párt Potilikai Bizottsága. Azt javasolta, hogy évente 20 ós 10 ezer forintos dijakkal tünlessék ki az ország legkiválóbb tudósait, al kotórnüvészeit, azokát a mérnököket, orvotokat, pedagógusokat, ipart munkásokat, földmű veseket, akik az ország ujjáépi lésének sikeréhez kiváló egyéni teljesítményeikkel különöskép ncn hozzájárultak. A jutalomdíjak elnevezésére a Kossuth nevet ajánlották. A: ország dolgozói egyhangú helyesléssel fogadták a Kommunista Párt javaslatát és igy megszületett a Kossulh-dif. Az első Kossuth-díjak kiosztására tavaly március 15-én került sor, hogy ezzel is mél'óképpen járuljunk hozzá a nagy magvat szabadságharc centenáriumának megünnepléséhez. Az első alkalomból 110 babérkoszonis jelvény került kiosztásra a magvar élet különböző munkaterületein és legkiválóbban chtgizók között. Az alkoló munkának, az egyéni kezdeményezésnek és a közös erőfeszítésnek ilyen nagyarányú megjutalmazására még soha nem volt példa Magyarországon. Népi demokráciánk az idén ujabb 90 kiváló építőjét jutalmazták meg T'ossuth-dijtal, öszszesen egvmi'Iió forint összeggel. A mult évben, a szabadságharc centenáriuma adoft nagv jelentőséget a Kossuth-dí jak kioszlásának, az idén ped\t a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása után a szocializmus építésének korszaka teszi még ünnepibb eseménnyé a Kossuth-díjak kiosztását. A Kossuth-díjak megteremtésével népi demokráciánk megmutatta, hogv nemcsak kötelességük toíjesítését várja cl fiaitól, hanem bőkezű és mél'ó elismerést is ad az országépitéstón, a nemzet felemelkedésében Iogerodményesebben munkálkodók számára. Az idei díjkiosztás pedig egyik bizonyítékul szzlgál annak, hogy a szocializmus építésének idején a tudomány es a művészet ügye Magyarországon a nép ügyévé vált. Jóleső érzéssel nézhetünk végig az idei Kossulh-dijasok névsorán. Ez a névsor mindennél döntőbb bizonyítéka annak, hogy olyan, valóban az egész nemzetet á'fogó, igazán demokratikus díjról van szó, amilyen még nem volt Magyarországon. A Kossylh-d'j megjutalmazott ja! kőzött ugyanis ott van a két kézi munl.ás, a tudós professzor, az üzemi dolgozó. a pedagógus, a földjét gondosan megmunkáló parns-1, a kiváló művész egyaránt. Ezért különbözik alapvetően ez. a dij minden edd'gi más dijlól, különösen pedig a limitrendszer tudományos dijaitól. Azelőtt csak néhány kiváltságos részesülbelett nagydíjban, sztárrendszer alakult ki a tudományos élc'ben is és közhen az aIkolrávágyó művészek és tudósok egész sora volt kénytelen abbahagyni munkáját, ha nem akart éhen pusztulni. Ma, amikor n tudományos munkások fire'tésrcndezésére is sor kerül, ugyanakkor a Kossuth-díjak sem csak egyegy kiemelkedő eredményi jutalmaznak, hanem széleskörű megjutalmazását szolgál ák mindazoknak, akik alkotómunkájukkal, egyéni kezdeményezésükkel, vagy közös erőfesz'lésükkel előbbre vitték egész magyar életünk ügyét. A tud:rmámj és a gyakorlati termelő munka összetartozását hangsúlyozza az idei Kossu'.h-tíijak kiosztása. A marxizmus-leninizmus élenjáró elméletének i ányiló és vezető szerepének egyedülálló fontosságát igyekszik kihangsúlyozni az az elismerés, amely Révai József elvtársat, a »Szabacl Nép* főszerkesztőjét érte Kossuth-díjjal való ki'ün'elésévcl. Révai elviárs a wSzabad Népx-en keresztül a marxizmusleninizmusnak mindmnapi életünkben törlénö alkalmazásával, valóban milliókat mozgásiiott egy-egg akció során, de ezen túlmenően is állandóan ébrenfártotta az érdeklődést népi demokráciánk időszerű problémát iráni és utat mulatott az ni szocialista Magyarország felépítéséhez. Mi'Tó helyet foglal el a Kossulh-tTa ok sorában Gerő Ernő elvtárs pénzügyminiszter is. Gerő elvtárs a felszabadulás első percéiül kezdve irányította és szervezte újjáépítésünket és megadta ütemét ennek a munk-ánn':, amelyet mindenütt megcsodáltak a világon. A természettudomány, a szel. lemludomány, művészei és irodalom, újjáépítés, nevelés és közegészségügy országos, sőt világhírű nevei sorakoznak fel a Kossulh-dijasok között, akiknek legkiemelkedőbbjeit a »Dél nagyarország« vasárnapi számában már közöltük. Nekünk külön örömet jelent a fiatat szegedi írónak: Nagy Sándor elvtársnak a kitüntetése. Nagy Sántlor írásainak élményanyagát főként a dolgozó parasztság pfoólóinái adják meg. ö maga ls fiatal parasztfiú életét élte, mint tiagybaracskat földte'.en, nagycsalád t poraszszfliők gyermeke. A\ohó önműveléssel fejlesztette magát és a hadifogságban, majd itthon a felsza' a 'ulás utín a marxizmus'e i |:rUí ehré'etá mutatta meg számára az iráryt írásaihoz. Ez a ket'ős tényező: a paraszti élménya ivag ás a marri-mus-lenU nizmus elmélete lette ét a magyar szociaVsta-rraVsia irodalom máris kiemelkedő alakjává. Egymé utín je'eníek m-g novellái az ország le~je'cntő bó fo'yóirataiban: Forumtól, CTIagb.-n, Emberségben, Tiszafáiban, ősz éta a »rélrra ynrorsz.ág* rnuzkftársaként ls dolgozik. Első regénye most karácso-ykor jelent meg •flz Ur jó vitéz* címmel és ebben a szegedi diákság és a környező falvak életén keresztül főiként a klerikális reakció hatását mutatja be. fl kultuszminisztérium! ösztöndíj és a Baumgare -' li ulán me ér 'em Iten kapta most a Kossuth-díjat. 'A többi szegedi jutalmazott te;m 'sze'/u omá tyos életünk kiemelkedő alakja. Így dr. Bruckner Győző egyetemi tanár, akinek eredményeit az organikus kémtn terén a nemzetközi viták is te!je en Igazolták. Obermayer Ernő ki érletügyi főigazgató n gyakorlati tenrészettu-tomá rj terén mutatott kiváló példát a rizs megho-o 1 ásávat é; r.erési'étével, valamint a gyapot meghonosításával. Dr. Gerendás Mihály szegedi egyetemi magántanár az orvostudomány terén ért el Igen szép eredményt. Az ország minden dolgozója, köztük a szegedi dolgozók ls, büszkeségge' és szer, tettel tekintenek Kossuth-áijajainkra, akiktől elsősorban azt váriák, hogy továbbra ls teljes odaadással szolgálják a szocialista társadalom, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. Lőkős Zoltán