Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-12 / 60. szám

4 DELM AGTARORSZAO Szombat, 1949 m&rclus 1* Még ma jelent* ezhetünh fl választói névjegyzékek ki­igazítása a mai nappal véget ér. Azok, akik a 47-es választások éta megváltoztatták lakóhelyüket vagy pedig azóta töltötték be 20-ik életévüket, a mai napon még jelentkezhetnek a városhá­za I. emeletén, a 19-cs számú szobában, fl választói névjegy­zékek kiigazítása a választási törvény természetes folytatása. Mindenkinek állampolgári köte­lessége, hogy választási jogával éljen, fl munkások, a dolgozó parasztok és a haladó értelmisé­giek most, a szocializmus épí­tésének időszakában tisztában vannak ennek az állampolgári jognak és kötelességnek fontos­ságával. mert a dolgozó nép ez­által is belekapcsolódik az or­szág Irányításába, a nép ural­mának megszilárdításába. Regoel 8 órától délután 4 órá­ig lehet jelentkezni azoknak, akik hple akarnak kerülni a vá-j las7tás névjegyzékekbe. Min­denkinek magával kell vinnie a lakhelyét és az életkorúi igazoló Írásokat. Azokra nézve, akik csak most töltötték he 20-ik élet­évüket és eddig még nem sza­vazhattak, nagyon nagy jelentő­ségű ez az összeírás, mert a vá­la v tó og elnyerésével válnak csak tulajdonképpen politikailag is nagykorúvá. flz országot, a szocializmust épltö dolgozó nép fiai tisztában vannak nolilikai jogaikkal és kö­telességeikkel. öntudatosak, tisz­tán látják, hogy a dolgozó nép hatalmát az állampolgárok fej­lett, haladó politikai érzéke meg­erösitl és ezért tömegesen kere­sik fel a városházi hivatalt. A NAGY VIZ EMLÉKE • Volt énnékem édesanyám, de már nina, Mert elvété a szegedi nagy árviz. Három napja, mióta mindig halászom, Nagy az árviz, könnyrímtói nem látom.* — IgU él egy Szegedi népdal- zete szerint. Szegednek legnn• ban a ma 70 éves nagy árviz gyohb szerencséje é* legna­emléke, de számtalan más meg- gyobb átka a viz« — igy irta a nyilatkozás is mutatja, hogy , szegedi árviz történetének jel­Szeged népében, kitörölhetetlen dolgozója, Szabó TAszlö Iiá­emléket hagyott ez az óriási ler- romkötetes munkája elején, mészeti csapás. »Vizes gyerók:- i Ma Szegednek ez az átka és nek nevezik még ma is azokat,! szerencséje, a sárgásán foludo­aldk az 1879-es esztendőben, yáló Tisza csöndesen húzódik vagyis az árviz évében szülei- meg medrében és szinte alig tek. Ha valakinek nagyon rósz- hisszük el, hogy ez a fámbor­szul megy a sora, arra azt szolc- nak látszó folyó, — amelyet ták mondogatni, hogy »/'<5 áll, rnipt Szöged a uizkő!« *Az emberek legnagyobb bol­dogsága és legnagyobb átka az már Petőfi is megénekeli — Szegednek mintegy 6800 háza közül csak 33l-et nem pusztí­tott el és ebből is csupán 262-t asszony — kinek-kinek a vég- hagyott lakható állapotban. Mirclüs'iai? 39.800 fomfoí fordítanak női közmunkára Szegeden Az Országos Tervhivatal a vidéki városokban jelentkező női munkanélküliség levezeté­sére külön gondot fordít. Az Országos Tervhivatal közmun­kaiervet készített 8 város szá­mára, amelyek havonként hi­tclkcrclbon részesülnek és ezen a kereten belül női munkaerő­ket alkalmaznak a kijelölt mun­kák elvégzésére. Márciusban Szentes, Szeged és Ilödmezővá­vásárhety kertészeti munkák Folytatására 20, illetve 39 és 20 ezer forintot kap ebből a ke­retből Az országgyűlés megszüntette Barankovics képviselői mandátumát flz országgyűlés pénteki ülé­sén több jelentés beterjesztése után Schiffer Pál elvtárs ismer­tette a dunai hajózás szabályo­n TARTUFFE Szegedi Nemzed Színházban A szrtjcdt Nemzett Szinház csütörtökön este bemutatta Mo­liere Tartuffe (Álszent) cimü rígjátékát, melyet a tájszinháx előadásokban már a város kör nyékén a legtöbb falaton be­mutaltak. A töhbminf 300 éves darab időszerűsége, a rokokó ruhák mögött meghúzódó, ma is élő típusok indokolták meg a színház ve-etöségének válasz­tásái. A Tartuffe. amint magyar cí­me is mutatja, egy álszent, áf­taloskodó, képmutató szélhá­mos életét eleveníti meg, aki becsapja és majdnem tönkrete­szi a hiszékeny embereken <[(„­Here a darabban pompás irói eszközökkel gúnyolja ki kora elmaradott embereit. A darab rendezője, Bnth lléla elvtárs, a szegcdi Nemzeti Szin­ház igazgatója, helyes beállítás­ban tolmácsolta a közönségnek a molierct mondanivalókat. A szereplők, a Pcmelic-asszonyt játszó Petur Ilka, az Orgon-t játszó Bakos Gyula, az Elmira-i játszó Moóry Lucy, a Damis-t játszó Szatmári István, a Ma­rianna-t játszó Horktls Erzsé­bet, a Valére-t játszó Márky Géza és nem utolsó sorton a Tarlujje-t alakító Bessenyei Fe­renc heiye» érzékkel alakították szerepüket. # Ma esfce ui szereposztásban kerül színre Moliáre »Tarluffe«­ja. Ezúttal Orcront Sugár Mi. hály, Elmirát Kiss Ilona, Per­nellenét Ilotti Éva, Mariannát Németh Margit, Valért Surányi fmre, Cléante-ot Márky Géza, Damist liay Gyula játssza. A rendőrtiszt Gáti Pál, Lojális ur pedig Bor Gábor. Tartuffe sze­repét változatlanul Bessenyei Ferenc, Dorinát pedig ugyan, csak változatlanul Itajnay Elly alakítja.. A további előadáso­kon a bejutató és a mai »A«­bérlet szereposztásai -felváltva fogják játszani a darabot. népi hözipazöotés kérdéseiről tárgyalt Szegeden négy megye és 11 város vezetője Pénteken délelőtt Békés, Csa­nád, Csongrád és Jásznagykun­Szolnok vérmegye és tizennégy város vezetői értekezletet tartot­tak a városházán, a belügymi­nisztérium közigazgatási főosz­tálya vezetőinek részvételével, flz értekezlet résztvevői kicserélték riumok és közületek közötti za­vartalan kapcsolatok megterem­tését. Tömpe István, a belügy­minisztériumi kiküldött a legkö­zelebbi feladatokról beszélt. — Népi demokráciánk fejlődé­sének mai döntő szakaszában ez az értekedet naryban hozzájárult közös tapasztalataikat, Ismertet- kö.igazgatásunk átszervezésének, lék munkamódszereiket és meg- korszerűsítésének, a népi köz tárgyalták a központi Igazgatás.igazgatásnak minél eredménye kérdéseit, valamint a mlniszté-Jsebb megvalósításához. zása tárgyában Belgrádban kö­tött nemzetközi egyezmény becik­kelyezéséről szóló törvényjavas­latot. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény most végre igazságo­san szabályozta a dunai hajózás rendjét. Zental Béla elvtárs szólt hoz­zá a javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a javaslat valóságos képet ad1 a szocialista és demokratikus államok, valamint a kapitalista imperialista államok nemzetközi kapcsolatai között lévő alapvető különbségekről, fl belgrádi kon­ferencián a kisállamok képvise­lői a Szovjetunió támogatásával határozottan és következetesen harcoltak országaik érdekében, fl konferencia lefolyása bebizonyí­totta azt is, hogy a kis nemzetek függetlenségi politikája csak ak­kor lehet igazán függetlenségi politika, ha szilárdan támaszko­dik a Szovjetunió külpolitikájára. fl Ház a törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Utána több összeférhetetlensé­gi bizottsági jelentést tárgyal­tak. Barankovics Istvánról az összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy a jogszabá­lyok kijátszásával "külföldre távo­zott, ezért a kormány határozata | alapján magyar állampolgárságát elvesztette. A Ház elhatározta Barankovics képviselői megbíza­tásának megszüntetését. Végül a Ház egyhangúlag el­fogadta a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Gróh Jó­zsef és Kisházi Mihály képvise­lők mentelmi jogát, előzetes le­tartóztatásukra is kiterjedő ha­tállyal megszüntessék. Juhászok, ügye em! Felsővárosi, baktói csordagnt­daság tagjai és a fertői juhászok máicius 13-án, vasárnap délután 3 órakor a Vásárhelyi-sugáruton lévő Merls-féle vendéglőben le­gelő- és kutügyek elintézése vé­gett saját érdekükben felenfenek meg. Ilyen épen maradt ivizei ház* még ma is látható egy-két he­lyen Szegeden. Arról lehet őkel meglsmeni, hogy jó néhány lépcsővel a 'járda szintje alatt van a bejárásuk. Szegedet ugyanis az árviz után feltöltöt­ték és igy e>ek a házak mélyebbre esnek a várót mai magasságánál. A nagy árviz emlékAt a város több helyén is hirdetik egyes házak falán kis táblácskák, me­lyek azt mulatják, hogy milyen magasan állt ott a viz. A leg­szebb emlék azonban a körtöl­tésen áll a Csongrádi-Sugárul ét a Vásárhelyi-sugárul közöltl részen. Szeged nagy írójának, Móra Ferencnek verssorai hir­detik itt az árviz emlékét: »Pctresi töltésnél szilajon át­törve a gátat, Ránk e helyen Szabadultak az ár hullámparipái. Égi harag multán kisülöt! ai égi szivárvány: Szőke Tiszánk örökös békét kőte Nagy-Szegedünkkel.* Az emléktábla mellett gyak­ran mennek cl kiránduló fiater lok. akik bizony ilyenkor — kü­lönösen ha melegebben süt a kora tavaszi márciusi nap — odafirkantanak egy-egy nevet a tábla szélére. Az évek során elég gazdag kis gyűjtemény rcT kód ott itt össze a különböző fia és leány nevekből. Ezek nem valami nagrj tiszteletéről tanús­kodnak ugyan a múltnak, de annál kedvesebb emlékei a fia­talságnak. akiknek ma már nem kell félidők semmiféle árvizek pusztításától. (i ! •) Előtdáa at ujszegedi kendergyárban A Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaság a Nemzeti Szín­ház és a Zenekonzervatórium művészeinek részvételével szom« baton délután 2 órakor a Ma­gyar Kender Len és Jutaipar ujszegedi üzemében előadárt rendez. A szinház művészei Cs*. hov: »Jubileum, cimü vígjáté­kát mutatják be. S. Papp Júlia, Szanati József énekel, Gáti Pál szaval, Ag Magda zongorázik. A bevezető előadást dr. Erdőd* József tartja. Szinom eljárás inia! a pusziairósi „Weie" lovagéi ellen Az elmúlt napokban a pusz­tamérges! rendőrőrs több kulá­kot ért tetten, akik fát termel­tek engedély nélkül. A szabo­táló kulákok ellen, akik a ho­mokos területen igen fontos er­dőterületet akarták kiirtani, liogy azzal kárt okozzanak a dolgozó parasztoknak, a leg­szigorúbb eljárás indul. A feke­tén kivágott fát elkobozták. A rendőrség a legnagyobb meny­nvíségü engedély nélkül vágott fát és facsemetét Gvuris Ferenc 22 holdas kuláknál találta. Francia fudós előadása Szendén Ma, szombaton délután G-ko? az Ady-téri egyetem Ili. em. 2 száinu tan'ennóben Sicard Emi­le francia szociológus, a párizsi tudományos kutatás országos központjának kiküldötte tart előadást »A mai szocioló$a Franciaországban marxista és tradicionális szempontból cím. meL Az előadásra belépődíj nincs és minden érdeklődőt szí­vesen látnak. MICSURIN Színes film a természet nagy átalakítójáról FORRADALOM! Igen fórra­dalom! Micsurin működése for­radalmat; jelentett a biológia területén. Forradalmár volt Mi­csurin a szó legigazibb értel­mében. Nem hajlongott a te­kintélyek előtt. A hódolat nála nem volt egyértelmű a szajkó­z&ssal, ugy hitte, nem az az igazi danvinista, aki megáll Darwinnál, hanem az, aki to­vábbviszi, fejleszti Darwin kor­szakalkotó tanait; aki nem az elmélettel akarja megmagya­rázni a világot, hanem aki so­hasem szakad el a* élettől, a gyakorlattól, aki az életből, a gyakorlatból meríti elméletét Ha Darwin volt a teológia Marx ja, Micsurán volt Leninje. Pokolba a régi formulákkalI mondotta Lenin a Kautsky-fólo szajkók felé, s ugyanezt mond­ta Micsurin is kora zdarwinis­táiz-nak. A CÁRI OROSZORSZÁGBAN Micsurin különo volt, akiről esetleg tószéltek, do akit nem vettek komolyan. Pedig Micsu­rin forradalmár volt, da hogy forradalmat csinálhatott, olyan forradalmat, mely megrázta a polgári reakciós tudományt — az októberi forradalomnak kö­szönhető. A két forradalmat, a természettudomány és a tár­sadalom forradalmát nem lehet egymástól elválasztani. Erezték ezt a reakció tudósai is, akik nem akartak >ia nép előtt vitat­kozni«. A két forradalom azon. ban mégis megtalálja egymást­A hatalmat gyakorló nép oly támogatásban részesiti Micsu­rint, miről azelőtt nem is át­modott s Micsurin és a Micsu­rinok tudását az uj parasztság, a kolhozok parasztsága viszi 4® a legszélesebb gyakorlatba. MICSURINRÓL, a forradni­mórról s Micsurin fornuhImá­ról, de ezen túlmenően az egész szovjet nép forradalmáról szól ez nz izgalmas eseményekben és káprázatos 6zinekben bővel­kedő film, melyhez a Szovjet­unió egyik legnagyobb zeneszer. zője, Szosztakovics irt gyö­nyörű kísérőzenét. A polgármester ismételten felhívja mindazokat, akik 1928—1929. évben születtek, valamint azokat, akik 1947. évi augusztus hó 31. óta lakást változtattak és a választód névjegy­zékbe való felvételüket uf számlálólap kitöltésével kérni eddig elmulasztották, kérjék okvetlenül felvételüket 1949. évi március hó 12-én este 8 áráig a Városháza 1. em. 19-es szobában. Fellilvás a mezlpzdasógi muakaváHalűkhoz Az OTI szegedi kcrflleH pénz-| deltségekben, községekben a be­tára felhívja azokat a gazdasági lyi megbízottnál, DÉFOSz iro munkavállalókat, akik biztosi tási igazolványukat az 1919. év­re még nem érvényesítették, iL­letvc 1919. évre LK'IJ eglapot még nem váltottak, a/.t most még a meginduló gazdasági munkák előtt haladéktalanul váltsák kl (szegedi lakosok az OTI I. em. 9. ajtó szám alalt naponta 8— 15 óráig, közigazgatási kiren­da vezetőn él, ill. községházán.) A kerületi pénztár a meginduló gazdasági munkát szigorúan el­lenőrzi s ahol érvényes bélyeg­lap nélkül gazdasági munkást foglalkoztatnak, ott ugy a mun­káltató, mint a munkavállaló ellen a kihágást eljárást niegin­diiia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom