Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1919 március fi. det-magyarorszag / A népi demokrácia segU: ^ j Uj győzelmes harcba illdlll a SZeiedi Révai-iskola, Szegedkörnyék dolgozó parasztsága Alig egy évvel ezelőtt még omladozó, romos falak, betört ablakok meredtek az arrajárók­ra a női klinika melletti volt egyetemi leánykollégiumból: a háború, az angol bombázások nyomai. Az újjáépítés azonban megindult itt is és ma már sokkai modernebb, csinosabb kollégium ált a helyén: a Jó­zsef Attila főiskolás népi kollé­gium. A napokban uj lakók költöz­tek ebbe a kollégiumba a főis­kolai hallgatók közé. Negyven munkásfiatal került ide: fiuk és leányok, a Szegeden most induló Révai-iskola hallgatói. — A mult év őszén vclrtle fel a Magyar Dolgozók Pártja nc­vél>ep Révai József elvtárs olyan eyyéites iskola létesítését, amelyben munkásfiatalok szak­érettségit szerezhetnek és utána egyetemre, főiskolára kerüli,él­nék, — magyarázza Hegedűs Viktor elvtárs, a kollégium fia­tat igazgatója. — A terv meg is valósu". és azóta a nagyobb iparvidékeken működő ilyen is kolákbin, a » Révai-is kólák ban* a munkásifjak százai tanulnak, Most lehetővé váll Szegeden is Révai-iskola létesítése a peda­gógiai főiskolára készülők szá­mára. Az iskolán kötelező a bentlakás és ezt a kollégium teljesen ingyen biztosítja, sőt még 100—300 forintos ösztön­díjra is nyílik lehetőség. Egymillió forrni az építkezésre... Mindezekről a nagyszerű dolgokról a világos, nngvablaku társalgóban értesfllhelünk, ame­lyet vadonatú j karosszékek, asz­talok, könyvespolcok értékes könyvekkel bútoroznak be, a sarokban meg uj zongora hú­zódik meg. A falak még sok helyen a friss festéstől fényle­nek s az eme/eleken még min­dig tar! az építkezés, hogy mi­nél jobb, szebb otthonuk le­gyen azoknak, akiknek a innlt rendszer még a legelemibb szükségletet sem biztosította. Csak az építkezés egy millió forintjába került az államnak, — látjuk az irodán a kimuta tásokat, — de ehhez jön még a pompás berendezés költsége. Hódi Rózsiból mosi­már tanár leszi — Hálásak is vagyunk érte a népi demokráciának, de jóként a Magyar Dolgozók Pártjának, PERMETEZEL í Műtrágya ás Nsvényvédászer Értékesítő Nemzeti Vá! alal Kudapest V , Nádor-utca 21. Telefon 120-560:. — mondja boldogan Hódi Ró­zsi, aki kendergyári élmunkás leánya. — Már régen tanítókép­zőbe szerettem volna járni, de nem is gondolhattunk arra, hogy előteremtsük hozzá a pénzt. Most teljesült a vágyam. Tanár akarok lennif hogy szo­cialista embereket nevelhessek. A legfőbb ifjúmun­kások otthona Ilyen boldog, sugárzó arccal lieszM mindegyikük. Szegednek majdnem minden fontosabb üze­miből vannak itt, de különö­sen sokan jöttek a szegedi és ujszegedi kendergyárból, a le­mezgyárból és a szőregi pet­róleumgyárból. A legkiválóbb if­júmunkások kerülnek erre az iskolára, köztük olvan is. mint Molnár András SzÍT-titkár, aki 21 órát dolgozott egyfolytában, szünet nélkül, amikor arra volt szükség, hogv le ne maradja­nak a termelési versenyben. Itt van a SzIT központi ok­tatásvezetője is: Hoffmann Ká­roly villanvszerelőlanonc. Elme­rülten beszélget egy főiskolás­sal, Seres Lászlóval. , Seres mosolyogva karolja át s ugy mondja: A régi kollégisták szeretete — Azt akarjuk, hogv ne le­gyen különbség köztünk. Segít­jük őket 'munkájukban, de bi­zony ini is nagyon sokat tanu­lunk tőlük. Eiyfitt akarunk dol­gozni a tanulókörökben is. A többi régi kollégista is hasonló szeretettel veszi körül az uj Révai-iskolásokat, akik számára előreláthatóan még márciustran merskezdődnek nz előadások. Napi hat órát hall­gatnak az iskolában, a többit a kollégiumban töltik közös ta­nulással, megbeszélésekkel. A népi demokrácia minden lehe­tőséget megad számukra, nekik csak tanulniok kell. S ők ta­nulnak is, hogy egy év múlva megállják a helyüket a vizsgá­kon. Biztosak vagyunk benne, hogy valamennyien meg is áll­ják majd a helyüket s a fő­iskolán uj, szocialista pedagó­gusokká nevelődnek. (1. z.) A szegedkörnyéki falvak dol­gozó parasztsága mindenütt szorgalmasan készül a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra, sőt az etmuít napokban nem egy helveu bele is mélyedtek az első ekék a földbe. Ha megvizs­gáljuk a szegedkörnyéki falvak­ban folyó előkészületeket, nem tudjuk azokat összehasonlítani az elmúlt - évek egyik tavasz, várásához sem. A falu egészen más körülmények között, telje­sen más hangulatban, a jö. vőbe vetett sokkal nagyobb bi­zalommal várja és készíti elő, a földdel, a természettel s a még a baladás útjában álló falusi reakcióval megvívandó /munka­harcát*, amelyben a győzelem nagyobb darab kenyeret, több ruhát, cipőt, több kulturát, nyu­godtabb, boldog életet jelent számára. A z idei tavaszi munkák előkészületeire általában jellemző, hogy megmutatják mezőgazdaságunk fejlődését, né­pi demokráciánk falusi alapjai­nak hatalmas megerősödését és előre mutatnak azon az uton, amelyen haladnia kell az or­szág és Szegedkörnyék dolgozó parasztságának is, ha boldogabb életkörülmények között akar élni. Az idén került elsőizben ide jelien és jól, pontosan ki­dolgozva a szegedkörnyéki dol­gozó parasztság; elé á tavaszi munkák terve. Ennek a tervnek a megismerése, megtárgyalása és pontos betartása a tavaszi munkák egyik legfontosabb kö­vetelménye. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a ter­vet megismeri é3 a terv fon­tosságát megérti a falu minden dolgozója. A népi bizottságok­ra, a DEFOSz-ra, a dülőhiz­tosokra és nem utolsó sorban Pártunk tagjaira hárul az a feladat, hogv a tervet kivi­gyék a dolgozó parasztok közé és annak megvalósítását állan­dó figyelemmel kisérjék. I gen sok múlik majd a tavaszi munkálatok so­Tán a népi bizottságok és a dülőbiztosok jó munkáján. Lát­hattuk ezt az elmúlt évben is, amikor a mezőgazdasági mun­kaversenyek során Csengele és Szatvmaz tudták a legjobb eredményeket elérni, mert mind­két helyen jól működött a né­pi bizottság és éber munkát végeztek a dülőbiztosok. A tavaszi vetési tervet és a munkák ütemtervét az elmúlt évi tapasztalatok alapján ké­szítették el és mindenkinek sa­ját érdeke, hogy azokat be­tartsa. A mezőgazdasági mun­kálatokat befolyásolja az idő­járás, a természet és ezért min­denre már előre fel kell készül­nie a falu dolgozójának, hogy szükség esetén csoportosítani tudja erejét a bizonyos munkák elvégzésére. A vetési terv pon­tos betartása nélkül pedig nem lehet elkerülni azokat a hatal­mas károkat, amelyeket például a feleslegesen nagy területen termelt káposzta okozott a ba­lástyai, szatyraazi, csengelei, sándorfalvi es a többi szeged­környéki falvak dolgozóinak. A mezőgazdasági termelés tervszerüsitesében döntő jelentőségű a szerződéses terme­lés fokozott mértékű kiterjesz­tése. A szegedkörnyéki dolgozó parasztság ennek a fontosságát nagy részben már megértette s a földmű vesszővel kezetek fel­adata, hogy felvilágosító mun­kával, a kulák-hirek megcáfolá­sával s a szerződésekből szár­mazó különböző előnyök megis­mertetésével még jobban fokoz­pa a szerződéses területek nagy­ságát A tavaszi tervek pontos vég­rehajtásában hatalmas segítsé­get nyújtanak az idén az AMG traktorai is, Az elmúlt év ta­vaszán még sem a deszki, sem a hantliázi traktorok nem vol­tak a szegedkörnyéki dolgozó parasztság segítségére, de az őszi munkák során már érezhető volt hatalmas támogatásuk. Ezeknek a gépállomásoknak munkájuk kezdetén meg kellett küzdeniök a gépi erőtől való idegenkedéssel, a kulákok rém­híreivel és rágalmaival. A desz­ki és hantházi traktorok jó munkája azonban ledöntötte ezeket a gátakat, s most ta­vasszal mar minden erejükkel, a dolgozó parasztság bizalmá­tól és ragaszkodásától támogat­va állhatnak munkába. F ontos tényezői lesznek az idei tavaszi munkáknak a termelőszövetkezetekbe tömö­rült parasztok. A sándorfalvi, deszki, kübekházi, szőregi és a Tóth-majori termelőszövetke­zetek tagjainak a legjobb mun­kával keli példát mutatniok, igy látja a Független Kisgazdapárti dolgozó paraszt a Népfrontot Beszélgetés Tóth Antal helyettes polgármesterrel Országszerte mindenütt megalakulóban vannak a Ma­gyar Függetlenségi Népfront helyi népi bizottságai. Polill­kai életünknek ez az uj jelen­tős szervezete az ország ősz­szes demokratikus erőit ma­gába tömöriti és a nagy népi összefogás gondolatát való­sítja meg. A magyar dotgo­zók tudják és látják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a Népfronttal olyan életrevaló, átütölcépes szervezetet hívott életre, amely erős fegyve­rünk lesz a szocialista építés utján. Nemcsak a kommunisták tud­ják ezt, de igy látják a többi párlbeliek is. Tóth Antal, a Függellen Kisgazdapárt egyik­szegedi vezetője, — aki árpád­községi dolgozó parasztok kö­zül került Szeged polgármester­helyettesi székébe és aki most a Népfront országos tanácsá­nak tanja s a szegedi Népfront Bizottság jegyzője — igy nyi­latkozott erről a kérdésről: — Mindenütt az országban, igy Szegeden is örömmel szem­lélhetjük, hogy milyen nagy lel­kesedéssel alakulnak meg a ellenségeit. Mint kisgtazdapárti Népfront-bizottságok munká- i parasztember is jónak látom, sokból, dolgozó parasztokból. A 1 hogy a munkásság vegye kezébe Népfront olyan erő, amilyen a vezetést, mert ez az osztály meg a magyar történelemben nem volt. Ezzel megszűnik a pártok közötti kötélhúzás, sőt megszűnnek a személyek közöt­ti nézeteltérések is. — A szocializmus kifejlesz­téséhez, — amelyet valameny­nyien akarunk — feltétlenül szükség van a Népfrontra, — jelentette ki Tóth Antal. - A Népfront megadja a lehetőségét annak, hogy valóban a munkás­osztály megkapja az őt megel­lető helyet, kezébe vegye a ve­zetést és a dolgozó parasztság­gal szövetségben kiszorítsa a knlákolcat, megsemmisítse a nép rendelkezik a legszervezettebb erővel és Rákosi Mátyás vezer tésével biztosítottnak látom cél­kitűzéseink eléréséi, a nép jó­leiét és általános felemelkedé­sét, — Elöltünk áll a hatalmas Szovjetunió példája, ahol — mint nálunk is —. a rtmnkásosz. tály kezében van a vezetés és az eddigi eredmények azt bizo­nyútják, hogy alkalmasak a ve­zetőszerepre, mert olyan sike­reket érlek eí, amelyeket an­nakelőtte évszázadokon keresz­tül sem tudtak elérni. Megnyílt a Szatymaz! Fold m vessző vetkezel bork ereskedése Itéke-ufea 2/4* alaít. Feihívjuk a pártszervezetek, üzemi bizottságok | is italmérők ügyeim íf az olcsó borbeszerzési forrásra J mert sokezer dolgozó paraszt­társuk az 6 munkájuk ered­ményétől tette függővé, hogy rálépjen-e a fejlődés útjára. Nekik kell leküzdeuiök azt a bizalmatlanságot, amelyet a mult bűnös nevelése és a re­akció rémhírei támasztottak a falu dolgozóinak egy részében. Az ő jó munkájuk eredménye 3 a szövetkezés gyümölcseiből való nyugodt és biztos meg­élhetést nyújtó, igazságos ré­szesedés tudata uj szövetkezeti munkaerkölcsnek lesz a forrása és leküzdi az eddig még" mutat­kozó bizalmatlanságot. a szegedkörnyéki falvak dol­** gozói, amint az a kii­lönböző jelekhői kitűnik, meg. értették a tavaszi munkákra való jó felkészülés fontosságát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az. ipari dolgozók uj. szo­cialista munkaversenye vissz­hangra talált a szegedkörnyéki falvakban is. Nemcsak az ipari dolgozók, a gépállomások dol­gozói, a nagykőrösiek felhí­vása nyomán a földmüve-szö­vet kezetek éa az állami hirto­kok folytatnak munka ver envt, a több és jobb termelésért. A bél­dogabh jövő építésének ez a láza eljutott a dolgozó paraszt ságlioz is. Kübekhúza versenyre hivta ki egész Csanádmegyét és külön a szomszédos TTjszent­ivánt. Az u jszentivániak lelke­sen fogadták el a versenyfelhi. vást és azonnal versenyre szó. litották fel a szomszéd őszeit­ivánt is. Ujgválán a DEFOSz alakuló gyűlésén a többszázfő­nyi egybegyűlt dolgozó ujsrazda, kis- és középparaszt a szent­mihálvte'eki dolgozókat hivta ki versenyre. a versenyfelhívásokat, ame­lyek szinte naponta szü­létnek, tudatosítani is kell a dolgozó parasztsággal. Ennek a munkának az elvégzéséhez is nagv munka vár a szegedkör­nyéki falvak diilőbiztosaira. Ál­landóan szem előtt kell tarta­mok a dűlőjükbe tartozókat, ta­nácsadásra mindig készen kell lenniök és éberen kell ügyel­niök arra, hogv a kulákok nern l>efolyásolják-e károsan a szóm­szed kis- és középnarasztokat. Amikor Szegedkörnyéke dol. gozó parasztsága felkészül .a tavaszi munkákra, még egy igen fontos szempontot kell szem előtt tartania, A terv isme­rése és pontos betartása, a jó versenyszellem mellett fel kell készülni a termelés poli­tikai feladataira is. A terv, a munkaverseny, az állam sesrit­sége s az öntudatos munka csak akkor hozza meg gyümöl­csét: a nagyobb termést, csak akkor mozdítja elő a falu szo­cialista fejlődését, ha szemmel tartjuk az ellenséget, a kulákot és társait és erősen felkészü­lünk az ellenük való harcra, Az őszcszéki Petákok, a csen. gelei Balogh Józsefek, a kü­bekházi Szemesek, az alsóköz. ponti és a hírhedt zákányi ku­lákok és társaik az idén ta­vasszal is azon lesznek, hogy megnehezítsék a falu épitő-, termelő munkáját. A kulákok most tavasszal is latira fogják vetni mÍDden erejüket, hogy szabó, tálják a munkákat, megnkadá. lvozzák az ország felemelkedé. séb s ezért a tavaszi terv nem. csak a mezőgazdasági terme­lés, hanem a kulák elleni haro terve is. A szegedkörnyéki fal. vak népi szerveinek, de elsősor­ban a felülvizsgálat során meg. tisztult és megerősödött párt. szervezeteinknek kell aktivizál­niok magukat ebben a harc­ban. Éberen kell őrködniük azon, hogy az ellenség ne zavarhassa munkájában a falu dolgozóit, szabótázsaival ne hátráltassa a tervet. Az éberségen, a falusi osztályharo minél szélesebb ré­tegekben való tudatosításán és elsősorban az ipari munkásság­gal való szoros együttműködé­sen múlik, hogy mindez sike­rüljön. (p. s.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom