Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-06 / 55. szám

Ma délelőtt 10 ómkor r.ét| László elvtárs előadást tart líákosj elvtárs életéről, ft Nem­zett Színházban. VI. évi. 55. szém. Ara 60 fillór Szeged, 1949 Március*, Vasárnap osl Rlátyas elvtárs négy a Központi Vez A Függcilenségi Népiront eredményei — A magyar és a nemzetközi reakciónak a Míndszenty-ügyben szenvedett veresége — A hözépparaszfsággal való szövet­ségünk megszilárdítása — Oléves tervünk céljai — Pártunk megerősödése — Helytállásunk a békeJroníban A Magyar Dolgozók Vártja Központi Vezetősége szomba­ton délelöti főt 9 órakor kezdte meg ülését. Az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs a belpolitikai helyzetről és a Párt feladatai­ról a következő beszámolói tartotta: Tiszteli Központi Vezetőség! Legutóbbi ülésünk óla eltelt 3 hónapot a magyar népi de­mokrácia és benne a Magyar Dolgozók Pártjának további meg­erősödése jellemezte. Beszámo­lómban e megerősödéssel kapcso­latban részletesen foglalkozni akarok a Függetlenségi Nép­front megalakulásával, a Mind­szenty-kérdéssel, az ötéves ter­vünkkel, mint a fejlődés jellem­zőjével és végül pártunk problé­máival. fl magyar köztársaság létre­hozásának 3 éves fordulója al­kalmából megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront, megvá­lasztotta ideiglenes országos ta­nácsát és kinyilatkoztatta azokat az elveket, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar dolgozó nép demokratikus erőinek szorosabb Összefogásával tovább vigyék so­katszenvedett nemzetünket a fel­emelkedés és a boldogulás utján. 'A Függetlenségi Népfront nyi­latkozata itjra megerősítette azt a jelismerést, hogy a magyar kommunisták, a Magyar Dolgo­zók Pártjának a programja a legjobb ut mutatás népünk jel­virágoztatására. Ezen a felisme­résen alapszik az a törekvés ís, amely az elmúlt négy esztendő tapasztalatai alapján kl akarja rekeszteni az idejétmúlt, a de­mokrácia ellenségcinek akna­munkáját megkönnyítő pártver­sengést. Ebből a felismerésből folyik az az egyre erősbödő kö­vetelés is, hogy a demokratikus erök összefogása az eddiginél le­gyen nemcsak szélesebb, tle szo­rosabb és fegyelmezettebb is. Ezért mondotta kl a Független­ségi Népfront nyilalkozata, hogy a benne egyesülő politikai és társadalmi szervezetek az álta­luk létrehozott ideiglenes tanács döntéseinek mindenben alávetik magukat és határozatait végre­hajtják. Az uj Függetlenségi Népfront megalakulásának eredményei hogy a párt fennállása óta sem kritikában, sem javaslatokban a legparányibb hozzájárulást nem tudta adni a demokrácia épí­téséhez. Ezen tényezők együttes eredményeképpen minden nyo­más nélkül, annak felismerésével, hogy a magyar népi demokrácia életében teljesen feleslegesek és szerepük csak káros, oszlottak fel Barankovicsék. A Vatikán szerege a Mintaly­flz uj Függetlenségi Népfront meg növekedett vonzóerejének bi­zonyítéka és eredménye a Füg­getlen Aáagyar Demokrata Párt­nak és a Radikális Pártnak a csatlakozása. Ez a két ellenzéki párt az 1947-es választások óta elteli időben meggyőződött ar­ról, hogy a magyar dolgozó nép érdekében eredményes munkát csak azon az alapon tehet végez­ni. amelyen a Magyar Dolgozók Pártja és a Függetlenségi Nép­front állanak. Ennek a ket párt­nak állásfoglalásában szerepet játszott az. a felismerés is, hogy a magyar népi demokrácia eddi­gi vezetésével szembenálló cllen­zékieskedö politika egyedül és kizárólag a nép ellenségcinek, a reakciónak, az imperialistáknak e malmára hajtja n vizet. A Függetlenségi Népfront lét­rejöttének pozitív eredményeként tekinthető a Re.rankovics-féle pártnak a feloszlatása is. Ez a párt az 1947-es választásokon el­sősorban a vallásos katolikus pa­rasztok szavazatait kapta meg. Azokét a parasztokét, akik reak­ciós egyházi körök befolyása alatt akkor még ellenzéki állás­pontot foglallak el nem egy kér­désber a népi demokráciával szemben. Abban a mértékben ezonban, ahogy ezek a paraszti tömegek közeledtek a demokrá­cia fele, megbékéltek annak in­tézkedéseivel, mert belátták he­lyességüket, olyan mértékben szűkült ennek a pártnak az alap­ja és létjogosultsága, flz önkén­tes felosztáshoz hozzájárult az is. fl magyar demokrácia erőinek növekedését mutatja Mindszenty biboros letartóztatása és elíté­lése is. flz összes magyar egy­házak — a rótnal katolikuson kivül — püspökeik és világi ve­zetőik nevében éppen a Mind­szenty-üggyel kapcsolatosan uta­sították el az ellenséges külföld­nek azt a vádját, hogy Aáagynr­országon vallásüldözés volna, fl magyar demokrácia mindezekkel a vallásfelekezetekkel olyan köl­csönös megértésen cs engedé­kenységen alapuló szerződéseket kötött, amelyek messze felül­múlják a vallásszabadság gya­korlása terén mindazt, amit Ang­lia, Amerika, vagy a többi pol­gári demokratikus állam nyújt. Tudvalevő, hogy mi hasonló megegyezésre törekedtünk a ró­mai katolikus egyházzal is. Ha ez a törekvésünk nem járt olyan sikerrel, mint a többi egyház­nál, annak oka elsősorban abban keresendő, hogy a Valikán tel­jes erővel az amerikai imperia­lizmus szolgálatára és rendelke­zésére bocsátotta befolyását, flz amerikai imperializmus pedig vi­láguralomra törekszik, Ameriká­nak Középeurópára vonatkozó tervei között szerepel Bajoror­szág, Ausztria és Magyarország összefogása az 1918-ban elűzött Habsburg-uralkodóház alatt. Ilyen tervekkel a háttérben eleve sikertelenségre volt ítélve a magyar demokráciának minden kísérlete, hogy a többi egyház­zal kötött szerződések példájára a római katolikus egyházzal is megegyezésre jusson. Á Vatikán­nak nem megegyezés és béke, hanem harc és nyugtalanság kellett, fl Vatikán szívesen kö­tött szerződést Mussolinivel és Hitlerrel, de a magyar népi de­mokráciával nem köthetett meg­egyezést, mert az ilyen szerző­dés saját nagyravágyó politikai terveibe és az amerikai im­perialisták terveibe ütközött. Az itélet nemcsak a magyar, de a nemzetközi demokrácia győzelme is Mindszenty és társai politikai clvakultságúnak szemléltetésére] egy példát idézett Rákosi elv-i társ: fl püspöki kar 1948 julius 17-én AÁindszenty elnöklete alatt! tartott üléséről szóló jegyző-! könyv 13-ik napirendi pontja szerint »fl szatmári irgalmas nő-| vérek tartományfőnöknője írja: Sátoraljaújhelyről kérdést inté­zett hozzánk a ház főnöknője, hogy a népjóléti miniszter fel­ügyelete alá tartozó bölcsödé és napközi otthon vezetését, ame­lyet az MNDSz vezetősége szer­vez, vállalhatják-e a nővérek? fl demokratikus nők bevallása sze­rint mint ápolónők és védőnők négyen, esetleg öten díjazásban részesülnének. Határozat: Nem. fl mai rezsim kreatúráival együtt működni senkinek sem szabad.? Ez a kép is világos. Mind­szenty és társai — abban a re­ményben, hogy határozatuk nem jut nyilvánosságra —. még a magyar csecsemők védelme te­rén sem akartak együtt dolgoz­ni velünk. A magyar demokrácia a jogos önvédelem eszközével élt, amikor az imperialisták és nz egyház palástja mögé megbúvó magyar ügynökeiről lerántotta a leplet. Mindszenty letartóztatása, leleplezése és elítélése nemcsak a magyar demokrácia, de a nem­zetközi demokrácia győzelme is nemcsak a magyar, de a nemzet­közi reakció súlyos veresége is. Ellenségeink folyton azt a nó­tát fújták, hogy a magyar de­mokrácia ,Jmlrpj«úge ahhoz, hogy Mindszentyt letartóztassa. Foko-] zódott a reakció dühe, amikor kiderült, hogy a letartóztatás egyben az egész nemzetközi re-' akció tervelnek leleplezését jc-, lenti, fl legnagyobb dühöt azon-! ban az váltotta ki náluk, hogy' Mindszenty a tárgyaláson nem mint a reakció kemény előhar­cosa Alit ki, hanem bevallotta bűneit. Tudvalevőleg ezt a maga­tartást a reakció szerte a világon különböző vegyszereknek és kín­zásoknak próbálta beludni. Mi, magyar kommunisták eleget szenvedtünk a fasizmus kinzó kamráiban és rajtunk valóban kipróbálták a fasiszta kinzási technika minden vívmányát. En­nek ellenére 25 esztendős jölá­alalti harcok idején soha egyet­len esetben sem akadt olvan kommunista vezető, aki a biró­ság előtt megtagadta volna el­veit. Tucatjával voltak, akiket vallatás köztién halálra kínozlak, vagy akik a bitófa alatt is emelt fővel, szilárdan kitartottak kom­munista meggyőződésük mellett. A béketábor támogatja harcunkat a klerikális reakció ellen Aáindszenty magatartásának a megváltozásában nem kell sem­miféle titkot keresni, magatartá­sa megváltozott, mert a letar­tóztatás ténye és — ahogy saját maga mondotta — a töprengés­ben eltöltött hosszú börtünnapok meggyőzték őt régi álláspontjá­nak helytelenségéről. F,z nem vál­toztat azon, hogy AÍindszenty pálfordulása a magyar demokrá­cia óriási erkölcsi győzelme és a magyar és nemzetközi reakció súlyos ideológiai veresége. Ezért megértjük a csalódásnak azt a dühkitöréséi, ami ezt a pálfor­dulást kísérte. Ezután Rákosi elvtárs foglal­kozott a magyar püspöki karnak a Mindszenjy-ügyben tanusitott magatartásával, flz a tény — mondotta —, hogy a püspöki kar három nappal Mindszenty letar­tóztatása után gazdasági egyez­ményt irt alá a magyar kor­mánnyal és 10 nappal később tárgyalást kezdett az állam és az egyház viszonyának rende­zésére, azt mulatja, hogy a püs­pöki kar is tudta: itt nem val­lásüidözésrül van szó és meg vol­tak győződve a magyar kormány megbékélési szándékairól. .4 tár­gyalások eredményre is vezet­tek volna, de éppen ezért köz­belépett a Vatikán és a foníb'i tárgyalásokat • eltanácsolta Rákosi elvtárs részletesen fog­lalkozott a Mindszenty-ügy nem­zetközi visszhangjával, a hábo­rús uszítók vérgőzös, kardcsör­tető lármájával és külön a reak­ciós hangverseny jobboldali szo­ciáldemokrata résztvevőivel. 'Mindszenty leleplezésének és letartóztatásának természetesen nemcsak a reakciós táborbanvolt visszhangja, hanem világszerte, ott is, ahol az emberi szabad­ságért küzdenek — mondotta. — Ebben a táborban Mindszenty elitélése és leleplezése a legna­gyobb helyesléssel találkozik. L'z a tábor, amely a Szov/elnnió és bölcs vezérének, Sztálin elvtárs­nak vezetésével fáradságot és tü­relmei nem kiméivé küzd a béke megtartásáért, a háborús uszí­tók ellen, lelkesedéssel támogat­ja a magyar demokrácia harcát a reakció egyházi köntös mögé bujt képviselőivel szemben. Ér­zi és tudja, hogy az a csapás, amelyet a niagynr demokrácia ellen égőire mérték, a világ re­aiici'-ját éri. A m lislysslése liízonvitja, hogy jó uto'i járunk Számunkra ebben a kérdés­ben a legjelentősebb volt termé­szetesen saját népünk állásfogla­lása és itt érte a reakciót a leg­súlyosabb vereség: a magyar dol­gozó nép lelkes helyesléssel és megnyugvással fogadta A\in'­szonty letartóztatását és perét. Hiába jártak a nyugati reakciós sajtó képviselői a tárgyalás utáni napokon a tö árosban és a t m-i­lomokban, semmi nyoma nem volt az általuk oly liön óhajtott Izgalomnak, vagy éppen clkcse­désnek. Az a nyugalom és he­lyeslés, amellyel a magyar mun­kások, parasztok, a haladó érte'­mlség az ítéletet fogad!a, egy­ben mutatta, hogy a demokrá­cia négy esztendő aluli milyen mély gyökereket ereszlelt és mennybe megnyerte a dolgozók bizalmát és támogatását. Ml örü­lünk dolgozó népünk és a haladó világ helyeslésének és ujabb iga­zolását látjuk benne annak, hogy jó uton já unk. amikor A\inc's:eu? ty garázdálkodásának véget ve­tettünk. fl reakció lármája és gyűlölete egy milliméterrel el nem fog bennünket téríteni att-'-l a céltól, amelyet a magyar dol­gozó nép, a nemzetközi proletár­szolidaritás és a békefront ér­dekében helyesnek és követendő­nek tartunk. Ezután népi demokráciánk ál­lamának jellegéről s a munkás­osztály vezelö szerepéről beszélt Rákosi elvtárs. A magyar Ipari munkásság és a szegény paraszt­ság egyre inkább megérti, hogv jövője és fejlődése csak akkor van biztosítva, ha oz ország min­den fontos pozíciójában ott á"-

Next

/
Oldalképek
Tartalom