Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

1 •vásárnap, 1919 március 27. LESZ MIT MESELNI Király Imrének, ha hazamegy Utazás előtti este a szomszédok közül néhányan átjöttek Király Imréhez. Vágó Imre kérte meg valamennyiük nevében, akik nem tudtak az idei vásárra Pestre utazni: — Mindent nézzél meg alaposan, jegyezzél fel. Itthon, ha visszajöttél, a szövetkezeti gyűlésen beszámolsz arról, amit láttál- Különösen a kolhoz kiállítást jegyezd meg jól- Tndni akarjuk az ott látottak alapján. hogyan él a szovjet paraszt- ' Magyar-Szovjet Művelődési Társaság — olvassa a pavillon bejárata felett a felírást Király Imre. I'^nirt, ceruzát vesz elő, ezután kezdi jorban végigtanulmányozni a kiállítás anyagát. Az első rajzon a kolhoz szervezeti felépítését látja,. A legfelső szerve a kolhoznak a közgyűlés — vagyis a dolgozó parasztok összessége. Igy van ez rendjén — mondja magának Király Imre. — A kolhozparaszt dolgozik, övé a vezetés is. Milyen a ho'.hoz-falu ? A következő rajz mindent elárul: mindenekelőtt azt, hogy sehol a világon ugy nem törődnek a dolgozó ember sorsával, kényelmével, egészségének védelmével, gyermekeinek gondozásárai, mint a Szovjetunióban. Középen fás, bokros, virágos térség, középen, a falu főterén vau a kulturház, amelyben ezerféle szórakozási lehetőség várja a pihenni vágyó kolhozparasztot. A közelben van még az orvosi rendelő, a bölcsödé, az étterem, a népbolt és a kolhozvezetők házai. Mindegyik mellett jól felszerelt gazdasági épület, körülötte terjedelmes gyümölcsös, zöldséges kert, ólak — a szov jet paraszzt tulajdona. Király Imre nagyot néz a következő tábla előtt. — Ez már igen — mondja —, ezt látnák az otthoniak. A képen a nők szerepét tüntették fel. több mint 12.000 női kolhozéinak és kolhozelnökhelyettes van a Szovjetunióban. Szorgalmasan jegyez ezután Király Imre. A cári Oroszországban kezdetleges körülmények között dolgozott a szovjet paraszt. Hétmillió és nyolcszázezer ember szántott faekévcl. Ma? A szántás kilencven százalékát gépek végzik. 1913-ban a Szovjetunióban az összes földmunkáknak nem egészen egy százalékát vlgezték gépekkel. Már 1938-ban az összes földmunkáknak több mint 69 százalékát vé; gezték gépek, azóta pedig még több. — De szép ez — gondolja magában Király Imre. — A szovjet parasztot nem töri aggastyánná harmincéves korára a kemény mnnka. Ott vannak a gépek, arra valók, hogy segítsék az embert. A gépesítés eredményéről ujabb kép árulkodik: egy ember egynapi munkájának az eredménye egyéni gazdálkodással még 1925-ben 31.1 kilogram termény, a kolhozban 1937-ben az átlag 98 kiló. — I'ássuk. Tat a haszna mindebből a fcolhozpnrasztnak? — lép a következő tábla elé Király Imre. — Itt már nem számok: képek beszélnek. Mosolygőan, piros cseréppel fedett, tágas udvarral övezett ház: ez a kolhozparaszt lakása. Erős, jóminőségü tartós rulia: ez az öltözéke. Hófehér csempével burkolt teremben fehérbe öltözött ápolónők gondozzák gyermekeiket: ez a napközi otthon. Ha beteg? Kitűnő orvosok gyógyítják a kórházakban. 1913-ban 49 000, 1946-ban 185 ezer a falusi kórházakban levő ágyak száma. Oktatás? Művelődés? Korszerűen felszerelt iskolák, tc'bb mint hatvanezer kolhozkönyvtár. — Ez az igaz, a szép paraszti élet — mosolyog Király Imre —, azzal becsukja jegyzökönyvét. Arra gondol: lesz mit mesélnie a szovjet paraszt éleiéről, ha hazamegy. % Kémkedést és összeesküvést szervezett a prágai brit alkonzul A csehszlovák távirati iroda jelentése szerint Philip Wildash alkonzult, a prágai brit vizumhivatal osztályvezetőjét a csehszlovák hatóságok kiutasították az ország területéről, fl szombaton kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy Wildash visszaélve diplomáciai kiváltságaival, támogatott egy nemrég leleplezett köztársaságellenes terrorista szervezkedést, flz alkon,ml a felforgató elemeknek brit támogatást Ígért egy volt csehszlovák tábornoknak az országba történő visszacsempészősében. fl tábornokot az államellenes piozgalom élére akartákállítani, flz alkonzul ezenkivüll támogatta csehszlovák állampolgárok Angliába szökését ls, továbbá tanácsokat és utasításokat (adott egy államellenes szervezetnek, hogyan egyesítse a különböző földalatti szervezeteket. Megkezdődön az ócskavasgyüjíés Az iparügyi minisztériumban sajtófogadás keretében tájékoztatta Fock Jenő elvtájrs, a Nehézipari Igazgatóság vezetője a tervgazdálkodás célkitűzéseit vasszükséglelüok biztosítására vonatkozólag. A hároméves terv sikeres befejezése mellett — mondotta Fock elvtárs — meg kell teremtenünk az ötéves terv előfeltételeit, Nehéziparunkat tovább kelt fejleszteni, mert ez biztosítja egész iparunk további fejlődését, modem gépekkel való felszerelését, a mezőgazdaság gépesilé ét, közlekedési eszközeink gyártásának fokozását. Éppen ezért a hároméves lerv utolsó esztendejében még fokozottabb nyersanyagellátásra van szükségünk Szerte az országban, falun, városban, üzemekben, háztartásokban még mindig nagy tömegben hevernek az ócskavasfélék és vashu'Iadékok. Ezeknek tervszerű összegyűjtésével nemcsak, hogy biztosit• hatjuk vas- és acéltennelésünket, de nagyösszegü valutát is megtakaríthatunk a behozatal csökkentésével. i Mióta az ócskarasgyüjtést nemzett vállalat intézi, azóta 35 —40 százalékkal emelkedett az anyaggyűjtés az egész országban. A mosíani akcióba bekapcsolódik az ipar minden dolgozója, a fi alakúig, a SzIT ifjúság és a háztartások. Vidéken a DÉFOSz bekapcsolásával fogják klépiteni a gyűjtési akciót. Alig egy hónapja, hogy elhangzott Pártunk felhívása iskoláink szociális ősszelételének megjavítására. Azöta széleskörű felvilágosító munka indult meg. A cél, megértetni a munkássággal, a dolgozó parasztsággal, hogy népi demokráciánk fejlődésének, a szocializmus építésének döntő feltétele «z uj népi értelmiség klneveléae. Kulturális, tudományos téren és a szakképzés terén is egyre fokozottabb mértékben kell biztositanunk, hogy a jövő társadalmának megfelelő uj értelmiséget nevettünk ki a nép soraiból. Feladatunk negértetni a munkás-paraszt szülőkkel, hogy gyermekeiket minél nagyobb számban írassák be a közép- és felsőiskolákba, hogy onnan kikerülve szocialista felelősségérzettel töltsék be hivalásukat a dolgozó nép érdekében. Pár!unk felhívásával egyidöben minden eddigi kezdeményezésnél fokozottabb és nagyol ibszabásu segélyezési akció indult meg országszerte. A cél: megteremteni az anyagi feltételeit annak, hogy a munkásság, parasztság és az értelmí•ég gyermekeinek továbbtaníttatása minden tekintetben biztosítva legyen, A segélyezési akció azonban még csak a kezÖet, egy része annak a célkitűzésnek, amelyet a Népfront programnyilatkozata is megjelöl: > Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és értelmiség gyermekei számára, hogv a közép- és felsőiskolákba | egyre nagyobb aranyban j Ö

ssanak be. Uj népi értelmiség nevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségleteit képzelt és a demokráciában hü szakemberekben.* Népi demokráciánk Iskolapolitikájában égető szükségszerűségként jelentkezett a feladat: iskoláink szociális Összetételének megváltoztatása a dolgozó Uj népi értelmiségért nép javára. Kik lanilanak, mit és hogyan és kiket tanítanak a népi demokrácia iskoláiban? — ezek mosd a dömrtői kérdések, amelyek közül jelen pillanatban a harmadik a legdöntőbb gyakorlati kérdés. Elég egynéhány számadatot felsorolnunk s máris világosan áli előttünk, milyen sürgős és fontos feladat iskoláink szociális összetételének megváltoztatása. Iskoláink szociális ifss/etétele \ még ma is magán viseli az elmúlt rendszer káros hatását, osztálytagozódásának maradványait, de nagy hibák mutatkoznak még iskoláink elhelyezésében, felszerelésében, a tanerők kérdésében is. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk már ezen a téren, de még mindig sok a kívánnivaló. Ami a szociális összetételt [Heti — iskoláinkban még mais csupán 9—11 százalékban van képviselve a munkásság. A lemorzsolódás tényét pedig világosan bizonyítja art a körülmény, hogv az első osztályba beiralkozottaknak csak egy bízonvos töredéke jut fel a nyolcadik osztálvig. A város belterületén például 55 százalék, dc a fanvavilágljan a 19 százalék sem éri el a nyolcadik osztályt. A felszabadulás óta ugrásszerű javulás mutatkozik ezen a téren. Ha a lemorzsolódás okait vizsgáljuk, mecrá'laoilhatjuk, hogy annak társadalmi és politikai okai vannak. Az elmult rendszer iskolapo'itikája nem a nép érdekeit szolgálta s ennek követi ezményc azután az a gényebb szülők már kora tavasszal kiadták gyermekeiket falura, hogy legalább az élelmet megkeressék maguknak. Kivették őket az iskolából, a falun pedig nem Íratták be. A hiányos iskolai törzskönyvezés és gondatlanság következtéijen az illetékesek sem néztek utána, vájjon járnak-e iskolába a falura kikerült gyermekek? Ha a tanulók egy bizonyos számú napot hiányoztak az év folyamán, nem osztályozták őket, elvesztették a tanévet. A legtöbb iskoláitól kivett gyermek ter. mészetesen a kulák kannal közé került, aki még akkor sem iralta be az iskolába, ha a szülő azt kiötölte a megállapodásban. A kisparaszt saját maga fogta be gyermekét munkára. Ruha, cipő hiánya, betegség mind mind akadályozta a tanulókat az iskola elvégzésélien. A szülőié munkába mentek, otthon hagyták az iskolást, a nagyobbik gyermeket, hogy vigyázzon a kicsinyekre. nany aránvta'aasán. amely iskoláink szociális őszszelételében még ma is megmutatkozik, amelynek maradványait el!ün!e!ni népi demokráciánk feladata. Az elmúlt rendszerben a szedem valtak napközi otthonok, nem voltak kollégiumok, internátusok, amelyek megkönnyítették volna a munkás- és parasztszülők gyermekeinek tanuláséit. A meglévő internátusok olyan drágák voltak, liogy oda csak kulákok és egyéb tehetősek gyermekei kerülhettek be. A szegény szülők nem is látták értelmét annak, hogy gyermekeik tanuljanak. A mult rendszer gondoskodott, hogy olyan szellemben nevelje a szegények gyermekeit és maglikai a szülőket is, liogy eleve elmenjen kedvük a tanulástól, a melleit, hogy még az anyagi fettételek sem voltak biztosítva. A lemorzsolódást nagvmértékl>en elősegítette a mult rendszer reakciós iskolapolitikája is. Az iskolaépületek zömét a város középső részén helyezték el, a külvárosba alig-alig jutóit. Középiskolákat például csakis a város belterületén találunk. A tandíj, tankönyv, írószer költségei lehelellenné tették a szegény gyermekek tanulását. A belvárosban voltak az úgynevezett »elit« iskolák. Ezeknek juttatták a legjobb tanerőket, a legjobb felszerelést, a 'külterületi iskolákat jjedig teljesen elhanyagolták. A pedagógusok élesen megkülönböztették a tanulókat osztálylielyzelük szerint. Az osztályozásnál nem vették figyelembe, liogy a szegény tanulók sokkalta nehezebb körülmények között tanulnak. Maguk a nevelők is élesen szemben állották egymással. A tanárok lebecsülték a tanítókat. Döntő körülmény volt a nevelés szempontjából a nevelők ideológiai és politikai beállítottsága, Tökéletesen kiszolgálták az uralkodó osztályt, munkájukban is az osztály szempontok érvényesüllek. Népi demokráciánk a felszabadulás óta mindent elkövetett, hogy megakadályozza a lemorzsolódást, megváltoztassa a mult helytelen iskolapoitikáját ésT- minél nagyobb mórlékben biztosítsa a munkásság, parasztság és haladó értelmiség gyermekei számára a továbbtanulás lehetőségót. Az MDP kezdeményezésére ma már ott tartunk, hogy jelentős anyagi támogatással meg fogjuk változtatni iskoláink szociális öszszetétcléfc. Az életszínvonal emelkedő; ó. et, felvilágosító ni untai val, kollégiumok, inlernálusok' létrehozásával könynyilik meg a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Egyre nagyobb gondot fordítanak az iskolák rendbehozására, felszerelésük tökéletesítésére. Egyre nngyohbszámu és 'képzelt tanerő áll ma már a aolgozó gyermekeinek oktatására. Mindezeken túlmenően népi demokráciánk ielantfis any/oi támogatással scgili a dolgozók gyermekeinek továbbtaníttatását. Mindenütt az országban incgalakultak már a segélybizcrttságok, amelyeknek feladató felkutatni a tehetséges, szegény, sorsú, munkás, paraszt és értelmiségi tanulókat. Már meg is történtek a jelölések s április első napjaiban ötezer VII. és tizezer VIII. osztályos ta. nuló részesül 40 forintos segélyben. Ugyancsak negyven forintos segélyt kapnak juniusban. Azok pedig, akik széplemberben középiskolába mennek, negyvcntorinlos utalványt kapnak, lunelyre szeptemberben tanszereket ' vásárolhatnak. De mindez még csak a kezdet. Szeptember elsejétől 500 középiskola 3000 I. osztályos tanulója kap ingyen tanszereket, élelmet és nyugodt helyet a tanulásra. 11.500 középiskolai tanuló havi ötven, 2000 kiváló előmenetelő szegénysorsu diák pedig havi 100 forinlos segélyt kap. Ezenkívül 7500 általános iskolai tanulónak nvutt kollégiumi eltiltást. Népi demokráciánk megtelte a 'kezdeményező lépéseket, hogy felszámolja a mult bűnös maradványait, niegszün iessen egy kiáltó igazságtalanságot. A feladatok óriási tömkelege áll előttünk. Szülők, pedagógusok, diákok együttes munkájára, fokozott felelősségérzetére van szükség, hogy megoldjuk oz előttünk álló feladatokat. Népidémokráciánk minden támogatást megad, hogy akkor, amikor ma már a munkásoszlálv szilárdan tartja kezében a hatalmat, a művelődés, a kultura, az iskola is valóban a népé, a dolgozó millióké legyen. Faragó Jen"'