Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-24 / 69. szám

4 Csütörtök, 1919 március 71. Friss erővel a mezőgazdasági versenyben Éjisutkánként mtg megkemé­nyedik az id<% s a felhőkből a tavaszi csök helyett még hó hullik néha a földekre, de a fagg nem rágja magát a mély­be, a hó azonnal elolvad a sá­ron s nem lesz belőle tömör hótakaró. Igy, ha nem is töké­letes a tavaszt s az idő nem egé­szen igazodik is a naptárhoz, Szeged és Makó környékén, Csongrád- és Csanádmegyében javában megindullak a tavaszi munkák a jövő évi kenyérért­| Más években is hasonló volt ilyenkor a ha­tár képe, <le aki járta akkor ós most is, látja, hogy nagyon nagyok a változások. Nemcsak «z őszi szántás, az őszi vetés több, rlc nagyobb a munkakedv, nagyobb a lelkesedés a föld dolgozói között. A nagyobb lel­kesedés elsősorban a nagyobb, jobb lehetőségek, a népi demo­krácia kormányá éi minden vo­nalon kapott hatalmas támo­gatás eredménye. Meglátszik egyúttal ezen a lelkesedésen s a megkezdődött munkákon az is, hogy a falu dolgozói mind jobban a fejlődés útjára lép­nek és levetik a maradiságot. ICgyre többen szántanak trak­lorral, egyre többen vetnek hasznos ipa i növényeket, ahol csak lehet, rátérnek a belter­jes gazdálkodásra és egvre többen cserélik fel a régi el­avult — sok munkával és bi­zonytalan, kevés haszonnal já­ró — termelési formát, az uj­jal- a szövetkezeti termeléssel. 11! Pedve/bbh körülményeit kőzött meginduló, a tavalyinál jobb munkának azonban csak okkor lesz az elmúlt évinél jobb nz eredménye, ha a falun meginduló szocialista építő­munka minden követelményé­nek eleget teszünk. Minden csongrádi és csanádi faluban meg kelt szervezni a tavaszt szántási és vetési munkálatok időben és a leggazdaságosab­ban történő végrehajtását. Nem elég ha a falu elfogadta a ter­veket. Azon kell lenni, hogy nzokat maradéktalanul, a lehe­tő legkönnyebb és legolcsóbb munkával végre is hajtsuk. Er­re a munkára aktivizálni kell minden kis- és középparaszlot, meg kell teremteni a legszoro­sabb kapcsolatot a gépállomá­sokkal, hogy ki tudjuk használ­ni u gépek jó és olcsó munká­ját, amint azt a deszki Nagy Imrék és a baltonyai Román Károlyok, akik már ismerik a gépek használ, meg is teszik, a saját jobb életük érdekében! \ A tervek végreha tásánál uyanúgy, mint más vonalon is, állandóan szemelőtt kell tartanunk ellenségünket: a kulákot. Nem szabad meg­tűrni, hogy szabotálják » munkát, hogy rátörjön jövő­évi kenyerünkre. Ha a kulák nem hajlandó teljesíteni a reárótt feladatokat, ha nem hajlandó teljesíteni a reá ki­vetett vetéstervet, azonnal a legszigorúbb eljárást kell in­dítani ellene. A kis- és középparasztság jó munkájának egyik előmoz­dítója a termelési verseny. Ez a verseny már megindult a falvak dolgozó parasztsága, a gépállomások dolgozói, az állami gazdaságok dolgozói, « termelő- és földművesszö­vetkezetek között. A minta­község Csengele egész Nagy szeged dolgozó parasztságá­val versenybon áll', a deszki Kossuth Lajos termelőszövet­kezet elfogadta az országos kihívást s versenyre hívta a szegedi Dózsa György terme­lőszövetkezetet. Az óföldeáki és a deszki gépállomás dol­gozói az egész országra szóló versenynek elindítói. Ugyan­így országos versenymozga­lom indult ki a mezőhegyes! állami birtokról is. A nagy­kőrösiek felhívása nyomán a földművesszövetkezetek is megindították Csongrád és Csanád megyében a versenyt 3 ebben legjobb példát a battonyaiak mutattak. | Ennek a kezdeti lelkesedésnek ícm szabad ellanyhulnia, sőt i jöyoben még fokozni kell. Minden falusi dolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy a boldogabb jövőért folytatott harcban élenjáró munkásosztály milyen hatal­nas áldozatokat hozott a szocialista munkaverseny fo­lyámán és milyen hatalmas eredményeket ért el máris az MDP vezetésével. A nagy eredmények, a szocializmusig vezető út megrövidítése csak ezekben a versenyekben szü­lethetik meg, éppen ezért a munkásosztály szoros szövet­ségesének, elsősorban a föld­munkásoknak, a szegénypa­rasztoknak, de ugyanúgy a középparasztságnak is, öntu­datos, szocialista versennyel kell építenie a jövőt, amely saját boldogabb jövője is. | A termelési csatában izonban a jó, becsületes munka egymagában még nem jelent győzelmet. Az elmúlt ősszel sem tudtunk volne olyan hatalmas területeiket felszántani és bevetni, ha icm ügyelünk éberen a ku­lákokra és nem toroljuk meg minden egyes szabotázskísér­letüket. A tavaszi termelési csatában sem születhet győ­zelem anélkül, lio-gy a dol­gozó parasztság ne védje meg a maga érdekeit a kulákok­kal szemben. Nem lehet jó a munka, nem lehet teljes a siker, ha a föld dolgozói nem készülnek fel a kulákokkal szembeni harcra s ha harc közben ncin mérik a szabolálókra a legsúlyosabb csapásokat. Erre a harcra idejében moz­gósítani és összpontosítani kell a falusi osztályharc minden ere­jét. I\ falu a dolgozó parasztság jó munkája mellett csak akkor tudja teljesíteni a szántási és ve­tési tervet, csak akkor tudja ide­jében elvégezni a munkákat, ha | szemmel tartja a Mákokat és megakadályozza, hogy azok izgassanak, szabotáljanak és esetleg félrevezessék az ellen­őrző szerveket. A mmikaverseny­nek is csak akkor lesz teljes a sikere, ha a versenyben állók­nak minden szükséges kisgép, a vetőgépek, a boronák, a fogasok rendelkezésre állnak. Ezeket a gépeket pedig sok esetben, kü­lönösen ott, ahol nincsen gépál­lomás, a kuláktól kell igénybe venni. l)c igénybe kell venni a kulák felesleges Igáját és trak­torát is. Ezeket a feladatokat a .Ma­gyar I-üggctlenségitfNépfront bi­zottságain és a dofgozó paraszt­ság egységes tömegszervezetén, a DCFOSz-on keresztül a mező­gazdaság minden demokratikus dolgozója együtt oldja meg, a magyar munkásosztály hatal­mas pártja, az MDP irányítása mellett. Hogy helyesen vigyük a har­cot, hogy ne kövessünk cl tiibá­kat és mielőbb biztos győzel­münkkel végződjön az osztály­harc, ismernünk és tanulmá­nyoznunk kell Pártunk paraszt­politikáját. Ez kötelessége Pár­tunk valamennyi falusi vezető­jének és tagjának, hogy a tudat­lanságuk miatt kétkedőket, bl­zalmatlankodókat és ingadozókat meggyőző, felvilágosító munká­val, a politikai harc egyik lég­érő: ebb fegyverével a helyes út­ra vigye. A jó munkának meglesz az eredménye A falusi osztályharc terén elért minden egyes győzelem, minden egyes* öntudatra ébredt dolgo­zó paraszt közelebb hozza a fa­lut a valóban emberi élethez, a szocialista társadalomhoz, amelyben nem kell többé a falu dolgozóinak a kulák uzsorájától szenvedniük. (P. S.) Mmm\) halál yal fellifooeszlelfék az íig^ádság gyakorlásától az izgató madgyssbodzÁsl p óbános ugyir.c ak izgató vsdójót. Csordás Istvánt Lapunk ötödik oldalán beszámoltunk a medgyesbcdz&d plébános népbirősági tárgyalásán elhangzott ácmokrách.clle­nea gyal&zkodásról, arait dr. Csordaa István Barankovics­párti ügyvéu tett. — Már keddi lapunkban felhívtuk aa illeté­kesek figyelmét « fasiszta beállítottságú, demokráciát gya­lázó ügyvéd azonnali felfüggesztésére. Szerdán, késő este kaptuk a jelentést, hogy a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága foglalkozott az esettol és Csordás ügyvédet i /on­nali hatállyal felfüggesztette o* tigvvéda6g gyakorlásától ite­iuokráeiaelleuc3 izgatása miatt. Az ügyvédi kamara fegyelmi bizottságának végzését ina reggel eljuttatják a törvényt*/ kre. Csordás ügyvéd ellen a kaninra megindította az eljárást ét előreláthatóan súlyos fegyelmi büntetésben részesíti. Csiltsrlököii tárplja az országgyűlés az Igazságügyi reformo'crol szóló törvényjavaslat Az országgyűlés szerdai ülésén Barcsa Sándor ismer­tette a községi vállalatokról szóló törvényjavaslatot. Hang­súlyozta, hogy a javaslat a nemzeti válla­latok mintájára megterem­ti az önkormányzatok tu­lajdonában álló vállalatok, sajátos formáját, a községi vállalatot. Az eddigi tapasztalatok már igazolták, hogy ez a vállalati forma az állami gazdálkodás igényeinek megfelel. Az országgyűlés a javas­latot általnosságban és rész­Londonban az idén a rná'.as í-1 felvonulások is tilosak Mint ismeretes, az angol kül­ügyminiszter a néhány nappal ezelőtt történt Mosley-féle fa­siszta tüntetés és a baloldali ettentüntetés következtében há­rom hónapra betiltott minden politikai jellegű felvonulási Londoniján és környékén. A hái'om Írónapba beleesik má­jus" elseje is és ennek kövelkez­léjjpn Londonban egyetlen po­litikai párt vagy szervezel, igy iehát a munkáspárt sem tart­halja meg szokásos május el­sejei felvonulását. leteiben elfogadta. Ezután Jus'us l'ál elvtára ismertette a magyar köztár­aság és a román népkör::ár­:aság között az állampolgár­ság egyes kérdéseinek szabá­lyozása tárgyában Bukarest­ben kötött egyezmény becik­kelyezéséről szóló javaslatot Rámutatott arra, hogy az állampolgársági üggyel kap­csolatos kérdéseket mindkét ország kormánya és vezető pártja a sztálini nemzeti ;égi politikai elv alapján oldotta meg s ezzel jelentős lépést .ett a két ország barátságá­nak megbonhatatlanná tétele felé. Az országgyűlés a javasla­tot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta. A legközelebbi ülést cstt­törtökön délelőtt tartják, na­oirendjén a népnek a bünte­tő igazságszolgáltatásiján való részvételéről és a fsl­lebbvitel egyszerűsítéséről Í3ZÓ1Ó törvényjavaslattal, va­lamint az 1946—47. évi álla­mi zárszámadással'. Az MNDSz országos vezetőségi ölése üdeözölte az értelmiség nemzetközi irodájának áprilisi békekongressznsáí A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének országos vezető­sége szerdán délután ülést tar­tott. Joboru Magda elvtársnö, főtilkár megnyitó beszédében bejelentette, liogy a nemzetközi nőszövetség és a békéért harcoló értelmiségiek nemzetközt irodá­ja azt javasolta, liogy a bóké harcosai április folyamán kon­gresszusra üljenek össze. 'A magyar nők is szívvel-lé­lekkel résztvesznek e hatalmas nemzetközi lékefront küzdelmé­ben. Küzdeni kell azonban a még hallható pacifista megnyil­vánulások ellen, mert a pacifis­ta jelszavak csalt az impcrialis­Határozati .javaslat Iák malmára hajtják a vizet. A főtitkári megnyitó után kö­vetkező felszólalások során Ha­das Jánosné, Baranya megye dol­gozó asszonyainak nevében hang­súlyozta, hogy őrködni kell a felett, nehogy lehetővé váljék ffiégegyszer olyan ellenforradal­mi szervezkedés Magyarorszá­gon, mint amilyenről a Mlnd­szenty-per lerántotta a leplet. Járó Dóra bejelentette, hogy március 26-tól kezdve nGörög hetetáprilis 7-t31 kezdve zSpanvol hetei« rendez az MNDSz. b Ezután Ortutay Gyuldné hatá túrozaíi javaslatot terjesztett az országos vezetőség elé. A határozati javaslatban az MNDSz örömmel üdvözli a nemzetközi nőszövetség és a békéért harcoló értelmiség nemzetközi irodájának fa* vaslalát, hogy a béke harco­sai április folyamán kon­gresszusra üljenek össze. (A magyar asszonyok emlékeze­tében még elevenen élnek az elmúlt idők borzalmat. Nem felejlellék el a fronton és az ostrom alatt elpusztult hoz­zátartozóikat, a háborus esz­tendők szörnyűségeit és nyo­morát. A Szovjetunió támo­gatásúval és a magyar dol­gozók önfeláldozó munkájá­vá újjáépített országunk bé­kéje felett a magyar asszo­nyok féltő gonddal őrköd­nek. Ugyanakkor szerte a vi­lágban egyre támadóbban törnek a béke ellen a nyu­gati imperialisták, akik a kö­zclgő gazdasági válság elől háborus kész ülődésekkel pró­bálnak menekülni. Dc a bé­kére vágyó népek soraiban az asszonyok nem csügged­nek, nem veszítik el h'lükct, bátorságukat, mert látják, hogg vilú /szerte halalnnsabb és egyre crősebb a békét akaró népek szövetsége, az impcr'al's'a fronttal szemben­álló békefront. A békclábor élén olt áll a béke hatalmas bástyája: a szocialista Szov­jelunió' A békclábor egyre növek­vő ereje erőt és bizalmat öni a békéért küzdő milliók *zU vébe. Azonban erőnk liió-áá­nak érzése nem szabad, h-jg elbizakodottá tegyen ben­nünket. Nem szabad jjacif'sta illúziókba ringatózni és nem szabad a békéért folyó harc­ban egy percre sem ellank <t­rrf. Ellenségeink csak akkor mllanak teljes kudarcot, ha a béke erőinek összefogása harcos, szilárd és megbont­hatatlan lesz. Ezért a magyar dolgozó asszonyok biro'nro­mai fordulnak az áprilisi bt­kekongre.sszus elé, amebi * békéért folyó nagy küzdelem fontos állomása lesz. Az MNDSz fclhiv minden b-: sö­tétes dolgo-ó magyar asz­szonyt, csatlakozzék ahh z a hatalmas táborhoz, amely világszerte készül a párizsi . békekongresszusra. J 'nil­fnnk hozzá a párizsi béke­kongresszus sikeréhez, amely ujabb hatalmas csapás tesz a háborúra usziló lm per' 'is­Iákra és ujabb győzelmet hoz a népek szabadságáért és ió­léléérl küzdő békefronln-'• A határozati javaslaté' az MNDSz országos vereté '"3 egyhangú lelkesedéssel ''ta­gadta és ezzel az ölés vévl­ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom