Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-23 / 68. szám

Szerda, 1949 március 23. s Második Picspetrit akart a lázító medgyesbodzási plébános Tiltsák el a gyakorlatától a Baranhovics-párti (Jsordás ügyvédet Kedden délelőtt tárgyalta a szegedi népbíróság Szabó Ár­pád medgyesbodzási plébános népellenes bűnügyét. Szabó Árpád — mint a tárgyaláson beigazolódott — a felszaba­dulás óta népellenes magatar­tást tanúsított, minden alkal­mat megragadott, hogy izgas­son a népi demokrácia ellen. A mult év karácsony más­napján például a plébánia épülete előtt beszélgetést foly­tatott a község egyik lakosá­val. Hangoztatta, hogy hama­rosan megváltozik a világ, jönnek az amerikaiak és az angolok. Kijelentette, nem tö­rődik azzal sem, ha a község­ben megismétlődik a pócspet­ri eset; bízik abban, hogy a „megszervezett" hívek meg fogják védeni. A beszélgetésnek azonban több fül tanuja akadt. A tárgyaláson azután a nép, a felsorakozott számos tanú igazolta a plébános népelle­nes ténykedéseit, az izgató kijelentéseket. Csak egy valaki akadt, aki körömszakadtáig védte a nép­ellenes „lelki atyát" s ez a valaki a vádlott ügyvédje, dr Csordás István. A Baran­kovics-párti közismerten kor­rupt ügyvéd a tárgyaláson olyan agresszíven viselkedett, hogy a tanácselnök nem egy ízben kénytelen volt rendre­utasítani. Dr Csordás István védőügyvédi feladatán túl­menően igyekezett menteni nemcsak a vádlottat, hanem a vádlott által elkövetett bűncselekményt is. Több tanúvallomás alapján beigazolódott tényeket akart elferdíteni ostoba kérdései­vel, amelyek mögött világo­san érezhető volt, hogy dr Csordás István a védelem ürügye alatt nem tudja el­titkolni demokráciaellenes magatartását. Végül már ma­guk a tanuk is megsokallták a védőügyvéd viselkedését. Népi demokráciánk nem tűrheti, hogy demokráciaelle­nes ügyvédek védjék a nép ellenségeit. Ezért követeljük hogy dr Csordás Istvánt azon­nal tiltsák el az ügyvédség gyakorlásától. A népbíróság egyébkén' holnap hirdet ítéletet a nép­ellenes medgyesbodzási plébá­nos bűnügyében. Révai elvtárs beszél a pénteki békenagygyiilésen A rádió közvetíti az ünnepséget A magyar értelmiség bizott­sága a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségével karöltve március 25-én, pénteken dél­után 5 órakor a Sportcsarnok­ban nagygyűlést rendez az im­perialista uszitók által fenyege­tett béke védelmében. A nagy­gyűlésen — amelynek ünnepi szónoka Révai József, a Sza­bad Nép főszerkesztője — részt­vesznek a magyar értelmiség legjobbjai Wrocláw magyar kül­döttségének tagjai, a régi és az uj Kossutn-díjasok, a sza­bad szakszervezetek, továbbá a demokratikus nők és a. demo­kratikus ifjúság képviselői. Ré­vai elvtárs beszédét március 25­én este 10 órakor a Kossutb­rádió közvetíti. Törvényjavaslat a népnek a büntető igazsáoszolgáüatáslian való részvéteiéről és a felíeivitel egyszerűsítéséről Ries István elvtárs, igazság­ügyminiszter az országgyűléseié terjesztette a népnek a büntető igazságszolgáltatásban valórész­vételéről, valamint a fellebb­vilel egyszerűsítéséről szóló tör­vényjavaslatot. A javaslat bizto sitjá a nép kiküldötteinek köz vetlen részvételét a büntető igazságszolgáltatás egész terü­letén, tehát nemerak a politi­kai, hanem a gazdasági és kö­zönséges bűncselekmények elbí­rálásában is, mégpedig nemcsak az alsó, hanem a fellebbezési fórumon is. Az első világháborúig Magyar­országon fontosabb ügyekben az esküdtbíróság ítélkezett. Az es­küdtszék intézménye azonban nálunk nem vált be, mert az esküdtek nem vettek részt az Szakasits Árpád köztársasági elnök ma megnyitotta a Mezőgazdasági Kiállítást és Tenyészáüaivásárt Ma nyilt meg ünnepélyes keretek között a budapesti Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. A megnyitó ünnepségen Szakasits Árpád köztársasági elnök tartott be­szédet, rámutatva ami a fcü zdelmes négy esztendőre, mely nolgozó kis- és középparaszts águnk mögött áll s melyben az Ipari dolgozók hatalmas tömegei és mezőgazdasági, va­lamint ipari kormányzatunk állt erős szövetségesként a pa­rnszjság melleit. A megnyitó beszéd elhangzása uián a po­lilikai, gazdasági és kulturális élet kiválóságai megtekin­tették n kiállítás hatalmas terjedelmű vásárvárosát. A meg­nvitó közönsége hosszasan időzött a földniüvc'ésügyi mlnisz­téiuni kiválóan összegyűjtött és rendezett dokumentgyüjte­ménvénél, mely kifejezésre juttatja azt a tervszerű és cél­ludatos munkát, mellvel mezőgazdasági halóságaink a há­_ ro-néves terv korelében egész agrárétetünkel uijáépitették: a szövetkezeti pavillonban a köztársasági elnök és kísére­te megszemlélte mindazt az anyagot, mely haladószellemü ím-asztságunk uj, Tervszerű és betterjesebb munkamó ls-e-ei­rő tanúskodik. A megnyitó közönsége alaposan áttanulmá­nyozta a gépállomások, a falu villamosítás, a talaj javítás, az öntözőmüvek, a szesz-, cukor-, és konzervgyárak, valamint a táro'őíizemek gazdag anyagát is. A malomipar, az erdé­sze'! kiállítás, a halászat és az alumlnhimüzemek csodá'ntos anyaga után került sor a spor lesemén vek megtekintésére: cvönyörü négvesfogalok, hatalmas Igás'ovak, ldiün'etésre vá­ró lenvészbikák és nemesfaiu paripák vonultak fel a feldí­szített tribün előtt. Igen nagv érdeklődést váltott ki az üzembebolvezelt talailavltó gépóriás és sok tamil ntán vo­zóia akadt a MASZOVT.ET frissen beérkezett menetrend­jének, melv peren vi pontossággal határozza meg a vásár rá'nrenölő-iáralninak Indulási és érkezési idejét. 11 órakor a vísár meanvltották a nagyközönség előtt is. a 29-es villa­• > k és n T- fe'zésü nulób nszok. szünet. nélkül ontották :: e rc'—e rívó tömeget. Ítélkezés egységes folyamatában, hanem a bírói tanács megszöve­gezte kérdésekre kellett igennel vagy Demmel válaszolniok. Ilyenformán a nép bevonása a bíráskodásba lényegében csak szemfényvesztés volt. A felszabadulás után a de­mokratikus jogalkotás életre hivta a népbíróság intézményét és a népbíróság, valamint a munkásbiróság tagjai az ítél­kezés egész folyamatában együtt vesznek részt a hivatásos bíró­val. A javaslat rendelkezése sze­rint ezentúl a járásbíróságnál 3 tagu, a törvényszéken pedig 5 tagu büntető tanács ítélkezik. A járásbirösági büntető tanács egy hivatásos bíróból és két nem jogász ülnökből, a tör­vényszéki büntető tanács pedig két hivatásos bíróból és S ül­nökből alakul, vagyis az alsó­foku bíráskodásban a népi ele­mé a többség. Az ülnök a bí­róságnak teljesjogu tagja, akit ugyanazon jogok illetnek meg, mint a hivatásos bírót. A fellebbviteli tanács 5 tagja közül három hivatásos szakbíró, kettő pedig ülnök lesz. A ja­vaslat eltörli a kétfoku peror­voslat rendszerét, ezentúl az alsófoku ítélet ellen csak fel­lebbezésnek lesz helye, amit a legfontosabb ügyekben a Kúria, egyébként pedig az ítélőtábla fellebbezési tanácsa intéz el. Ez­által egy-egy ügy időtartama lényegesen megrövidül, de egy­szerűbb5 is válik, mert a felleb­bezési eljárásból a javaslat ki­küszöböl minden olyan formaliz­must, aminek nincs különösebb jelentősége. A teljesen uj bűnvádi «Jjárás megalkotása a törvényhozás ké­sőbbi feladata lesz és ennél majd hasznosan lehet ér­tékesíteni a mostani javaslat körül szerzett gyakorlati ta­pasztalatokat is. Á béke erői őrt állnak, hogy a világuralomra törők lázálmát soha ne váljanak valóra Az északatlanti egyezmény nyilvánosságra hozott szövege tökéletesen igazolja a Szov­jetunió külügyminisztériumának az egyezménnyel kapcsolatban tett megállapítását, hogy tez az egyezmény a nyugati hatalmak uj külpo'itikai kalandterve,mely a világ békéje és biztonsága, a szabadság és a demokrácia, a népek függetlensége és a be­csületes nemzetközi együttműkö­dés ellen irányul, aláássa az Egyesült Nemzetek szervezetét és annak megbontását célozza.« Arról van szó — írja a szov­fet lájékoztaió iroda munkatársa, hogy az Egyesült Államok veze­tő köreinek égisze alatt széles katonai, politikai tömböt ková­csol arak, amely semmiképpen sem »regionális jellegű*, mert olyan országok is részt vesznek benne, mint Olaszország, Nor­végia és Algir. Bevin március IS-án az alsóházban elmondott beszédében az északatlanti egyezmény kiszélesítéséről: »Gö­rögorszdgtól Perzsiáig« és az an­gol lengerentu'i gvarmalokz.be­vordiáió'. Iészéit. Mindezek a té­nyek megcáfolják az egyezmény szerzőinek hazug állításait, hogy az egyezmény megtelelne az UNO céljainak és elveinek. 'Az északatlanti egyezmény harmadik cikkelye fegyverkezé­si versenyt, amerikai fegyverek fokozott szállilását és Nyugat­európában uj katonai támaszpon­tok létesítését jelenti. A Reuter Iroda ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy az amerikai ha­dászati kölcsönbérleti terv az at­lanti egyezmény gépezetének alapja. Az egyezménvek hadászati­politikai és hadászati-gazdasági intézkedései állítólag szintén »védelmi< jellegűek. Mindenki tudja, hogy az átlanti egyez. ményben résztvevő országokat senki Sem fenyegeti, ezt még Dulles, a Szovjetunió dühödt ellensége is kénytelen volt el* ismerni. Az intézkedések lá­madó jellegét egész sor ameri­kai lap cinikus nyíltsággal el­ismeri. A reakciós Washington Post azt irja, hogy az egyez­mény célja »szé'es katonai szö­vetség létesítése a Szovjetunió határain.; Az északa'lanti egyezmény nemcsak, hogy nem törekszik a német támadó szeltem újjá­születésének megfékezésére, ha. nem minden támogatást megad a nyugatnémetországi bábkor­mánynak a német hadiipar uj-­jáépilé é "e. A Reuter Iroda né. hány nappal cze'őit már az at­lanti szövetség és Nyugatnémet­ország viszonya meghatározá­sának szükségességéről irt, Schuman f'ancia külügyminisz­miniszter pedig hangoztatta, hogy »kivánatos a nyugatné­metországi kormány csatlako­zása az északa ianti egyezmény­hez.; Az egyezménynek másik fő­célja a benne résztvevő orszá­gokban a munkásmozgalmak, a kommunista pártok tevékenysé­gének és a demokra'ikus szer­vezeteknek a mcgfojlása. Az utóbbi időben azonban az északatlanli egyezmény, az uj hál>oru ellen és a békéért vivőit harc hatalmas méreteket öltött .4 Sznvje'un'ó ól vcze'eH hábo­rúellenes demokratikus tábor teggőzhcletlen ereje az nj hába­rns gyujloga'ó'c elkerülhetetlen vereségének sz'lárd b'ztositékci. A béke és demokráciái a sza­badság és szocializmus hatal­mas erői szilárd elhatározással állnak őrt, hogy az uj világhá­borúra törekvők lázálmai soha ne válljanak valóra. A moszkvai rádió a magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról Drajasev, a moszkvai rá­dió hírmagyarázója a magyar Tanácsköztársaság megalaku­lásának 30. évfordulója alkal­mából hosszabb előadás ke. relében mélltatta a 30 év előtti események jelentőségét. 30 év­vel ezelőtt a magyar mun­kásosztály először vélte ke­zébe a hatalmat és a Szov­jetunió példáját követve, hoz­záfogott a szocializmus épí­téséhez. A magyar Tanács­köztársaság fennállásának rö­vid ideje alatt komoly sike­reket éií el az ország szo­ciális átalakítása terén. 30 év multán a magyar nép győz­tesként ünnepli az első szo­cialista forradalmat. A szov­jet hadsereg visszaadta a ma­gyar nép szabadságát és füg­getlenségéit. Hatalmas lendü­lettel indult meg a munka a magyar nemzetgazdaság újjá­építésére. A nemzetközi reak­ció meg akarja fosztani a magyar népet nagy vívmá­nyaitól, de ma már nem olyan idők járnak, mint 30 évvel ezelőtt. A világ nagyot vál­tozott- A demokratikus erői mérhetetlenül nagyobbbak, mint a béke ellenségeinek! erői. A felszabadított ma­gyar nép a Magyar Dolgozóié Pártja vezetése alatt folytat­ja a 30 év előtt megkezdett munkál, a szocialista Magyar­ország megteremtését. Négyszázezer tagja van az Úttörő Mozgalomnak o Osztrák vendég a lehőszeniivánt EPOSz-gyiitésen Felsöszen.'ivánon vasárnap az EPOSz díszközgyűlést tartott, amelyen mcgje'ent a falu ifjú­ságán kivül a lakosság nagyré­sze is. A díszközgyűlésen az osztrák demokratikus ifjúsági szervezet egy küldötte is részt­veit, aki elismeréssel nyilatko­cott a magyar népi demokráciá­ról és a magyar ifjúság ország­épitő munkájáról­Az Úttörő Mozgalom Orszá­gos Központja hétfőn össz­titkári értekezletet tartott, amelyen résztvett a mozgalom valamennyi megyei, járási és városi titkára, Az össztitkári értekezleten elfogadott hatá­rozati javaslat hangsúlyozza/ hogy az Úttörő Mozgalom a megalakulása óta eltelt há­rom esztendő alatt népi demo­kráciánk egyetlen gyermek­mozgalmává fejlődött és ha­talmas eredményeket ért el, jóllehet szívós harcot kellett folytatni a reakció, a meg­nemértés, a maradiság ellen. A mozgalomnak ma ötezer csapatban négyszázezer tagja van és számuk egyre növek­szik. 720.000 holdat trágyáznak a2 idén Péti-sóíal A Péti gvár ez évben 72.000 tonnára emeli a pétisó terma­lését a műit évi 51.000 tonná­val szemtan. Ennek eredmé­nyeként az idén 720.000 hold termőföldét tehetnek pétisói'tt termékenyebbé,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom