Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-22 / 67. szám

Kedd, 19 !9 március 22. flz MDP nanybudapesti pűrt­! i.mtlsága hétfőn délután tar­t illa ünnepélyes aktíva ülését a n a ;yar Tanácsköztársaság ki­kiá.tásá-ak 30-ik évfordulója al­kalmából. fl feldíszített Sportcsarnokban ö s együtt sokezar főnyi közön­ség lelkes tapssal fogadta a központi vezetőség és a politi­kai bizottság tagjait. Hosszan­tartó, ütemes tapssal fogadták R kosi Mátyást, Szakasits Ár­pádot, Nagy Imrét, Gerő Ernőt, Farkas Mihályt, Rajk Lászlót, Kossá Istvánt, Kádár Jánost, Ré­vai Józsefet, Marosán Györgyöt, Vas Zoltánt, valamint Nylsztor Györgyöt, a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosát. Marosán György a jelenlévők halalmas tapsa közben iidVözölfe az MDP vezetőit, majd megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a Tanácsköziárasság emlékünnepe r.p csak ünneplés, hanem tanú­ságtétel ls legyen és egyben pél­damutatás valaremii rerzzdék számára. A zugó tapssai fogadott be­széd után Rudas László elvtárs mondotta e! előadását. Ru a László te é é eimta­de. ekvtc'tt megállaoitoíta, hogy ma az! a müvet folytatjuk, ame­lyet 1919-ben megkezdtünk, de befejezni nem tudtunk, fl ma­gyar Tanácsköztársasánról mi, kommunisták a lefolyt három év­tizedben soha egy pillanatig sóm feledkeztünk meg, mindig büsz­kék voltunk arra, hogy a ma­Lelkesítsen bennünket a Magyar Tanácsköztársaság nagy forradalmi hagyománya Az MDP nagybudapest! pártbizottságának ünnepélyes aktiva ülésén Rudas László eltárs mondott beszédet gyár nép a legújabb kor törté­netében kétszer ls az első sorok­ban harcolt a haladás táborában, fl Szovjetunió és a magyar Ta­nácsköztársa ág példája lelkesí­tette a kommunistákat, az ille­gális periódus nehéz munkájá­ban nz első magyar proletárfor­ra ialom mártírjainak példája vi­lágította meg nehéz, sokszor a vérlanusághoz, majd a győze­lemhez vezető utunkat, fl Ta­nácsköztársaság hibáitól és té­vedéseiből okultunk és tanul­tunk. flz ellenforradalom mindent elkövetett, hogy a magyar nép meg ne ismerje a Szovjetuniót, jót tudván, hogy ha a dolgozó nép az igazi Szovjetuniót meg­ismeri, akkor a szeretet és a rokonszenv fog feléje áradni, fl Szovjetuniót a magyar né»> a fel­szabadulás után megismerte, igy a Szovjetunióról terjesztett torz­kép hamar szertefoszlott, hogy a hála és lelkesedés érzéseinek adjon helyet. Amit ma teszünk az folytatása 1919-nek Más az eset a magyar Ta­nficskö társaság esetében. Időnek kellett eltelnie, njig az ellenfor­radalom rágalmait és hazugsá­gait el lehetett oszlatni, a prcle­tárforradatom emlékét meg le­hetett tisztítani, amig ny'ltan le­helet! beszélni proletárforrada­lomrói, proletárdiktatúráról. Ma a hatalom a parasztsággal szö­• ekezett nu késség k zébenvan, népi demokráciánk — Rákosi elvtárs nemrégiben adott meg­•ilágitása szerint — ma már a jrotetárdiktatara funkcióját tölti ae, ami nem egyéb, mint a szo­cializmus alapjainak lerakása, a szocializmus építése. Lenin az 1905-ös orosz polgá­ri forradalmat az 1917-es októ­beri forradalom „főpróbájának* nevezte. Ilyen „főpróba* volt szá­munkra az 1919-es proletárforra­dalom. Amit ma teszünk és épí­tünk, szerves folytatása annak, amit 1919-ben megkezdtünk. Közben megferfiasodtunk. ta­pasztaltabbak lettünk, a kapita­lizmus bomlási folyamata óriási léitekkel előrehaladt, a nemzet­közi helyzet javunkra megvál­tozott. fl halalmas Szovjetunió közvetlen szomszédunk lett és segít bennünket é itó rru kánk­ban. Népi demokráciák vesznek bennünket körül, akikkel testvéri egyetértésben megyünk előre a haladás utján a szocializmus fe­lé. Nem nehezedik ránk gazda­sági blokád sem. Mindez azt jelenti, hogy ma kedvezőbb kö­rűiméinek kö ötí katariunk, mint lfl9-hen. 1918 októtórében győzött a rolgári demokratikus forrada­lom. A szociáldemokrata párt jobbszárnya és centruma azon­lian a polgári pártokkal koali­cióhan az országon belül a régi uralkodó osztályokkal ievekezett megegyezni, külpolitikájában pe­die a nyugati demokráciákra táj'kozódott. A szociáldemokra­ta párt egyrésze maga is az ellenforradalomra zs a kommu­nisták véres letörésére vette az irányt. A magyar munkásosz­tály előtt csak egy ut volt: előre az ál népköztársaságtól az igazi népköztársaság felé, ami akkor nem lehetett más. mint a proletariátus diktatúrája, a Tanácsköztársaság. A mazyar munkásság* az egye­dül nyílva illó, az eü'edüt lie­í VAJ . 11 UJ i v , l-.VA tí >ií-u .*!, IJéiL. mint több mint két és fél évti­zeddel később a mai magyar munkásság. Megteremtve Euró­pában a második Tanácsköztár­saságot, a magyar munkásság jól választott, még ha vállal­kozása nem is járt akkor siker­rel. Jól választott mindenek­előtt azért, mert az egész nem­zetközi munkásmozgalom és a forradalmak története azt bizo­nytija, hogy egy vesztett forra­dalom fiasznosabb a munkás osztály számára, mint a tunya megalázkodás, az opportuniz rrms által "hirdetett, de a való­sán ban lehetetlen megegyezésre való törekvés. Igy 1919 harcai nem voltak hiábavalók. I magyar Tanácsköztársaság proletárdiktatúra volt A magyar Tanácsköztársaság megalakulásával bátorítást ön tott az orosz munkásosztályba, amely aklcor a gazdasági rom­lás. a polgárháború és a nem­zetközi imperializmus interven­ciója hatalmas terhe alatt nyö­gött. A magvnr Tanácsköztársaság proletárniktatura volt, amelyben a magyar munkássá,S már akkor i megmutatta, bogy nincs szükség lőkís osztályra. I Mindezt alá kellett búzni, mi­1 előtt azokról a hibákról beszé­1 lünk, amelyeket a kommunisták 1 elkövettek és amelyekből okul­i mink kell. Tudvalevő, hogy a diktatúra előkészilő szakaszában a Kommunista Párt éles harcot vivott a Szociáldemokrata Tárt­tal. 1919 február 21-én a Kom munista Tárt- vezető embereit bőrtönbe zárták és1 pontosan egy hónappal később a két párt egyesült. Az egyesülés mélyeb­ben fekvő oka az volt, hogy a .Szociáldemokrata Párt egész ed Központi Vezetőségünk ütése vitaanyagát; Rákosi Mátyás elvtárs zársza­vát, Kovács István elvtárs re-( ferátumából, Révai József, Apró Antal, Rajk László. Erdei MiLály, Marosán György. Szőnyi Tibor, Orbán László és Bíró Zoltán elvtársak fel­szólalásaiból közöl részeket a „PÁRTMUNKÁS* márciusi különszáma, 32 olda­lon. — Előfizetés: negyedévre 3.— Ft. Csoportos előfizetés havi 1.— Ft. — Kiadóhiva­tal: Budapest, TV., Deák Fe­renc u. lő. Csekkszámlaszám: 17A11 digi politikája teljesen csődöt mondott. Az egyesülés ténye nagy aggodalmat keltett tónin­beu. Erről tanúskodik az a rá­diótávirat, amelyet Kun Bélá­hoz intézett: „Közölje velem — táviratozta Lenin —, milyen tényleges bizonyítékai vannak arranézve, hogy az nj magyar kormány tényleg kommunista kormány lesz, nem pedig egy­szerűen szocialista, vagyis szo­ciái árnlő kormány.* *"* Lenin e táviratából kétség­telenül megállapítható, hogy előre látta a szociál árulást, amely a szocialista név mögött lappangott. Kun Béla válasz­táviratában arra hivatkozott, hogy ő Marx és Lenin tanítvá­nya. Később kiderült, hogy ez nem igaz, mert Bucharin és Trockij tanítványa és hive volt Az egyesülés nem a munkás­egység megteremtése volt forra­dalmi alapon, hanemj a Kommu­nista Párt likvidálásának sa­játos, leplezett, de annál hatá­sosabb formája. Felütötte a fe­jét egy olyan elmélet, hogy a diktatúra alatt nincs többé szük­ség pártra, hogy a párt feles­legessé vált, mert most az egész munkásosztály közvetlenül vesz részt az osztályharcban. A diktatúrát tehát semilyen párt sem vezette, csak a szo­ciáldemokraták „vezették" — a bukás felé. Az MDP kommunista párt és mindinkább azzá lesz De a Kommunsta Párt fel­éledt rögtön a bukás után. A föld alatt ezernyi üldözte­tés között, börtönnel és bitó­fával dacolva küzdött tovább és megvetette az igazi mun­kásegység alapját még a Vö­rös Hadsereg bevonulása előtt. A Vörös Hadsereg győ­zelme azután lehetővé tette, hogy a kommunisták Rákosi Mtáyás bölcs vezetése mellett megteremtsék azt a munkás­egységet, amely az évtizede­kig harcban álló két munkás­párt egyesülésével végződött. A MDP tehát kommunista oárt é3 mindinkább azzá lesz a magyar munkásosztály egyetlen és egységes politikai nártja és ezt az egységet sen­ki és semmi meg nem zavar­hatja többé. A diktatúra agrárpolitiká­ját bírálta ezután Rudas László elvtárs és megállapí­totta, hogy a döntő hiba az volt, hogy elmulasztottuk a földosztást. Tanultunk a lec­kéből. Megteremtettük a mnkás-paraszt szövetséget. Nem távolítottuk cl 1919­ben az r~»ikodó osztályok hű szolgáit az államapparátusból, nem tettünk a helyükbe mun­kásokat és parasztokat. Ta­nultunk és okultunk. Népi de­mokráciánk államapparátusá­ban százával és ezrével fog­lalnak helyet a munkásosz­tály és a dolgoz parasztság fiai. Nem vittük bele 19-ben a nemzet tudatába, hogy a kommunisták jó hazafiak is, mert hazafiságuk mentes min­ién sovinizmustól é3 naciona­' izmustól. Tanultunk. A második vi­lágháborúban a szovjet ha­zafiság lett mintaképünk. Megteremtettük nemcsak a munkásosztály, de a nemzet egységét is. S ha rákerülne a sor, ha újra fegyverrel tá­madnának szabadságunk el­ten, mi, kommunisták, ennek a harcnak a nemzet szabadsá­gáért sz élen fogunk járni. A Vörös Hadseregben nem volt biztosítva a kommunisták vezető szerepe. Demokratikus hadseregünkben ápolnunk kell a Tanácsköztársaság dicső Vö­rös Hadseregének hagyomá­nyait. | I ' leleplezték Landler Jenő emiéktélsláiá' A magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 30. évfordu­lója alkalmából ünnepélyesen leleplezték a magyar Tanács­köztársaság nagy harcosának, a magyar vörös hadsereg fő­parancsnokának, Landler Je­nőnek emléktábláját a róla el­nevezett ut első számú házá­nak falán. Az ünnepélyen a kormány képviseletében Gerő Ernő elvtárs és Rónai Sándor elvtárs miniszterek vettek részt. Az ünnepi beszédet Kö­böl József elvtárs, a főváros törvényhatósági bizottságának elnöke mondotta. Méltatta Landler Jenő szerepét, aki a magyar munkásosztály báitor és önfeláldozó vezetői közé tartozott, és mint a magyar vő ös hadse eg főparancsnoká­nak nagy szerepe volt a Fel­vidéken aratolt győzelmektón. Landler a Tanácsköztársaság bukása ulán Rákosi Mátyással együtt a föld alá kényszeritett és üldözött magyar kommunis­ta mozgalmai vezette és ő lep­lezte le a Bethlen-Peycr pak­tumot, amelyben Peyerék el­árulták a munkásosztályt. Landler hamvai a moszkvai Kreml falában nyugszanak, emléke azonban itt él közöt­tünk és a magyar munkásosz­tály mindig ugy emlékezik meg róla, mint megingathatatlan forradalmárra. 11 " 1 "" • • A legnagyobb fogyatékossá, gunk 1919-ben természetesen az volt, hogy nem voltunk fel­fegyverkezve a marxizmus-leni­nizmus elméletével. Kun Béla maga mondta, hogy nem volt leninista, de egyenesen a bnc­harinista-trockista ellenzéki volt. Itt is gyökeresen megválto­zott a helyzet. Pártunk élén ma oly férfiak állanak — élükön szerelett Rákosi Mátyás elvtár­sunkkal, — akik hosszú évtize­deken keresztül sajátították el a marxizmus-leninismus elmé­letét. Ehhez járul pártoktatá­sunk széles há'ózata, amelv rendszeresen neveli párltagsá­gunkat a proletárforradütom el­méletére és gyakorlatára. Sajá­títsuk el még jobban a kommu­nizmus forradalmi etmélelét. tanuljuk meg még Jobban, a SzUK (b) P tapasztalatait átül­tetni a magvar viszonyokra. A mindvégig nagy érdeklő­déssel kisért és lelkes tapssal fogadott beszéd után Marosán Gvörgv mondo't zátászavakal. Az ünnepi ülés után hosszú nercekig ünnenePék Rákosi Má­tyást. a magvar dolgozó nép vezérét és Szakasits Árpád köz­társasági elnököt. Amikor hilet teszünk a de­mokrácia, a béke, a szocializ­mus melleit, amikor Sztálin ve­zetése alatt és a mi bölcs Rá­kosi Mátyásunk iránvitása mel­leit építjük a szocializmust és küzdünk a béke ügyéért, adj.on erőt és elszántságot nemcsak az a ludat hogv az az ügy, rnelv­nek Sztálin és a Szfá'in-vezette Szoviclunió áll az élén, győz­hetetlen, de lelkesítsen ben­nünket a magvar Tanácsköztár­saság nagy forradalmi hagyo­mánya is. ft „Tarlós békéért, nópJ damokrác'áérS1, legújabb száma részletesen is­merteti az MDP központi ve­zetősége március 5-i plenáris ülésének anyagát, valamint Rá­kosi elvtárs nagy beszédét és a Központi Vezetőség határoza­tait A vezércikk a béke kérdé­sévcl foglalkozik, de több cikk is tárgyalja a békéért folyó harc kéidését és részleteket kő­zöl az o'asz, angol, norvég, ka­nadai, dán, mexikói, finn. ar­gentínai, ausztráliai, columbiai kommunista és munkáspártok békenyilatkozataiból. Duclos elvtárs a francia dolgozók bé­kéért folytatott küzdelmét irja le. Georghiu Dej a Román Munkáspárt feladatairól, Gri* gorjan a Tifo-klikk imperialista kapcsolatairól, Fajon az 1871­es párizsi kommünről ír, Rcr­man pedig a Szovjetunió szere­péről a népi demokráciák kia­lakulásában. Igen érdekes An­dics Erzsébet elvtárs, az MDP Központi Vezetősége tagjának megemlékezése a Magvar Ta­nácsköztársaság, az első ma­gyarországi szocialista forrada­lom harmincadik évfordulójá­ról. A többi között jelentős még Todorov cikke a szocialista rendszer előnyeiről, valamint a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolat megszilárdulásáról és az olasz KP pártoktatási fel­adatairól szóló cikkek. Á magyar Vörös Katonák példaképei minden magyarnak A Magyar Szabadságharcos Szövetség egyik fővárosi kerü­lete szervezete kerékpáros és ki&moloros háztömbkörüli népi versenyt rendezett a Tanács­köztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából. Az emlékverscnydij kiosztásán Réti László, a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet igazgatója ünueni beszédében kiemelte, hogy a magyar Tanácsköztár­saság vörös hadseregének hős katonái példaképei kell, hogy legyenek minden időtón min­den magyarnak. A magyar Ta­nácsköztársaság története a magyar történelem egyik leg­ragyogóbb fejezete, amely fé­nyesen világítja meg utun­kat aa szocializmus leié. Hegy i Gyula állam lilikár. az OSH vezelője a versenyt megnyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy a magyar Tanács­köztársaság harci tapasztalatat előkészítették a talajt a ma győzelmei szántára. Ma az ak­kor szerzeit tapasztalatokat kl­bővilve az azóta szerzett ta­nulságokkal, folytatjuk azt, amit 1919-ben elkezdtünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom