Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

•asímap, 1949 március 20. ®SHEHr» Kitüntetések a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása körül szerzett érdemekért Ifja Komócsin Mihály és Kokuszi Ferenc e vlársahaí is kHUníeííéb A magyar köztársaság kor. mánya a magyar tánácsköztár­sn?á(j kikiáltásának 30. évfor­dulója alkalmából a munkásság és a dolgozó nép felszaliadi­t isa körül szerzett elévülhetet­I. n érdemeiért Szakasits Árpád köztársasági elnöknek a köz­társasági elnök elismerésének arany koszorúját ajánlotta fel. A köztársasági elnök & kitün­tetést elfogadta. Ezzel egyidejűleg a köztársa­sági einők" a magyar tanács­köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából a mun­kásság és a dolgozó nép fel­szabadítása kerül szerzett el­évülhetetlen érdemeikért a köz­társasági elnök elismerésének arany koszorúját adományozta Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernő­nek, Révai "Józsefnek, I.ukács Györgynek, Rudas Lászlónak, Nyusztor Györgynek és Szántó Bélának, a magyar köztársasági érdemrend középkeresztjét pe­dig Münnich Ferencnek, Vas Zoltánnak, Ilerzcviczy Gizellá­nak, Szakasits Árpádnénak, Novoszad Jánosnak, Gárdos Má­riának, Romhányi Margitnak és Schiff Rezsőnek. A köztársasági elnök Károlyi Mihály párizsi követnek, a má­sodik magyar köztársaság elnö­kének, a demokratikus eszmék nagy harcosának, a magyar de­mokrácia érdekében végzett ki­váló munkája elismeréséül a Kossuth-érdemrend első osztá­lyát adományozta. Ar MDP lun'tcioniriuso% hiiunteiése A köztársasági elnök a ma­gyar népi demokrácia érdekében végzett kiváló munkájukért a Magyar Dolgozók Pártja funk­cionáriusai közül többet részesí­tett kitüntetésben. A kitün­tetettek között a Magyar Köz­resztjét kapta Aczél György elv­társ, Baranyamegye, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiske­resztjét ifjú Komócsin Mihály elvtárs, Szeged. A 1(1 agyar Köztársasági Ér­demérem arany fokozatát Váczi Miklós elvtárs, Csongrádmegve Hajdú Rezső elvtárs, Diósgyőr, Sterbinszki Béla elvtárs, Diós gyűr. Gödör Ferenc elvtárs, Győrmegye, Kulcsár Ferenc elv­társ, Debrecen, Deák Livia elv­társ, Baranyamegye. A Magyar Köztársasági Ér demérem "ezüst fokozatát Heté­nyi Józsefné elvtárs, Csongrád­megye, Nagy György elvtárs, Szentes, Jakus Lajos elvtárs, Győr, Pogácsás Antal elvtárs, Hajdumegye kapta. A Magyar Köztársasági Ér­demérem bronz fokozatát Hor­váth János elvtárs, Baranya, megye, Kakuszi Ferenc elvtárs társasági Érdemrend tiszti ke- Nagyszeged kapta. U armincki'enc esztendeje dolgozik Szűcs János a nyomdászszakmában. Estén­ként olt áll a furcsaalaku Typográph gép melleit és uj­jai fürgén szaladnak végig a billentyűkön. Percenként oJa­oda nyúl egy karhoz, meghúz­za, mire oldalról odacsapődik egy üstféle, ka'ltog-zörren a szerkezei és az ezüstszínű, csillogó ólomból kiónlődik egy ujságsor. Szűcs János szedő illámra a billentyűk alá nyúl és a gép felső részét, a /ko­sarat" hátra billenti, mire az egyes betűk alkotó matricák fémes zizegéssel visszahul­lanaír és lehet szedni az ujabb sort. Délután öttől éjfél után egyig tart Szűcs János mun­kaideje. Feszülten figyeli s szedi-szedi a sorokat, amelyek másnap megjelennek az új­ságban és visszatükrözik, irá­nyitiáik az emberek éledét. Harminchét-harmincnvolc évig Szűcs János a tőkések szolgá­latában álló újságot segített e'őállitnni. Szükséges rossznak, ívpról-napra visszatérő roboü­irak fogta föl munkáiáf. Az/ál­tala kiszedett soroktól sivár, s-myaru élet és kilátástalan !övő tükröződött. »Zrr.. Zrr., 'i/égtek gúnyosan a matricák: Szűcs János, a te életedről ls Írunk most. Az is csak olyan ' <kó és jövő nélküli mint a táhMé...» JJg, egvs*er csak eljött a felszabadulás, megvál­tozott a világ. Szűcs János nrar egészen mást olvasott az elébe helyezett kéziratról, bütykös ujjai egyre serényeb­ben kopogtatták* le tartalmát Azután munkahelyet változta­tott Munkáslap lett kenyér­adója s irt már valóban ké­ri: eret kapott A kéziratok tar­talma pedig dönlően megvál­tozott. Harcot, kemény küz­rie'mOft hirdették és építés­re szólítottak fel. Híradások fi/ortok, vezércikkek nvomán vedig egy nem is olyan ti­roli jobb világ képe bontako­zott ki, Zrr... zörrentek össze a matricák egyszer. — Szűcs Já­nos, öreg barátunk, miért nem kapcsolódsz bele ebbe a harcba és építésbe. Szűcs ép­•ren a kusza újságírói krix­h-nxokat bogarászta, liomlo­' í a tolt pápaszemmel s egy ••"apátra mc-á'W. Elgondottío­.c': T'mlca Neki is sogiteni Szűcs János tagjelölt felvétele pártunkba kellene. Kilenc órakor mi­kor halk sóhajjal állták le a félóra vacsoraidőre kikap­csol! motorok a zománcos tá­nyérból kanalazva odaszól a másik két gépszedőnek. — Szaktársak, be szerelnék lép­ni a pártba... — Gyap jas, Eperjesi, a másik két gépszc­aő, Tóth Jaki a mettőr szí­vesen felvilágosították. A lap. nál üzemi alapszervezet van, ott felvételre jelentkezhet, egy nap összejöttek az alapszervezeti vezetők­kel. Elbeszélgettek. Kiderült, hogy Szűcs régi szervezett munkás. 1936-ig g"0 lálí'e rok­rata is volt. De akkor, Vásár­helyen, ahol lakott, nem tet­szett néki a jobboldali Takács, a későbbi /államtitkárt mun­kája s kimaradt a pártból. Azóta nem élt párléletct. A felszabadulás után pedig na­gyon nehéz, volt bekapcsolód­nia valamelyik munkáspárt­ba. Állandóan éjszaka dolgo­zott, rossz tapasztalatai még keserítették. Megállapodtak abban, bogy Szűcs a Magyar Do'ro ók Párt­jának tagjelöltje lesz. Rend­szeresen eljár pártnapra, fog­lalkozik a dolgokkal, képezi magát. Különösebb pártmun­kát nem végezhet, mert dél­után 5-től éjfél utánig dol gozik, délelőtt aludnia kell. Majd a mindennapi munkája, a szedés lesz a külön párt­munka. Szűcs kérelme a vezetőség elé került s nemsokára ott ülhetett a pártnapon a gépek közé helyezett lócákon, a töb­biek között, és hallgathatta az előadókat. Könyveket ka­pott, olvasgatott Egyszer-egy. szer fel is szólalt Egyszerű szavakkal fejtölte ki avélemé­nyét a hallottakról, az alap­szervezet /házi problémáiról". A _ alapszervezet o'itatásfe­lelőse egyszer odajölt hozzá. Szűcs szaktárs nem len­ne kedve S'emináriumra járni? Szűcs boldogan vállalkozott. Minden hétfőn, csütörtökön társaival együtt felment a szerkesztőségbe és olt közö­sen elmélyedlek a marxiz­ms-leninizms elméletében, a mmká'.rrtrgaVn lőtté e éren, a Icgfoiiio abb po Likai kér­désekben. Ahogy elmélyedt, ugy világosodtak előtte a kiszedésre váró sorok. Eddig érzelmi alapon viszonyít azokhoz, most értelmileg is. Az eddig nem érteit sok ho­mályos pont kitisztult, rájött az összefüggésekre. A jövő pe­dig végleg kitárult... A szemináriumnak végére érlek. Szűcs a halloltak, az otthon tanultak alapján értei­mes, kerek feleletet adott a záróvizsgán. Az előadó, a töb­bi e'vlársak tó'o a tak. — Szűcs János helyesen látja a dolgokat. Szűcs szaktárs ér­tékes iagja már a lap. a nyom­da kis és a munkásosztály nagy közösségének. Ha szük­ség adódik, ö is kiveheti már részét a Magyar Dolgozók Pártja, az egész magyar nép előtt ál'ó nagy feladatoktól. A szeminárium többi hallga­tói is sorra /lefelellek", majd1 együttesen felállva elénekel, ték az Intern acion álét. C—ücs János este ötkor már ott állt a Typográph mellett. Bütykös ujjai végig­biilentyüzték a sorokat. Éslám, egyre/töbhet és többet szed naponta. Eevre kevesebb hiba van /termelésében*. A pártba való kerülése óla fokozatosan javult munkája, most azonban szembeszökően jól dolgozik. A nyomda alapos átszerve. zésen ment keresztül, ujabb gé­peket állítottak be, bővült a lap. Az uj gépekkel azonban valami baj volt. A régieknek, Gyapjasnak, Eperjessvnek és Szűcsnek kellett magukra vál­lalni a munka oroszlánrészét, hogy a lap előállításának za­vartalanságát biztosíthassák. És Szűcs János az elismerten jó munkás Gvapjast, Eperjessyt is túlszárnyalta. Siirün tolja ugyan homlokára pápaszemét, boga­rássza az ujságirói krix-kraxot, de billentyűzik, termel. E ste kjlenckor, amikor halk sóhajjal hal el a vacsora­időre leállított motor s kis lá­basokban, bögrékben zörögnek a kanalak, összebújnak a nyom­dászok az éjszakás újságíróval. Igazi elvtárs lett Szűcs János, ból. A tagzárlat feloldása után ugylátszik soronkivüli napirten­di" pontja lesz a kis alapszer. vezet vezetőségi ülésének: Szűcs JAuos tagjelölt felvétele pártunkba. A 30 éves proletárdiktatúra emlékére Rákosi elvtárs emlékezetes „ikkének megjelesése óta vi­ágossá vált előttünk, hogy Magyarországon proletárdik­atúra van. Tudjuk azt is, hogy a mi proletárdiktatú­ránk nem egyedülálló a vilrá jon: a népi demokráciák jgész rendszere alakult ki a nrásodik világháború után az :lső munkáshatalom, a Szov­'otúnió vezetésével. Nem is dőször van proletárdiktatúra lagyarorszrágon: a napokban innepeljük az elsőnek, az '919-esnek harmincadik év­ordulóját. Harminc évvel ez­ráőtt a Magyar Tanácsköztár­aság megalakulásának híré­re mondotta Irenin elvtárs: „Mi nemcsak a mi forradal­muk győzelmét láttuk, nem­csak azt értük meg, hogy 'orradalmunk hallatlan ne­hézségek közepette megerősö­dött és új hatalmi rendszert -Ikotott, mely az egész világ rokonszenvét felénk vonja, \anem azt is látjuk, hogy az r mag, mélyet az orosz forra­lalom elvetett,kikelt Európá­ban." Nálunk, Magyarországon már akkor kikelt az orosz "orradalom elvetett magja, de akkor még hiába próbált 3 mi munkáshatalmunk meg­erősödni és felnőni. Lenin elvtárs, aki látta a mi har­minc évvel ezelőtti harcun­kat, 5 is meghalt anélkül, hogy láthatta volna a prole­tárforradalomnak a Szovjet­unió határain túl való tartós győzelmét. De Sztálin elvtárs :sküje, melyet Lenin halála­kor mondott, világosan meg­ntatja most is és nekünk is: nihez kell tartanunk magun­kat új proletárhatalmunk épí­tésében. ..Mikor elment tőlünk Le­' nin elvtárs — mondotta Sztá­lin —, örökbe hagyta ráiik, hogy őrizük és erősítsük a proletariátus diktatúráját." Ez nekünk is az első és leg­fontosabb feladatunk. A második, amit tudnunk kell: a mi népi demokráciánk hatalma éppúgy, mint a szov­jet hatalom, — amunkásság és dolgozó parasztság szoros szövetsége alapján jött létre és e szövetség nélkül nem győzhetett volna. Együttesen vettük fel a harcot, munká­sok és parasztok, a belső és külső ellenség ellen, egyikünk sem bír a másik nélkül nz ellenünk törőkkel. Ezért hagyta ránk örökül Lenin elvtárs: — Erősítsük minden erőnkkel a mnkások és pa­rasztok szövetségét. A magyar proletáriátU9 diktatúrájának harmadik fon­tos feladata, hogy tegye ha­talmassá néphadseregünket. Lenin elvtárs sokszor mon­dotta, ezt a tanítását is örö­kül hagyta ránk, hogy a had­sereg megerősítése, színvona­lának emelése a Párt egyik legfontosabb kötelessége. A második világháborúban is bebizonyosodott, hogy Lenin­nek — mint mindenben — ebben is igaza volt. Sztálin elvtárs esküje ma is utat mutat nekünk. Sőt job­ban kell rá ügyelnünk, mint eddig bármikor. Proletariátu­sunk hatalmát — erődítsük. A munkásság és dolgozó ua­rasztság szövetségét — fűz­zük szorosra. Néphadsere­günktől pedig ne sajnáljunk semmi áldozatot. Tegyük meg népünkért mindent, ahogy Lenintől tanultuk. Orbán Ilona MDP KözDonti Párt­iskola haltóatóta Feketevágó fápéi kulákot itélt el a népbiróság Napról-napra ujabb és ujabb feketevágók ülnek a vádlottak padján. I\ kulákság nem nyug­szik, minden áron szabotálni akarja közellátásunkat, fekete­vágásokkal igyekszik megnehezí­teni a dolgozók zsirellátását Szombaton Vincze Mihály tá­péi 29 ijoldas kulák került a szegedi törvényszék uzsorablró­sága elé. Vincze Mihály enge­dély nélkül vágott sertést, de mint minden feketevágó, ugy ő ls elnyerte méltó büntetését, flz uzsora'íróság hathónapi börtön­re, 5000 forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre, egyhónapi kitiltásra és három­évi hivatali és politikai jogvesz­tésre ítélte. Feketevágásért három hónapi fogház A battonyai nzsorabiróság most tárgyalta Nyerges János dombiratosi lakos ügyét, aki egy sertést vágott Te feketén. Á vádlott a tárgvalás során Két tonna műtrágyát nyolc perc aíatt szórnak el Teljesen fémből készült fel. fujható gumikerekeken szaladó mutrágyázó gépet hoztak for­galomba y. Szovjetunióban. A gép tiz méteres sávban szórja szét a műtrágyát és két tonna anyaggal tölthető meg 8 perc alatt. Hasonlóan rövid ideig tart a műtrágya széjjel szórása is. beismerő vallomást tett. A bi. lóság Nyerges Jánost fekete­vágásért, a közellátás érdekei, nek megsértéséért háronihónap! fogházra, háromévi jogvesztésre Ítélte el. Az ügyész súlyosbításáért fel. lebbezett, i°v az ügyben a sze. sedi ítélőtábla hoz "majd itéle. tet OLCSÓN,TÖBB [3URG9NYJ MUlráava és «3»4nr?M8sm Értékesít} Nemzeti Vállalat BuJapeel V. Nádor-utca 21. Telefon- 129-360

Next

/
Oldalképek
Tartalom