Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-19 / 65. szám

ks-. A szocialista nevelés eszközeit kell igénybe vennünk Szávai Nándor oivlárs előadása az MDP kultúrpolitikai akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja Kulturpol i tikai Akadémiájának csütörtöki előadásán Szávai Nándor elvtára kultuszminiaz­tériumi államtitkár tartott elő. adási /Rend éa szabadad* az iskolában* oimmol. Az előadás yánt rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánult meg A városháza közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötték a szegedi noda­gógtuok. Tríkes énekszóval vo­nultak tó a terembe a diák-, szövetség fiataljai is, akiknek hangulata magával ragadta a közönséget. Az előadást Dénes Leó elv­társ polgármester nyitotta meg. Szávai elvtárs a diákság lelkes tapsa közepette kezdte ineg előadását. A közönség melegen ünnepelte Sztálin ós Rákosi elvtársat, a Népfrontot és a Magyar Ifjúság Népi Szövetsé­gét. ' Szávai elvtárs előadásának levezető részétón utalt arra, hogv már rögtön a felszaba­dulás után felmerültek a köz. nevelés nagyfontosságú kérdé­sei, de az iskolaügy fejlődése elmaradt a politikai ós gazda­sági feladatok megoldása mö­gött. Ennek okn abban a po­litikai ós gazdasági harcban ke­resendő, amelyet, népi demokrá­ciánk a kapitalizmussal sze.m­I en vjvott- E nagyfontosságú feladatok megoldása miatt ugyanis nem tudtunk annyi fi­gyelmet fordítani a közneve­ié sre. A magyar iskolák legnagyobb ró v.e n klerikális reakció köz­vetlen iráDyilása ós befolyása alatt állott — és ez az oka annak, bogy az iskolákban nem alakulhatott ki a demokratikus szellem. Hiányzott ezen a té­ren a tervszerűség is, sőt azt fent tudtuk még, hogyan épít rrilk ki n (lemokráci&t nz iskolá­ban. Ennek következménye volt az is, hogy n.zok a pedagógusok, akik küzdöttek a régi iskolai szellem ellen, a nvugati peda­gógia befolyása alá kerültek, A magyar iskolaügyben a for­dulat éve jelentős változásokat hozott. Első döntő eredmény aa iskolák államosítása, az, is­kolák is u nép birtokába kerül­lek- megszűnt n reakció köz­vetlen befolyása. A demokra­tikus ifjúsági szervezetek meg­nyíltak azok számára is. akik elől addig el voltak zárra. Az, iskolák államosítása azonban csak a lehetőségeket adta ineg, csak névleg vált az iskola n nép tulajdonává. As iskolák esak akkor lesznek a nép is­kolái. ba valamennyi iskola n •'sorfalizmus építésének egy-egy műhelyévé válik. Szárai elvtára a továbbiakban vázolta, hogyan szolgál Irat, ja az iskola a szocializmus építését­Mindenekelőtt a szocialista ne­velés eszközeit kell igénvtó vennünk, amelyek között rf.-te helyet foglal el a teremtő, al­kotó optimizmus szelleme. A világ megismerhető és ezért ineg is változtatható. A nevelő raunxfiban való hit azon ala­pul, liogy hiszünk a társada­lom megváltoztathatóságában. Ez a gyermek nevelésben is hozzájárul nz. uj társadalmi íODd kiépitó éhez. A szocialista nevelés másik cszközo a közös­ségi elv érvényesítése. A szo­cialista nevelés nemcsak közös, -égben nevel, hanem a közös­ségen át is. A közösség erejét hivja segítségül ahhoz, bogy az egyéni nevelés munkáját meg­könnyítse. Az nj iskolát kell, hogy jellemezze a munkához való nj viszony is. Az örömmel vállalt munka légkörének kell letölteni az iskolát, igy lesz valóban n dolgozó nép iskolá­ja. A fejlődésnek ennok a kor­szakában n szocializmus énité­ét elsősorlrau a ru un kávát, a mindennapos munka becsületes elvégzésével biztosithatjuk. Szávai elvtárs a továbbiakban •a iskolai fegyelem, majd a nevelőt tekintély kérdésér® rá­lőtt, A nevelőnek tekintélyét inunké jóval, magatartásával és politikai meggyőződésével keli kiharcolnia. Áz iskolai önkor­mányzatról szólva kiejleutette, hogy R feladatok megoldásához van szükség a szervezetekre és nem megfordítva. A diákság szervezeteinek feladata megér­tetni az ifjúsággal jelen fel­adatait és megértetni, milyen feladatok várnak rá a szocia­lista társadalomban. Befejezésül utalt arra, bogy nevelőinknek példaképeket kell a diákság elé állitaniok, olyan példaképeket, mint Petőfi, Ség­váry Endre és a magyar dol­gozó nép vezére, Itákosi Mátyás elvtárs. Célunk egy olyan iskola megteremtése, amelytón a rend és fegyelem biztositja a jó ta­nítást, aliol az oktatás anyagát a marxizmus-leninizmus adja, mondotta befejezésül Szávai elvtárs a hallgatóság lelkes tapsa kíséretében. I HŐMÉRSÉKLET SÜLLYED Megélénkülő délnyugati, nyugati, holnap erői, he­lyenként viharos északnyu­gati szél. Változó felhőzet, többfelé eső, liavaseső, eset­leg havazás. A hőmérséklet átmeneti emelkedés után új­ra süllyed. Halszáz amerikai tudós, műrész és iró támogatja a kulturális és tudományos értekezletet At cimerilxil nemzeti művé. sieti és tudományos tanács el­nöke sajtónyilatkozatban mél­tatta az Egyesült Államokban tartandó kulturális is tttdömiU nyos békeéri ekezlet jelentősé­gét. Az értekezleten művészek, irók, tudósok és értelmiségiek igyekeznek békés szellemet te­remteni a háborus nszifás za­jától hangos fegyverkezés ide­jén. G00 amerikai tudós, mű­vész, iró és értelmiségi támo­gatja ezt a konferenciát, melyre 20 országból hívtak meg kiváló művészeket és tudósokat. Ter­mészetes, hogy azok, akik hasz­not húznak a háborúból, el­lenzik az értekezletet és Igye­keznek megakadályozni megtar­tását. A magyar nép a kulturális fejlődés utján halad fl Szovjet Kuliura Hónapja be­fejezéshez közeledik, fl kultur­hóuap tapasztalatairól és ered­ményeiről Szántó Rezső, a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társa­ság főtitkára az alábbiakat mon­dotta az MTI munkatársának: — A kulturhónap a Szovjet­unió irántunk érzett barátságá­nak és bizalmának ujabb bizo­nyitéka. fl Alagyarországra -lá­.ogató szovjet kulturküldöttség­beti a szovjet tudomány, zene és képzőművészet legkiválóbb kép­nép a kulturális fejlődés utján halad. De nem hallgatták el a hibákat sem. fl magyar alkotó művészek és irók egy része — mondották. — elszakadt a nép széles tömegeitől, fl kulturhónap legnagyobb eredménye abban van, hogy a különféle kulturális megnyilvánulások nem egy kis kiváltságos réteg előtt zajlottak te, hanem a dolgozók legszéle­'ebb .6 egei ism rk dhett km g a szovjet kultura eredményeivel. Ez a látogatás népi tíemokráci­viselöi foglaltak helyet. Igy a . . . . .. hI„,mflt im,7nli, küldöttség tagjai a szakértő sze- aImat_!®_ ifllraI,a: mével vizsgálták a magyar népi demokrácia kulturális életét, fl főváros és a vidék tudományos intézeteibe, iskoláiba, üzemeibe és a parasztok közé ellátogatott szovjet küldöttek örömmel álla­pították meg, hogy a magyar fl kulturhónap megalapozta a rendszeres és kölcsönös kultur­kapcsolatokat és igen jelentéke­nyen járult hozzá a két tiép kö­zötti barátság kimélyltéséhez és a széleskörű kulturális együtt­működéshez. Kilenc irodaházai építenek fel az idén Nemcsak a dolgozók hivata­los ügyeinek e'intézfcét nehezí­tik ineg az egymástól távol eső hivatalt helyiségek, hanem az ügymenet egyszerűbb és gyor­sabb lebonyolítását Ls gátolják. Hiszen számos olyan hivatali szerv is különböző helyiségek­ben foglal helyet, amelyek lé­nyegében véve egymáshoz tar­toznak. Ilyenek például a ter­vező intézetek és részben a nemzeti váltalatok is. Az építésügyi kormányzat el­határozta, hogy ezt a szétszórt­ságot megszünteti és koncent­rálja az egymáshoz kapcsolódó hivatalokat. Ennek érdekében már ebben az esztendőben ki­lenc korszerűen berendezett irodaházat éjit fel as épités és köimunlcaügyl minisztérium, 20 millió forint költséggel. Az irodaházak iulnyomórészben a belvárosban épülnek fel a ki­égett, lakatlan romépületek helyreállítási éa újjáépítési munkálataival. Am építkezést április folyamán kezdik meg és <U őst folyamán fejelik be. A fővárosi lakásszükséglet továb­bi kielégítését Is szolgálják majd ezek az irodaházak, mert nagy­számban szabadulnak fel azok a lakások, melyeket inost még különböző irodák számára tar­tanak fenn. dolgozó parasztság lelkesen vállalja a tavaszi terv maradéktalan végrehajtását A dolgozó parasztság szer­te az országban gyűléseken tárgyalja meg a tavaszi szán­tás-vetési tervet. Ezeken a megbeszéléseken kiosztottál: a dűlöterveket, megválasztot­ták a dűlőfelelőseket, a dol­gozó parasztság felismerte » túblásgazdálkodás, a termelő szövetkezetek, a korszerű termelő eszközök jelentőségét és látja, hogy mennyiségi és minőségi téren egyaránt csak a nagyüzemi termelés jelent szinvonal'emelkedést. Sok ha­lyen máris túl igényelték a megszabott szerződéses ter­melési keretet. (MTI) Sxomliftf, 1919 m Sre í n» 19. 3F.fi HOGYAN HAKCOLJUNfv A KULÁKOK ELLEN? (P. S.) A magyar falu belső élete az ott lejátszódó esemé­nyek e a különböző rendeletek is mutatják, hogy a falusi osz­tályharc ogyre jobban kiélező­dik. Egyre keményebb intéz­kedések akadályozzák a kulá­kokat további harácsolásukban As a dolgozó iaraszts-'g is egy­re jobban tudatára ébred, hogy mennyire ki volt és van is még téve a kulákok kizsákmá. nyoiásának. Látják, hogy amit eddig sokan természetesnek vettek, — az uzsoraáron meg­szabott robot, az önkényesen fillérekben megállapított cse­lédbér — a legmesszebbmenő kizsákmányolás, az embernek szinte állatszámba vétele. Rákosi Mátyás elvtárs mon­dotta legutóbbi nagy beszédé­ben, hogy »19f7—48 telén már megkezdtük a harcot a kulák­ftág ellen és ennek bevezetése­képpen egy sor rendszabályt fo­ganatosítottunk. melyek a I.u­lAks.ig eddigi befolyásának és terjeszkedésének korlátok közé szorítását célozták*. Ezt a harcot most keményen folytatnunk kell. Keményen, mo'rt a kulákság a legkülönbö­zőbb módszerekhez, folyamodik, hogy megtudja akadályozni a falu fejlődését, a felemelkedé­sét. Ezért te kell lepleznünk min­den bűnét « (örvény elé kell állítanunk, hogy azokért Szi­gorúan megbűnhődjék. Minden dolgozó földmunkásnak, kis- és közé japrasztnak a saját érde­ke ez, mert ha ezt nem teszi teszi meg, tovább nyögheti a kulák uzsoráját, tovább- robotol­tovább cselédkedhet fillérekért s mig ő éhezik, istállóban lakik, fázik, nyomorog, addig gyűjt­het i a kuláknak a további va­gyont. De annál is inkább nem sza­bad, bogy kíméletesek legyünk a harcban, mert a kulák min­den gonoszságra képes, hogy eddigi hatalmat megtarthassa, ahol csak teheti, hehizelgi ma­gát a gyengébb jellemű dolgozó pxraeztok közé, igyekszik meg­bontani soraikat, igyekszik rá­venni őket, hogy Snját érdekeik elten cselekedjenek. Befurakodik a szövetkezetbe, amely i dol­gozó parasztság érdekeit, fel. emelkedését kell, bogy szolgál­ja, igyekszik annak munkáját megbénitani és no in a dolgozók­nak, hanem saját magának hasznot húzni belőle. Sokan ez.t nem veszik észre, mert a ku­lák mézes-mázos szóval, ravasz­sága félrevezeti őket. Kistele­ken például Csákit, « 40 hol­das kulákot, aki 30-000 forinttal társult be annakidején a íűld­mil vessző vet kezet he, igen sokén jő embernek uevezték. »Ennyi pénzt reszkírozott miértünk* — mondották sokan. Csak nkkor eszméltek fel, amTkor a szövet­kezet demokratizálásánál kide­rült, bogy bizony a dolgozó pa­rasztok semmi hasznát sem vették a szövetkezetnek, de Csáki százszoros kamattal VÍM­sz&nyerészkcdt* pénzét a falu dolgozóinak rovdtára. Sok helyen előfordult pél­dául, hogy a kulájk a nemrég le­zajlott DEFOSz alakuló gyűlé­seken a dolgozó parasztságot egymás ellen akarta uszítani, hogy azután a markába neves­sen. Tudta jól, hogy ha a pa. rasztság tömegszervezete erőa le.iz s a dolgozó parasztok öss­szefoenak, véget vetnek az ö basáskodásuknak. De arra is képes a kulák, hogy a dolgozó parasztság legjobbjait, akik ön­tudatra ébredtek » felvilágosító munkával támogatják társaikat, bérgyilkosokkal eltegvék az út­ból. " Ez történt példánl az el­múlt bélen a Szolnok-megyei Pusztamonostoron, ahol Kovára Aladár 44 holdas kulák, nyuga­tos őrmester fe'.bnjtására meg­ölték a dolgoző parasztok ér­dekeit védő Borbélv Mikiőst, a DEFOSs ügyvezetőjét. A kulák támadásait keményen vissza kell vernünk, de elsősor­ban meg kell akadályoznunk, hogy azokra egyáltalán sor ke­rüíhessen. Ezt csak felvilágo­sitó munkával tudjuk elérni. A dolgozó parasztsággal meg kell értetni azt — ami nem köny­uyü — és nagy felkészültséget kóvtelö feladat, hogy ha hall­gat a reakció, a kulákok szavá. ra s félre hagyja magát ve­zetni hazugságaiktól, akkor sa­játmaga jobb élete ellen s ki­zsákmányokéinak javára dolgo­zik. A széleskörű felvilágosító munka elsősorban pártszerveze­teinknek, a DEFOSz-nal: s a gépállomások dolgozóinak fel­adata kell, hogv legyen. Első­sorban meg kell magyaráznunk és a faluban konkretizálniuk kell azt, bogy ki a kulák, ne. hogy, mint az sok helyen elő­fordult, a középaprasztokat is annak tekintsék, vagy fordít­va, a kulákot közeppnraszt­száróban vegyék. Ez igen fontos kérdés,- mert mindkettő igen nagy hiba lenne akkor, amikor a középparosztot szilárd szövet­ségesül akarjuk megnyerni a szegényparaszt, a földmunkás iés a kisparaszt mellé az osztály­harcban. Hiba lenne a* is, ha elriasztanánk magunktól a kö­zőpparasztot azzal, hogy kó­lákként bánunk vele. amikor pedig a» ő felemelkedéséért ls harcolunk és hiba az is, ba a kulákot, mint középaprasztot vesszük fel sorainkba, inert «z ce«k megbontaná a dolgozó pa­rasztok harci egységét. A falun dűlő osztályharc egyik legerősebb bázisa az ipari mun­kásság támogatása mellett a DEFOSz. Ezért ennek a nagy tömcgszervezetuek alkalmasnak kell lennie a haro vitelére. & pedig elsősorban pártra zen-ese­teinken múlik. Ha jól hajtják végre pártunk parasztpolitifcá­ját s nem térnek le ft lenini­sztálini útról, akkor nem is lesznek hibák. 8efejezéshez közelednek a Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállaivásái' nagyméretű építkezései A március .23-án Budapesten megnyíló Mezőgazdasági Kiállilás és Teiiyészáilatvásár nagyméretű építkezései be­fejezéshez köztiednek. Mint a jelentéseikből kiderül, a 'vatál­liúis messze túlhaladja nz elmúlt évelt mezőgnzdaasáigl U állításainak méreteit. Külön pavillonban láthatjuk a cukor­ipar, a szeszgyártás, a húsfeldolgozás, a bőr-, lexlll- és gu­miipar gazdag anyagát, de felvonulnak az őntözőmüvek, ai állami gépállomások, az erdőgazdaságok, az állami minta­birlokok, a műtrágyagyárak és * faluvillainosilással foglal­kozó üzemek is« Nagy érdekl ődésre tarthat számot a Föld­művelésügyi Minisztérium hatalmas csarnoka, mely száz és száz adalfal mutatja be, hogy-népi demokráciánk ml lyen sikeresen szolgálja a dolgozó Jcis- és középparaszt, ság ügyét, milyen nagy leplekkel viszi előre a szövetkeze­tek fejlődéséi! és hogy a 'gjépi berendezések, áram- és vízmü­vek1, szérum telepek, állat- és növényvédő Intézmények, törzsiéin észetek cs gazdsági iskolák milyen széles hálóza Iával segíti a falu dolgozóit a magasabb életszínvonal, a szocialista munkamódszer felé, A kiállítás Iránt megnyflv* miié nagy érdeklődésre jellemző, hogy a váeárigarolvány ér­vényssségéuefc alső napján, március 12-én máé nagy tö­megek indullak el a főváros felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom