Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-19 / 65. szám
DEMAGYAKOR A magyar dolgozók magukóvá teszik a bók*világkongresszus cóljait BIHállók a tekelén vágó hittelek! kulák okai tl. ÉTf!. 63. szám. Ara 60 tillór 1949 Március 19, Szombat UJABB IRÁNYMUTATÁS Rákosi Mátyás elvtárs mindenegyes beszéde mindig iránymutatást, mindig biztatást jelenlett, mindig megoldást nyújtott a felvetődött kérdésekben. A felszabadulás óta minden nagyobb eseménynél elhangzott szava és ilyenkor a magyar dolgozók milliói figyelték, hogy mit mond, mint mulatja meg az uj lehelőségeket, a további fejlődés útját. Rákosi elvtárs valóban mindig utat mutatott és szavai mindig valóra vál. tak- A legnehezebb időben is, mint az infláció sötét napjaban, — amikor már-már a kétségbeesés vett erőt a dolgozókon, — ő világította meg a kibontakozás útját és senki nem csalódott egyetlen kijelentésében sem. Oi'szágépitésünk mai uj, nagyszakaszán, a szocialista építés szakaszában ismét döntő beszédet mondott Rákosi elvtárs. A Magyar Függetlenségi Népfront országos kongresszusán dolgozó népünk legkiválóbbjainak, a kongresszusi küldötteknek jelenlétében hangzott cl ezalkalommai történelmi jelentőségű beszéde. Ez a beszéd nemcsak ujabb iránymutatás volt, de egyben tanujel is. Tanújele volt annak, hogg az ország minden épitő ereje Rákosi Mátyás elvtársinál és az általa vezetett Magyar Dolgozók pártjában tátja nemzeti felemelkedésünk, népi demokra'Uus fejlődésünk, szocialista épitCmünkánk egyetlen és egyedüli lehetőségét. Ennek adla élénk tanúbizonyságát az a több mint kétezer kongresszusi küldött is, akik viharos tapsokkal ünnepelték Rákosi elvtársat, zugó helyesléssel fogadták beje'enté eit, szűnni nem akaró lelkesedéssel kisérték minden egyes szavát. Ezek a zugó lapsok és helyeslések az egész ország dolgozó népének- ragaszkodását és bizalmát je'cnlelték. Egyben jelentetlek azt is, hogy a Rákosi elvtárs által meghirdetett program, építő munkaterv mellé felsorakozik népi demokráciánk minden építeni akaró ereje• Milliók és milliók állnak e program mellett, a Népfront programja mellett, mert tudják, bogy aki ebben az erős, hatalmas szövetségben, a Népfront szövetségében nem vesz részt, az saját maga közösili ki magát az egész nemzet közös erőfeszítéséből és menthetetlenül kivülrekcd minden fejlődésen, menthetetlenül kivülrekcd a dolgozók- nagy családján. Rákosi elvtársnak ez a legújabb beszéde még az eddigieknél is sokkal nagyobb reményt adott, sokkal nagyobb biztatást nyújtóit a dolgozóknak, mert jövőnknek széles, derűs és boldog távtatait nyitotta meg. Tervgazdálkodásunk, az ötéves terv és a béke védelme állt beszéde középpontjában, azok a célok, amelyekre a Népfrontban tömörüllek a gyárak, üzemek, a falvak, irodák dolgozói egyaránt. Ma már minden lehetőségünk megvan arra, hogy bizakodással nézzünk a jövőbe és minden erőnkkel a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmat épitsúk. Számokra, lényekre és adcT tokra épült jel ez a Rákosi-beszéd is, mint mniden egyes beszéde Rákosi elvtársnak. Ezek a számok, tények és adatok uj ország képét vázolják fel, újjászülető városokkal, de hasonlóképpen újjászülető falvakkal is, hatalmas arányú gépesítési, iparosodás! programmal, amelynek nyomán — amint Rákosi elvtárs mondta •hazánk iparosodó mezőgazdasági országból fejlett mezőgazsággal rcnddclkező ipari országgá változik.* Az ötéves terv történelműnkben példátlan gazdasági, kulturális, szociális fejlődést hoz népünknek• öt év alatt valóban ipari országgá válunk és iparosodásunk magával hozza a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését is. Szegeden és környékén, Csanádmegyében közvetlenül is érezzük majd ennek a fejlődésnek eredményeit. Szeged eddig az elhanyagolt vidéki városok közé tartozott, az ötéves terv azonban gondot fordít arra, hogy korszerűen kiépüljenek külvárosai és városszerte ujabb építkezések, korszerűsítések induljanak meg. Csanádra egye falvai is óriási fejlődés előtt állnak, éppenugy, mint az ország minden más faluja. Uj bekötőutak épülnek, még inkább megjavulnak a közlekedési lehetőségek s mindenekelőtt sokkal több gépállomás segíti majd a dolgozó parasztság munkáját. Két pusztító háború ulán most már végre békében akarjuk épiíenl ezt a boldog jövőt és a teremtő munkának akarunk élni. Ennek a gondolatnak adott hangot Rákosi elvtárs is, de egyúttal figyelmeztetett arra, hogy éppen a béke érdekében kell könyörtelen harcot vívnunk továbbra is idebenn azokkal, akik megbontani igyekeznek népünk összefogását, megbontani igyekeznek a Népfront szervezett sorait, kifelé pedig a- imperialistákkal szemben kell gondoskodnunk arról, hogy elmenjen a kedvük ujabb vérontástól. Ezért szükséges, hogy népi demokráciánknak erőteljes és a dolgozó népet védő hadserege legyen, mert egy fegyvertelen ország valósággal csábító az imperialisták bűnös kalandorhajlamaira. Az uj Magyar Függetlenségi Népfront ebben a szellemben tehát épitö és hard szövetség. A munkásosztály és pártja az MDP vezetésével ennek az épitö és harci szövetségnek minden tagja a béke, az építőmunka, a nemzeti felemelkedés oldalán áll. Ilalalmas segítőnkre: a Szovjetunióra támaszkodva meg is válásitjuk a kitűzött feladatokat és erős, virágzó országként állunk a népi demokráciák megbonthatatlan békcfron íjában. Olaszország népe harcba indult a békéért Hatalma* tüntetések Rómában és a vidéken a* Atlanti Szerződés ellen Három hete, hogy Páriát is Róma a világ érdeklődésének központjába került. Thorez és Togliatti elvtársak két egymást követő napon kemény kiállással vetették oda a kesztyűt az imperialistáknak. — Népünk tűzön-vízen át kitart a béke mellett, a háborús uszítók áltál fellobbantott esetleget háborúban a lámadó ellen, a Szovjetunió mellett foglal állást — mondották. A francia és olasz kommunista pártok vezéreinek szava azóta végigcsendült a földrészéken és Svédországtól Mexikóig a dolgozók milliói között visszhangra talált. A világ figyelme tegnap ismét Párizs és Róma félé fordult. Párizsba, az áprilisra tervezett béke-vilkgkongreszszus színhelyére ezrével érkeznek a táviratok. A legkülönbözőűbb országos szervezetek jelentik be csatlakozásukat cs részvétélüket ezen a kongresszuson. A francia kormány azalatt azt a hurkot csomózza, amellyel es as ország a hírhedt atlanti szerződéshez: kötődik. Thores tsniét felemelte szavát: — Ne fogadjátok el ezt, szavazzatok a békéret Rómában izgalmas események játszódnak le. De Gasperi a parlament éjjel-nappál tartó ülésén szeretné keresztülhajszolni as atlanti szerződéshez való csatlakozás jóváhagyását. A olasz nép ezalatt az utcákon tüntet. Termiben vér is folyt már. Rómában általános sztrájk tört ki és a többi városokra is átharapódzik. A olasz milliók nemcsak szavakban, de tettekben is küzdenek országuk elárulása és a béke felrobbantása ellen. Az olasz események vihara De Gasperi bársonyszékét is recsegteti. Gazdáik azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy népszerűbb személlyel váltják le. * A béke és a szabadság harcosainak franciaországi mozgalma, valamint a nemzetközi demokratikus nőszövetségnek és az értelmiségiek nemzetközi irodájának a párizsi békevilág/kongresszust meghirdető kiáltványa valóságos népszavazással felérő mozcalmat inditott meg a béke érdekében. A franciák a Tramanhoz intézendő levelet rnilliószám irják alá és a békekongresszust előkészítő mozgalomhoz a világ demokratikus szervezeteiben tömörült dolgozók tízmilliói csatlakoznak. A világ minden részéből ezrével érkeznek levelek és táviratok, amelyeknek küldői bejelentik a béka kongresszusán való résztvételüket. ötvenegy szovjet tndős Liezcnkőval az élén üzenetet küldött a kongresszus előkészítő bizottságához, melyben felkéri a világ"minden kulturális szervezetét, vegyenek részt a békekong resszuson. Bejelentették részt vétel tikét a román értélmiségiek, a cselt if. <lult *16 a parlament történetéjusági szövetség 6» több lengyel egyetem tanári kara. A« Humanité megállapítja, hogy a hatalmas franciaországi békemozgalomnak fontos belpolitikai vonatkeaásat is vaunak. Az atlanti egyezmény nyilvánosságra hozatala után a francia nép most máx világosan látja helyzetét és hívek a francia KP politikai bizottságának felhívásához, megkezdi harcát a kormány háborus politikája ellen. E "haro ebő lépéseként a vasárnap megtartandó járási választásokon a francia nép széles rétegei a béke és függetlenség pártjára, a KP-ra fognak szavazni. Izgalmas ülés az olasz parlamentben Az olasz parlament harminchat órája tárgyal már, mert Do Gaspeií ki szeretné verekedni e. jóváhagyást az atlanti paktumhoz való csatlakozásra. Ilyen hosszú ülés még nem forben. A kommunista éz eaoetslist* képviselők egymás etán szó. Iáinak fel. Csütörtökön De Gasperi besvíde után a tiltakozó képvise. lők aa Intemaoionálét énekelték. Az ülést erre felfüggesztedték, de a vita újrakezdése után heves tüntetés robbant ki De Gasperi ellen. De Gasperi alig egv párszavas bejelentést tehetett csak. — Kém! — zúgott a kiáltás a miniszterelnök felé. Saragatot Júdásnak bélyegezték. Még hevesebb' tüntetés robbant ki, amikor bejelentették, hogy Termiben as atlanti szerződés ellen tüntető tömegre lőttek és a sortli/.nek egy halálos áldozata és két sebesültje volt. — Gyilkosoki — harsogott at ülésteremben ds az ogyne viharosabb szőcsatának verekedés vetett véget Még rengeteg trónok van hátra és péntek reggelig nem várható szavazás. Általános sztrájk, összelüzések Rámában Rómában közben délután 5 órakor általános sztrájk kezdődött. Ezrekre rugó tömeg Indult a parlament felé., a város központjában heves össze tűzésekre került sor a tüntetők és karhatalom közölt. Ostromállapot képét mutatja a város. Az esti órákban ujabb összetűzések történlek. Milánóból, Genovából, Modenától, Toiinóból, Nápolyból, Turinból szintén tüntetéseket jelentenek. A rendőrségen öszszetüzések voltak, Milánóban két embet* megsebesült. Az iparvárosok munkássága egyre forrong. A francia KP felhivása Egy Teleprcss je'entés arról számol be, hogy Achcson amerikai külügyminiszter Spellmanu bíborossal tárgyalt. A hirek szerint De Gasperi leváltásáról volna szó. A francia minisztertanács szerdán este a francia nép óriási többségének ellenére ót a nemzetgyűlés megkerülésével napirendre tűzte és cl fogadta az Atlanti Szerződés tervezetét A francia kommunista párt politikai bizottsága Thorez elnöklete alatt ülést tartott é« közleményt adott kt, amelyben ünnepélyesen tiltakozik a kormánynak az Atlanti Egyezmény aláírására irányuló elhatározása ellen, amellyel a parlamentet és az országot befejezett tények elé állította. A politikai bizottság felszólít minden békeszerető francia férfit és nőt, hogy politikai felfogásra és vallásra való tekintet nélkül, harcoljanak Franciaországnak s háborus egyezménybe való bevonása cl'en. Thorez: Szavazzatok a békére! A járási választások alkalmából az egyik francia városban rendezett nagygyűlésen Thorez, a kommunista párt főtitkára többek kőzött ezeket mondotta: A háború veszélye most újból fenyeget és csak természetes, hogy ebben a helyzetben a dolgozók a béke pártja felé fordulnak. A jövő vasárnapi járási választások a helyi érdekek mellett a háború és a béke kérdéseit is érintik. Szavazzatok valamennyien a békére — szólította fel Thorez hallgatóságát. A nyugati sajtó keserű arcol vág Az olasz nép heves ellenállása az atlanti szövetséggel szemben nagg riadalmat okozott washingtoni kormánykörökben. A harmadikutas Combat washingtoni tudósítója megállapítja, hogg az USA vezetői most már megértették: Olaszország nem lesz megfelelő »paraszt« az USfl sakktábláján. fl jobboldali nyugat! sajtóban nagy csalódást okoztak az atlanti szövetség eddigi nyilvánosságra hozott részletek Spaak belga miniszterelnök csütörtöki bejelentése tovább fokozza az atlanti szerződés hivatásos párizsi védőinek kinos helyzetét. Spaak bejelentette, hogy a szerződés kiierjed Ausztriára és Németországra. Párizst megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy Franciaországot bármilyen »lncldens« jogcímen, amely a nyugatiak kalandba lehetne kényszeríteni. Pertinax a jobboldali Francé Soirban megállapítja, hogy ezek után az USfl saját belátása szerint szabályozhatja a nyugatiak katonai politikáját és még arra sem köteles, hogy tekintetbe vegye szövetségeseinek elgondolisait. fl Németországgal kapcsolat >s francia-amerikai ellentéteket e. y•általán nem titkolták el, em! tgen nagy fogyatékossága az ót lanti szövetségnek — Írja Perlinax.