Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-19 / 65. szám

DEMAGYAKOR A magyar dolgozók magukóvá teszik a bók*­világkongresszus cóljait BIHállók a tekelén vágó hittelek! kulák okai tl. ÉTf!. 63. szám. Ara 60 tillór 1949 Március 19, Szombat UJABB IRÁNYMUTATÁS Rákosi Mátyás elvtárs min­denegyes beszéde mindig irány­mutatást, mindig biztatást je­lenlett, mindig megoldást nyúj­tott a felvetődött kérdésekben. A felszabadulás óta minden na­gyobb eseménynél elhangzott szava és ilyenkor a magyar dolgozók milliói figyelték, hogy mit mond, mint mulatja meg az uj lehelőségeket, a további fejlődés útját. Rákosi elvtárs valóban mindig utat mutatott és szavai mindig valóra vál. tak- A legnehezebb időben is, mint az infláció sötét napja­ban, — amikor már-már a két­ségbeesés vett erőt a dolgozó­kon, — ő világította meg a ki­bontakozás útját és senki nem csalódott egyetlen kijelentésé­ben sem. Oi'szágépitésünk mai uj, nagy­szakaszán, a szocialista építés szakaszában ismét döntő beszé­det mondott Rákosi elvtárs. A Magyar Függetlenségi Népfront országos kongresszusán dol­gozó népünk legkiválóbbjainak, a kongresszusi küldötteknek jelenlétében hangzott cl ezalka­lommai történelmi jelentőségű beszéde. Ez a beszéd nemcsak ujabb iránymutatás volt, de egyben tanujel is. Tanújele volt annak, hogg az ország minden épitő ereje Rákosi Mátyás elv­társinál és az általa vezetett Magyar Dolgozók pártjában tátja nemzeti felemelkedésünk, népi demokra'Uus fejlődésünk, szocialista épitCmünkánk egyet­len és egyedüli lehetőségét. En­nek adla élénk tanúbizonysá­gát az a több mint kétezer kongresszusi küldött is, akik vi­haros tapsokkal ünnepelték Rákosi elvtársat, zugó helyes­léssel fogadták beje'enté eit, szűnni nem akaró lelkesedéssel kisérték minden egyes szavát. Ezek a zugó lapsok és he­lyeslések az egész ország dolgo­zó népének- ragaszkodását és bizalmát je'cnlelték. Egyben je­lentetlek azt is, hogy a Rákosi elvtárs által meghirdetett prog­ram, építő munkaterv mellé felsorakozik népi demokráciánk minden építeni akaró ereje• Milliók és milliók állnak e program mellett, a Népfront programja mellett, mert tud­ják, bogy aki ebben az erős, hatalmas szövetségben, a Nép­front szövetségében nem vesz részt, az saját maga közösili ki magát az egész nemzet közös erőfeszítéséből és menthetetle­nül kivülrekcd minden fejlődé­sen, menthetetlenül kivülrekcd a dolgozók- nagy családján. Rákosi elvtársnak ez a leg­újabb beszéde még az eddigiek­nél is sokkal nagyobb reményt adott, sokkal nagyobb biztatást nyújtóit a dolgozóknak, mert jövőnknek széles, derűs és bol­dog távtatait nyitotta meg. Tervgazdálkodásunk, az ötéves terv és a béke védelme állt be­széde középpontjában, azok a célok, amelyekre a Népfront­ban tömörüllek a gyárak, üze­mek, a falvak, irodák dolgozói egyaránt. Ma már minden le­hetőségünk megvan arra, hogy bizakodással nézzünk a jövőbe és minden erőnkkel a kizsák­mányolástól mentes, szocialis­ta társadalmat épitsúk. Számokra, lényekre és adcT tokra épült jel ez a Rákosi-be­széd is, mint mniden egyes be­széde Rákosi elvtársnak. Ezek a számok, tények és adatok uj ország képét vázolják fel, új­jászülető városokkal, de ha­sonlóképpen újjászülető fal­vakkal is, hatalmas arányú gé­pesítési, iparosodás! program­mal, amelynek nyomán — amint Rákosi elvtárs mondta •hazánk iparosodó mezőgazda­sági országból fejlett mezőgaz­sággal rcnddclkező ipari or­szággá változik.* Az ötéves terv történelműnk­ben példátlan gazdasági, kultu­rális, szociális fejlődést hoz né­pünknek• öt év alatt valóban ipari országgá válunk és iparo­sodásunk magával hozza a dol­gozó parasztság életszínvonalá­nak emelkedését is. Szegeden és környékén, Csanádmegyében közvetlenül is érezzük majd ennek a fejlődésnek eredmé­nyeit. Szeged eddig az elhanya­golt vidéki városok közé tarto­zott, az ötéves terv azonban gondot fordít arra, hogy kor­szerűen kiépüljenek külvárosai és városszerte ujabb építkezé­sek, korszerűsítések induljanak meg. Csanádra egye falvai is óriási fejlődés előtt állnak, ép­penugy, mint az ország min­den más faluja. Uj bekötőutak épülnek, még inkább megjavul­nak a közlekedési lehetőségek s mindenekelőtt sokkal több gépállomás segíti majd a dol­gozó parasztság munkáját. Két pusztító háború ulán most már végre békében akar­juk épiíenl ezt a boldog jövőt és a teremtő munkának aka­runk élni. Ennek a gondolat­nak adott hangot Rákosi elvtárs is, de egyúttal figyelmeztetett arra, hogy éppen a béke érde­kében kell könyörtelen harcot vívnunk továbbra is idebenn azokkal, akik megbontani igye­keznek népünk összefogását, megbontani igyekeznek a Nép­front szervezett sorait, kifelé pedig a- imperialistákkal szem­ben kell gondoskodnunk arról, hogy elmenjen a kedvük ujabb vérontástól. Ezért szükséges, hogy népi demokráciánknak erőteljes és a dolgozó népet védő hadserege legyen, mert egy fegyvertelen ország való­sággal csábító az imperialisták bűnös kalandorhajlamaira. Az uj Magyar Függetlenségi Népfront ebben a szellemben tehát épitö és hard szövetség. A munkásosztály és pártja az MDP vezetésével ennek az épi­tö és harci szövetségnek min­den tagja a béke, az építőmun­ka, a nemzeti felemelkedés ol­dalán áll. Ilalalmas segítőnk­re: a Szovjetunióra támaszkod­va meg is válásitjuk a kitűzött feladatokat és erős, virágzó or­szágként állunk a népi demo­kráciák megbonthatatlan békc­fron íjában. Olaszország népe harcba indult a békéért Hatalma* tüntetések Rómában és a vidéken a* Atlanti Szerződés ellen Három hete, hogy Páriát is Róma a világ érdeklődésének központjába került. Thorez és Togliatti elvtársak két egymást követő napon ke­mény kiállással vetették oda a kesztyűt az imperialisták­nak. — Népünk tűzön-vízen át kitart a béke mellett, a há­borús uszítók áltál fellobban­tott esetleget háborúban a lámadó ellen, a Szovjetunió mellett foglal állást — mon­dották. A francia és olasz kommunista pártok vezérei­nek szava azóta végigcsen­dült a földrészéken és Svéd­országtól Mexikóig a dolgo­zók milliói között visszhang­ra talált. A világ figyelme tegnap ismét Párizs és Róma félé fordult. Párizsba, az áprilisra tervezett béke-vilkgkongresz­szus színhelyére ezrével ér­keznek a táviratok. A legkü­lönbözőűbb országos szerveze­tek jelentik be csatlakozásu­kat cs részvétélüket ezen a kongresszuson. A francia kor­mány azalatt azt a hurkot csomózza, amellyel es as or­szág a hírhedt atlanti szer­ződéshez: kötődik. Thores ts­niét felemelte szavát: — Ne fogadjátok el ezt, szavazzatok a békéret Rómában izgalmas esemé­nyek játszódnak le. De Gas­peri a parlament éjjel-nappál tartó ülésén szeretné keresz­tülhajszolni as atlanti szer­ződéshez való csatlakozás jó­váhagyását. A olasz nép ez­alatt az utcákon tüntet. Ter­miben vér is folyt már. Ró­mában általános sztrájk tört ki és a többi városokra is átharapódzik. A olasz milliók nemcsak szavakban, de tet­tekben is küzdenek országuk elárulása és a béke felrob­bantása ellen. Az olasz ese­mények vihara De Gasperi bársonyszékét is recsegteti. Gazdáik azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy népsze­rűbb személlyel váltják le. * A béke és a szabadság har­cosainak franciaországi mozgal­ma, valamint a nemzetközi de­mokratikus nőszövetségnek és az értelmiségiek nemzetközi iro­dájának a párizsi békevilág/kon­gresszust meghirdető kiáltvá­nya valóságos népszavazással felérő mozcalmat inditott meg a béke érdekében. A franciák a Tramanhoz intézendő levelet rnilliószám irják alá és a béke­kongresszust előkészítő mozga­lomhoz a világ demokratikus szervezeteiben tömörült dolgo­zók tízmilliói csatlakoznak. A világ minden részéből ezré­vel érkeznek levelek és távira­tok, amelyeknek küldői bejelen­tik a béka kongresszusán való résztvételüket. ötvenegy szovjet tndős Li­ezcnkőval az élén üzenetet küldött a kongresszus előkészítő bizottságához, mely­ben felkéri a világ"minden kul­turális szervezetét, vegyenek részt a békekong resszuson. Be­jelentették részt vétel tikét a ro­mán értélmiségiek, a cselt if. <lult *16 a parlament történeté­jusági szövetség 6» több lengyel egyetem tanári kara. A« Humanité megállapítja, hogy a hatalmas franciaországi békemozgalomnak fontos belpolitikai vonatke­aásat is vaunak. Az atlanti egyezmény nyilvá­nosságra hozatala után a fran­cia nép most máx világosan látja helyzetét és hívek a fran­cia KP politikai bizottságának felhívásához, megkezdi harcát a kormány háborus politikája el­len. E "haro ebő lépéseként a vasárnap megtartandó járási választásokon a francia nép szé­les rétegei a béke és függet­lenség pártjára, a KP-ra fog­nak szavazni. Izgalmas ülés az olasz parlamentben Az olasz parlament harminc­hat órája tárgyal már, mert Do Gaspeií ki szeretné vere­kedni e. jóváhagyást az atlanti paktumhoz való csatlakozásra. Ilyen hosszú ülés még nem for­ben. A kommunista éz eaoetslist* képviselők egymás etán szó. Iáinak fel. Csütörtökön De Gasperi be­svíde után a tiltakozó képvise. lők aa Intemaoionálét énekel­ték. Az ülést erre felfüggeszted­ték, de a vita újrakezdése után heves tüntetés robbant ki De Gasperi ellen. De Gasperi alig egv párszavas bejelentést te­hetett csak. — Kém! — zúgott a kiáltás a miniszterelnök felé. Saragatot Júdásnak bélyegezték. Még he­vesebb' tüntetés robbant ki, ami­kor bejelentették, hogy Termiben as atlanti szerző­dés ellen tüntető tömegre lőt­tek és a sortli/.nek egy halá­los áldozata és két sebesültje volt. — Gyilkosoki — harsogott at ülésteremben ds az ogyne viha­rosabb szőcsatának verekedés vetett véget Még rengeteg tró­nok van hátra és péntek regge­lig nem várható szavazás. Általános sztrájk, összelüzések Rámában Rómában közben délután 5 órakor általános sztrájk kez­dődött. Ezrekre rugó tömeg In­dult a parlament felé., a város központjában heves össze tűzé­sekre került sor a tüntetők és karhatalom közölt. Ostromálla­pot képét mutatja a város. Az esti órákban ujabb összetűzé­sek történlek. Milánóból, Genovából, Mo­denától, Toiinóból, Nápolyból, Turinból szintén tüntetéseket jelentenek. A rendőrségen ösz­szetüzések voltak, Milánóban két embet* megsebesült. Az iparvárosok munkássága egyre forrong. A francia KP felhivása Egy Teleprcss je'entés arról számol be, hogy Achcson ame­rikai külügyminiszter Spell­manu bíborossal tárgyalt. A hirek szerint De Gasperi levál­tásáról volna szó. A francia minisztertanács szerdán este a francia nép óri­ási többségének ellenére ót a nemzetgyűlés megkerülésével napirendre tűzte és cl fogadta az Atlanti Szerződés tervezetét A francia kommunista párt po­litikai bizottsága Thorez elnök­lete alatt ülést tartott é« közle­ményt adott kt, amelyben ün­nepélyesen tiltakozik a kor­mánynak az Atlanti Egyezmény aláírására irányuló elhatározá­sa ellen, amellyel a parlamen­tet és az országot befejezett té­nyek elé állította. A politikai bizottság felszólít minden bé­keszerető francia férfit és nőt, hogy politikai felfogásra és vallásra való tekintet nélkül, harcoljanak Franciaországnak s háborus egyezménybe való be­vonása cl'en. Thorez: Szavazzatok a békére! A járási választások alkal­mából az egyik francia város­ban rendezett nagygyűlésen Thorez, a kommunista párt fő­titkára többek kőzött ezeket mondotta: A háború veszélye most újból fenyeget és csak ter­mészetes, hogy ebben a hely­zetben a dolgozók a béke párt­ja felé fordulnak. A jövő vasár­napi járási választások a helyi érdekek mellett a háború és a béke kérdéseit is érintik. Sza­vazzatok valamennyien a bé­kére — szólította fel Thorez hallgatóságát. A nyugati sajtó keserű arcol vág Az olasz nép heves ellenállása az atlanti szövetséggel szemben nagg riadalmat okozott washing­toni kormánykörökben. A harma­dikutas Combat washingtoni tu­dósítója megállapítja, hogg az USA vezetői most már megértet­ték: Olaszország nem lesz meg­felelő »paraszt« az USfl sakk­tábláján. fl jobboldali nyugat! sajtóban nagy csalódást okoztak az at­lanti szövetség eddigi nyilvános­ságra hozott részletek Spaak bel­ga miniszterelnök csütörtöki be­jelentése tovább fokozza az at­lanti szerződés hivatásos párizsi védőinek kinos helyzetét. Spaak bejelentette, hogy a szerződés kiierjed Ausztriára és Németor­szágra. Párizst megfigyelők sze­rint ez azt jelenti, hogy Fran­ciaországot bármilyen »lncldens« jogcímen, amely a nyugatiak kalandba lehetne kényszeríteni. Pertinax a jobboldali Francé Soirban megállapítja, hogy ezek után az USfl saját belátása sze­rint szabályozhatja a nyugatiak katonai politikáját és még arra sem köteles, hogy tekintetbe ve­gye szövetségeseinek elgondoli­sait. fl Németországgal kapcsolat >s francia-amerikai ellentéteket e. y­•általán nem titkolták el, em! tgen nagy fogyatékossága az ót lanti szövetségnek — Írja Perli­nax.

Next

/
Oldalképek
Tartalom