Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-18 / 41. szám

Vasárnap délelóH id órakor Hípiront-nagygylilés . Szegedi Nemzeti Színházban VI. M. 41. szám. Ara 60 fillér Sztgsri, 1949 Február 18, Pántok SZILÁRD SZÖVETSEG Egy ív telt el azóta, hogy a Szovjetunió éa Magyarország barátsági, együttműködési és kölcsönös meg nem támadási szerződést kötött. Az egy év alatt a magyar népi demokrácia mind gazdaságilag, mind poli­tikailag olyan iramban fejlődött és fejlődésében olyan utat tett meg, amire Magyarország tör­ténelmében még sohasem volt példa. A Magyar Kommunista 1'árt, majd a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a termelés ugrásszerűen növekedett, a dol­gozók életszínvonala emelkedett és ezalatt az egy év alatt dön­tően megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. Mind­ezek tették lehetővé azt, hogy a népi demokrácia belső ellen­ségeit fokozatosan és sorozato­san felszámoljuk. 194S február 18-ig — amikor a szerződést megkötöttük — szintén értünk el eredményeket és tegyük hozzá — komoly eredménveket. A stabilizáció, az összeesküvés felszámolása, a hároméves terv mind döntő ál­lomásokat jelentettek népi de­mokráciánk fejlődésében — és mind erősítettek a munkásosz­tálynak és szövetségeseinek ha­talmát. A Szovjetunióval megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés fordulópontot jelentett a magyar népi demokrácia fejlő­désében, amint azt az elmúlt egv év eredményei is mutat­ják. Ez a fordulópont termé­szetesen nem azt, jelenti, hogy a szerződés megkötése előtt a Szovjetunió ne segítette volna Magyarországot a demokratikus fejlődés útján, hogy Magyaror­szág a szerződés által nyerte volua hatalmas segítőjét és ba­rátját. Ellenkezőleg — « Szov­jetunió felszabadító Vörös Ilnd­ierego tette lehetfívé. hogv Ma­gyarország meginduljon a de­mokratikus fejlődés utján és hogy a magyar munkásosztály hatalomra j irtson. A Szovjetunió 1918 február 18-ig js minden vonalon — gondoljunk csak a többi között a béketárgyalásokra — támogatta és segítette Ma­gyarországot. A szerződés fordulópontot je­lentett Magyarország szempont­jából először is azért, mert a világ haladó erőinek vezetője, a Szovjetunió méltónak találta a népi demokrácia utján haladó magyar nemzetet arra, hogy egyenrangú félként megegyezést kössön vele. A magyarországi haladó erők — élükön a ma­gyar kommunistákkal — bebi­zonyították politikai és gazda­sági téren elért eredményeik­kel, hogy Magyarországot szi­lárdan vezetik a népi demo­krácia ntján a szocializmus felé. A szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés forduló­pontot jeleutett Magyarország szempontjából azért i3, mert ezzel részesévé vált a hatal­mas béke frontnak, amelyet n Szovjetunió vezet. Az imperia­lista agresszió elleni front ez­zel a szerződéssel is erősödött, a tőkések háborús uszításainak * kilátásai* ismét gyengültek. Ez a szerződés is elősegít ette azt, hogy az amerikai-angol nagytő­kések és felhajtóik sorozatos kudarcokat vallanak háborús politikájukban. Az egy év alatt Magyarország fejlődésében elért eredmények, a Szovjetunió és a népi demo­kráciák alkotta békeírent si­kerei azt bizonyítják, hogy a szerződésben lefektetett elvek szellemét megértették, elfogad­ták és gyakorolták a két or­szág népei. A Szovjetunió és Magyaror­szág népei a barátsági szerző­dés meg leütésének első évfor­dulóján "hajthatatlan elhatáro­zással fogadják, hogy minden oldalról kifejlesztik az őszinte együttműködést, amely megfelel mindkét or'/.ág valódi érdekei­nek és az egyetemes béke érde­keinek. Minden szabadságszerető néppel együtt folytatiák a har­cot az imperialista támadás 63 a háborús uszítók politikája el len. A Gazdasági Főtanács fontos határozatai A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén a következő liati­ro7atókat hozia: A telepesek gazdasági tevékenységének irányítására a íöldinivclésügyi minisztérium 1915-ben lelop felügyelőségeket szervezett. Mivel azóla a mezőgazdasági termelés szervezésé és irányítása lekinlelébcn olyan u] intézkedések történtek (földmí­ves szövetkezetet kifejlesztése, gazdajegyzők kinevezése, föld­bérlő csoportok, termelőszövetkezeti csoportok alakítása stb.)', amelyek a tetepfe'ügyclőségck további működését szükségtelen­né teszik, ezeket most folyamatosan megszüntetik. A takarmányfelhasználás racionalizálása és a takarmány­feleslegek nagyobb értékesítése céljából a MITART kísérlet­képpen 50 vagon kevert fehérjetakarmányt hoz forgalomba, amely sertés-, vagy marhahizlaláson kivül minden egyéb ta­karmányozási célra kiadható. Arát az Országos A'liivatal fog­ja megállapítani. A föld mi vclés ügyi minisztérium /Magyar Mezőgazdasági Erlevitői cimmel kéthetenként megjelenő lapot índit, amely­ben közli az alája tartozó hatóságokkal, hivatalokkal és vál­lalatokkal rendelkezéseit. Az állami vállalatoknál az eddiginél lényegesen egyszerűbb és jobb adóinkasszó rendszert léptetnek életbe március 5-évcI. A gyakorlatban többször előfordult, hogy egyszámlás vál­lalatok követeléseiket az egyszámla-rendbe be nem kapcsolt magánvállalatokra engedményezik. Ezt az engedményezést a Gazdasági Főtanács megtiltotta. Ujabb árzuhanás az amerikai gabonatőzsdén Bomlás és zűrzavar a Kuomintang Kínában A válság légköre uralkodik as USA-ban. Egy idő óta állan­dó az áresés. A newyorki tőzs­dén hónapok óta nem voltak olyan alacsonyak az árfolyamok mint most. A chicagói gabona­tőzsdén a gabonanemüek árai a minimum alá süllyedtek, ame­lyekért a kormány szavatossá­got vállait a termelők előtt. A nagybani árak mulatószáma 1947 óta a legalacsonyabb szín­vonalra esett. Mimiezek a gaz­dasági válság felel, amely ter­mészetes következménye a ka­pitalista túltermelésnek. Az amerikai munkaügyi hivatal ez év január végén 200.000-rel több munkanélkülit tartott szá­mon, mint a megelőző lcét hő­napban. Rottenbcrg a CIO ku­tatási osztályának igazgatója ír­ja a CIO Newsben: »IIa nem hagyunk Jet az elmnlt 3 eszten­dő végzetes politikájával, ak­kor az USA válságba sodró­dik.* Ruttenberg szerint 1946 juniusa óta 29 százalékkal emel­kedtek a létfon tartási költségek. Wallcce t El kell fogadnunk Szlálin béheajánlatát Wallacc az amerikai munkás­párt ncwyorki vacsoráján be­szedet mondott, amelyben az északa Hanti szövetséget »véqzc­tcs lépésnekt bélyegezte. Rámu­tatott, hogy amikor a népet fcl­lűvják, szálljon szembe a ter­jeszkedő politikával, valójában ,az a céljuk, hogy ezt a /védő­övezetet* a Szovjetunió ellen fordit-ák. Az Egyesült Nemze­tek szervezetét lámadó politi­kai szövetséggel helyettesítik. Ezzel nemt a béke, liancm; a há­ború felé tesznek lépeseket. Wallace ezután sürgette a hi­degháború megszüntetését a Szovjetunió elten. EI keli fo­gadnunk Sztálin békeajánlatát — hangsúlyozta Wallace, — mert lia nem tesszük, tovább haladunk a gazdasági válság és a háború felé. He?yi békekötések lehetősége Kínában A Kuomíiitangon belül beál­lott szakadás elősegítheti a he­lyi békekötéseket — állapítják meg a párizsi megfigyelők. — Pekingből származó hírek sze­rint a népi Kína vezetői kije­lentették, hogy egységes kor­mány hijján általános békekötés­ről többé nem lehet szó, ezzel szemben a helyi békekötések esé­lye megnövekedett. Hir szerint a Kuomintang Nankingban me­radt »mérsékclt szárnya? helyi béketárgyalásokat akar kezdeni a népi csapatokkal. Párizsi meg­figyelők ugy vélik, hogy a népi hadsereg nem törekszik további villámslkerckre és főtörckvése In­kább a felszabadított területek megszervezése és a Kuomintang ellenőrzése alatt álló területek lépésről-lépésre történő felszaba­dítására Irányul. Egyre nő a szlrájkmoz­fjalom O'aszorBzágban Rómában ós Piemont tarto­mányban a fémipari munkások arra készülnek, hogy béreme­lési követelésüket sztrájkokkal, vagy munkalassítással támogas­sák. Ez a határozat többi között érinti a torinói FIAT művek 65.000 munkását is. Egy ha­sonló határozatot hoztak a ve­gyészeti gyárak alkalmazottai is. Ezek száma 280.000. A too­canaí Pratóban a munkások pénteken általános sztrájfco* tartanak. As Unita szerint ma Olas*. ország tan mintegy 2,600 mun­kás áll munka nélkül. Sztrájkok Francia­országban A CGT szerdán összehívott bizottsága követelte, hogy a munkál látók térjenek vissza » kollektív szerződések rendsze­réhez. A Nord ós a Paswte Halain megye bányászai szer­dán sztrájkba léptek. A st. na­zairei kikötőmunkások és a li­mogesi kírám iai gyár munkásai szintén sztrájkolnak. Norvégia salát vezetőinek hibájábé! került mai helyzetébe A Novoje Vremja a „norvég kérdésről" A Novoje Vremja »A norvég politika válaszúton* oímü cikké­ben elemzi a norvég kormány politikáját Az atlanti egyezménnyel kap­csolatos szovjet-norvég jegyzék­váltás — írja a cikk! — az egész világon nagy érdeklődést kel­tett. Az oslói szovjet nagykövet január 29-én kérdést intézett a norvég kormányhoz, van-e va­lami alapjuk azoknak a sajtó­híreknek, hogy Norvégia csat­lakozni szándékozik az atlanti egyezményhez és vájjon Nor­végia ezzel kapcsolaflian köte­lezettséget váh'al-e, hogy terü­letén légi és tengeri támaszpon­tokat létesítsenek. A norvég vá­lasz semmiben sem járult hoz­zá a helyzet tisztázásához. A válasz arra törekedett, hogy ártatlan »körzeti megálla­podásnak* tüntesse fel az atlan­ti egyezményt. A válasz célzott arra is, hogy Norvégiát táma­dás fenyegetheti a Szovjetunió részéről. Ezt a választ természetesen nem lehet kielégítőnek tekinteni. Nyilvánvaló, lia Norvégia csat­lakozik az atlanti egyezmény­hez, kikerülhetetlenül belevon­ják annak a hatalmi csoportnak katonapolitikai terveibe, amely messzemenő támadó célt tűzött nraga elé. Közismert dolog, hogy a szovjet-norvég viszony évtize­deken át jószomszédi viszony pékiája volt nagy és kishatafom között. Abból a célból, hogy mqg a kétely árnyéka se férjen a jószomszédi szándékokhoz, a Szovjetunió ajánlatot telt, hogy a két ország kössön megnemtá­madási egyezményt. A norvég nép széles rétegei is azon a vé­leményen vannak, hogy ijem szabad elmulasztani a szovjet indítvánnyal adott kedvező al­kalmat Norvégia biztonságának megszilárdítására. Oslói vezető körökben azon­ban a Szovjet ajánlatát egész másképpen fogadták. A norvég vezetők és a jobboldali lapok részéről a szovjet kormány aján­lata ingerült fogadtatásra ta­lált. A Novoje Vremja a to­vábbiakhan rámutat nrra, hogy a, skandináv vezetők magatartá­sát elárulták egyes lapok, ami­kor Lange washingtoni utazá­sáról igy írtak: /Lange utasí­tásokért! ment Amerikába*, /Lan­ge magival vitte a szovjet ja­vaslatot Washingtonba*. Egy­szerűen elfelejtik, hogy » szov­jet javaslatot a norvég kor­mányhoz intézték, nem pedig az 'amerikai külügyminiszté­riumhoz. Titok fedi, 'hogy mi­ről vitatkozott Aclieson a nor­vég külügyminiszterrel. Kétség­telenül óriási nyomást gyako­roltak Norvégiára, hogy valami­lyen ürüggyel utasítsa vissza a szovjet ajánlatot és bocsáss* területét és emberanyagát » támadó célú atlanti szövetség tervezőinek rendelkezésére. Megállapítható, hogy Norvé­giában és a többi skandináv országban is a néptömegek niV vekvő ellenállást tanúsítanak a* imperialista tömb politikája eL lon és ugyanakkor óriási ro­konszenvvel fogadják a Szov­jetunió javaslatát. Norvégia saját vezetőinek hi­bájából került mai helyzetébe. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy aa imperialisták hódító politikájának követése milyen veszélyekkel jár. Ugyanakkor újból bebizonyosodott, hogy a Szovjetuniót csupán a békevágy vezérli és a szovjet külpolitika teljes mértékben tisztetett- j tartja a kis országok érdekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom