Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-16 / 39. szám

Sze-cTa, 1949 febrnár 16. pílmagy arorszícp & íiépbf^fosifás felé \ Szovjelunió alkotmányé iüi; a társadalombiztosításra vonatkozó paragrafusa igy szót: »A Szovjetunió polgárainak joguk van biztosított anyagellátásra agglcorukra, valamint betegség ós munkaképtelenség esetéi e Ezt a jogot a munkások és atkalmazottak államköltségen va'ő társadalmi biztosításnak &; é'eskörü kifejlesztése a dolgozóknak nyújtott ingyenes orvosi segélyt és a gyógyhelyeknek n dolgozók rendelkezésére bocsátott széles hálózata biztosítja« Népi demokráciánk társadalombiztosítása is ebben az irányban batad bár még igen sok tennivalónk van, aniig megva'ősttf a teljes népbiztositás. Már 1943-ben felvetődtek a magyar társadalombiztosítás problémái- n nagymérvű széttagoltság, c-gves dolgozó rétegek jobb biztosítási helyzete, más dolgozó rétegek elmaradottsága. De az 1945-ös és a rákövetkező évek sem gazdaságilag, sem politikailag nem voltak alkalmasak, hogy kiépülhessen egy egységes, tervszerű népblztositás- hálózat. Az egységes, népbiztositás megteremtéséhez a reáös almot nemzetgazdaságunk helyreállítása és a munkásegység megszületése a Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte hozia meg. Amikor a magyar munkásosztálynak csak egy pártja lett, akkor vált lehetővé a fizik ai és értelmiségi dolgozók közé emelt válaszfal ledöntése is. A Magyar Dolgozók Pártja egyesülési kongresszusán elfogadóit programnyilatkozat szeriül: - A szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének alapja ' a termelés, a nemzeti jövedelem foKozása.t Még egy év sem telt r-t a Kongresszus óta, máris óriásit fejlődött szociálpolitikánk, különösen társadalombiztosításunk. Már az. elmúlt nyár közepétől munkásságunk jelenrékeny része nyaralhatott "a Balatonon. a Mátra, Bükk és Mecsek üdülőhelyein.. Ebben az éven az üdüMetési akciókat még sokkal nagyobb mértékben kiierjesztik, mint eddig bármikor. A Magyar Szabad Szakszervezetek XVíI-ik kongresszusa az OTI és a MABI egyesítését jelölte ki. Ez volt az első lépés a társadalombiztosítás egységesítése felé. A dolgozók széles tömege ken mindjobban tudatossá vá't a óta, hogv az egycri'és elsősorban a széles dobozó rétegek érdekeit szolgálta A második jelentős lépés az OTBA beolvasztása az OTI-ha volt. Különösen a kőzalkalma zoltak kerültek ezzet előnyösebb helyzetbe, hiszen most már nekik sem keli fizetni azokért a f.vögvászaíi segédeszközökért, amelyekért eddig igen jelentős összeget fizetlek ld A két intézmény beolvadása az OTI-ba. valamint a mezőgazdasági biztosítás kiterjesztésével a magyar nép közet fele került társadalombiztosítás alá Ezek a körülmények szükségessé teszik az OTI rendelőintézeteinek, korházainak, szakorvosi rendeléseinek a nieatiöveVede.lt feladatokhoz képest tervszerű és gyors kibővítését. Különösen Szegeden váF szükségessé a rendelések kibővítése, hiszen itt a szegedi OTl-hoz 17.101 ipari biztosított. 6000 mezőgazdasági biztosított, az OTBA-val 8338 biztosított tar. tozik, s ha családtagokat figyelembe Vesszük, a biztosítottak száma közel S0.000. Az eddigi szakrendelések elégtelennek bizonyultak. Éppen ezért még ebben a hónapban a szakrendeléseknél, mint pld. tüdő, bel, seb, gyermek> nő. szem, bőr, orr-f Cd, röntgen, rcn. delésekcn az eddigi 2—3 órás rendelések helyett egésznapos szakrendelések lesznek. Ugyancsak ebben a hónapban megszervezik az ideggyógyászati és urológiai szakrendelést is. Az egésznapos rendelések bevezetése azt eredményezi, hogy a szakorvosok megfelelő időt tudnak szentelni n betegek megvizsgálására és gyógyítására. Ezzel a nagyjelentőségű intézkedéssel megszíinik oz a lehetetlen állapot, hogy betegeknek 2—3 órát is kellett várniok egy-egy szakrendelésre. Mezőgazdasági biztosításunk is igen jelentős fejlődésnek indult. Ha a ínég meglévő kisebb biztosítási intézmények beolvadnak az OTI-ba, akkor Szeged 110.000 lakosa biztosítás alá tartozik, ami ingyen orvost, kórházat, szanatóriumot, keresőképtelenség esetén a dolgozó biztosítottnál segélyt jeleni, fizetésének 65 százalékát. Szü'és, halálozás esetén segélyt jelent a biztosítás. Termelésünk és nemzeti jövedelmünk növekedésével fokozódik társadalombiztosításunk kiszétesílése és igy a juttatások emelése is. Az OTI szegedi intézete december hónapban táppénz és egyéb segélyekre 305.017 forint 60 fillért adott ki. Ez a szám azt mulatja, hogy a dolgozók nemcsak annyi fizetést kapnak, amennyi hefenkint a borítékjukban van, hanem ennél soklrai többet. "A szocializmus építése a társadalombiztosítás területén is folyik. Amilyen tempóban épül a szocializmus, olyan mértékben valósul meg népbiztositásunk. A dolgozóknak öregségükre nem keli attól tartani, hogy nem lesz miből megélniök. Strack János Magyar Munka-érdemrenddel tüntették ki a legkiválóbb hfdépftőt A Szegedi közúti hid munkásai kedden délután rendkívüli üzemi értekezletre gyűllek össze az ünnepélyes alkalomra feldíszített kultúrteremben. A lelkes hidépitők meleg Szeretettel ünnepelték Tombácz Ferenc elvtá-saf, akit az öl hónapos munkaverseny kiértékelése alapján kiváló munkájáért a Magyar Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntetlek ki. A Szakmaközi Bizottság nevében Gyólai István ctvtárs üdvözölte a hídépítőket, majd a Magyar Dolgozók Pártja nagys-egedi Pártbizottsága nevében Nyilasi Péter eliflárs szólott az egybegyűltekhez. A hídépítők lelkes tapsa közepette adták át ezután Tombácz Ferenc elvtársnak a Magyar Munka-érdemrend bronzfokozatát, 1500 forint futaimat és egy szép világvevő rádiókészüléket. A vállalat nevében Rrísenbüchlcr elvtárs, a MÉMOSz alelnöke üdvözölte a szocialista építőmunka kitüntetett harcosát, majd az Internacionálé hannfaíral végetért a hídépítők lelkes üzemértekeztele. Upa'skifott&t S?eied város gazdasági alhifoflságál Kedden újjáalakították Szeged város albizottságát. A bizottságnak 12 tagja van, többek között a főispán, a tervmegbízott és a különféle állami hivatalok vezetői. A bizottság három tagját a közigazgatási bizottság titkos szavazással választotta meg a Népfront Ideiglenes Bizottsága áltat delegált 9 személyből. A gazdasági albizottság uj tagja! Komócsin Mihály elvtárs, Juhász János és Kövi Béla. [ ] MUVESZ VENDEGEINK A szovjet kultura hónapjára a [ jetunióból. Az alábbiakban * művészek, irók legkiválóbbjai ér- kulturd'ls kűl 'öitség néhány tagkeztek Magyarországra a Szov-' jának életrajzát ismertetjük. Uiánova Gallna Szergejevna *] Született 1910-ben Leningrádon. Szülei balettnál vészek voltak. Elvégezte a leningrádi balett és tánc szakiskofát. 1928ban Leningrádon a Kirovról elnevezett opera- és balettszinházdan kezdte el működését. 1943 óta nz Állami Akadémiai Nagyszínház művésznője. A táncművészet terén elért sikereiért kitüntették a Szovjetunió és a Kazáh Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze címmel. Háromszor nyerte el a Sztálin-dijat, ki lelt tüntetve a Munka Vörös Zászló renddel, az •Érdemrenddel? és a »Nagy Honvédő Háborúban végzett dicsőséges munkáért? renddel. Különösen fényes szerepeket alakított II!:inova a Csajkovszkij »Hattyu tava?, flszafjov »Bachcsiszará;l szökőkút?, Prokofjev »Romeó és julia? cimü balettekben. KtügiiíOfa is ena Pm tnjgdna ^ MAGYARORSZÁG VÁLOGATOTT V1V0CSAPATA kedden elutazott Párizsba, ahol szombaton este kerül sor a Franciaország—Magyarország nemzetek közötti mérkőzésre. Született 1905-ben Podolszkban. 1933-ban elvégezte a Moszkvai Állami Zeneművészeti Főiskolát. 1932-ben mint szólista kezdte működését az Állami Akadémiai Nagyszínházban, fl klaszszikus orosz és a szovjet operaramiivészet fejlesztése terén elért sikereiért Krugllkovát kitüntették a Szovjet Népművész címével. Az Állami Akadémiai Nagyszínházban végzett munkáján kívül a kitűnő kamaraénekesnöt kiíüntették a •Becsületérdemrendjellel? és a »Nagy Honvédő Háborúban végzett dicsőséges munkáért? érdemmel. Hyscsajev ViatfiiEir fl e'tszandicvics ^ Énekművész. Született 1903ban, 1927-től 1930-ig mint gépmunkás dolgozott. 193r-ben elvégezte a Moszkvai Állami Zeneművészeti Főiskola zenei szakát. 1941-ben elvégezte a Sztaniszlavszkijról elnevezett Intézet énekosztályát. 1941 óta a Szovjetunió rádióénekese. A szovjet dalok egyik közkedvelt előadója. Vlászov frekszandr ftonáratyavics ^ Csellómüvész, született 1910ben Vilnában. 1937-ben kitüntetéssel végezte el a Jáoszkvai Állami Zeneművészeti Főiskolát és a Moszkvai Állami Konzervatórium felsőbb fakultását 1939ben. 1926-ban lépett fel először. Az össz-szövetségi Zenészverseny győztese. A Moszkvai Állami Filharmónia szólistája, a Gneszinröl elnevzrtí zeueintézet előadója és dékánja. Gamrekeli Páv á aieHszantfrov cs L{ Született 1911-ben Csiaturi városában (Gruz Szovjet Szociálista Köztársaság.) Édesapja kishivatalnok volt. 1932-ben elvégezte a tbiliszi egyetem mezőgazdasági szakát, ugyanez évben a Zenemű.észeti Főiskolába Iratkozott be, majd 1935-ben a tbiliszi operaszínházban kezdte el működését. 1944-ben áthelyezték a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházhoz, ahol operafüszerepeket énekel. Kitüntették a •Munka Vörös Zászló« renddel é,a »Becsü!etérdemrendjellel?. Gahovics Mihail Marksvicr1] Született 1905-ben Velikije Huljaki községben fklevi terű- J BRIGADOKBAN könnyebb és jobb a munka Kompleli kifogástalan olcsón eladó Cim a kiadóban fl szalag-fürésznél, az Ujszegedi Gözfürész- és Ládagyárban, mostanában föllendült a termelés. Kendrusz Ferenc elvtárs veze éséiei megal kult a kol! ktiv munkái előbbre.ivö uj termeési forma: a brigád. fl szalag-fürészhez beosztott munkások rövid tanácskozás után e,határozták, hogy összefognak, csökkentik a selejtet, megjavítják a minőséget és fokozzák a gép teljesítményét. Reggel, kezdés előtt egy negyed órával körülülték a leolajozott, pihenő masinát, papirost, ceruzát vettek elő és kemény betűkkel megfogalmazták a célkitűzéseket, a tervet. A brigádba öten tömörültek Össze, öt kommunista, fl gép azóta nyeli az anyagot, alig győzik adagolni a deszkákat a kezelőknek. Joszt István elvtárs csöndben, fürge kézzel eteti a »kezes állatot*. Munka közben vidáman csillog a szeme, a fürész harsogásából kihallja, kíérzi az uj világ, az épülő szocializmus dallamát. Az üzem dolgozói néhány napig csak figyelték, nézték az első brigád eredményes munkáját és azt a kollektiv szellemet, Bml a brlgádosok között kialakult, azután pedig gondoltak egyet és ők ls tanakodni kezdtek. fl Következő héten már két ttfabb brigád alakalt az Ujszegedi Gczfürész- és Láoagyárban. flz »anyag-tér« munkásai Sonkó Imre elvtárs vezetésével szintén elhatározták, bogy több közösségi szellemet visznek a termelésbe, flzóta a kész'anyag válogatása és osztályozása zökkenő nélkül történik. — Rájöttünk, hogy igy sokkal könnyebb és jobb a munka — mondja a brigád vezetője, az ö »brigádos? helyeslően bólogat. Bozókl György elvtársék nyolcan arra vállalkoztak, hogy az üzem részére vasárnaponként és ünnepnaponként érkező szállítmányokat, gombiakat teljesen ingyen kirakják. — Rájöttünk arra, hogy a szállítmányok kirakodása rengeteg pénzébe kerül a vállalatnak — mondja Bozóki elvtárs, aki a zakatoló gattereknél dolgozik és ott is brigád alakításon gondolkozik, miközben a hatalmas gömbfák lassan deszkává szeletelődnek föl. — Eddig az ís előfordult, hogy az ünnepnapokon érkező nyersanyagot másnap raktuk csak ki. Ez rengeteg időt ellopott a termelő-munkából. — flz üzem minden dolgozója megszívlelte Rákosi elvtárs beszédeit. Tudjuk, hogy \1 kell építenünk a szocializmust, a kapitalisták, a kulákok, a spekulánsok, a reakció mesterkedése! ellenére — avatkozik bele a beszélgetésbe Sonkó elvtárs. — fl brigád már a hatalomra futott munkásosztály termelési formája. flz Ujszegedi Gőzfürész- és Lődagyárban serény munka folyik. Harsognak a hatalmas fűrészek, az udvarokon gurulnak a megrakott csillék és ágaskodnak a hatalmas deszkarakások. Fokozódik a termelés, javul a minőség, a brigádok jó munkát végeznek. ]let). Elvégezte a táncművészeti szakiskolát, amely a Nagyszínház mellett működött és mint szólótáncos kezdte el működését az Állatni Akadémiai Nagyszínházban. Művészien játszotta a Nagyszínház klasszikus darabjainak a főszerepeit. Fellépett a »Hattyu tava?, az »Alvó szépség?, »Rajmund?, »Bajadér? című balettekben és még másokban. fl Sztálin-díj nyertese, a Szovjetunió Népművésze. Kl lett tüntetve »Németország felett aratott győzelemért?, »Moszkva vé„ delméért- és »fl Nagy Honvédő Háborúban végzett c'icvőségea munkáért? érmekkel, | Ohoíin Len Hy Koléjevics *] Született 1907-ben Moszkvában. 1926-ban végezte el a Moszkvai Állami Zeneművészeti Főiskolát. 1927-ben a Varsóban megtartott zongoraművészek nemzetközi versenyén az cbö dijat nyerte el. 1935 óta a Moszkvai Állami Zeneművészeti Főiskola professzora, fl világ egyik legjobb zongoraművésze. Kitűnően játssza Csajkovszkij, Beethoven, Rachmanlnov, Bach, Chopin müveit, fl Sztálin-di) nyertese, ki lett tüntetve a •Becsület érdemrendjellel? és »fl! Nagy Honvédő Háborúban végzett dicsőségi ' éremmel.